özvegyi jog

Özvegyi jog

/in /by

A túlélő házastárs haszonélvezeti joga

Az örökhagyó házastársa örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl (özvegyi jog). Az ingatlan-nyilvántartásban a túlélő házastárs törvényes öröklésen alapuló haszonélvezeti jogát özvegyi jog elnevezéssel kell megjelölni. Ha a házastárs új házasságot köt, haszonélvezeti joga megszűnik.

Az özvegyi jog korlátozása

A házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik. A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.

Az özvegyi jog megváltása

Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.

A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból természetben vagy pénzben olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni.

INGATLANJOGÁSZ:

Ingatlanjog a birtokos és a haszonélvező oldaláról

/in /by

A birtokos és a tulajdonos

Nem minden birtokos tulajdonos, de minden tulajdonos egyben birtokos is lehet.

„Ha vitád van, maradj az ingatlanon belül” – ez a tanács jogilag is indokolt megállapítást takar.

Amennyiben a birtokost jogalap nélkül birtokában zavarják, vagy birtokától megfosztják, megilleti a birtokvédelem. A birtokvédelmet a tulajdonossal szemben is igénybe veheti a birtokos.
Az eljárás a birtoksértéstől számított egy éven belül – amennyiben ingatlanról van szó- az ingatlan fekvése szerint polgármesteri hivatal jegyzőjétől, egy éven túl a bíróságtól kérhető.
Ugyanakkor lehetőség nyílik arra is, hogy a birtokos jogos önhatalommal védje birtokát.
Az első fokon eljáró közigazgatási hatóság nem vizsgálhatja az eljárása során, hogy jogosan tartózkodott-e az adott ingatlanba a birtokvédelmet kérő egyetlen tényt vizsgálhat, hogy a birtokos a birtokvédelmet kérte akkor birtokon belül volt-e és valóban birtokában háborították, vagy attól megfosztották.
A gyakorlatban a bérbeadó és a bérlő között kialakult jogvitánál fordul elő a bérlő által kért birtokvédelem a tulajdonos bérlővel szemben. Tételezzük fel, hogy a bérlő a bérleti díjat nem fizeti meg, vagy nem határidőben teljesít és ezért bérbeadó – tulajdonos  – felmondja a bérleti szerződést. Ugyanakkor bérlő nem hagyja el az ingatlant, mert vitatja a bérleti szerződés felmondásának a jogosságát.
Amennyiben bérbeadó nem indít pert, és jogerősen nem nyeri meg a bérleti szerződés felmondásának az érvényességének a megállapítására és az ingatlan kiürítésére irányuló pert abban az esetben a közigazgatási hatóság a birtokvédelem útján védeni fogja a birtokost a birtokában.
A birtokvédelem tehát mindaddig megilleti a birtokost, ameddig el nem dől, hogy érvényes jogcíme van az ingatlanban való tartózkodásra természetesen külön eljárásban.
Ráadásul a birtokvédelem tárgyában hozott közigazgatási határozat, olyan azonnal végrehajtható határozat, hogy a döntéssel szembeni fellebbezésnek nincs halasztó hatállyal a végrehajtásra. Ha tehát a birtoksértéssel nem hagy fel a birtoksértő bérbeadó pénzbüntetés megfizetésére kötelezik majd ezt követően rendőrségi úton kényszerítik a birtokháborítással való felhagyásra.
A bérbeadó – tulajdonos- jogszerűtlen erőszakos magatartása saját tulajdonába való visszajutásra némely esetben kimeríti az önbíráskodás büntetőjogi tényállását is.
Amennyiben a hosszan elhúzódó eljárást el kívánja kerülni a szerződő fél közjegyzői okiratba kell foglaltatni a bérleti szerződést, mert az egy olyan azonnal végrehajtható okirat, amelyet a bíróság végrehajtási záradékkal lát el és az ingatlan kiürítése a jog eszközeivel gyorsan és hatékonyan érhető el.

A HASZONÉLVEZETI JOG

A használati jogok leggyakoribb esete a haszonélvezeti jog. A használati jogokra vagy jogszabályi kikötés vagy megállapodás szerint lehet hivatkozni.

A haszonélvezeti jog személyhez kötött, nem átruházható jog. A haszonélvezet tárgya rendszerint ingó vagy ingatlan dolog, kiterjedhet az adott dolog egészére vagy annak egy részére. Létrehozható, illetve öröklés útján létrejön hasznot hajtó jogon és kamatozó követelésen is. A haszonélvezeti jog a dolognak csak azokra az alkotórészeire terjed ki, amelyek a haszonélvezet keletkezésekor megvoltak. Amennyiben azonban az új épület a régi helyébe lépett, a haszonélvezeti jog fennmarad, legfeljebb korlátozására van lehetőség. Ha a haszonélvezettel terhelt dolog a haszonélvezet alapítása után lényegesen gyarapodik vagy használati értéke jelentősen megváltozik, a tulajdonos kérheti a bíróságtól annak megállapítását, melyek a dolognak azok a részei, amelyekre a haszonélvezeti jog nem terjed ki.

A haszonélvezeti jog ugyanazon a dolgon több személyt is megillethet. E személyek a haszonélvezetet vagy egymás mellett egyidőben, vagy sorrendben egymás után gyakorolják. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

A haszonélvezet a tulajdonjogból kivált és önállósult részjogosítványokat tartalmaz, melyek gyakorlására jogosult, de el is állhat ettől. A tulajdonost a részjogosítványok csak annyiban illetik meg, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él. Ha a haszonélvező úgy dönt, hogy a haszonélvezeti jogát újból gyakorolja, a tulajdonos köteles tűrni, hogy a haszonélvező a dolgot birtokába, használatába vegye.

A tulajdonos a haszonélvezet gyakorlásáért nem kérhet ellenértéket a haszonélvezőtől. Az más kérdés, hogy a haszonélvezeti jog létesítése ellenérték fejében is történhet.

A tulajdonosok a közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban a haszonélvezőt – akarata ellenére – nem kényszeríthetik a haszonélvezet megszüntetésére vagy annak korlátozására.

A tulajdonos személye változhat, ez azonban a haszonélvezeti jogot nem szünteti meg. A tulajdonos személyében történő változás jogcíme is közömbös. A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.

Az ingatlant terhelő haszonélvezeti jog forgalmi értékcsökkenést eredményez. Ugyanis a haszonélvezeti jognak – amely bár nem átruházható jog – van megváltási ára.

A megváltási ár kiszámítása: a haszonélvezettel terhelt ingatlan forgalmi értékének az 1/20-át szorozzuk a haszonélvező(k) életkorához rendelt szorzószámmal.

A kiskorú ingatlanára (ingatlanhányadára) alapított haszonélvezeti jog esetében nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására abban az esetben, ha a kiskorú szerez tulajdonjogot őt terhelő ellenérték nélkül, és az erre vonatkozó szerződés megkötésével egyidejűleg kerül sor a haszonélvezeti jog alapítására.

INGATLAN ELADÁSI/VÉTELI ILL. KIADÁSI ÉS BÉRLETI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE

haszonélvezet

A haszonélvezet

/in /by

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló ingatlant birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.

A haszonélvezeti jog akkor is fennmarad, ha más lesz az ingatlan tulajdonosa.
A haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn.

A haszonélvezet keletkezése

Szerződés alapján ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog azzal keletkezik, hogy azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik.

Ha az ingatlanon jogszabálynál, bírósági vagy hatósági rendelkezésnél fogva keletkezik haszonélvezet, a haszonélvezeti jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni; ha ez elmarad, a haszonélvezet a dolognak csak rosszhiszemű vagy olyan megszerzőjével szemben érvényesíthető, aki a dologért ellenszolgáltatást nem adott.

A jogok gyakorlása

A haszonélvező jogának gyakorlásában a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni. Viseli az ingatlan fenntartásával járó terheket a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével; terhelik azok a kötelezettségek, amelyek az ingatlan használatával kapcsolatosak, és köteles viselni az ingatlan közterheit.

A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de annak gyakorlását átengedheti. Ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – az ingatlan használatára nem tart igényt.

A haszonélvező köteles a tulajdonost az ingatlant fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni. A haszonélvező ugyancsak köteles értesíteni a tulajdonost, ha a haszonélvezet gyakorlásában valaki akadályozza. A haszonélvező köteles tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárítására, illetőleg a kár következményeinek megszüntetésére a szükséges intézkedéseket megtegye.

A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni. Ha a haszonélvező az ingatlant rendeltetésének meg nem felelő módon használja, rongálja, vagy az ingatlannak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, és a tulajdonos tiltakozása nem vezetett eredményre, a tulajdonos biztosítékot követelhet. Ha a haszonélvező nem ad biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti. A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezet gyakorlását átengedte.

A haszonélvező a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatokat elvégeztetheti, ha felszólítására a tulajdonos azokat nem végzi el. Ezen költségek megtérítését a tulajdonostól kérheti.

A haszonélvezet megszűnése

A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles az ingatlant visszabocsátani a tulajdonos birtokába. A haszonélvező felelős az ingatlanban bekövetkezett károkért, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.

A haszonélvező a haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dolgokkal, gazdasági felszereléssel és állatállománnyal a rendes gazdálkodás által indokolt mértékben rendelkezhet; a haszonélvezet megszűnésekor azonban köteles ezeket pótolni, ha pedig ez nem lehetséges, értéküket megtéríteni.

A haszonélvezet megszűntekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségek megtérítését, levonva azokból az időközi értékcsökkenésnek megfelelő összeget. Ha a tulajdonos gazdagodása az így megállapított összeget meghaladja, a különbözetet is köteles megtéríteni.

Ha az ingatlan egészben vagy jelentős részben elpusztul, a tulajdonos nem köteles azt helyreállítani. Ha a tulajdonos az ingatlant helyreállítja, a haszonélvezeti jog feléled, de a tulajdonos kérheti a helyreállításra fordított összeghez mért korlátozását. Ha a tulajdonos az ingatlant nem állítja helyre, a haszonélvezet megszűnik; ha azonban a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép, a haszonélvezet erre terjed ki. Ha a dolog helyébe pénzösszeg lépett, a haszonélvező az összegnek a dolog helyreállítására vagy pótlására fordítását is követelheti.

Haszonélvezettel terhelt jogot a haszonélvezetre kiterjedő hatállyal csak a haszonélvező hozzájárulásával lehet szerződéssel megszüntetni vagy a haszonélvező hátrányára megváltoztatni.

A haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése

Haszonélvezeti jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára, vagy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére lehet bejegyezni.

A bejegyzésben fel kell tüntetni a haszonélvezeti jog időtartamát is, illetőleg azt, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultat élete végéig megilleti (holtig tartó haszonélvezeti jog). Haszonélvezeti jogot több jogosult javára egyidejűleg is be lehet jegyezni, fel kell azonban tüntetni, hogy a haszonélvezeti jog a jogosultakat közösen vagy egymást követő sorrendben illeti-e meg.

INGATLANJOGÁSZ:

haszonélvezeti jog

Haszonélvezeti és használat jog

/in /by

A Polgári Törvénykönyv  így határozza meg:„Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és a hasznait szedheti.

(2) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének  jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a  haszonélvező e jogokkal nem él.  „A tulajdonos tehát csak akkor használhatja saját céljaira az ingatlant, ha ahhoz a haszonélvező kifejezetten hozzájárul.

Ez annyit jelent, hogy akié a haszonélvezeti jog az ingatlant úgy használhatja, mintha a sajátja lenne, noha nem ő a tulajdonos. A hasznok szedése azt jelenti, hogy jogosult az ingatlant pl, bérbe adni és az ebből származó bevételt (haszon) felhasználhatja (élvezet) Ha a tulajdonos bejelenti, hogy ő maga szeretné az ingatlant  (vissza)bérelni, a haszonélvező köteles az ingatlant a tulajdonosnak bérbe adni.

A haszonélvezeti jog a haszonélvezőt –legfeljebb- élete végéig illeti meg, ezért holtig tartó haszonélvezeti jognak is nevezik.

A haszonélvező kötelezettsége  az ingatlan használatával kapcsolatos közüzemi számlák fizetése,és egyes karbantartási munkák elvégzése: pl. festés-mázolás. Köteles megtéríteni a hibájából bekövetkezett károkat: tűz-, víz-, üvegkár, a dolog fenntartásával járó terheket és közterheket, valamint a dolog használatával járó kiadásokat. Nem kell azonban megfizetnie a tulajdonosnak az ő normál használata során keletkezett értékcsökkenést, avulást.

Azokat a károkat, melyek nem a haszonélvezőnek felróható okból következtek be, a tulajdonos viseli: viharkár, betörés, földrengés stb. saját költségén kell helyreállítania a felsoroltakból eredő rongálódásokat. A tulajdonos viseli a hatósági ellenőrzések költségeit: kéményseprés, a gáz hatósági felülvizsgálatának költsége. A haszonélvezet megszűnésével a tulajdonosra szállnak át a közművek- és átírásuk költségei.

A haszonélvezeti jog bejegyzésre kerül az ingatlan nyilvántartásba, ezzel keletkezik. A tulajdonos személyében beállott esetleges változástól függetlenül fennmarad. A haszonélvező halálával, és az ingatlan nyilvántartásból való törléssel szűnik meg.

A haszonélvezet megszűntével a dolgot vissza kell adni a tulajdonosnak. A haszonélvező felel a dologban bekövetkezett károkért, ha nem tudja bizonyítani, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható. A haszonélvező a haszonélvezet megszűnésekor köteles elszámolni a tulajdonossal. A haszonélvezet keletkezésekor meglevő elhasználható dologgal, gazdasági felszereléssel, és állatállománnyal. A hiányt pótolni kell, ha ez nem lehetséges meg kell téríteni az értékét. A haszonélvezet megszűnésekor a haszonélvező követelheti a tulajdonostól a szükséges költségei megtérítését.

A haszonélvezeti jog keletkezhet jogszabálynál-, hatósági-, vagy bírósági rendelkezésnél fogva. Jogszabálynál fogva keletkezik az özvegyi haszonélvezeti jog. Házastársa halálával automatikusan megilleti az özvegyet. Újbóli házasságkötésévig, illetve halálig tart.

Ha a dolog egészben, vagy jelentős részében elpusztul a tulajdonos azt nem köteles helyreállítani, a haszonélvezeti jog ilyenkor is megszűnik, de feléled, ha a tulajdonos a dolgot helyreállítja. Ha a haszonélvezet tárgya helyébe más dolog lép. A haszonélvezet erre is kiterjed.

A haszonélvező a haszonélvezeti jogot nem ruházhatja át, de átengedheti a gyakorlását ellenérték fejébent, ha –azonos feltételek mellett- nem tart igényt a használatra a tulajdonos.

A használat jogánál fogva saját és családja szükségleteinek mértékéig a jogosult használhatja és hasznait szedheti. A használatot másnak nem engedheti át.

A használati jog alapításáért kártalanítás jár. Ingatlanra közérdekből az arra külön jogszabályban feljogosított szervek javára közigazgatási szerv határozatával lehet szolgalmat vagy más használati jogot alapítani.

INGATLAN ELADÁSI/VÉTELI ILL. KIADÁSI ÉS BÉRLETI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE

Elbirtoklás

/in /by

Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként (ingatlan esetében 15, más dolog esetében 10 éven át) szakadatlanul birtokolja.

Elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot:

  • aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott a dolog birtokához;
  • ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg.

Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett.

Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.

Az elbirtoklás megszakad, ha:

  • a tulajdonos a birtokost a dolog kiadására írásban felszólítja, vagy eziránt bírósághoz fordul;
  • a tulajdonos a dologgal rendelkezik;
  • a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetve egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.

Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.

INGATLAN ELADÁSI/VÉTELI ILL. KIADÁSI ÉS BÉRLETI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE

elbirtoklás

Ajándékozás és elbirtoklás

/in /by

Az ajándékozás

Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha az ajánlattétel, illetőleg a szerződés megkötése után körülményeiben, különösen a megajándékozotthoz való viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle többé el nem várható.

Az ajándékozó az ajándékozott ingatlan lényeges hiábiért és fogyatékosságáért vagy az ajándékozás során az ingatlanban beálló kárért csak akkor felel, ha szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el. A felelősség a kárért akkor is terheli az ajándékozót, ha a megajándékozottat nem tájékoztatja az ingatlan olyan lényeges tulajdonságáról, amelyet a megajándékozott nem ismer.

A még meglevő ingatlant (tulajdoni hányadot) az ajándékozó visszakövetelheti annyiban, amennyiben arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti.

Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.

Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha az a feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

Visszakövetelésnek nincs helye, amennyiben az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. Megbocsátásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb ideig nem követeli vissza. A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.

Az elbirtoklás

Elbirtoklás útján megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, aki tizenöt éven át szakadatlanul birtokolja. Aki bűncselekménnyel vagy egyébként erőszakos vagy alattomos úton jutott az ingatlan birtokához, elbirtoklás útján nem szerez tulajdonjogot. Az ingatlan tulajdonjogát elbirtoklás útján akkor sem lehet megszerezni, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg.

Ha az elbirtokló a tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyezteti be, a tulajdonszerzésre nem hivatkozhat azzal szemben, aki az ingatlanon az ingatlan-nyilvántartásban bízva ellenérték fejében jogot szerzett.

Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.

Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt, vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.

Az elbirtoklás megszakad, ha

  1. a) a tulajdonos a birtokost az ingatlan visszabocsátására írásban felszólítja, vagy eziránt bírósághoz fordul,
  2. b) tulajdonos a dologgal rendelkezik
  3. c) a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, illetőleg egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.

Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik.

INGATLANJOGÁSZ:

Ajándékozás, ingatlan ajándékozási szerződés

/in /by

Ajándékozási szerződés alapján az egyik fél saját vagyona rovására a másiknak ingyenes vagyoni előny juttatására köteles. Ingatlan ajándékozásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

A szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy az ajánlattétel, illetve a szerződés megkötése után körülményeiben olyan lényeges változás állt be, hogy a szerződés teljesítése többé nem várható el.

Az ajándékozó a megajándékozott tulajdonszerzésének, továbbá az ajándék tárgyának lényeges fogyatékosságáért vagy az ajándékozás során abban beálló kárért csak akkor felel, ha a megajándékozott bizonyítja, hogy az ajándékozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul járt el.

A még meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti az alábbi esetekben:

  • ha arra létfenntartása érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti;
  • ha az a felvetés, amelyre figyelemmel az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor;
  • ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozó az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el.

Nincs helye visszakövetelésnek, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, illetve ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta.

A szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének nincs helye.

Ajándékozási illeték

Tárgya:

  1. ingatlan ajándékozása
  2. ingó ajándékozása
  3. vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás.

A felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása nem történt, de a megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150.000.-Ft-ot meghaladja.

Mértéke:

1. Az ajándékozó házastársa, mostoha- és nevelt gyermeke, mostoha- és nevelőszülője terhére

  • 18 millió forintig 11%
  • 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 18%
  • 35 millió forint feletti rész után 21%

 

1/a.     Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke

  • 18 millió forintig 5%
  • 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 8%
  • 35 millió forint feletti rész után 12%

 

2. Az ajándékozó testvére terhére

  • 18 millió forintig 15%
  • 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21%
  • 35 millió forint feletti rész után 30%

2/a.     Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke

  • 18 millió forintig 8%
  • 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 10%
  • 35 millió forint feletti rész után 16%

 

3. Minden más megajándékozott terhére

  • 18 millió forintig 21%
  • 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 30%
  • 35 millió forint feletti rész után 40%

 

3/a.     Lakástulajdon-szerzés illetékének mértéke

  • 18 millió forintig 10%
  • 18 millió forint feletti rész után 35 millió forintig 21%
  • 35 millió forint feletti rész után 30%

 

Ajándékozási illeték alól mentesség:  http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=12903.607038

 

INGATLAN ELADÁSI/VÉTELI ILL. KIADÁSI ÉS BÉRLETI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE

 

Foglaló, részletvétel, csere…

/in /by

A foglaló

A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a szerződésből kétségtelenül kitűnik.

Ha a szerződést teljesítik, a foglalót az ellenértékbe be kell számítani. Visszajár a foglaló, ha a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős. A foglaló akkor is visszajár, ha mindkét fél egyaránt felelős a szerződés meghiúsulásáért.

A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a foglaló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól nem mentesít; a kártérítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti.

Részletvétel

A felek megállapodhatnak, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több részletben fizeti meg, de a vételár teljes kiegyenlítése előtt bebocsátják az ingatlan birtokába. Az eladó írásban kikötheti az elállás, illetőleg a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát arra az esetre, ha a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Ezzel a jogával az eladó a részlet megfizetésének első ízben való elmulasztása esetében csak akkor élhet, ha a vevőt erről előzőleg értesítette, és neki a teljesítésre megfelelő időt engedett. Ha az eladó a szerződéstől elállt, a vevő köteles használati díjat fizetni, továbbá meg kell térítenie azt a kárt, amely az ingatlan rendeltetésszerű használatával járó értékcsökkenést meghaladja.

A vevő birtokába bocsátott ingatlan elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét – a tulajdonjog fenntartása esetében is – a vevő viseli.

Tulajdonjog fenntartással történt eladás

Az eladó a tulajdonjogot csak a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig tarthatja fenn. A vevő a tulajdonjog-fenntartás hatályossága idején az ingatlant nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. A tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét az eladott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet feljegyezni. A feljegyzésben a vevő adatait is fel kell tüntetni.

A csere

Ha a szerződő felek ingatlanok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a másik fél szolgáltatása tekintetében.

INGATLAN ELADÁSI/VÉTELI ILL. KIADÁSI ÉS BÉRLETI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE

elő és visszavásárlási jog

Az elő-és visszavásárlási jog

/in /by

Elővásárlási jog

Ha a tulajdonos az ingatlanra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és azt el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.

Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására általában megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos az ingatlant az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.

Ha az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, az mindenkivel szemben hatályos, aki a bejegyzést követően az ingatlanon valamely jogot szerez.

Az elővásárlási jog átruházása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – semmis, gazdálkodó szervezet azonban kijelölheti azt a személyt, aki e jog gyakorlására jogosult. Az elővásárlási jog főszabály szerint az örökösökre nem száll át.

A jogszabályon alapuló elővásárlási jog a szerződéses elővásárlási jogot megelőzi.

Elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. Ha az elővásárlási jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben a jog gyakorlásának végső időpontját is fel kell tüntetni.

Közös tulajdon esetén a tulajdonostársakat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. Ha az ingatlanra vonatkozóan elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonjog bejegyzését vétel jogcímén nem az elővásárlási jog jogosultja javára kérik, úgy csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás jogával nem kíván élni.

Ha a jogosult nem nyilatkozott, annak nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését a kérelmező az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) köteles igazolni.

Ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.

Visszavásárlási jog

A visszavásárlási jogot az adásvételi szerződéssel egyidejűleg írásba kell foglalni.
A visszavásárlás az eladónak a vevőhöz intézett nyilatkozatával jön létre.
A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A visszavásárlási ár egyenlő az eredeti vételárral; az eredeti vevő azonban a visszavásárlási áron felül követelheti azt az összeget, amellyel az ingatlan értéke hasznos ráfordításai folytán a visszavásárlás időpontjáig gyarapodott, a visszavásárló pedig levonhatja az ingatlan időközi romlásából eredő értékcsökkenést.

Az eredeti vevő felelős a visszavásárlási jog meghiúsításáért vagy csorbításáért; ha azonban az ingatlan neki fel nem róható okból megsemmisült, a visszavásárlási jog megszűnik.

Visszavásárlási jogot a jogosult által átruházott egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy az átruházott eszmei hányadra – a vevő tulajdonjogának bejegyzésével egyidejűleg – lehet bejegyezni. Ha a visszavásárlási jogot meghatározott időre kötötték ki, a bejegyzésben a jog gyakorlásának végső időpontját is fel kell tüntetni.

INGATLAN ELADÁSI/VÉTELI ILL. KIADÁSI ÉS BÉRLETI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE

adásvételi szerződés

Ingatlan adásvételi szerződés

/in /by

Az adásvételi szerződés fogalma

Az ingatlan adásvételi szerződés két fél,  az eladó és a vevő között jön létre. A szerződések lehetnek több alanyúak, több eladó és több vevő is szerepelhet a szerződésben. Olyan kölcsönös  és egybehangzó akarat nyilvánításnak kell tekinteni az adásvételi szerződést, amely alapján az eladónak kötelezettsége keletkezik arra, hogy valamely dolog tulajdonát átruházza a vevőre, és a dolgot a vevő birtokába bocsássa, a vevő pedig a dolog átvételére és a vételár megfizetésére köteles. Az adásvételi szerződés tartalmát tekintve valamely dolog tulajdonjogának átruházása  pénz,- azaz vételár  – ellenében.

Adásvételi szerződés alanya

csak  a polgári jog által jogképességgel felruházott jogalany lehet. A jogképesség  azt jelenti, hogy valaki a polgári jogviszonyban  jogokat szerezhet, és kötelezettségek terhelhetik.

Több eladó esetén a dolog közös tulajdonban áll, és csak a tulajdonostársak egyhangú határozattal dönthetnek az eladásról. Minden tulajdonos kizárólagosan rendelkezik  a tulajdoni hányadával.  Ennek arányában illeti meg őket a vételár.

Több vevő estén,  meg kell határozni milyen  hányadban fogja megilletni őket a megvásárolt dolog feletti tulajdonjog, és terheli a vételár (az illeték stb.) viselése. Úgy is szerepelhetnek kettőnél  többen egy szerződésben, hogy harmadik személy részére kell teljesíteni, vagy harmadik személy lesz a jogosult, az ő javára kötik a szerződést. Harmadik személy a  javára kikötött joggal attól kezdve rendelkezhet, hogy  az erről való értesítése  megtörtént

Az adásvétel tárgya

Az adásvételnek nemcsak dolog lehet a tárgya, hanem például egy gazdasági társaságban a tagot megillető üzletrész is. A követelés vásárlásaként emlegetett faktoring ügylet is lehet tárgya az adásvételnek. A tulajdonjog tárgyai lehetnek még  jogok, értékpapírok, és dolog módjára hasznosítható energiák. Tehát minden birtokba vehető dolog a tulajdonjog tárgya lehet

Az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvényességének elengedhetetlen kelléke,  a szerződés írásba foglalása. Ez tartalmazza:

  • a felek nevét és adatait,  állampolgárságát
  • az ingatlan helyrajzi számát, címét, területe nagyságát, esetleges terheit
  • a vételár összegét, pénznemét és a fizetés feltételeit
  • a szerződés lényeges tartalmát: birtokba, és tulajdonba adás időpontját, a tulajdon átruházási szándékot
  • a felek nyilatkoznak elidegenítési és szerző képességükről
  • ha a szerződés érvényessége harmadik személy, vagy hatóság jóváhagyásától függ ennek megjelöléséről
  • Dátum aláírás

Fogalmak

  • Elővásárlási jog:  csak akkor érvényesül, ha a tulajdonos adásvétellel kívánja a dolgot     elidegenítetni. Annyit jelent, hogy az elővásárlási jog jogosultját minden más vevővel szemben elsőbbség illeti meg, ugyan-olyan feltételek mellett. A tulajdonos felhívja a jogosultat, hogy meghatározott időn belül válaszoljon él-e ezen jogával.
  • Megtekintésre vétel: a szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ, aki a szerződés megkötésekor még nem látta a dolgot, és a megtekintés után nyilatkozik  kívánja-e a korábban kötött szerződés hatálybalépését.
  • Minta szerinti vétel: a felek a szerződés tárgyának a minőségét határozzák meg a fajta sajátosságai szerint.
  •  Próbára vétel: a vevő kipróbálásra veheti át a dolgot. Ez magában foglalja a birtoklás és a használat jogát.
  • Visszavásárlási jog: kikötésére akkor kerülhet sor, ha a tulajdonos kénytelen eladni valamilyen dolgát, de biztosítani akarja magát, hogy ha később lehetősége lesz rá, visszaszerezhesse. Legalább 5 évre kell kikötni.
  • Vételi jog – opció: jogosultja bárki lehet, nemcsak a dolog korábbi tulajdonosa. A jogosult egyoldalú nyilatkozatával közli a tulajdonossal vételi szándékát és a közléssel létrehozhatja a szerződést a vételi joggal terhelt dologra.
  • Előleg: a vételár első részlete. A szerződés, ha nem jön létre, az előleg a vevőnek visszajár.

A szerződést  biztosító  gyakoribb mellékkötelezettségek: 

  • Foglaló: a vevő adja vételi szándéka komolyságának bizonyítékául. A szerződés meghiúsulásakor,   ha az a vevő hibájából hiúsult meg, elveszti, amennyiben az eladói oldal magatartása miatt, úgy a vevőnek a foglaló összegének kétszeresét kell visszafizetni.
  • Zálogjog: a vevő fizetésképtelenségének kockázatát csökkenti. Lényege, hogy a jogosult pénzben meghatározott követelésének biztosítására a zálogtárgyból  – más követeléseket  megelőzően- kielégítést nyerhet, ha a kötelezett nem teljesít. Ingatlant terhelő bármilyen típusú zálogjog létesítéshez a zálogszerződés írásba foglalása és a zálogjog ingatlan-nyilvántartásba  való bejegyzése szükséges.
  • Bankgarancia: A bankgarancia háromszemélyes jogviszony, melyben a vevő áll szerződéses kapcsolatban a bankkal. Kedvezményezett az eladó. Ha az eladó teljesít, de a vevő nem, a bank köteles a vételárat kifizetni az eladónak.
  • Kezesség: valamely személy biztosítékot nyújt arra, hogy teljesíti  a vételár kifizetését, a vevő  fizetésképtelensége esetén. A kezesség a jogosult és a kezes közötti      szerződéssel jön létre. Kezességet csak írásban lehet érvényesen vállalni.
  • Kötbér: az eladó kötelezettségének a biztosítására szolgál. Csak írásban lehet érvényesen kikötni.

Az adásvételi szerződés megszűnése:

  • Elállás: a szerződéskötésre visszamenő hatállyal, egyoldalúan szünteti meg a szerződést, az egyik fél.
  • A szerződés felbontása: a felek közös megegyezéssel szüntetik meg a szerződést a  szerződés. A szerződés  megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg. A már teljesített szolgáltatások kölcsönösen visszajárnak.
  • Megszüntető szerződés: a felek közös megegyezéssel a jövőre nézve szüntetik meg a szerződést, és számolnak el egymással.

INGATLAN ELADÁSI/VÉTELI ILL. KIADÁSI ÉS BÉRLETI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE