Milyen jogokkal rendelkeznek a gyerekek válás esetén?

Optimális esetben mindkét szülő felelősen viselkedik, szem előtt tartja a gyereke szükségleteit, jogait, érdekeit és odafigyel rá. Vannak azonban helyzetek, amikor komoly akadályai vannak a szülők közötti együttműködésnek, vagy amikor valamelyik szülő egyértelműen megsérti a gyerek jogait. A gyermek jogainak betartása létfontosságú kell, hogy legyen, hiszen ő a legelső és legfontosabb ebben a történetben.

MINDKÉT SZÜLŐRE SZÜKSÉGE VAN A GYEREKNEK

Minden gyereknek joga van, hogy kapcsolatot ápoljon a különélő szülőjével. Ez alól csak különleges esetben, a gyermek érdekében lehet kivételt tenni.
A szülők ne kényszerítsék kettejük közötti állásfoglalásra a gyereket, és hogy olyan légkört teremtsenek, aminek a viták és konfliktusok nem részei.
Az is fontos, hogy a gyereket ne használja a szülő közvetítőként, üzenetvivőként, titoktartóként, tolmácsként! A szülőknek tudniuk kell, hogy a válás nem bosszú, a gyereket ne tegyük áldozattá! Nem az nyer, akinél a gyerek elsődlegesen lakni fog, de fontos, hogy olyan ügyvédet válasszunk, aki a képviselet mellett a gyerek érdekeit tartja szem előtt. Nagy szerepe van a bizalomnak, ezért szükség esetén nem szégyen külső segítséget kérni, úgy a jogi szakembertől, mint mediátortól, pszichológustól, házassági tanácsadótól.

A GYEREK MARADJON GYEREK!

A legfontosabb, hogy a gyerek érdekeit, jogait mindvégig szem előtt tartsuk, és ne felejtsük el, hogy ő a legfontosabb. Akármennyire jól csináljuk a válást, az óhatatlanul feszültséget gerjeszt és összezavarja a gyereket. De tudnunk kell, hogy mindezek mértéke és súlyossága nagyrészt a szülők viselkedésén és hozzáállásán múlik. Tegyünk meg mindent a válás során, hogy a gyerek maradhasson mindvégig gyerek, és ne kelljen idejekorán felnőnie. Azt sem szabad elfelejteni: a válás lehetőség teremthet arra is, hogy pozitív dolgokat tanítsunk a gyerekünknek, együttműködést, kommunikációt, erőszakmentes konfliktusmegoldást.

Magyarországon (ahogy Európa legtöbb részén) a gyerekvállalás és a házasság kitolódott, a párok egyre később válnak házastárssá, szülővé. Egyre népszerűbb az élettársi kapcsolat, ami a statisztikák szerint gyakrabban végződik szakítással, mint a házasság. De még így is: a magyar lakosság 29%-a elvált. Az élettársi kapcsolatban élő szülők az esetek 40%-ában olyan kamasz gyereket is nevelnek, aki csak az egyikük biológiai gyereke, a házasságon kívül született gyerekek aránya meghaladja a 46%-ot. Itthon 2013-ban 36 900 házasságkötés volt, melyből 20 000 házasságot bontott fel a bíróság. Évente 40 000 ember dönt úgy Magyarországon, hogy el szeretne válni. Minden harmadik gyerek megtapasztalja élete során a szülei válását, illetve, hogy milyen egyszülős családban élni.

NEM A GYEREK VÁLIK…

A válás soha nem a gyerek döntése és nem az ő hibája, de leginkább mégis ő szenvedi meg az egészet. Ezért nagyon fontos, mikor és hogyan mondják meg a szülők a gyereknek, hogy úgy döntöttek, elválnak. Lehetőleg mindkét szülő jelenlétében, tudatosan átgondolva kell közölni a válást, úgy, hogy azt ő megérthesse, valamint segítsük a hallottak feldolgozásában, megértésében is. De természetesen ezzel még nem merültek ki a szülők kommunikációs feladatai. Fontos, hogy a későbbiek során is megtalálják a hangot egymással, hiszen a gyerek számára akkor a legmegterhelőbb a válás, ha sok veszekedés, vita és konfliktus van a szülei között.

MIRE FIGYELJÜK ODA, HA GYEREKKEL VÁLUNK?

A válás egy folyamat, aminek a különböző részeiben más és más dolgokra kell odafigyelni. De általában fontos szülői feladat, ha gyerek is érintett a válásban:

• Hogyan tudjuk a kommunikációs és érzelmi szándékokat áthidalni a szülők között és a gyerek felé?
• Beazonosítani, hogy mit érezhet a gyerek és hogyan tudunk segíteni neki.
• Hogyan mondjuk el a gyereknek, hogy elválunk?
• Hogyan kezdjük a megállapodást? Miben kell egyezségre jutnunk?
• Hogyan tudjuk a pénzügyeket higgadtan és a gyerek érdekében kezelni a válás alatt és után is?

(forrás: Rám is gondoljatok – A gyerekközpontú válás lépései” című könyv)

A munkában muszáj teljesíteni, a gyerek is kiköveteli a figyelmet, a párkapcsolatban sokszor már csak a rutint pörgetjük. Ezért lehetséges, hogy csak akkor vesszük észre, mennyire eltávolodtunk egymástól, amikor bőrönddel a kezében ránk csukja az ajtót a kedves. Pedig figyelmeztető jelek mindig vannak.

Vita, mosolyszünet, kanapén alvás mindenhol előfordul. De ha napjaink forgatókönyve egy végtelenített lemezzé alakult át, és csak az unalomig ismert játszmákban vergődünk, mert elfogyott az egymás iránti érdeklődés és megértés, akkor a kapcsolat már nem élteti, hanem rombolja az életünket. Geist Klára párkapcsolati terapeuta szerint a boldog együttélés titka, hogy mindhárom párkapcsolati dimenzió – életfelfogás, szex-intimitás, hétköznapi együttműködés – jól funkcionál. Ha valamelyik területen nincs kölcsönös elégedettség, akkor borítékolható, hogy a többi is megromlik, és bekövetkezik az elhidegülés, majd a válás. Mivel a változtatás kezdete a probléma felismerése, szakértőnk segítségével mindhárom dimenzióra vonatkozóan összegyűjtöttük a kapcsolat erodálására figyelmeztető jeleket.

Lennél a barátom?

A hasonló életfelfogás azt jelenti, hogy nem mindenben, de az élet legfontosabb kérdéseiben egyezik a véleményünk, vagyis ha párunk azonos nemű lenne, akkor szívesen barátunkká fogadnánk. A közös identitás azzal erősödik, hogy sok időt töltünk együtt – persze nem sülve-főve, hanem megőrizve és megengedve a másiknak is az önállóságot -, de megosztjuk egymással a gondolatainkat. Ha ez megszűnik, elkezdjük különbözően látni a világot.

„Ezért nem jó, ha korábbi szokásainktól eltérően az életünknek nincs közös metszete: csak fizikailag vagyunk egymás mellett a lakásban, hónapokig nincs örömteli közös tevékenységünk, párunk nélkülünk, mások társaságában gyűjti az élményeket” – figyelmeztet Geiszt Klára. „Az is az eltávolodásra utal, ha megszűnnek az intimitást is növelő beszélgetések: nem érdeklődünk a másik nélkülünk töltött idejéről, nem tudjuk, mi foglalkoztatja, miért rosszkedvű vagy éppen vidám, gyűlnek a másik előtt eltitkolt gondolatok.”

A szakértő szerint az is aggodalomra ad okot, ha tabutémává válik a jövő, mert feszültséget kelt köztünk terveink különbözősége, és saját álmaink megvalósulásának gátját látjuk párunk jövőképében: például egyikünk szeretne még egy gyereket és vidékre költözne, a másik megpályázna egy külföldi állást és a karrierjére akar koncentrálni.

Hideg az ágy

A kapcsolat elején ösztöneink csúcsra járatják a libidót, később azonban már tudatos figyelmet igényel a szexualitás-intimitás dimenzió. Bár Geist Klárától a legtöbb pár azért kér segítséget, mert megszűnt a szexuális életük, ez a gond általában nem jár egyedül, mögötte más problémák is rejtőznek.

„Az intimitás nem csupán szex, hozzátartozik a kedvesség, az odafordulás, a másik érzelmeinek figyelembe vétele. Ha ezek a megnyilvánulások elmaradnak, az ígéretek feledésbe merülnek, az évfordulók elfelejtődnek, akkor csak gyűlik bennünk a sértettség, mert az érezzük, már nem vagyunk fontosak egymásnak” – magyarázza a szakértő. „Lehet, hogy a szexuális aktusra még sor kerül, de figyelmeztető jel az is, ha az intimitás csak az ágyra korlátozódik, azon kívül nincs testkontaktus, csók, ölelés. Azt persze már nagyon nehéz nem észrevenni, ha megszűnik a szex. És mivel a legmélyebb érzelmeket és a legintimebb pillanatokat éppen a kölcsönös szexuális öröm gerjeszti, nagy hiányérzetet kelt, és semmi mással nem pótolható ennek a szeretetnyelvnek az eltűnése.”

Vége a zoknimosásnak!

Egy jól működő kapcsolatban természetes, hogy kölcsönösen segítjük egymást, a megromlott kapcsolatban viszont nem szívesen dolgozunk a másikért, pedig ezt sok ember még a szexualitásnál is értékesebbnek ítéli. Azt fejezi ki, „fontos vagy nekem, komolyan veszlek”.

„Ilyenkor jellemző, hogy a kommunikáció már csak a feladatok felosztására, a napi teendők logisztikájára korlátozódik, de ez is hosszú veszekedések kíséretében, melyek a bosszúságok felsorolásáról, a saját fontosság hangsúlyozásáról szólnak, és a végén nincs megoldás, csak sértett némaság” – vázolja a legjellemzőbbeket a szakértő. „Szintén jellegzetes tünet a provokáció: a korábbi kedves szokások átértékelődnek, idegesíteni kezdik a másikat, és a pár tagjai szándékosan is bosszantani kezdik egymást, mintha ezzel akarnák elérni a szakítást. Még erőteljesebb jelzés a szabotázs, azaz a másiknak nyújtott szolgáltatások visszavonása, a korábbi megállapodások felrúgása: nyíltan vagy csak csendes ellenállóként az egyik fél nem végzi el a családi munkamegosztásban rá jutó feladatokat. Hiába kérik százszor, nem javul meg a csöpögő csap, felvarratlan marad a leszakadt gomb, nem a kedvenc étel készül vasárnap, és az autó sem kerül be a szervizbe.”

Hány életciklusig tart a szerelem?

„Ha a fenti jeleket tapasztaljuk, ne várjuk, hogy a dolgok maguktól megjavulnak” – teszi hozzá Geist Klára. „A párkapcsolati krízisek kialakulásának oka ugyanis nem a személyiség megváltozása, hanem az emberi élet ciklusaiból eredő szükséglet- és igénymódosulások: például a domináns férfit kereső huszonéves lány öntudatos nővé válva már egyenrangú párkapcsolatra vágyik. Vagy a nőben még csak a szépséget vágyó fiú érett férfiként már esetleg egy erős, határozott asszonyt szeretne maga mellé. Ha ezt a társ nem veszi észre, mert keveset tudnak egymásról, kiüresedett kapcsolatukat csak a rutin tartja egyben, akkor nem tudják követni a másik fejlődését, igényeinek módosulását. Ezért jelenik meg a sóvárgás, a hiányérzet, ami olyan konfliktusokat szül, amiknek csakis az egymástól való elhidegülés lehet a következménye – azonban az is igaz, hogy bárki csak akkor tud fejlődni, ha önmagával rendben van, nem lehet egyszerűen a másikat okolni a boldogtalanságért. És egyre jellemzőbb, hogy az emberek ilyen helyzetben nem fektetnek energiát a helyzet feloldására, saját viselkedésük alakítására, hanem inkább szakítanak, és kialakul az életciklus partnerség: hét-tízévente az újabb életciklusukhoz új párt választanak” – mondja a párterapeuta.

„Pedig egy erős kapcsolat ki kell bírjon hosszabb stresszes időszakokat is: gondoljunk csak egy baba érkezésére, elhúzódó munkanélküliségre. Ezért nem érdemes gyorsan a válás mellett dönteni: ha mindketten motiváltak, él még közöttük az empátia és a tisztelet, akkor megvan az esély a kapcsolat fejlesztésére, és egy másik szintre lépve, mélyebb, intimebb kapcsolatot létrehozva, újra egymást tudják választani.”

(Forrás: hazipatika.com)

A válás utáni vagyonmegosztás szempontjai

Hogyan lehet jogilag okosan elosztani a már közös vagyont? Szomorú téma, de egyre több embert érint.

A statisztika szerint a házasságok 52%-a válással végződik. Valamint arra is van adat, hogy a válások 92 %-a! a vagyonmegosztáson durvul el. Érdemes megvizsgálni, hogy melyek azok a hibák, amik a hosszú, költséges és érzelmileg is megterhelő, stresszes váláshoz vezetnek.

HA LETT VOLNA HÁZASSÁGI VAGYONSZERZŐDÉS…

A legnagyobb hiba, hogy a házasságkötéskor nem beszélnek a felek a vagyonról, a vagyonmegosztásról. Mennyivel könnyebb lenne később, ha minden le lenne fektetve egy szerződésben. Még ilyen magas válási arányszámok mellett is az a véleménye a házasulandóknak, hogy nem szeretne a válásra gondolni akkor, amikor épp megfogadja, hogy örökké fog tartani. Ez a hitelét rontja a házasságnak. Pedig érdemes rá gondolni, ez manapság már józanság és előrelátás kérdése, nem a meghittségé. A szakemberek szerint is elsősorban az általános körültekintés, előrelátás fontos. A mai világban már nem elutasítandó egy házassági, vagyonjogi szerződés. Ez nagyban megkönnyíti az eljárást.

Amíg sajnos a válóperhez elér egy pár, addigra már nem a kölcsönös segítés jellemzi a feleket. Nem működnek együtt, nem a megegyezés motiválja őket. Olyankor már nagyon elég nehéz segíteni a osztozkodásban, hiszen mindenki elsősorban a saját érdekeit nézi, gyakran elvesztve a realitást. Hol van már ilyenkor a meghittség és a szerelem?
Nézzük meg, hogy a törvény szerint kit mi illet meg.

A legfontosabb jogi fogalmak és szabályok:

1. A legfontosabb kérdések egyike, hogy mi számíthat különvagyonnak:
   – azok a vagyontárgyak, amik már egyértelműen megvoltak a házasság előtt: ez a felek különvagyona
   – az ennek az értékén szerzett vagyon (pl. egyik fél vagyonának értékesítéséből szerzett összegen vásárolt további vagyon), szintén a külön vagyon alapját képzi
   – amit a házasság során kapott tárgyak, amit egyértelműen csak az egyik fél kapott, itt elég meghatározó, hogy kitől kapták. Pl.: édesanya vásárolt fiának egy horgászfelszerelést.
   – örökölt vagyon, amit csak az egyik fél örökölt
   – személyes használati tárgyak. Pl.: férfi borotva
2. Másik fontos fogalom a szerzeményi vagyon, amit közösen szereztek a házasság alatt.
   – Az egyik legnagyobb tévhit, hogy a párok fizetés mértéke szerint szeretnék szétosztani a szerzett vagyont. Itt fontos tudni, hogy bármennyi volt a két fél jövedelme, a közösen szerzett vagyok fele-fele arányban lesz tulajdonukhoz. Itt lehet fontos, hogy a házassági vagyonjogi szerződés megkötésekor, miben térhetünk el a törvénytől.
   – Bizonyos ingóságok meghatározott együttélés során közös vagyonná alakulhatnak.
3. Mik azok a helyzetek, amiben a szakemberek mindenképp ajánlják a házassági vagyonjogi szerződést (köznyelvben házassági szerződést)?

A szerződés esetébe nem a különvagyon szétválasztása a lényeg, hanem a házasságban szerzett vagyon későbbi sorsa!
– Ha pl. az egyik fél magas felelősséggel járó tevékenységet végez, akkor probléma esetén a közös vagyonnal felel. A házassági szerződésben szétválasztottak szerint ezt megakadályozhatjuk.
– Halálozás esetén a hagyatéki vagyon állagának megállapításakor fel lehet használni a szerződést, hogy melyik tartozik az elhunyt fél vagyonához.
– Érdemes a kapcsolatból származó gyerekek tartásáról rendelkezni.

forrás: jogiforum.hu