ingatlanvásárlás

Az ingatlanvásárlás költségei

Napjainkban egyre gyakrabban hallani az ingatlanpiac rövid időn belül bekövetkező robbanásszerű fellendüléséről, melynek következtében a szakemberek a tervezett ingatlan adásvételi eljárások mielőbbi lebonyolítására buzdítanak minket.

Egy ingatlan megvásárlása nagy körültekintést igénylő döntés mindannyiunk életében, így egy adott ügylet lebonyolítása előtt mindenképpen célszerű valamennyi költséget számításba venni.

A vételár

A leginkább számottevő és valószínűleg mindannyiunk számára egyértelműnek tekinthető költség az ingatlan vételára, amelynek vonatkozásában érdemes megjegyeznünk, hogy az internetes és egyéb felületen megjelölt összegek úgynevezett irányárnak minősülnek, azaz egy esetleges szerződésben lehetőségünk van valamivel alacsonyabb összegben történő megállapodásra. Egyes speciális helyzetben lévő ingatlanok kivételével a jogszabály nem határoz meg minimális vételárat az egyes ingatlanok, illetve ingatlantípusok vonatkozásában, azonban előfordulhat, hogy az ingatlant értékesíteni kívánó eladót egyéb – leggyakrabban ingatlanirodákkal kötött, százalékos értékesítési részesedéssel indokolt – megállapodás köti egy bizonyos mértékű minimális ellenérték megtartására.

Vagyonszerzési illeték

Az ingatlan adásvételi eljárások tekintetében a második legmagasabb kiadási tételt az ingatlan vételárának függvényében alakuló vagyonszerzési illeték jelenti. Hasonló típusú esetekben a vagyonszerzési illeték alapjának a megszerzett ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékét kell tekinteni. Fontos kiemelnünk azonban, hogy abban a speciális helyzetben, ha a magánszemély vevő másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Az illetékről szóló törvény az ingatlanokkal kapcsolatos adásvételi eljárás nyomán keletkező illeték mértéke vonatkozásában rögzíti, hogy az illeték mértéke 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Figyelemmel arra, hogy a hatályos jogszabályok értelmében az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjog keletkezésének, módosulásának, vagy megszűnésének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének közokirat, illetve ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye, így valamennyi eljárásban számolnunk kell az ügyvéd, illetve közjegyző részére fizetendő díjtétellel is, amely összeg meghatározására minden esetben megállapodás keretében kerül sor.

Közigazgatási díj

A fentieken túlmenően egy ingatlan adásvételi eljárás során valamennyi alkalommal felmerül az ingatlan-nyilvántartási eljárás ellenében fizetendő közigazgatási szolgáltatási díj megfizetése, amelynek keretében egy 6.600 forintos összeg – soron kívüli eljárás iránti kérelem esetén 10.000 forint – teljesítésére kell számítanunk.

Összegezve tehát egy adott ingatlan megvásárlása esetén a felelősségteljes döntés meghozatalához a fent részletezett valamennyi tényezőt érdemes figyelembe vennünk és a további nehézségek elkerülése érdekében azok ismeretében célszerű határoznunk.

INGATLAN ELADÁSI/VÉTELI ILL. KIADÁSI ÉS BÉRLETI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE

haszonélvezeti jog

Amit a haszonélvezetről tudni érdemes…

Gyakran hallhatjuk, hogy a haszonélvezeti jog a tulajdonjognál is erősebb. Bizonyos esetekben ez valóban így is van, ezért érdemes tisztázni, hogy milyen jogai vannak a haszonélvezőnek a tulajdonossal szemben.

Ingatlanok esetében a haszonélvezeti jog a jogszabály erejénél fogva vagy szerződéssel jöhet létre. Az első esetre a leggyakoribb és legközismertebb példa, amikor az örökhagyó szülő halála után a gyermekek öröklik meg az ingatlanban lévő tulajdonrészét, a túlélő szülő haszonélvezeti jogával terhelten. Szerződéssel pedig akkor jön létre haszonélvezeti jog, amikor például a szülő ingatlant ajándékoz gyermekének s haláláig tartó haszonélvezeti jogot kötnek ki illetve jegyeztetnek be. Fontos megjegyezni, hogy minden esetben szükséges a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése.

Mire jogosult a haszonélvező?

A haszonélvezet ideje alatt a haszonélvező jogosult a dolog birtoklására, használatára, a hasznosítására és a hasznok szedésére. Így az ingatlan haszonélvezője jogosult az ingatlanban lakni, illetve egyéb módon hasznosítani azt. Természetesen ezen felül kötelezettségek is terhelik, így többek között köteles az ingatlan állagát megőrizni, viselni az ingatlan terheit, például a rezsiköltséget. A rendkívüli helyreállítási, vagy javítási munkálatok elvégzésének költségei azonban a tulajdonost terhelik.

A köztudatban elterjedt az a tévhit, hogy a haszonélvezettel terhelt ingatlant nem lehet eladni. Valójában a haszonélvezettel terhelt ingatlan is forgalomképes, vagyis a tulajdonos eladhatja, azonban a haszonélvezeti jogot a tulajdonosváltozás nem érinti, vagyis az ingatlan haszonélvezője a továbbiakban is birtokolhatja, hasznosíthatja az ingatlant. Az már egy másik kérdés, hogy egy haszonélvezettel terhelt ingatlanra sokkal nehezebb vevőt találni, így ez az eset a gyakorlatban viszonylag ritkán fordul elő.

Átruházható-e a haszonélvezet?

A másik lényeges kérdés, hogy maga a haszonélvezeti jog átruházható-e. A haszonélvezeti jog nem forgalomképes, így a jogosult ezt a jogát harmadik személyre nem ruházhatja át. Lehetősége van azonban haszonélvezeti jogának lemondására akár ingyenesen, akár ellenérték fejében. Az ingatlan haszonélvezőjének a lemondó nyilatkozatot írásba kell foglalnia és az ingatlan haszonélvezetének megszüntetése esetén a haszonélvezeti jogot töröltetni kell az ingatlan-nyilvántartásból. Ehhez mindenképpen ügyvédi közreműködés szükséges.

Amennyiben a haszonélvezeti jogról való lemondás ellenérték fejében történik, annak értékét az alábbiak figyelembevételével kell kiszámolni: a haszonélvezeti jog egyévi értékéül a dolog forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni. Ha a haszonélvezeti jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, az értékét a jogosult életkorához igazodva kell megállapítani:

  1. ha a haszonélvezeti jog jogosultja 25 évnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese
  2. ha a haszonélvezeti jog jogosultja 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa
  3. ha a haszonélvezeti jog jogosultja 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa
  4. ha a haszonélvezeti jog jogosultja 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese

A haszonélvezeti jog megvásárlása

Amennyiben tehát a tulajdonos egy 20 millió Ft-os ingatlanra bejegyezett haszonélvezeti jogot kíván megváltani a 70 éves haszonélvezőtől, úgy a 4 millió Ft-os ellenértéket kell fizetnie a haszonélvezeti jog megváltásáért.

Fontos azonban, hogy a haszonélvezeti jogáról való lemondásra senki nem kötelezhető.
(forrás: jogi-esetek-es-hirek)

INGATLAN ELADÁSI/VÉTELI ILL. KIADÁSI ÉS BÉRLETI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE