Enyém, Tiéd, Miénk – és a válás után kié? 2. rész
A házassági vagyonjog alaptételei 2.
A Ptk. Családjogi Könyve (Csjk) a házassági vagyonjogi kérdések rendezésére elsődleges eszközként a házassági vagyonjogi szerződést tekinti 2014. március 15. óta hazai családjogi bírói szemlélet a szerződések megkötésének irányát támogatja a házassági vagyonközösségi rendszer helyett. Szerződés hiányában a korábbi években tapasztalható, gyakran 5-10 éves pereskedésre is lehet számítani egy vagyonmegosztási per idején, ami akadályozza azt, hogy a korábbi házastársak minden tekintetben új életet kezdhessenek.
Vagyonszerződéssel ez az időszak akár pár hónapra is csökkenhet. A nyugati társadalmakban már évtizedek óta a vagyonszerződési rendszer az elsődleges alkalmazott megoldás a házastársak esetében, amire a hazai társadalom is megérett a Ptk. jogalkotói szerint, így két vagyonjogi szerződés típus került bevezetésre a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatályba lépésével, kifejezetten azzal a céllal, hogy a törvényes vagyonközösségi rendszer helyett ezeket alkalmazzák a magánszemélyek.
Házassági vagyonközösségi rendszer
A házasságkötés után mi kerül a házastársam tulajdonába vagyonszerződés megkötése nélkül?
A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házassági vagyonközösségi rendszer jön létre. Házassági szerződés hiányában a vagyonközösségi rendszer szerint a házastársak osztatlan közös tulajdonába kerül mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.
(A gyakorlat szerint a házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később adott ajándék – beleértve az un. menyasszonytáncpénzt is – általában közös vagyonba tartozik.)
Különvagyon
A házasság megkötése után mi nem kerül a házastársam tulajdonába vagyonjogi szerződés megkötése nélkül?
A házastárs különvagyonához tartozik:
- a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
- a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
- a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
- a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
- a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy;
- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.
Ezeket a nevesített különvagyoni köröket az ítélkezési gyakorlat tovább tágította. Így ide, a különvagyon körébe tartozik az az eset is, amikor egy szerződést az egyik házastárs az életközösség kezdete előtt köti meg, így a vagyontárgy az ő különvagyonába kerül, de a vételár bizonyos hányadát már a házassági életközösség tartama alatt fizetik ki. (Ebben az esetben előfordulhat, hogy részletekkel törlesztenek a már házas felek, így a törlesztésben részt vevő házasfél – tehát akinek nem kerül a tulajdonába a vagyontárgy megtérítési igénnyel léphet fel, tulajdoni igénnyel viszont nem.) Ugyan ez a helyzet, amikor az életközösség előtt kötött, de már részben együttesen teljesített tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződéssel szerez valamelyik házastárs vagyontárgyat. Tehát itt is különvagyont fogja gazdagítani az így szerzett vagyontárgy, de a teljesítés erejéig a másik házastárs megtérítési igénnyel élhet. Említettük, hogy az öröklés útján szerzett, illetve ajándékba kapott vagyontárgyak különvagyonba kerülnek, azonban az öröklési szerződés esetén, mivel ez visszterhes szerződésnek számít, nem esik a különvagyon körébe (különvagyoni jelleget a gyakorlat csak ingyenes szerzés esetére ismer el). Külön vagyonnak számít az az összeg is, amelyet a házastárs a személyiségi jogának megsértése miatt kap, mivel itt személyt ért sérelemről van szó.
Ajándék általában a házastársak közös vagyonába tartozik, azonban az alkalmi ajándékot (születésnap, névnap, házassági évforduló) különvagyonnak tekintik, annak ellenére, hogy az ajándékozás a közös vagyon terhére történt.
Ugyanígy nem tartoznak különvagyonba azok a felszerelések, tárgyak, amik a házastársak foglalkozásának gyakorlásához szükségesek továbbá a szabadidős tevékenység céljára szolgálnak. Nem képezik a különvagyon részét azok a tárgyak sem, amelyek bár a házastársak valamelyikéhez kötődnek, de megállapítható, hogy a házastársak befektetési céllal vásárolták azokat (pl. ékszer).
Előfordulhat, hogy a különvagyon keveredik a házastársi közös vagyonnal. Ennek egyik esete lehet, amikor különvagyon tárgyának értékén vásárolnak új vagyontárgyat, de úgy, hogy értékéhez a közös vagyonból hozzátesznek, hogy így értékesebb vagyontárgyat vásárolhassanak. Ezért ilyenkor a vegyülés bizonyítást igényel, és ez alapján lehet tulajdoni, illetve megtérítési igényt érvényesíteni.
