ingatlan

Új ingatlant vásárol?

/in /by

Ezekre okvetlen figyeljen!

Az utóbbi hónapokban ismét fellendült az ingatlanvásárlási és építési kedv. Azonban sok a buktató is, és nagy bajba is kerülhet, ha nem figyel az apró részletekre is. Most olyan tanácsokat osztok meg, amivel főleg az új építésű ingatlant vásárlóknak érdemes megszívlelniük…

Milyen kockázatokat rejthet a szerződés?

Az újépítésű (építés alatt álló) ingatlan adásvételi ügylete jogi szempontból rejthet veszélyeket a vevőkre nézve, hiszen az esetek jelentős részében az építési vállalkozó saját ügyvédje készíti el az adásvételi szerződést, és tekintettel az ügyvéd és az eladó között lévő hosszabb partneri viszonyra, nem minden esetben sikerül úgy kiegyensúlyozni a szerződést, hogy a vevők érdekei ne sérüljenek.

Az építkezés elhúzódása miatt (mely által a féléves földhivatali un. függőben tartásos eljárási időből kicsúszik az ügylet) az esetek nagy részében a felek előszerződést kötnek, melyben a végleges adásvételi szerződés egyes feltételeit (pl. vételár ütemezés) és megkötésének időpontját és körülményeit is szabályozzák.

 Túl sokat és túl korán kell fizetni…

Legtöbbször bizonyos vételár részletek is megfizetésre kerülnek az előszerződés alapján, tekintettel arra is, hogy ezeket az összegeket az építési vállalkozó fel kívánja használni az építkezés során. Olyan extrém eset is előfordult már, hogy az ingatlan teljes vételárának nem kevesebb mint 90%-a átadásra került az előszerződés alapján, amivel az a probléma, hogy a vevők még széljegyre sem kerültek (tehát a tulajdoni igényük a földhivatalhoz be sem érkezett), viszont az eladó adott esetben már elkölthette, illetve felhasználhatta a tőke jelentős részét még a végleges adásvételi szerződés megkötése előtt!

Az sem mindegy, hogy a használati engedélyt mikor és milyen feltételekkel köteles az eladó (építtető) beszerezni, és hogy mindaddig a vevő mennyi vételárat fizet meg, az engedély hiányában ugyanis egy esetleges fennmaradási engedély beszerzése alaposan be tud kavarni az ügyletbe.

 Amikor baj van…

Fontos hogy a műszaki átadás, átvétel is megfelelően szabályozásra kerüljön a szerződésben és annak mellékleteiben minden apró részletre kiterjedő mértékben, hiszen egy jótállási, szavatossági igényérvényesítésben nem mindegy, hogy mi az ami „le van papírozva” és mi nincs…

Ha bankhitelt is igénybe kívánnak venni a vevők jó, ha szigorúan szabályozzák a szerződésben társasház alapítása esetén az albetétesítést, hiszen a legtöbb bank ennek megtörténtétől teszi lehetővé a hitelnyújtás.

Összegezve: egy jó szerződés, benne a jó vételár ütemezéssel felvértez a legrosszabb eshetőségre: ha valamiért az ügylet beborul.

Ennek hiányában, könnyen előfordulhat, hogy a vevő tulajdonjog és pénz nélkül marad, hiszen, ha az építési vállalkozónak (vagy cégének) nem marad fedezete akár jó pár éves pereskedés után is hiába lobogtatja a vevő a jogerős bírósági végzést, hogy jogosult lenne végrehajtatni az általa kifizetett vételár részleteket, hiszen a gyakorlatban ilyen esetekben a végrehajtás sikerének meglehetősen alacsony az esélye (gondoljunk bele hány hitelező bank szerepelhet az ügyletben, akik az első zálogjogi ranghelyeik folytán a vevők előtt lesznek kifizetve…).

Tehát, hogy amennyiben új építésű, vagy befejezetlen ingatlant kívánnak vásárolni, mindenképp ragaszkodjanak ahhoz, hogy Önök, mint vevők az ügyletet saját ügyvéddel készíttethessék elő és köthessék meg.

Ha a vállalkozó a megállapodás feltételéül szabja – esetleg kedvezménnyel vagy ingyenes ügyvédi eljárással győzi meg Önöket, – hogy az általa hozott ügyvéd járjon el az adásvételnél, mindenképp véleményeztessék a szerződést egy az ügyletben érdektelen, független ügyvéddel is.

(FORRÁS: madarassy.com)

Ingatlan adásvételi szerződések kötése és véleményezése:

gyermek elhelyezés

Amit a szülői felügyeleti jogról tudni kell!

/in /by

Gyermekes családoknál a válás kisebbik része a válás kimondása, ennél nagyobb falat a gyermekek elhelyezése és felügyeleti joga…

Az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat olvashatja itt.

 

A szülői felügyeleti jog megosztása

Az új Polgári Törvénykönyvben szereplő Családjogi Könyv változtat a szülői felügyeleti jog alkalmazásának lehetőségén, azért mert nagyon nehezen volt összehangolható a szülői felügyeleti jog fogalmát alkalmazó uniós jogszabályokkal, a régi családjogi törvényben meghatározott gyermekelhelyezés intézménye.

A 2013. évi V. törvény 2014. március 15- i hatályba lépése óta abban az esetben, ha a bíróságnak kell döntenie a szülői felügyelet gyakorlásáról, akkor  a szülők egymás közötti viszonyában elhagyja a gyermekelhelyezés kifejezést, és helyette a szülői felügyeleti jogok rendezéséről szól.

Ha a gyermek harmadik személyhez vagy a nevelkedését biztosító intézetbe kerül, csak arra az esetre tartja fenn a gyermekelhelyezés fogalmát.

Nem csak formálisan, hanem tartalmában is  jelentős változást hoz a módosítás, mert ennek köszönhetően sokkal differenciáltabban, a feladatokról, kötelességekről, felügyeleti jogokról megállapodni.

 

A szülői  felügyelet rendezése

A különélő szülők a következőkről dönthetnek:

  • például közösen gyakorolják a szülői felügyeletet,
  • megosztják egymás között a szülői felügyelettel kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat,
  • csak az egyikük gyakorolja teljes körűen a szülői felügyeletet.

A teljes körű joggyakorlás úgy történik, hogy a szülők továbbra is közösen döntenek a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben (főszabály szerint), viszont e kérdéseken kívül csak az egyiküket illetik, illetve terhelik a felügyeleti jogok és kötelezettségek.

A szülői felügyeleti jogok teljes körű gyakorlása lép a gyermekelhelyezés fogalmának helyébe, ez azt jelenti, hogy az erre feljogosított szülő egyes jogokat kizárólagosan, más jogokat a másik szülővel közösen gyakorol.

A döntés joga mindenekelőtt a szülők együttes joga és felelőssége a szülői felügyelet gyakorlása során. Ez az együttélő szülőkre is vonatkozik és a különélő szülőkre is  (akkor, ha a szülők megállapodtak).

Abban az esetben, ha megosztásra kerülnek a felügyelettel kapcsolatos jogok és kötelezettségek a szülők között, akkor a gyermek váltott elhelyezése valósul meg, ez már  más országokban elfogadott és kipróbált módszer.  Ilyen esetben a gyermek meghatározott időt tölt az egyik, majd azután  a másik szülőjével, és előfordulhat, hogy  2-3 heti váltásban egyiknél, majd másiknál lakik.

 

A szülők megállapodása

A szülői felügyeleti jog közös gyakorlását A Ptk. Családjogi Könyve mint főszabályt tartalmazza,  kimondja, hogy „A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.”

Ennek értelmében  a fenti szabály a különélő szülők esetén is érvényesül, ez pedig azt jelenti, hogy a szülői felügyeletet úgy rendezik a szülők, ahogy azt ők  jónak látják. A szülők maguk alakítják ki a gyermek életvitelét, megállapodásukban nagyon  lényeges szempont, az, hogy mindketten egyetértsenek.

 

A gyermek érdekeit szem előtt tartva korlátozható a megállapodás

  • a törvény szerint a szülőknek biztosítaniuk kell a gyermek kiegyensúlyozott életvitelét, ezért abban az esetben, ha a szülők távol laknak egymástól nem alkalmazható a váltott elhelyezés, és akkor sem, ha ez zaklatottságot idézne elő  a gyermeknél. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy  a szülők erre vonatkozó döntése nem elfogadható, ilyen esetben a bíróságnak jogában áll  megtagadni az egyezség jóváhagyását.
  • azonnali intézkedést igénylő esetben az egyik szülő a gyermek érdekében azonnal is dönthet a közös szülői felügyelet ellenére, ilyen eset lehet például sürgős egészségügyi beavatkozásról szóló döntés, de ilyenkor kötelessége a másik szülőt azonnal, haladéktalanul értesíteni.

A Családjogi Könyv szerint a bíróság a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránt indított  perben:

  • jóváhagyja a szülőknek a közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére irányuló egyezségét
  • vagy a felek közös kérelmére erről ítélettel hoz határozatot.

Bírósági út

A közös szülői felügyelet gyakorlása során – függetlenül attól, hogy  együttélő vagy  különélő szülőkről van szó, előfordulhatnak  a szülők között egyes kérdésekben olyan viták, amelyeket hatósági, vagy bírósági úton szükséges rendezni.

Bírósági eljárásban rendezhetik a felek:

  • a szülői felügyeleti jog gyakorlását,
  • a különélő szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartását,
  • a gyermektartásdíjjal kapcsolatos kérdéseket, mint a gyermektartásdíj összegét, annak fizetésének gyakoriságát és módját

Az új Ptk. már bizonyos körben a bírósági hatáskört megszünteti már, a régi családjogi törvény még megosztotta a gyámhatóság és a bíróság között a szülői felügyeleti jog körében felmerült vitákkal kapcsolatos jogköröket. Ezt azért teszi, mert a családhoz közel lévő, gyors és gyermekvédelmi szempontú elbírálást igényelnek a szülői felügyeleti jog körében felmerült viták, és erre kevésbé alkalmas a felektől távol lévő, lassúbb és nem a gyermekvédelemre specializált bírósági eljárás, mint a gyámhatósági eljárás.

Fontos tudni, hogy a szülői felügyeleti jogok általános jellegű, tehát, egyedi nem konkrét ügyre vonatkozó korlátozására és megvonására vonatkozóan Változatlanul fennmarad a bírói hatáskör.

 

Fontos tudni! Vallási kérdésekben a gyámhatóság nem dönt!

A Családjogi Könyv azt is kimondja, hogy bár a gyámhatóság dönthet a szülői felügyelet gyakorlása során, azokban a kérdésekben, amelyben  a szülők nem tudnak megállapodni,  ennek ellenére kiemeli, kiemeli ez alól a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdéseket, amelyekben  megtiltja a döntés lehetőségét a hatóság részére.

 

Előfordulhat, hogy  a különélő szülők nem tudnak megállapodni  a szülői felügyelet közös gyakorlásában vagy az azzal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlásában, ilyen esetben a bíróság dönt a szülői felügyelet rendezéséről.

Minden esetben a bíróság kérelemre, vagy a gyermek érdekében hivatalból jár el és főleg azt mérlegeli  döntése során, hogy miként biztosítható a legkedvezőbben a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése, tehát minden esetben a bíróság a gyermek érdekeit helyezi előtérbe.

Kétféle lehet a bíróság döntésének tartalma:

  1. az egyik szülőnek adja a szülői felügyeleti jog teljes körű gyakorlását,
  2. meghatározza, hogy egyes szülői felügyeleti jogokat és kötelezettségeket melyik szülő milyen módon gyakorolja, így megosztja azokat.

Lehetővé teszi ez a megoldás, a jelenleginél rugalmasabb mérlegelését az eset körülményeinek, így a bíróságnak lehetősége nyílik fokozottabban  figyelembe venni a felek életviszonyait, igényeit, lehetőségeit, egyszóval megismerni a körülményeket.

A bíróság döntésének elsődleges szempontja „a gyermek elsődleges (mindenek felett álló) érdeke”, éppen ezért  nem rendelhet el a bíróság  közös szülői felügyeletet, ha a szülők erre vonatkozóan nem állapodtak meg,  mert a közös szülői felügyelet az együttműködésnek olyan fokát kívánja meg a szülőktől, amely csak akkor valósítható meg, ha a szülők között megvan az egyetértés.

A bíróság a gyermek elhelyezése helyett feljogosíthatja az egyik szülőt a szülői felügyelet teljes körű gyakorlására,  viszont ennek az a következménye, hogy annak ellenére, hogy a másik szülő a szülői felügyeleti jogokat nem gyakorolhatja, törvény lehetőséget nyújt arra, (természetesen a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában) hogy  a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a két szülő együtt dönthessen.

Ugyanakkor a  bíróság elrendelheti a szülői felügyelet megosztását is, természetesen akkor, ha megbizonyosodik arról, hogy a szülők alkalmasak együttműködésre és indulat nélküli kommunikációra, így biztosítani tudják a gyermek egészséges életvitelét és fejlődését.

 

Amikor a gyermeket 3. személynél akarják elhelyezni…

Abban az esetben, ha a gyermeket harmadik személynél kívánják elhelyezni (a szülőkön kívüli), akkor ilyen esetben már gyermekelhelyezés iránt kell pert indítani.

Alap esetben ezt a szülőnek a másik szülő ellen, a gyámhatóságnak viszont mindkét szülő ellen meg kell indítania az eljárást. Kivételt képez az az eset, ha harmadik személynél történt elhelyezés megváltoztatása miatt indul a per, ilyenkor az ellen a személy ellen kell megindítani a pert, akinél a gyermeket elhelyezték.

A gyermek mindkét szülőhöz fűződő joga hangsúlyosan jelenik meg az új Ptk. Családjogi Könyvében! A felek közös kérelme esetén van helye a közös szülői felügyeletnek továbbra is azzal a lehetőséggel, hogy a bíróságnak jogában áll a szülői felügyeleti jogok megosztása, így sokkal rugalmasabb, az egyéni életkörülményekhez jobban igazodó és igazán életszerű lehetőséget biztosít a gyermekek  és a szülők számára egyaránt.

Forrás: jogászvilág.hu

JOGI TANÁCSOK VÁLÁS ÉS GYERMEKELHELYEZÉS ÜGYBEN:

Tippek biztonságos ingatlanvásárláshoz

/in /by

Milyen buktatók lehetnek az új(építésű) ingatlanok vételekor?

A CSOK-nak köszönhetően egyre többen szeretnének lakást, házat venni vagy építeni. Köztük félkész vagy új ingatlanokat is. Az alábbiakban arról olvashatnak, hogy mikre érdemes nagyon odafigyelni, ha nem akarnak bajba kerülni…

Anélkül, hogy a lelkesedésünkből vagy vállalkozó lendületünkből veszítenénk, érdemes jó néhány kockázati tényezőt figyelembe venni mielőtt az elénk tolt ingatlan adásvételi szerződést aláírnánk.

Milyen kockázatok lehetnek?

Az újépítésű (építés alatt álló) ingatlan adásvételi ügylete jogi szempontból rejthet veszélyeket a vevőkre nézve, hiszen az esetek jelentős részében az építési vállalkozó saját ügyvédje készíti el az adásvételi szerződést, és tekintettel az ügyvéd és az eladó között lévő hosszabb partneri viszonyra, nem minden esetben sikerül úgy kiegyensúlyozni a szerződést, hogy a vevők érdekei ne sérüljenek.

Az építkezés elhúzódása miatt (mely által a féléves földhivatali un. függőben tartásos eljárási időből kicsúszik az ügylet) az esetek nagy részében a felek előszerződést kötnek, melyben a végleges adásvételi szerződés egyes feltételeit (pl. vételár ütemezés) és megkötésének időpontját és körülményeit is szabályozzák.

Mindig nézesse meg saját ügyvédjével is az aláírandó szerződést!

 

Ha túl nagy a vételár, és túl korán kell fizetni…

Legtöbbször bizonyos vételár részletek is megfizetésre kerülnek az előszerződés alapján, tekintettel arra is, hogy ezeket az összegeket az építési vállalkozó fel kívánja használni az építkezés során. Olyan extrém eset is előfordult már, hogy az ingatlan teljes vételárának nem kevesebb mint 90%-a átadásra került az előszerződés alapján, amivel az a probléma, hogy a vevők még széljegyre sem kerültek (tehát a tulajdoni igényük a földhivatalhoz be sem érkezett), viszont az eladó adott esetben már elkölthette, illetve felhasználhatta a tőke jelentős részét még a végleges adásvételi szerződés megkötése előtt!

Az sem mindegy, hogy a használati engedélyt mikor és milyen feltételekkel köteles az eladó (építtető) beszerezni, és hogy mindaddig a vevő mennyi vételárat fizet meg, az engedély hiányában ugyanis egy esetleges fennmaradási engedély beszerzése alaposan be tud kavarni az ügyletbe.

 

Amikor bajba került

Fontos hogy a műszaki átadás, átvétel is megfelelően szabályozásra kerüljön a szerződésben és annak mellékleteiben minden apró részletre kiterjedő mértékben, hiszen egy jótállási, szavatossági igényérvényesítésben nem mindegy, hogy mi az ami „le van papírozva” és mi nincs…

Ha bankhitelt is igénybe kívánnak venni a vevők jó, ha szigorúan szabályozzák a szerződésben társasház alapítása esetén az albetétesítést, hiszen a legtöbb bank ennek megtörténtétől teszi lehetővé a hitelnyújtás.

 

Jó tanácsok…

Összegezve: egy jó szerződés, benne a jó vételár ütemezésével felvértez a legrosszabb eshetőségre, ha valamiért az ügylet beborulna.

Ennek hiányában, könnyen előfordulhat, hogy a vevő tulajdonjog és pénz nélkül marad, hiszen ha az építési vállalkozónak (vagy cégének) nem marad fedezete. Ilyenkor akár jó pár éves pereskedés után is hiába lobogtatja a vevő a jogerős bírósági végzést, hogy jogosult lenne végrehajtatni az általa kifizetett vételár részleteket, hiszen a gyakorlatban ilyen esetekben a végrehajtás sikerének meglehetősen alacsony az esélye (gondoljunk bele hány hitelező bank szerepelhet az ügyletben, akik az első zálogjogi ranghelyeik folytán a vevők előtt lesznek kifizetve…).

Javasoljuk tehát, hogy amennyiben új építésű, vagy befejezetlen ingatlant kívánnak vásárolni, mindenképp ragaszkodjanak ahhoz, hogy Önök, mint vevők az ügyletet saját ügyvéddel készíttethessék elő és köthessék meg.

Ha a vállalkozó a megállapodás feltételéül szabja – esetleg kedvezménnyel vagy ingyenes ügyvédi eljárással győzi meg Önöket, – hogy az általa hozott ügyvéd járjon el az adásvételnél, mindenképp véleményeztessék a szerződést egy az ügyletben érdektelen, független ügyvéddel is. (forrás: madarassy.com)

felügyeleti jog

Ki miről dönthet, és hol lakjon a gyerek válás után?

/in /by

A szülői felügyeleti jog megosztása

Mivel a régi családjogi törvényben meghatározott gyermekelhelyezés intézménye nagyon nehezen volt összehangolható a szülői felügyeleti jog fogalmát alkalmazó uniós jogszabályokkal, ezért az új Polgári Törvénykönyvben szereplő Családjogi Könyv változtat ezen a szabályon.

Ennél fogva a 2013. évi V. törvény 2014. március 15- i hatályba lépése óta, ha a bíróságnak kell döntenie a szülői felügyelet gyakorlásáról, a szülők egymás közötti viszonyában elhagyja a gyermekelhelyezés kifejezést, helyette a szülői felügyeleti jogok rendezéséről szól. A gyermekelhelyezés fogalmát pedig csak arra az esetre tartja fenn, ha a gyermek harmadik személyhez vagy a nevelkedését biztosító intézetbe kerül.

Ez a módosítás azonban nem csupán formális, hanem tartalmában is igen jelentős változás, ugyanis a szülők az eddigieknél sokkal differenciáltabban tudnak a felügyeleti jogokról, feladatokról, kötelességekről megállapodni.

Mit jelent a szülői felügyelet rendezése?

A jelenlegi Ptk. szerinti szülői felügyeleti jog rendezése lépett tehát a régi családjogi törvényben szereplő gyermekelhelyezés helyébe, amely széles körű megegyezési lehetőséget biztosít a szülőknek arra, hogy a gyermekük felett gyakorolt felügyeletükről döntsenek.

Eszerint a különélő szülők dönthetnek úgy, hogy:

  • a szülői felügyeletet közösen gyakorolják,
  • a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megosztják,
  • a szülői felügyeletet teljes körűen csak az egyikük gyakorolja.

A teljes körű joggyakorlás azt jelenti, hogy a szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben – főszabály szerint – továbbra is közösen döntenek, e kérdéseken kívül azonban a felügyeleti jogok és kötelezettségek csak az egyiküket illetik, illetve terheli. A szülői felügyeleti jogok teljes körű gyakorlása (egyes jogokat kizárólagosan, másokat a másik szülővel közösen gyakorol az erre feljogosított szülő) lép a gyermekelhelyezés fogalmának helyébe.

A szülői felügyelet gyakorlása során a döntés joga mindenekelőtt a szülők együttes joga és felelőssége. Ez vonatkozik az együttélő szülőkre, de – a szülők megállapodása esetén – a különélő szülőkre is.
Amennyiben a szülők között megosztásra kerülnek a felügyelettel kapcsolatos jogok és kötelezettségek, abban az esetben a gyermek váltott elhelyezése valósul meg, amely más országokban már elfogadott és kipróbált módszer. Ennél fogva a gyermek meghatározott időt tölt az egyik, majd a másik szülőjével, és akár 2-3 heti váltásban egyiknél, majd másiknál lakik és éli életét.

 

A szülők megállapodása

A Ptk. Családjogi Könyve főszabályként tartalmazza a szülői felügyeleti jog közös gyakorlását, amikor kimondja, hogy „A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.” Eszerint pedig a különélő szülők esetén is érvényesül a fenti szabály, ami azt jelenti, hogy a szülői felügyeletet úgy rendezik, ahogy jónak látják, tehát maguk alakítják ki a gyermek életvitelét, megállapodásukban azonban lényeges szempont, hogy mindketten egyetértsenek.

A szabad megállapodásuk azonban korlátozható a gyermek(ek) érdekében:

  • a szülőknek biztosítaniuk kell a gyermek kiegyensúlyozott életvitelét, tehát nem alkalmazható a váltott elhelyezés, ha a szülők távol laknak egymástól, vagy a gyermek számára ez zaklatottságot idézne elő. Amennyiben a bíróság részéről a szülők ez irányú döntése nem elfogadható, abban az esetben az egyezség jóváhagyását megtagadhatja.
  • a közös szülői felügyelet ellenére, azonnali intézkedést igénylő esetben az egyik szülő a gyermek érdekében azonnal is dönthet (például sürgős egészségügyi beavatkozásról), kötelessége azonban a másik szülőt haladéktalanul értesíteni.

A Családjogi Könyv szerint a bíróság a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülőknek a közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére irányuló egyezségét jóváhagyja vagy a felek közös kérelmére erről ítélettel határoz.

Amikor a bíróság dönt

A közös szülői felügyelet gyakorlása során – akár együttélő, akár különélő szülőkről van szó – egyes kérdésekben előfordulhatnak olyan viták, amelyeket hatósági, vagy bírósági úton kell rendezni.
A felek bírósági eljárásban rendezhetik a szülői felügyeleti jog gyakorlását, a különélő szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartását, valamint a gyermektartásdíj összegét, annak fizetésének gyakoriságát és módját. A szülői felügyeleti jog körében felmerült vitákkal kapcsolatos jogköröket a régi családjogi törvény még megosztotta a gyámhatóság és a bíróság között, azonban az új Ptk. már bizonyos körben a bírósági hatáskört megszünteti. Teszi ezt azért, mert a családhoz közel lévő, gyors és gyermekvédelmi szempontú elbírálást igényelnek, amelyre a felektől távol lévő, lassúbb és nem a gyermekvédelemre specializált bírósági eljárás kevésbé alkalmas, mint a gyámhatósági. Változatlanul fennmarad azonban a bírói hatáskör a szülői felügyeleti jogok általános jellegű (nem konkrét ügyre vonatkozó) korlátozását és megvonását illetően.

Azonban a Családjogi Könyv azt is kimondja, hogy bár a szülői felügyelet gyakorlása során, amely kérdésben a szülők nem tudnak megállapodni, abban a gyámhatóság dönthet, mégis kiemeli ez alól a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdéseket, amelyekben a hatóság részére megtiltja a döntés lehetőségét.

Abban az esetben, ha a különélő szülők a szülői felügyelet közös gyakorlásában vagy az azzal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlásában nem tudnak megállapodni, a szülői felügyelet rendezéséről a bíróság dönt. A bíróság kérelemre, vagy a gyermek érdekében hivatalból jár el és döntése során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.

A bíróság döntésének tartalma kétféle lehet:

  • a szülői felügyeleti jog teljes körű gyakorlását az egyik szülőnek adja,
  • meghatározza, hogy egyes szülői felügyeleti jogokat és kötelezettségeket melyik szülő milyen módon gyakorolja, tehát megosztja azokat

Ez az eset körülményeinek a jelenleginél rugalmasabb mérlegelését, a felek életviszonyainak, igényeinek, lehetőségeinek fokozottabb figyelembevételét teszi lehetővé.

A bíróság azonban – a szülők erre vonatkozó megállapodásának hiányában – közös szülői felügyeletet nem rendelhet el, mert az az együttműködésnek olyan fokát kívánja meg a szülőktől, amely csak a szülők egyetértése esetén valósítható meg. A bíróság döntésének elsődleges szempontja a gyermek elsődleges (mindenek felett álló) érdeke.

A bíróság a gyermek elhelyezése helyett a szülői felügyelet teljes körű gyakorlására jogosíthatja fel az egyik szülőt, aminek az a következménye, hogy a másik szülő a szülői felügyeleti jogokat nem gyakorolhatja, törvény alapján megilleti azonban – a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában – a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésében az együttdöntés joga. Azonban a fentiek szerint a bíróság a szülői felügyelet megosztását is elrendelheti, amennyiben megbizonyosodik arról, hogy a szülők együttműködésre és indulat nélküli kommunikációra alkalmasak, így a gyermek egészséges életvitelét és fejlődését biztosítani tudják.

Fontos tudni azonban, hogy ha a gyermeket a szülőkön kívüli, harmadik személynél kívánják elhelyezni, akkor erre vonatkozóan már gyermekelhelyezés iránt kell pert indítani. Alap esetben ezt a szülőnek a másik szülő ellen, a gyámhatóságnak mindkét szülő ellen meg kell indítania. Ez alól csak akkor van kivétel, ha harmadik személynél történt elhelyezés megváltoztatása iránt indul a per, ebben az esetben az ellen a személy ellen kell megindítani, akinél a gyermeket elhelyezték.

Az új Ptk. Családjogi Könyvében a gyermek mindkét szülőhöz fűződő joga hangsúlyosan jelenik meg és bár a közös szülői felügyeletnek továbbra is csak a felek közös kérelme esetén van helye, azonban azzal, hogy a bíróság jogosult a szülői felügyeleti jogok megosztására, egy rugalmasabb, az egyéni életkörülményekhez jobban igazodó és életszerű lehetőséget biztosít a szülők és a gyermek számára egyaránt.

öröklés illetékmentesen

Öröklési illetékmentesség

/in /by

Így kaphat 100% kedvezményt…

Abban az esetben, ha az adott vagyonszerzés a fenti szabályok alapján az öröklési illeték hatálya alá esik, még nem feltétlenül jár együtt illetékfizetési kötelezettséggel.

Figyelemmel kell ugyanis lenni az illetékmentességekre is.
Az illetékmentességnek két fajtája van:

  1. Tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni.
  2. Személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett-mentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.

(A személyes illetékmentességre vonatkozó szabályokat tekintettel arra, hogy az kizárólag
az illetéktörvényben meghatározott egyes szervezetekre vonatkozik–a könnyebb áttekinthetőség érdekében–a tájékoztató füzet egyéb rendelkezésekről szóló részében helyeztük el.

A tárgyi illetékmentesség szabályai

Mentes az öröklési illeték alól:

  1. Az örökhagyó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is)valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész.

Megállapította az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
2010. évi XC. törvény. A 2010. július 1-jén még jogerősen el nem bírált ügyekben kell alkalmazni. A túlélő házastárs illetékmentességét a 2012. évi CLXXVIII törvény 182.§-a állapította meg. A 2013. január 1-jén még jogerősen el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.

Az egyenesági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka, azaz az utódok. A házasságon kívül született gyermeknek vérszerinti apjával és annak felmenőivel jogilag
értékelhető rokoni kapcsolata csak akkor jön létre, ha családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet rendezi.Az egyenesági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is.

  1. Az örökhagyó mostoha-és nevelt gyermeke, mostoha-és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint. A mentesség alkalmazása során az örökös által megszerzett lakástulajdon vagy lakáshoz
    kapcsolódó vagyoni értékű jog után megállapított illetékalapot kell csökkenteni. Amennyiben az örökös által megszerzett lakás tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a 20 millió forintból a lakás (vagyoni értékű jog)
    tiszta értékének levonásával fennmaradó összeg erejéig az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak mentesülnek az illeték alól(gépjárművek öröklése esetén tehát ez a szabály nem alkalmazható).
  2. Az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része.Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni;
  3. Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése.
  4. A tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány).
  5. A lakástakarék pénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés.
  6. A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Lakóház építési szándékáról az örökös legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.
    A lakóház felépítésének igazolása érdekében, a meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes
    építésügyi hatóságot.Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság a vagyonszerző nevére jogerős használatba vételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli.Amennyiben a használatbavételi engedély még nem emelkedett jogerőre, az építésügyi hatóság erről a tényről tájékoztatja, majd a használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséről külön értesíti az állami adóhatóságot. Egyidejűleg közli, hogy a jogerős használatbavételi engedély – a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva – tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére szóló, a határidő leteltét megelőzően kiadott használatbavételi engedély változatlan tartalommal
    – ide nem értve a kijavítással érintett részeket –jogerőre emelkedett, az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.
  7. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja a lakóház felépítését. Amennyiben a vagyonszerző több telket örökölt, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesítette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Az
    illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a
    maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának, illetve a használatbavétel tudomásulvételének időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni.Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, magánszemély vagyonszerző elhalálozik, úgy a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód, örökös köteles. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód,
    örökös nevére szóló használatbavételi engedély, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány igazolja.

További öröklési illetékkedvezmények

  1. Ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar-, népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, gyűjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak,a helyi önkormányzatnak vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból
    származó valamennyi örökségét terhelő illeték összegét.
  2. A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmi pótlék-mentesen
    fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető
    meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.

Példa:
A kiskorú örököst öröklési illeték megfizetésére kötelezik. A polgári jog általános jogszabályi rendelkezésének megfelelően várhatóan 18 éves korában válik nagykorúvá, amitől számítva még két évig, azaz 20 éves koráig késedelmi pótlék-mentesen fizetheti meg az őt terhelő öröklési illetéket az Itv. szóban forgó szabálya alapján. Ugyanakkor az említett rendelkezés értelmében lehetősége van arra, hogy 20. életévének betöltése (azaz a késedelmi pótlék-mentes fizetési határidő lejárta) előtt bizonyos mértékű kedvezménnyel fizesse meg az öröklési illetéket. Ez a kedvezmény pedig annyiszor 10 %, ahány megkezdett naptári évvel korábban
teljesíti fizetési kötelezettségét, azonban a kedvezmény mértéke még így is maximum 70 %
lehet.

  1. A) példa: 14 éves örököst terheli az illetékfizetési kötelezettség, de az Itv. szóban forgó
    rendelkezése alapján 20 éves koráig (18+2 év), azaz még 6 évig késedelmi-pótlékmentesen fizetheti meg az őt egyébként terhelő 50 000 forint összegű illetéket. Végül 2 év múlva, 16 éves
    korában megfizetésre kerül az illeték, amikor még 4 év van hátra a késedelmi pótlék-mentes fizetési határidő lejártáig. Így az eredetileg 50 000 forint összegű illeték helyett –a 4év x 10 %=40 %-os kedvezmény, azaz 20 000 forint figyelembevételével –30 000 forint összegű illetéket kell fizetnie 16 éves korában.
  2. B) példa: 11 éves az örökös, aki 20 éves koráig (18+2 év), azaz még 9 évig fizetheti meg
    késedelmi-pótlékmentesen az őt egyébként terhelő 200 000 forint összegű illetéket. Amennyiben az a döntés születik, hogy még ugyanebben az évben (11 éves korában) megfizeti az illetéket –tekintettel az Itv.-
    ben biztosított kedvezményre–akkor függetlenül attól, hogy még 9 éve lenne ahhoz, hogy késedelmi-pótlékmentes fizessen illetéket, (azaz akár 9év x 10 %=90 % kedvezménnyel, a példánál maradva akár 180 000 forint kedvezmény is járhatna), azonban az Itv. alapján mégis csak maximum 70 %-os, jelen esetben200 000 forint alapján 140 000 forint kedvezményt érvényesíthet, ezért 60 000 forintot mindenképpen fizetnie kell.

    Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

    4. Azt az örököst, aki a hagyatékból ráeső termőföldet (tulajdoni hányadot) a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély örököstársának ellenszolgáltatás fejében átengedi, az átengedett termőföld (tulajdoni hányad) után öröklési illeték nem terheli.

4.3. A haszonélvezet, a használat öröklésének illetéke
Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket.

A tulajdonszerzőt terhelő illeték alapját az előzőbekezdésben meghatározott módon kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg használat öröklése mentes az illeték alól, vagy nem tárgya az öröklési illetéknek.A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átszállt vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyonesetében tehát a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak az előző pont szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.

 

4.4.Az egyéni kisvállalkozói vagyon és a kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési illetékkedvezménye
Az egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési illetékkedvezménye

A kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése esetén a magánszemély örökös az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből az alább meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a vagyonszerző –öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül

a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy
b) a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja,és a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem idegeníti el vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkenti.

Ez a kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a magánszemély örökös a hagyatéki tárgyaláson a fenti feltételek vállalásáról nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot a közjegyző köteles
jegyzőkönyvbe foglalni, és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva meg küldeni az állami adóhatóságnak. A vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző magánszemély örökös esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani. Ha a kedvezményben részesülő vagyonszerző az első bekezdés szerinti feltételeket nem teljesíti, továbbá a3 éves időtartam letelte előtt a vállalkozási tevékenységet a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni. A kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési illetékkedvezménye.

A magánszemély vagyonszerző a kisvállalkozásnak minősülő gazdálkodó szervezetben
fennálló vagyoni betét öröklése, ajándékozása esetén az előző pontban meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult, ha a)a vagyonszerző által önállóan vagy a többi vagyonszerzővel együttesen megszerzett vagyoni betéttel a tulajdonában, illetőleg több vagyonszerző esetében a tulajdonukban levő vagyoni betét aránya meghaladja a kisvállalkozás összes vagyoni betétjének 50%-át, és b)a kisvállalkozás vagyoni betétjének több mint 50%-ával rendelkező örökös a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik, illetve több örökös esetén együttesen nyilatkoznak arról, hogy a kisvállalkozást a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének
utolsó napját követő három évig nem szünteti,illetőleg nem szüntetik meg vagy megszerzett vagyoni betétje arányát nem csökkenti, illetőleg nem csökkentik.

Ha a kedvezményben részesülő vagyonszerző a fenti 3 éves időtartam letelte előtt a kisvállalkozás működtetését a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy a kedvezményes illetékfizetés mellett megszerzett vagyoni betétje arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékalap-kedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.

azonnali felmondás

Azonnali felmondás

/in /by

Szigorúak az elbocsájtási szabályok!

A munkáltatók több mint 60 százaléka nem tudja bizonyítani a bíróság előtt, hogy azonnali hatályú felmondása megfelelt a jogszabályoknak – derül ki a a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának vizsgálatából. Az új Mt. bevezetése nem változtatott az azonnali hatályú felmondások (a régi Mt. hatálya alatt rendkívüli felmondások) bírósági megítélésének gyakorlatán.

A régi Mt. és az új Mt. azonosan határozza meg a rendkívüli felmondás és az azonnali hatályú felmondás [új Mt. 78. § (1) bekezdés a) és b) pontok] indokait, amelyek mindkét félre kötelezőek. Ezek szerint a munkáltató vagy a munkavállaló a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással (rendkívüli felmondással) megszüntetheti, ha a másik fél
a) a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy

b) egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Nem annak van jelentősége, hogy a rendkívüli felmondás a törvény a) vagy b) pontját jelöli meg, vagy mindkettőre hivatkozik, mert a bíróság a megszüntető jognyilatkozatot annak tartalma szerint minősíti, a jognyilatkozatban közölt indokok alapján – olvasható a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja értékelésében.

AZ INDOKNAK BIZONYÍTHATÓNAK KELL LENNIE!

Ezekben az ügyekben az állapítható meg, hogy a munkavállalói keresetek több mint 60 százaléka azért bizonyul megalapozottnak, mert a munkáltató a reá háruló bizonyítási teher ellenére nem tudja bizonyítani az indok valóságát, vagy nem tudja bizonyítani a kötelezettségszegés súlyát – írják a bírói gyakorlat elemzése nyomán.

Munkavállalói rendkívüli felmondás ritkán fordul elő; ezeknek az oka többnyire bérfizetési késedelem. Ezt a bírói gyakorlat súlyos kötelezettségszegő magatartásként értékeli, problémás azonban, hogy a bizonyítás kötelezettsége a munkavállalót terheli, akinek a bérfizetési elszámoló iratok hiányában gyakran csak közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésére. A közvetett bizonyíték okszerű és hiánytalan láncolata elegendő lehet a bizonyításhoz az ítélkezési gyakorlat alapján.

Az ítélkezési gyakorlatot elemző csoport megállapítja: „az okszerűség vizsgálata szükségtelen, a tényállási elemek egyenkénti és együttes vizsgálata teszi lehetővé a jognyilatkozat jogszerűsége, vagy jogellenessége jogkövetkezményei alkalmazását”.

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja ezen a ponton a szabályozás pontosítását kezdeményezi. Azt írják: „Megjegyzendő, hogy elfogadható eljárás az lenne, ha a munkáltatói rendkívüli felmondási, illetve azonnali hatályú felmondásra vonatkozó jognyilatkozat indokolása tartalmazná, hogy az adott munkáltatónál az adott munkakörben dolgozó munkavállaló kötelezettségszegése miért minősül lényegesnek, a kötelezettségszegés miért jelentős mértékű és az indokolás kitérne arra is, hogy a munkavállaló magatartása miért minősíthető szándékosnak, vagy súlyosan gondatlannak. Az ilyen részletezésű indokolás egy munkaügyi jogvitában jelentősen megkönnyítené a munkáltatói bizonyítást és a munkaügyi per gyorsabb befejezése lehetővé válna”.

FONTOS A FELMONDÁS IDEJE IS!

A régi Mt. és az új Mt. is a rendkívüli felmondás, illetve azonnali hatályú felmondás jogának gyakorlását szubjektív és objektív határidő betartásához köti. Ezek a határidők jogvesztők. E szabályok szerint a rendkívüli felmondás, illetve azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

A joggyakorlási határidő értelmezése körében kialakult széles körű korábbi bírói gyakorlatot a bíróságok továbbra is folytatják, a lefektetett elveket megfelelően alkalmazzák – értékel az elemzőcsoport. . Ezek között a legfontosabb, mely szerint a rendkívüli felmondás, illetve az azonnali hatályú felmondás alapjául szolgáló kötelezettségszegésnél a szubjektív 15 napos határidő akkor veszi kezdetét és a kötelezettségszegésről a munkáltató akkor szerez tudomást, ha ismert az elkövető személye, vétkessége és a kötelezettségszegés súlya.

ALAPOS INDOKLÁS KELL HOZZÁ!

Indulatból vagy „előre megfontoltan” is történhet az azonnali hatályú felmondás, de mindkét esetben fontos a törvényi rendelkezések – például az indokolás, a munkakör szakszerű átadása – pontos betartása.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 64. § (1) bek. c.) alpontja és a 78. §-a szerint a munkaviszony azonnali hatállyal is megszüntethető felmondással mind a munkavállaló, mind a munkáltató részéről (2012.06.30-ig „rendkívüli felmondás”, 2012.07.01-től „azonnali hatályú felmondás” a neve).

A törvény indoklási kötelezettséget ír elő, meghatározva azt a két alapvető esetkört (kötelezettségszegés, illetve egyéb magatartás), amely esetben – a tudomásra jutástól számított 15 naptári napon belül – élni lehet ezzel a felmondási típussal. Két törvényi kivétel van:

– bármelyik fél megszüntetheti a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással a próbaidő alatt indokolás nélkül, a 15 napos határidőtől függetlenül
– a munkáltató ugyanígy indokolás nélkül szüntetheti meg a határozott idejű munkaviszonyt.

 

ÜRÜGYRE VÁRVA VAGY INDULATBÓL

Két jól elkülöníthető esetkör határozható meg az azonnali hatályú felmondásos ügyekben:

  1. a munkáltató és/vagy a munkavállaló is tudatosan készül a nyilatkozat megtételére, mert eltérő okokból nem akarja már a munkajogviszonyt fenntartani
    2. hirtelen elhatározás, indulati döntés előzi meg az azonnali hatályú felmondás másik féllel való közlését

Az első esetben mindegyik fél ürügyre vár, arra, hogy a másik valami olyat tegyen, vagy mulasszon el, amely „belefér” a törvényi definícióba.

A munkáltató általában azt várja, hogy a munkavállalónak valamely, a munkavégzéséhez kapcsolódó magatartását vagy mulasztását róhassa a terhére, ami

– lényeges kötelezettség, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul történő jelentős megszegése
– a munkaviszony fenntartását a továbbiakban lehetetlenné teszi, és ezzal arányban áll az azonnali hatályú felmondás kiadása.

A munkavállalók ilyenkor inkább valamely munkáltatói mulasztás bekövetkezésére várnak (pl. a munkáltató nem biztosítja az előírt munkaruhát, védőfelszerelést, vagy: a munkáltató nem fizeti ki a tárgyhavi munkabért legkésőbb a következő hónap 10. napjáig).

Mindkét fél részéről tudatos, végiggondolt magatartásáról van szó, a munkáltatói jogokat gyakorló vezető egyeztet a munkáltató személyügyi (humán) vezetőjével és/vagy jogi képviselőjével, a munkavállaló igyekszik megismerni a jogait és kötelezettségeit, tájékozódik a világhálón és/vagy ügyvédhez fordul.

A második esetben a döntést általában a másik fél hirtelen (váratlan) magatartása idézi elő. Ilyen lehet főnök és beosztott munkahelyi, valamely munkafeladattal kapcsolatos szóváltásával induló, majd általánosabb szintre csúszó vitája, melynek a végén valamelyik félnél „elszakad a cérna” („Akkor felmondok!” – „Írd le, add be! – „Ne is gyere holnap már dolgozni!” – „Ezt add nekem írásba!”).

Az indulati döntést a munkáltatói oldalról az írásbeli azonnali hatályú felmondás kiadása követi, amelynek vagy megfelelő az indokolása, vagy nem. A felmondást a munkavállalónak átadják (ő aláírásával igazolja, hogy átvette), vagy részére ajánlott, tértivevényes küldeményként postáznak (a visszaérkező tértivevény igazolja, hogy az átvétel megtörtént) – ha csak „sima” postával küldik, utóbb nem tudják igazolni, hogy megtörtént a határozat közlése a munkavállalóval.

A munkavállaló indulati döntését és annak közlését közvetlenül az követi, hogy a munkahelyéről eltávozik – ritka az, hogy úgy, hogy előbb leírja az azonnali hatályú felmondását és azt a munkáltató képviselőjének később is igazolható módon átadja („átveteti”) és a munkakörét is átadja valakinek.

Gyakoribb, hogy összeszedi a személyes dolgait és távozik, jó esetben a távozás után megírja a felmondását és a munkáltató címére postára adja, az esetek többségében azonban nem így történik.

Kevés figyelmet kapott eddig a munkakör átadási kötelezettség [Mt. 80. § (1) bek.], amely a munkavállalót a felmondás és az azonnali hatályú felmondás esetén is terheli, továbbá a közös megegyezés, és a határozott idő elteltével beálló munkaviszony megszűnés esetén is (a munkavállaló halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén nyilvánvalóan nem), a törvényi szabályozás szerint úgy, hogy a feltételeit a munkáltató köteles biztosítani.

Újdonságok a gyermektartásdíj megállapításában

/in /by

Az új polgárjogi törvénykönyvvel lépő családjogi törvény a gyermektartásdíj vonatkozásában számos módosítást eszközölt, a régi szabályokat pontosítja, kibővíti és igyekszik a mai kor igényeinek megfeleltetni. A legtöbb változás a gyermekek érdekét szolgálja, biztosítja az eltartáshoz való alapvető jogát.

A törvény vélelmet állít fel a kiskorú illetve a nagykorú és középiskolai tanulmányokat folytató gyermeknek a tartásra való rászorultsága mellett, vagyis nem kell külön bizonyítani, hogy a gyermek a tartásra rászorul. Ez a vélelem akkor dönthető meg, ha a gyermek személyes életkörülményei, jövedelmi viszonyai folytán képes a saját eltartásáról egészben vagy részben gondoskodni. A vélelem felső korhatára 20 év – tehát ennek betöltését követően a középiskolai tanulmányok folytatása ellenére a bizonyítási teher a gyermeken van.

EGYÖSSZEGBEN ÉS INGATLANNAL IS ELRENDEZHETŐ

Újdonság a szerződéses gyakorlatban eddig is alkalmazott megoldást miszerint lehetőség van a tartásdíjat egy meghatározott vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával biztosítani részben vagy egészben. Ez életszerű megoldás, hiszen a gyermekek lakhatását sokszor a felek utolsó közös lakóhelyén oldják meg. Ha ilyenkor a különélő szülő lemond a gyermekek javára a saját tulajdoni hányadáról, akkor ennek értékét a felek a tartásdíjba betudhatják, és az apa vagy egyáltalán nem fizet tartásdíjat, vagy csak lényegesen kisebb összeget teljesít havonta.

 

FOLYAMATOSAN INDEXÁLHATÓ

Megszűnt a tartásdíj %-os marasztalása, és a nemzetközi trendnek megfelelően fix összegben lesz meghatározva bár az összeget az előző 1 év átlagos jövedelmének 15-25% alapján határozzák meg gyermekenként. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jelenleg hatályos százalékos marasztalás a kiskorú gyermek érdekét szolgálja minden olyan esetekben, amikor a tartásdíj fizetési kötelezettség előreláthatólag hosszabb időn keresztül áll fenn, ez a megoldás volt az, ami tartósan és kiszámíthatóan biztosította a kötelezett jövedelmének növekedésével arányos tartásdíjat. A tartásdíj automatikus emelkedésének biztosítására tehát szükség van, ezt a jogalkotó úgy oldotta meg, hogy a bíróság – ha indokoltnak tartja –, a tartásdíjat évente indexálja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex mértékével. Ez jobb megoldás, mint a szerződéses gyakorlatban kialakult infláció követés, mert a fogyasztói árindex változása jobban mutatja a gyermek kiadásainak növekedését.

 

MIK SZÁMÍTANAK AZ ELBÍRÁLÁSKOR?

A tartásdíj mértékének meghatározásánál a bíróság figyelemmel van:

  1. a gyermek indokolt szükségleteire,
  2. mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
  3. a szülők által eltartott más gyermekekre,
  4. a gyermek saját jövedelmére, vagyonára,
  5. és az egyéb szociális és családtámogatásokra is.

Míg a jelenlegi szabályozás a gyermek ’tényleges’ szükségleteit említi, addig az új Ptk. szerinti „indokolt szükséglet” jobban kifejezi azt a jogelvet, hogy a gyermek részére fizetett tartásdíj nem lehet „szűkös tartást”, az nem azonosítható a létminimummal, hanem a gyermek valós igényeinek megfelelően egyéniesített, átlagos színvonalú tartásdíjat kell fizetnie a kötelezettnek.

INDOKOLT SZÜKSÉGLET

Az indokolt szükséglet fogalmát maga a törvény meghatározza tehát a tartásdíj mértéknek megállapításakor figyelembe kell venni, a gyermek megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadásokat. Remélem a szabadidő tartalmas eltöltése változatlanul fontos költség lesz, ha csak a színház, mozijegyek árát, a sportszerek és sportfoglalkozások árait nézzük, ez igen magas összeg havonta. A kirándulás, nyaralás, síelés, városnézés, múzeumok, könyvek ára bár nem havi kiadás, de összességében nem elhanyagolható összeg. Úgy gondolom, a különélő szülőnek ezekhez a költségekhez épp úgy hozzá kell járulnia, mert egy gyermeknek nem csak lakni, enni, ruházkodni és iskolába járnia kell, hanem a szabadidő tartalmas eltöltése legalább olyan fontos – ha nem fontosabb.

A különélő szülő változatlanul akkor is köteles tartásdíjat fizetni, ha ezzel saját szükségleteit korlátozni kell, azonban ezt a szabályt kicsit fellazítja az új törvény, és abban az esetben, ha a gyermeknek van jövedelme, vagyontárgya, amiből bevétele származik, vagy van más tartásra kötelezhető egyenes ági rokon – praktikusan a gyermekkel együtt élő szülő, vagy a nagyszülők – akkor ez a rendelkezés nem alkalmazható. Nem tudom, a gyakorlat miként fogja ezt alkalmazni, én tartok tőle, hogy ez újabb kibúvót fog jelenteni a sok minimálbéres papírt lobogtató, de egyébként más rokonok és haverok nevén lévő tárgyak között, jó módban élő apukáknak. Nem gondolom, hogy ilyenkor a tartás terhét az édesanyáknak, vagy a nagyszülőknek kellene viselni, de majd meglátjuk, merre kanyarodik a bírói megítélése ennek a kibúvónak.

3 ÉVRE VISSZAMENŐLEG KÖVETLEHETŐ AZ ELMARADT TARTÁSDÍJ

Kikerült a végleges szövegből a tervezetben még benne lévő szabály, miszerint az elmaradt tartásdíjat az általános 5 éves elévülési időn belül lehetett volna követelni. Annyi engedményt engedett csak a jogalkotó a jelenlegi 6 hónapos szabályhoz képest, hogy 3 évre visszamenőleg lehet követelni a meg nem fizetett tartásdíjat, ha az illető igazolja, hogy a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett.

Forrás:http://seveled.cafeblog.hu