Albérlő. albérlet

Az albérlők jogai és kötelezettségei

A 2013-ban hatályba lépett polgári törvénykönyv (Ptk.) felülvizsgálatát is javasolni fogja a kormány az Országgyűlésnek a tavaszi ülésszakon.

A Ptk. felülvizsgálatával kapcsolatban kiderült, hogy a polgári jogi kódexben a tulajdonost szeretnék erősíteni a bérlővel szemben.

Jelenlegi jogok és kötelezettségek:

Lakbér és a külön szolgáltatás díja megfizetésének kötelezettsége

A bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés időpontjában nem állapodtak meg, a bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni.

Rendeltetésszerű lakáshasználat kötelezettsége

A bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

Közös használatú helyiségek használatának joga

A bérlőt és a vele együttlakó személyeket – a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül – megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának a joga.

Karbantartás kötelezettsége

Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről.

Ha ezen munkák elvégzése a bérlőt terheli, akkor a szerződés megkötésekor a lakbért ennek figyelembevételével kell megállapítani.

Hiba kijavítási vagy kártérítési kötelezettség

Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

A bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.

Ha a bérbeadó a jogszabályban, illetőleg a szerződésben foglalt kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítására sem teljesíti, a bérlő a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti.

Bérlő átalakításhoz, korszerűsítéshez való joga

A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell azt is, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik. A munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerződés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülő költségeket a bérbeadó viseli.

Kötelezettség a munkák elvégzésének módjára vonatkozóan

A bérbeadó, illetőleg a bérlő az őt terhelő munkát úgy köteles elvégezni, hogy a lakás, illetőleg más lakások rendeltetésszerű használatát – lehetőség szerint – ne akadályozza. A munka megkezdéséről és várható időtartamáról az érdekelt bérlőket előzetesen értesíteni kell.

Az életveszély elhárításához szükséges munka a másik fél felszólítása nélkül is elvégezhető. Erről a másik felet egyidejűleg értesíteni kell.

Bérlő tűrési kötelezettsége

A bérlő köteles tűrni az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos, valamint a bérbeadót és más bérlőt terhelő egyéb munkák elvégzését, ha ezek nem eredményezik a lakás megsemmisülését.

Lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban való visszaadásának kötelezettsége

A szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni.

A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a visszaadáskor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

 

Forrás : http://www.ingatlanjogok.hu/

válás

A gyerekközpontú válás lépései 3.

Milyen jogokkal rendelkeznek a gyerekek válás esetén?

Optimális esetben mindkét szülő felelősen viselkedik, szem előtt tartja a gyereke szükségleteit, jogait, érdekeit és odafigyel rá. Vannak azonban helyzetek, amikor komoly akadályai vannak a szülők közötti együttműködésnek, vagy amikor valamelyik szülő egyértelműen megsérti a gyerek jogait. A gyermek jogainak betartása létfontosságú kell, hogy legyen, hiszen ő a legelső és legfontosabb ebben a történetben.

MINDKÉT SZÜLŐRE SZÜKSÉGE VAN A GYEREKNEK

Minden gyereknek joga van, hogy kapcsolatot ápoljon a különélő szülőjével. Ez alól csak különleges esetben, a gyermek érdekében lehet kivételt tenni.
A szülők ne kényszerítsék kettejük közötti állásfoglalásra a gyereket, és hogy olyan légkört teremtsenek, aminek a viták és konfliktusok nem részei.
Az is fontos, hogy a gyereket ne használja a szülő közvetítőként, üzenetvivőként, titoktartóként, tolmácsként! A szülőknek tudniuk kell, hogy a válás nem bosszú, a gyereket ne tegyük áldozattá! Nem az nyer, akinél a gyerek elsődlegesen lakni fog, de fontos, hogy olyan ügyvédet válasszunk, aki a képviselet mellett a gyerek érdekeit tartja szem előtt. Nagy szerepe van a bizalomnak, ezért szükség esetén nem szégyen külső segítséget kérni, úgy a jogi szakembertől, mint mediátortól, pszichológustól, házassági tanácsadótól.

A GYEREK MARADJON GYEREK!

A legfontosabb, hogy a gyerek érdekeit, jogait mindvégig szem előtt tartsuk, és ne felejtsük el, hogy ő a legfontosabb. Akármennyire jól csináljuk a válást, az óhatatlanul feszültséget gerjeszt és összezavarja a gyereket. De tudnunk kell, hogy mindezek mértéke és súlyossága nagyrészt a szülők viselkedésén és hozzáállásán múlik. Tegyünk meg mindent a válás során, hogy a gyerek maradhasson mindvégig gyerek, és ne kelljen idejekorán felnőnie. Azt sem szabad elfelejteni: a válás lehetőség teremthet arra is, hogy pozitív dolgokat tanítsunk a gyerekünknek, együttműködést, kommunikációt, erőszakmentes konfliktusmegoldást.

Válás

A gyerekközpontú válás lépései 2.

Hogyan kommunikáljuk a gyerekkel a válást?

A szülői felelősség a gyermek fogantatásától kezdődik és eltart életünk végéig, de ezt sokan figyelmen kívül hagyják. Válás esetén az apa vagy az anya a „jó gondviselő”?
Egyre több bizonyítékot látunk arra, hogy a szülőség tanulható, és nem a nemünktől függ, hogy jól vagy kevésbé jól neveljük a gyereket, hanem a mintáinktól, a képességeinktől és a szülői tudásunktól. Sok függ adott társadalomban az apai szerepek elfogadottságától, a nők munkaerőpiaci helyzetétől is, ha az a kérdés, ki fog gondoskodni a gyerekről a válás után. Magyarországon döntően a felek (és a bíróság is) az anyák elsődleges gondviselői státuszát tekintik főszabálynak. Amivel nincs semmi gond, ha ez a gyerek érdeke és szükséglete. Ha viszont ez nem így van, akkor egy ilyen döntés sérti a gyerek jogait.

A GYEREKET NE KÉNYSZERÍTSÜK DÖNTÉSRE!

A gyerek egyébként sem választhat a szülei között, ezért az is fontos, hogy ne kényszerítsük a szülők közti döntésre, hiszen a szülők egymástól válnak el és nem a gyerektől.
A szülőség azért egy kétszemélyes „sportág”, mert a gyereknek is két keze van, amit két oldalról kell megfogni ahhoz, hogy ő biztonságban és egyensúlyban érezze magát. Ha csak egyik oldalról támogatják, akkor kibillen az egyensúlyi állapotból, két kézzel kapaszkodik az őt tartó egyetlen felnőttbe, ami nem csak kisgyerekként okoz „féloldalas” működést, de kamaszként sokkal nehezebb lesz elengednie a szülők kezét. Azét is, aki tartotta, és azét még inkább, aki nem fogta. A gyerekek persze ellenállóak és nagyon jól tudnak mindenféle helyzethez alkalmazkodni, így egyszülős családban is elég jó gyerekkort tudnak megélni. De ehhez az is szükséges, hogy ne szűnjön meg a különélő szülővel a rendszeres és minőségi kapcsolattartás.
Az is alapszabály, hogy a kapcsolattartásnak a gyerek érdeke, szükséglete és biztonsága szerint kell működnie.

(forrás: Rám is gondoljatok – A gyerekközpontú válás lépései” című könyv)

Válás, gyermekelhelyezés

A gyerekközpontú válás lépései 1.

Magyarországon (ahogy Európa legtöbb részén) a gyerekvállalás és a házasság kitolódott, a párok egyre később válnak házastárssá, szülővé. Egyre népszerűbb az élettársi kapcsolat, ami a statisztikák szerint gyakrabban végződik szakítással, mint a házasság. De még így is: a magyar lakosság 29%-a elvált. Az élettársi kapcsolatban élő szülők az esetek 40%-ában olyan kamasz gyereket is nevelnek, aki csak az egyikük biológiai gyereke, a házasságon kívül született gyerekek aránya meghaladja a 46%-ot. Itthon 2013-ban 36 900 házasságkötés volt, melyből 20 000 házasságot bontott fel a bíróság. Évente 40 000 ember dönt úgy Magyarországon, hogy el szeretne válni. Minden harmadik gyerek megtapasztalja élete során a szülei válását, illetve, hogy milyen egyszülős családban élni.

NEM A GYEREK VÁLIK…

A válás soha nem a gyerek döntése és nem az ő hibája, de leginkább mégis ő szenvedi meg az egészet. Ezért nagyon fontos, mikor és hogyan mondják meg a szülők a gyereknek, hogy úgy döntöttek, elválnak. Lehetőleg mindkét szülő jelenlétében, tudatosan átgondolva kell közölni a válást, úgy, hogy azt ő megérthesse, valamint segítsük a hallottak feldolgozásában, megértésében is. De természetesen ezzel még nem merültek ki a szülők kommunikációs feladatai. Fontos, hogy a későbbiek során is megtalálják a hangot egymással, hiszen a gyerek számára akkor a legmegterhelőbb a válás, ha sok veszekedés, vita és konfliktus van a szülei között.

MIRE FIGYELJÜK ODA, HA GYEREKKEL VÁLUNK?

A válás egy folyamat, aminek a különböző részeiben más és más dolgokra kell odafigyelni. De általában fontos szülői feladat, ha gyerek is érintett a válásban:

  • Hogyan tudjuk a kommunikációs és érzelmi szándékokat áthidalni a szülők között és a gyerek felé?
  • Beazonosítani, hogy mit érezhet a gyerek és hogyan tudunk segíteni neki.
  • Hogyan mondjuk el a gyereknek, hogy elválunk?
  • Hogyan kezdjük a megállapodást? Miben kell egyezségre jutnunk?
  • Hogyan tudjuk a pénzügyeket higgadtan és a gyerek érdekében kezelni a válás alatt és után is?

(forrás: Rám is gondoljatok – A gyerekközpontú válás lépései” című könyv)

Társasági jog

Kötelező cégátalakítás és törzstőkemelés

CÉGVEZETŐK ÉS CÉGTULAJDONOSOK FIGYELEM!

A Betéti és Közkereseti társaságok 2015. március 15-i szerződés módosítási határideje után most, a Kft-k és a Zrt-k kötelezettsége, hogy – ha eddig ez nem történt meg – legkésőbb 2016. március 15-ig a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) rendelkezéseinek megfelelően módosítsák az alapító okiratukat. Amennyiben a társaság ennek határidőben nem tesz eleget, úgy a cégbíróság pénzbírságot szab ki.

Ha az Ön cége 2014. március 15 után bármilyen adatot módosított a társasági szerződésben, akkor a törvényes változásokat is átvezették, így Önnek további teendője nincs. Ha azonban 2014. március 15 óta nem nyúltak a társasági szerződéshez, akkor ezt most – legkésőbb 2016. március 15.-ig meg kell tenni.

MIT KELL TENNIE?

Ha Ön e-mailben eljuttatja hozzám a módosítandó társasági szerződésüket, valamint közli, hogy milyen változásokat kell eszközölni, akkor pontos és végleges ajánlatot tudok tenni a jogi munkák munkadíjára, kalkulációt a költségeire és vállalást a határidőt illetően.

https://drdocsakovszky.hu/tul-van-mar-a-kotelezo-cegmodositason/

Házasság, válás

Ha kihülőfélben a házasság… a válás árnyékában

A munkában muszáj teljesíteni, a gyerek is kiköveteli a figyelmet, a párkapcsolatban sokszor már csak a rutint pörgetjük. Ezért lehetséges, hogy csak akkor vesszük észre, mennyire eltávolodtunk egymástól, amikor bőrönddel a kezében ránk csukja az ajtót a kedves. Pedig figyelmeztető jelek mindig vannak.

Vita, mosolyszünet, kanapén alvás mindenhol előfordul. De ha napjaink forgatókönyve egy végtelenített lemezzé alakult át, és csak az unalomig ismert játszmákban vergődünk, mert elfogyott az egymás iránti érdeklődés és megértés, akkor a kapcsolat már nem élteti, hanem rombolja az életünket. Geist Klára párkapcsolati terapeuta szerint a boldog együttélés titka, hogy mindhárom párkapcsolati dimenzió – életfelfogás, szex-intimitás, hétköznapi együttműködés – jól funkcionál. Ha valamelyik területen nincs kölcsönös elégedettség, akkor borítékolható, hogy a többi is megromlik, és bekövetkezik az elhidegülés, majd a válás. Mivel a változtatás kezdete a probléma felismerése, szakértőnk segítségével mindhárom dimenzióra vonatkozóan összegyűjtöttük a kapcsolat erodálására figyelmeztető jeleket.

Lennél a barátom?

A hasonló életfelfogás azt jelenti, hogy nem mindenben, de az élet legfontosabb kérdéseiben egyezik a véleményünk, vagyis ha párunk azonos nemű lenne, akkor szívesen barátunkká fogadnánk. A közös identitás azzal erősödik, hogy sok időt töltünk együtt – persze nem sülve-főve, hanem megőrizve és megengedve a másiknak is az önállóságot -, de megosztjuk egymással a gondolatainkat. Ha ez megszűnik, elkezdjük különbözően látni a világot.

„Ezért nem jó, ha korábbi szokásainktól eltérően az életünknek nincs közös metszete: csak fizikailag vagyunk egymás mellett a lakásban, hónapokig nincs örömteli közös tevékenységünk, párunk nélkülünk, mások társaságában gyűjti az élményeket” – figyelmeztet Geiszt Klára. „Az is az eltávolodásra utal, ha megszűnnek az intimitást is növelő beszélgetések: nem érdeklődünk a másik nélkülünk töltött idejéről, nem tudjuk, mi foglalkoztatja, miért rosszkedvű vagy éppen vidám, gyűlnek a másik előtt eltitkolt gondolatok.”

A szakértő szerint az is aggodalomra ad okot, ha tabutémává válik a jövő, mert feszültséget kelt köztünk terveink különbözősége, és saját álmaink megvalósulásának gátját látjuk párunk jövőképében: például egyikünk szeretne még egy gyereket és vidékre költözne, a másik megpályázna egy külföldi állást és a karrierjére akar koncentrálni.

Hideg az ágy

A kapcsolat elején ösztöneink csúcsra járatják a libidót, később azonban már tudatos figyelmet igényel a szexualitás-intimitás dimenzió. Bár Geist Klárától a legtöbb pár azért kér segítséget, mert megszűnt a szexuális életük, ez a gond általában nem jár egyedül, mögötte más problémák is rejtőznek.

„Az intimitás nem csupán szex, hozzátartozik a kedvesség, az odafordulás, a másik érzelmeinek figyelembe vétele. Ha ezek a megnyilvánulások elmaradnak, az ígéretek feledésbe merülnek, az évfordulók elfelejtődnek, akkor csak gyűlik bennünk a sértettség, mert az érezzük, már nem vagyunk fontosak egymásnak” – magyarázza a szakértő. „Lehet, hogy a szexuális aktusra még sor kerül, de figyelmeztető jel az is, ha az intimitás csak az ágyra korlátozódik, azon kívül nincs testkontaktus, csók, ölelés. Azt persze már nagyon nehéz nem észrevenni, ha megszűnik a szex. És mivel a legmélyebb érzelmeket és a legintimebb pillanatokat éppen a kölcsönös szexuális öröm gerjeszti, nagy hiányérzetet kelt, és semmi mással nem pótolható ennek a szeretetnyelvnek az eltűnése.”

Vége a zoknimosásnak!

Egy jól működő kapcsolatban természetes, hogy kölcsönösen segítjük egymást, a megromlott kapcsolatban viszont nem szívesen dolgozunk a másikért, pedig ezt sok ember még a szexualitásnál is értékesebbnek ítéli. Azt fejezi ki, „fontos vagy nekem, komolyan veszlek”.

„Ilyenkor jellemző, hogy a kommunikáció már csak a feladatok felosztására, a napi teendők logisztikájára korlátozódik, de ez is hosszú veszekedések kíséretében, melyek a bosszúságok felsorolásáról, a saját fontosság hangsúlyozásáról szólnak, és a végén nincs megoldás, csak sértett némaság” – vázolja a legjellemzőbbeket a szakértő. „Szintén jellegzetes tünet a provokáció: a korábbi kedves szokások átértékelődnek, idegesíteni kezdik a másikat, és a pár tagjai szándékosan is bosszantani kezdik egymást, mintha ezzel akarnák elérni a szakítást. Még erőteljesebb jelzés a szabotázs, azaz a másiknak nyújtott szolgáltatások visszavonása, a korábbi megállapodások felrúgása: nyíltan vagy csak csendes ellenállóként az egyik fél nem végzi el a családi munkamegosztásban rá jutó feladatokat. Hiába kérik százszor, nem javul meg a csöpögő csap, felvarratlan marad a leszakadt gomb, nem a kedvenc étel készül vasárnap, és az autó sem kerül be a szervizbe.”

Hány életciklusig tart a szerelem?

„Ha a fenti jeleket tapasztaljuk, ne várjuk, hogy a dolgok maguktól megjavulnak” – teszi hozzá Geist Klára. „A párkapcsolati krízisek kialakulásának oka ugyanis nem a személyiség megváltozása, hanem az emberi élet ciklusaiból eredő szükséglet- és igénymódosulások: például a domináns férfit kereső huszonéves lány öntudatos nővé válva már egyenrangú párkapcsolatra vágyik. Vagy a nőben még csak a szépséget vágyó fiú érett férfiként már esetleg egy erős, határozott asszonyt szeretne maga mellé. Ha ezt a társ nem veszi észre, mert keveset tudnak egymásról, kiüresedett kapcsolatukat csak a rutin tartja egyben, akkor nem tudják követni a másik fejlődését, igényeinek módosulását. Ezért jelenik meg a sóvárgás, a hiányérzet, ami olyan konfliktusokat szül, amiknek csakis az egymástól való elhidegülés lehet a következménye – azonban az is igaz, hogy bárki csak akkor tud fejlődni, ha önmagával rendben van, nem lehet egyszerűen a másikat okolni a boldogtalanságért. És egyre jellemzőbb, hogy az emberek ilyen helyzetben nem fektetnek energiát a helyzet feloldására, saját viselkedésük alakítására, hanem inkább szakítanak, és kialakul az életciklus partnerség: hét-tízévente az újabb életciklusukhoz új párt választanak” – mondja a párterapeuta.

„Pedig egy erős kapcsolat ki kell bírjon hosszabb stresszes időszakokat is: gondoljunk csak egy baba érkezésére, elhúzódó munkanélküliségre. Ezért nem érdemes gyorsan a válás mellett dönteni: ha mindketten motiváltak, él még közöttük az empátia és a tisztelet, akkor megvan az esély a kapcsolat fejlesztésére, és egy másik szintre lépve, mélyebb, intimebb kapcsolatot létrehozva, újra egymást tudják választani.”

 

(Forrás: hazipatika.com)

munkajog

Csak így bocsáthatják el a munkahelyéről!

Az elbocsájtás szabályai 2016

A munkáltatók több mint 60 százaléka nem tudja bizonyítani a bíróság előtt, hogy azonnali hatályú felmondása megfelelt a jogszabályoknak – derül ki a a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának vizsgálatából. Az új Mt. bevezetése nem változtatott az azonnali hatályú felmondások (a régi Mt. hatálya alatt rendkívüli felmondások) bírósági megítélésének gyakorlatán. azonnali felmondás munkáltató részéről 2015-2016

AZ AZONNALI FELMONDÁS SZABÁLYAI

A régi Mt. és az új Mt. azonosan határozza meg a rendkívüli felmondás és az azonnali hatályú felmondás [új Mt. 78. § (1) bekezdés a) és b) pontok] indokait, amelyek mindkét félre kötelezőek. Ezek szerint a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással (rendkívüli felmondással) megszüntetheti, ha a másik fél

  1. a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
  2. egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Nem annak van jelentősége, hogy a rendkívüli felmondás a törvény a) vagy b) pontját jelöli meg, vagy mindkettőre hivatkozik, mert a bíróság a megszüntető jognyilatkozatot annak tartalma szerint minősíti, a jognyilatkozatban közölt indokok alapján – olvasható a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja értékelésében.

BIZONYÍTANI IS TUDNI KELL!

Ezekben az ügyekben az állapítható meg, hogy a munkavállalói keresetek több mint 60 százaléka azért bizonyul megalapozottnak, mert a munkáltató a reá háruló bizonyítási teher ellenére nem tudja bizonyítani az indok valóságát, vagy nem tudja bizonyítani a kötelezettségszegés súlyát – írják a bírói gyakorlat elemzése nyomán.

Munkavállalói rendkívüli felmondás ritkán fordul elő; ezeknek az oka többnyire bérfizetési késedelem. Ezt a bírói gyakorlat súlyos kötelezettségszegő magatartásként értékeli, problémás azonban, hogy a bizonyítás kötelezettsége a munkavállalót terheli, akinek a bérfizetési elszámoló iratok hiányában gyakran csak közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésére. A közvetett bizonyíték okszerű és hiánytalan láncolata elegendő lehet a bizonyításhoz az ítélkezési gyakorlat alapján.

Az ítélkezési gyakorlatot elemző csoport megállapítja: „az okszerűség vizsgálata szükségtelen, a tényállási elemek egyenkénti és együttes vizsgálata teszi lehetővé a jognyilatkozat jogszerűsége, vagy jogellenessége jogkövetkezményei alkalmazását”.

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja ezen a ponton a szabályozás pontosítását kezdeményezi. Azt írják: „Megjegyzendő, hogy elfogadható eljárás az lenne, ha a munkáltatói rendkívüli felmondási, illetve azonnali hatályú felmondásra vonatkozó jognyilatkozat indokolása tartalmazná, hogy az adott munkáltatónál az adott munkakörben dolgozó munkavállaló kötelezettségszegése miért minősül lényegesnek, a kötelezettségszegés miért jelentős mértékű és az indokolás kitérne arra is, hogy a munkavállaló magatartása miért minősíthető szándékosnak, vagy súlyosan gondatlannak. Az ilyen részletezésű indokolás egy munkaügyi jogvitában jelentősen megkönnyítené a munkáltatói bizonyítást és a munkaügyi per gyorsabb befejezése lehetővé válna”.

A régi Mt. és az új Mt. is a rendkívüli felmondás, illetve azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlását szubjektív és objektív határidő betartásához köti. Ezek a határidők jogvesztők. E szabályok szerint a rendkívüli felmondás, illetve azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

A joggyakorlási határidő értelmezése körében kialakult széles körű korábbi bírói gyakorlatot a bíróságok továbbra is folytatják, a lefektetett elveket megfelelően alkalmazzák – értékel az elemzőcsoport. . Ezek között a legfontosabb, mely szerint a rendkívüli felmondás, illetve az azonnali hatályú felmondás alapjául szolgáló kötelezettségszegésnél a szubjektív 15 napos határidő akkor veszi kezdetét és a kötelezettségszegésről a munkáltató akkor szerez tudomást, ha ismert az elkövető személye, vétkessége és a kötelezettségszegés súlya.

Indulatból vagy „előre megfontoltan” is történhet az azonnali hatályú felmondás, de mindkét esetben fontos a törvényi rendelkezések – például az indokolás, a munkakör szakszerű átadása – pontos betartása.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 64. § (1) bek. c.) alpontja és a 78. §-a szerint a munkaviszony azonnali hatállyal is megszüntethető felmondással mind a munkavállaló, mind a munkáltató részéről (2012.06.30-ig „rendkívüli felmondás”, 2012.07.01-től „azonnali hatályú felmondás” a neve).

INDOKLÁSI KÖTELEZETTSÉG

A törvény indoklási kötelezettséget ír elő, meghatározva azt a két alapvető esetkört (kötelezettségszegés, illetve egyéb magatartás), amely esetben – a tudomásra jutástól számított 15 naptári napon belül – élni lehet ezzel a felmondási típussal. Két törvényi kivétel van:

– bármelyik fél megszüntetheti a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással a próbaidő alatt indokolás nélkül, a 15 napos határidőtől függetlenül
– a munkáltató ugyanígy indokolás nélkül szüntetheti meg a határozott idejű munkaviszonyt.

Két jól elkülöníthető esetkör határozható meg az azonnali hatályú felmondásos ügyekben:

  1. a munkáltató és/vagy a munkavállaló is tudatosan készül a nyilatkozat megtételére, mert eltérő okokból nem akarja már a munkajogviszonyt fenntartani
    2. hirtelen elhatározás, indulati döntés előzi meg az azonnali hatályú felmondás másik féllel való közlését

Az első esetben mindegyik fél ürügyre vár, arra, hogy a másik valami olyat tegyen, vagy mulasszon el, amely „belefér” a törvényi definícióba.

A munkáltató általában azt várja, hogy a munkavállalónak valamely, a munkavégzéséhez kapcsolódó magatartását vagy mulasztását róhassa a terhére, ami

– lényeges kötelezettség, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul történő jelentős megszegése
– a munkaviszony fenntartását a továbbiakban lehetetlenné teszi,

és ezzal arányban áll az azonnali hatályú felmondás kiadása.

A DÖNTÉS MENETE

A munkavállalók ilyenkor inkább valamely munkáltatói mulasztás bekövetkezésére várnak (pl. a munkáltató nem biztosítja az előírt munkaruhát, védőfelszerelést, vagy: a munkáltató nem fizeti ki a tárgyhavi munkabért legkésőbb a következő hónap 10.napjáig).

Mindkét fél részéről tudatos, végiggondolt magatartásáról van szó, a munkáltatói jogokat gyakorló vezető egyeztet a munkáltató személyügyi (humán) vezetőjével és/vagy jogi képviselőjével, a munkavállaló igyekszik megismerni a jogait és kötelezettségeit, tájékozódik a világhálón és/vagy ügyvédhez fordul.

A második esetben a döntést általában a másik fél hirtelen (váratlan) magatartása idézi elő. Ilyen lehet főnök és beosztott munkahelyi, valamely munkafeladattal kapcsolatos szóváltásával induló, majd általánosabb szintre csúszó vitája, melynek a végén valamelyik félnél „elszakad a cérna” („Akkor felmondok!” – „Írd le, add be! – „Ne is gyere holnap már dolgozni!” – „Ezt add nekem írásba!”).

Az indulati döntést a munkáltatói oldalról az írásbeli azonnali hatályú felmondás kiadása követi, amelynek vagy megfelelő az indokolása, vagy nem. A felmondást a munkavállalónak átadják (ő aláírásával igazolja, hogy átvette), vagy részére ajánlott, tértivevényes küldeményként postáznak (a visszaérkező tértivevény igazolja, hogy az átvétel megtörtént) – ha csak „sima” postával küldik, utóbb nem tudják igazolni, hogy megtörtént a határozat közlése a munkavállalóval.

A munkavállaló indulati döntését és annak közlését közvetlenül az követi, hogy a munkahelyéről eltávozik – ritka az, hogy úgy, hogy előbb leírja az azonnali hatályú felmondását és azt a munkáltató képviselőjének később is igazolható módon átadja („átveteti”) és a munkakörét is átadja valakinek.

Gyakoribb, hogy összeszedi a személyes dolgait és távozik, jó esetben a távozás után megírja a felmondását és a munkáltató címére postára adja, az esetek többségében azonban nem így történik.

Kevés figyelmet kapott eddig a munkakör átadási kötelezettség [Mt. 80. § (1) bek.], amely a munkavállalót a felmondás és az azonnali hatályú felmondás esetén is terheli, továbbá a közös megegyezés, és a határozott idő elteltével beálló munkaviszony megszűnés esetén is (a munkavállaló halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén nyilvánvalóan nem), a törvényi szabályozás szerint úgy, hogy a feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.

(Forrás: kalkulator.hu)

Végrehajtás szabályai

Végrehajtás szabályai

… hogy ne tudják megtéveszteni!

 Sajnos többen is bajba kerülhetnek, ha többet vállaltak, mint amit az aktuális vagy megváltozott fizetési képességük alapján teljesíteni tudnak. Lássuk, mikre kell figyelni, hogy ne járjon még rosszabbul, ha végrehajtást indítanak Ön ellen…

Végrehajtás munkabérre, bankszámlára

A végrehajtási eljárás, jellemzően az adós bankszámlája elleni azonnali fizetési megbízás benyújtásával, illetőleg a bankszámlával nem rendelkező, adófizetésre kötelezett személyek esetében a tartozás munkabérből történő letiltásának elrendelésével indul. (Általánosságban elmondható, hogy az adók módjára történő kimutatások esetében a kimutató ezt nem tette, vagy tehette meg.)

A végrehajtási kényszercselekmények közül az azonnali beszedési megbízás (inkasszó) a leggyakrabban használt és a leggyorsabb eredményt hozó intézkedés. Természetesen nem népszerű, de ha már ilyen helyzetbe került egy vállalkozás akkor, így tudja a legrövidebb úton rendezni hátralékát. A végrehajtási intézkedések közül az azonnali beszedési megbízás benyújtása az önkormányzati adóhatóság kezében is célravezető eszköz, hiszen az összes végrehajtás többsége ebből ered.

Nincs annak akadálya, hogy az adóhatóság egyidejűleg vagy egy naptári napon belül több (bankszámlára/pénzintézethez irányuló) inkasszót bocsásson ki és ingatlant foglaljon az adós jogainak sérelme nélkül.

A bankszámlát vezető pénzintézet az adóhatóság azonnali beszedési megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.

Ha az adóhatóság az adóst megillető járandóságot, a hitelintézetnél kezelt összeget, illetőleg követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, kifizető, hitelintézet, valamint más személy az adóhatóság felhívása ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. (Megjegyzés: többnyire ezt nem tudja az adóhatóság érvényesíteni, hiszen nincs abban a helyzetben, hogy ezeket a tényeket bizonyítsa.)

A végrehajtási eljárásban végzéseket hoz az adóhatóság.

2007 március 1-jétől az önkormányzati adóhatóságnak azonnali beszedési megbízás kibocsátása esetén már nem kell értesítenie az adóst a foganatosított végrehajtási cselekményről, tekintve, hogy az értesítés kötelezettsége már a hitelintézetet terheli.

Jogorvoslatok a végrehajtásban

Az Art. 159. § (1) bekezdése szerint a végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, illetőleg az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított nyolc napon belül – végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő.

Az ok bekövetkeztétől számított hat hónap elteltével igazolásnak helye nincs, a benyújtott végrehajtási kifogást a felettes szerv érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

A végrehajtási kifogásnak a további végrehajtási cselekményekre halasztó hatálya van [Art. 159. § (3) bekezdése].

Végrehajtás költsége

A törvény a végrehajtási eljárást olyan többletfeladatnak tekinti, amit az adózók jogsértő mulasztásukkal idéznek elő, ezért kimondja, hogy a végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek az adózót, illetőleg az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezett személyt terhelik. A törvény csak példálózó jelleggel sorol fel olyan többletköltség típusokat, amelyek mérhetően egy végrehajtási eljárás áthárítható költségelemei. Ezeken kívül azonban a végrehajtás során felmerülnek egyéb költségek is, melyeket tételesen kell felszámítani (pl.: szállítás, értékesítés, őrzés költségei stb.) és az adózóval megtéríttetni, oly módon, hogy a végrehajtást olyan bevétel eléréséig kell folytatni, ami fedezetet nyújt a végrehajtási eljárás költségekre is.

A törvény azt a személyt, akinek az ügyében ingó, vagy ingatlan végrehajtására kerül sor, 5000 forint költségminimum viselésére kötelezi, melyet akkor is meg kell fizetni, ha a tételesen kimutatott kiadások nem érik el ezt az összeget. Az adóhatóság a költségekről végzést hoz, amelynek összege ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén nem lehet kevesebb 5000 forintnál. A végrehajtási költségről – akár az egyes végrehajtási cselekmények elvégzése után külön-külön vagy akár összesítve – végzést kell hozni [Art. 163. § (2) bekezdése].

Az Art. 179. § (1) bekezdése értelmében az ún. adóigazgatási (azaz eljárási) költségek – például a levelezés postaköltsége, telefonálás díja – a végrehajtóként eljáró adóhatóságot terheli.

Az Art. 161. § (1) bekezdése alapján a végrehajtási költségminimumot (5.000 Ft) a végrehajtást kérőnek abban az esetben kell csak előlegeznie (megfizetnie), ha az adós munkabérére/bankszámlájára általa – törvény kifejezett rendelkezése alapján – foganatosított végrehajtási cselekmény eredménytelenül zárult, vagy a megkeresett adóhatóság (bármely okból) már csak ingó-, ingatlanfoglalást foganatosít/foganatosíthat.

(forrás: palyazatfigyelo)

Itt olvashat arról is bővebben, hogy miként mentheti meg a saját és családja vagyonát, ha a cége miatt végrehajtás indulna Ön ellen.

Válás, válóper

Kapcsolattartás a gyermekkel válás után…

Mit tehet, ha ez nem jól megy?

Milyen jogai és kötelezettségei vannak a különálló szülőknek a gyermekek alapjogainak védelmében és mit tehet ezen jogok betartatása érdekében a bíróság?

A kapcsolattartás célja

Amikor egy család felbomlik és a szülők elválnak, sajnos több esetben nem a gyermek érdekeit nézve mondják ki a végső szavakat. Legtöbbször az apa kerül ki a családból és ezáltal megszűnik számára az a lehetőség is, hogy minden nap személyes kapcsolatot ápolhasson gyermekével. A válást nem csak a szülők, de mindinkább a gyermekek is megsínylik. Az állandó – legalább heti egyszeri – kapcsolattartás pedig az egyetlen út marad az édesapához, ami egy megszokott családi légkör ilyen szintű átalakulását követően valljuk be őszintén igen csekély vigasz. Azonban a kapcsolattartás célja pontosan az, hogy a családi kapcsolat fennmaradhasson, hogy az apa, mint különélő szülő figyelemmel kísérhesse és elősegíthesse gyermeke fejlődését és nevelését.

Az alapjog sérelme

Ahogy a Ptk. kiköti, hogy a különélő szülőnek nem csak joga, kötelessége is a kapcsolatot fenntartani gyermekével, úgy kötelezi a gyermeket nevelő szülőt is arra, hogy biztosítsa a zavartalan kapcsolattartást. Ennek ellenére számos esetben sérül ez a jog, amely nem csak az apa, hanem legfőképp a gyermek alapjogának  sérelmével jár.

A házasság felbomlásával nem szűnik meg a szülők közös felelőssége a gyermek sorsáért, ennél fogva a válás nem járhat azzal a következménnyel sem, hogy a gyermek egyik szülőjét elveszítse. A szülőknek és a gyermeknek egyaránt törekednie kell arra, hogy a kapcsolatot fenntartsák, az gyermeket nevelő anyának pedig tisztában kell lennie azzal, hogy a gyermeknek érdeke, hogy mindkét szülőjét maga mellett tudhassa. Azonban számos esetben a gyermeket nevelő akadályozza a másik szülő kapcsolattartását, sértve ezáltal a gyermeki alapjogot is. Nem engedi, hogy a különélő szülő látogassa, szeretetét kinyilvánítsa, a gyermekével való meghitt viszonyt fenntartsa.

Bizonyos esetben a kapcsolattartási jog korlátozható

Vannak olyan kivételes esetek, amikor a gyermek alapjoga épp azért kerül korlátozásra, hogy a gyermeket megfelelő védelemben lehessen részesíteni. Itt lép életbe az a fontos tényező, hogy a gyermek még nem tudja érvényesíteni jogait és megvédeni önmagát, így az államnak kell megadnia számára ezt a védelmet, ami  néhány esetben jog korlátozással is együtt jár.

Amennyiben a gyermek érdekében szükséges, akkor a bíróság, illetve gyámhivatal a felróható magatartást tanúsító szülő kapcsolattartási jogát korlátozhatja, vagy akár meg is vonhatja, illetve szüneteltetheti. A teljes megvonás csak olyan súlyos esetekben lehetséges, amikor a gyermek érdekét még a korlátozott kapcsolattartás is sértené, amikor például rendszeresen bántalmazza, bűncselekményt követ el a gyermekkel szemben. Ezekben az esetekben szintén alapjog sérelemről beszélhetünk, a korlátozás azonban a gyermek védelme érdekében történik, ami a legfontosabb szempont a mérlegelésnél.

A védelem rendszere

Elsődlegesen a szülők kötelezettsége a gyermek Alaptörvényből fakadó gondoskodásához és védelméhez való jogának biztosítása. Ezen belül kötelességük az is, hogy biztosítsák mindkét szülővel való kapcsolattartását, és az ezzel összefüggő normális fejlődését, nevelését. Azonban ha az egyik szülő megszegi ezen kötelezettségét, akkor is meg kell adni a gyermeknek azt a védelmet, ami megilleti, mert amíg a felnőttek jogaik érvényesítése esetén önmagukért állnak ki, addig a gyermekek rászorulnak szüleikre, az ő segítségük hiányában pedig a gyermekvédelemmel foglalkozó intézmények közbenjárására. Ekkor az állam kötelessége egy olyan intézményrendszert létrehozni és működtetni, amely biztosítja a gyermeki jogok érvényesítését. A gyámhivatal, mint az állam „gyámkodása”, a rendőrség és a bíróság egy háromlábú biztos, stabil hátteret kell hogy biztosítson ilyen esetekben. Első sorban a gyámhivatal feladata, hogy akár a nevelésből kivéve a gyermeknek a védelmet és jogainak érvényesítését biztosítsa. Ha a szülők nem tudnak megegyezni a kapcsolattartás kérdésében, akkor a gyámhivatal dönt, kivéve ha válóper vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, mert ezekben az esetekben a bíróság ítélkezik.

Alapjog sérelem a hatóság által, vagyis amikor a védelem nem működik

Az Alaptörvény XXIV. cikke kinyilvánítja a tisztességes eljáráshoz való jogot:

  • (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.
  • (2) Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kár megtérítésére.

Ha a gyámhivatal előtt eljárás indul a problémás kapcsolattartás miatt – melyet valamelyik szülő indít – akkor sajnos sok esetben lehet tapasztalni azt, hogy a leterheltségből fakadó elhúzódó eljárás, a késői döntéshozatal, a kötelező ügyintézési határidők be nem tartása az ésszerű határidő, mint alapjog sérelmével járnak.

Amikor a kapcsolattartás akadályozása miatt a különélő szülő a gyámhivatalhoz  fordul, és az ügy akár még fél évvel később sem kerül abba a stádiumba, hogy megnyugtató döntés születhessen, akkor az állam nem teljesíti be azon szerepét, amely valódi védelmet nyújthatna ilyen esetekben. Azzal, hogy a gyámhivatal késedelmesen hozza meg a szülői kapcsolattartás tekintetében releváns döntését, visszásságot idéz elő a jogbiztonság és a tisztességes eljáráshoz való jog területén is. Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen eljárás a gyermek védelemhez és gondoskodáshoz való joga sérelme bekövetkezésének közvetlen veszélyét is előidézheti. Sok esetben megállapítást nyer az is, hogy a gyámhivatal a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm.rendelet 33.§- ban felsorolt lehetőségekkel sem él, mint például a gyermekjóléti központ kapcsolatügyelet, illetve a gyermekjóléti szolgálat közreműködése, mediációs eljárás igénybevétele, védelembe vételi eljárás kezdeményezése.

Ilyen helyzetben azonban jó tudni azt is, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 33/A §- ban foglaltak szerint ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni.

Van megoldás?

Egy válás, vagy gyermekelhelyezés esetén a szülők civakodása elkerülhetetlen, hogy hatással legyen a gyermekre is. A legtöbb esetben pont a kapcsolattartás az, amivel a gyermeket nevelő szülő visszaél annak érdekében, hogy ártson a másiknak. Több esetben nem engedi a találkozást, vagy manipulálja a gyermeket, annak érdekében, hogy kicsinyesen, de célravezetően visszavágjon a másiknak, gondolva ezzel meg van oldva minden. Pedig mennyire nem így van. A rossz kommunikáció ellenséges vizekre terelheti a feleket, ahol már külső segítség nélkül nem is fogják tudni megoldani az alap problémájukat. A gyámhivatal vagy a bíróság pedig hiába is hoz bármilyen döntést a fejük fölött, akár papírforma szerint meg is fognak felelni annak, a gyermek attól még nem fog szabadulni az állandóan ellenségeskedő szülők rossz hatása alól.

Igazi megoldás a peren kívüli megállapodásra és a mediációra, vagy más néven közvetítői eljárásra terelés lehet, amely azon kommunikációs problémák helyreállítását kísérli meg, amely a jövőben megelőzhetné a felek közötti civakodást. Ezen felül egy gyámhivatali vagy bírósági eljáráshoz képest lényegesen meggyorsítaná a folyamatokat, ami megint csak a gyermek elsődleges érdeke.

(FORRÁS: ugyvedvilag.hu)

vagyonjog,válás

Ki mit vihet vagy tarthat meg?

A válás utáni vagyonmegosztás szempontjai

Hogyan lehet jogilag okosan elosztani a már közös vagyont? Szomorú téma, de egyre több embert érint.

A statisztika szerint a házasságok 52%-a válással végződik. Valamint arra is van adat, hogy a válások 92 %-a! a vagyonmegosztáson durvul el. Érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok a hibák, amik a hosszú, költséges és érzelmileg is megterhelő, stresszes váláshoz vezetnek.

HA LETT VOLNA HÁZASSÁGI VAGYONSZERZŐDÉS…

A legnagyobb hiba, hogy a házasságkötéskor nem beszélnek a felek a vagyonról, a vagyonmegosztásról. Mennyivel könnyebb lenne később, ha minden le lenne fektetve egy szerződésben. Még ilyen magas válási arányszámok mellett is az a véleménye a házasulandóknak, hogy nem szeretne a válásra gondolni akkor, amikor épp megfogadja, hogy örökké fog tartani. Ez a hitelét rontja a házasságnak. Pedig érdemes rá gondolni, ez manapság már józanság és előrelátás kérdése, nem a meghittségé. A szakemberek szerint is elsősorban az általános körültekintés, előrelátás fontos. A mai világban már nem elutasítandó egy házassági, vagyonjogi szerződés. Ez nagyban megkönnyíti az eljárást.

Amíg sajnos a válóperhez elér egy pár, addigra már nem a kölcsönös segítés jellemzi a feleket. Nem működnek együtt, nem a megegyezés motiválja őket. Olyankor már nagyon elég nehéz segíteni a osztozkodásban, hiszen mindenki elsősorban a saját érdekeit nézi, gyakran elvesztve a realitást. Hol van már ilyenkor a meghittség és a szerelem?
Nézzük meg, hogy a törvény szerint kit mi illet meg.

A legfontosabb jogi fogalmak és szabályok:

  1. A legfontosabb kérdések egyike, hogy mi számíthat különvagyonnak:
    – azok a vagyontárgyak, amik már egyértelműen megvoltak a házasság előtt: ez a felek különvagyona
    – az ennek az értékén szerzett vagyon (pl. egyik fél vagyonának értékesítéséből szerzett összegen vásárolt további vagyon), szintén a külön vagyon alapját képzi
    – amit a házasság során kapott tárgyak, amit egyértelműen csak az egyik fél kapott, itt elég meghatározó, hogy kitől kapták. Pl.: édesanya vásárolt fiának egy horgászfelszerelést.
    – örökölt vagyon, amit csak az egyik fél örökölt
    – személyes használati tárgyak. Pl.: férfi borotva
  2. Másik fontos fogalom a szerzeményi vagyon, amit közösen szereztek a házasság alatt.
    – Az egyik legnagyobb tévhit, hogy a párok fizetés mértéke szerint szeretnék szétosztani a szerzett vagyont. Itt fontos tudni, hogy bármennyi volt a két fél jövedelme, a közösen szerzett vagyok fele-fele arányban lesz tulajdonukhoz. Itt lehet fontos, hogy a házassági vagyonjogi szerződés megkötésekor, miben térhetünk el a törvénytől.
    – Bizonyos ingóságok meghatározott együttélés során közös vagyonná alakulhatnak.
  3. Mik azok a helyzetek, amiben a szakemberek mindenképp ajánlják a házassági vagyonjogi szerződést (köznyelvben házassági szerződést)?

A szerződés esetébe nem a különvagyon szétválasztása a lényeg, hanem a házasságban szerzett vagyon későbbi sorsa!
– Ha pl. az egyik fél magas felelősséggel járó tevékenységet végez, akkor probléma esetén a közös vagyonnal felel. A házassági szerződésben szétválasztottak szerint ezt megakadályozhatjuk.
– Halálozás esetén a hagyatéki vagyon állagának megállapításakor fel lehet használni a szerződést, hogy melyik tartozik az elhunyt fél vagyonához.
– Érdemes a kapcsolatból származó gyerekek tartásáról rendelkezni.

forrás: jogiforum.hu