K
kamat: A szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár. A kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz – megegyezik a jegybanki alapkamattal. A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.
kár: A jogellenes magatartással okozott vagyonban beálló értékcsökkenés, az elmaradt vagyoni előny, valamint a károkozással okozott hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges költségek összessége, valamint a nem vagyoni kár.
kárenyhítés: A károsult a kár elhárítása és csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. A károkozó nem köteles megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének.
kárfelelősség: Elvileg kártérítési, kártalanítási és kárpótlási felelősség együtt. A gyakorlatban a kártérítési felelősség megfelelőjeként használják e kifejezést.
kárpótlás: Általában a személyiségi jogok megsértésével okozott nem vagyoni kár (eszmei kár, immateriális kár, erkölcsi kár) esetére biztosított olyan pénzösszeg vagy más szolgáltatás, amely megközelítőleg kiegyenlíti azokat a hátrányokat, amelyek a károkozó magatartás következtében a károsultnak a társadalmi életben történő részvételét negatívan befolyásolták, illetőleg az életét megnehezítették.
kártérítés: A károkozás folytán a károsult vagyonában beálló értékcsökkenésnek -, az elmaradt vagyoni előnynek -, továbbá annak a kárpótlásnak vagy költségnek a megtérítése, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
kártérítési felelősség: Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
kártérítési járadék: A munkáltató által fizetett rendszeresen ismétlődő kártérítési összeg, amely a munkavállaló vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését szolgálja.
kaució: Biztosíték. (Óvadék, jótállás, kezesség, zálog.)
kényszer- vagy kötelező munka: Olyan munka vagy szolgálat, amit valamilyen büntetés terhe alatt valakitől követeltek, és amire a munkára kötelezett személy nem szabad akaratából vállalkozott. Nem minősül kényszer- vagy kötelező munkának a) a kötelező katonai szolgálatra vonatkozó törvények alapján elrendelt és tisztán katonai jellegű bármilyen munka vagy szolgálat; b) az a munka vagy szolgálat, amely egy független kormányzattal rendelkező ország polgárainak szokásos állampolgári kötelességeinek körébe tartozik; c) bármilyen munka vagy szolgálat, amit bírói ítélet alapján követelnek valakitől, feltéve, hogy a munkát vagy szolgálatot a hatóságok felügyelete és ellenőrzése alatt kell végezni, és hogy a munkára kötelezett személyt nem bocsátják magánszemélyek, vállalatok vagy egyesületek rendelkezésére; d) bármilyen munka vagy szolgálat, amit vészhelyzetben rendelnek el, úgymint háború, természeti csapások, vagy ilyen csapások veszélye esetén, például tűzvész, árvíz, éhínség, földrengés, járványos betegség és állatjárvány, állatok, rovarok vagy a növényzetben károkat okozó élősdiek elterjedése esetén és általában olyan körülmények között, amelyek veszélyeztetik, vagy veszélyeztethetik a lakosság egészének vagy egy részének életét, vagy rendes életkörülményeit; e) a kisebb közösségi munka, vagyis a közösség tagjai által közvetlenül a közösség érdekében végzett munka, amelyeket éppen ezért úgy lehet tekinteni, mint a közösség tagjait terhelő rendes állampolgári kötelességet, feltéve, hogy a lakosság egészének vagy a lakosság közvetlen képviselőinek jogukban áll e munkálatok indokoltsága kérdésében állást foglalni.
kényszer: Olyan hatás, amely miatt az elkövető képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. A kényszer hatása alatt elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt az elkövető nem büntethető.
kényszerítés: Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz – amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg -, bűntettet követ el.
kényszermunka tilalma: A vonatkozó Egyezményt ratifikáló tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy felszámolják a kényszer- vagy kötelező munkát és azt semmilyen formában nem alkalmazzák a) politikai kényszer vagy nevelés, illetőleg büntetés eszközeként olyan személyekkel szemben, akiknek meghatározott politikai meggyőződésük van vagy ilyet kifejezésre juttatnak, vagy akik hangoztatják ideológiai szembenállásukat a fennálló politikai, társadalmi vagy gazdasági rendszerrel; b) munkaerő felhasználásának vagy alkalmazásának eszközeként a gazdasági fejlődés céljából; c) a munkafegyelmi szabályként; d) a sztrájkban való részvétel büntetése gyanánt; e) faji, társadalmi, nemzeti vagy vallási megkülönböztetés eszközeként.
képernyős munkakör: Olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.
képviselet: Ha jogszabály nem írja elő a fél, ügyfél, terhelt személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, meghatalmazottja, védője is eljárhat; kivéve a jogszabály által kifejezetten személyhez kötött jognyilatkozatokat vagy eljárási cselekményeket. (Például házasságkötési nyilatkozat vagy tanúvallomás tárgyaláson.)
kereset: A polgári per útján érvényesíthető jogok védelmében a bírósághoz fordulás ténye.
kereseti kérelem: A keresetlevélnek az a része, amely a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet tartalmazza. A kereseti kérelem irányulhat az alperes marasztalására (marasztalási kereset), bizonyos tény vagy körülmény megállapítására (megállapítási kereset), valamely jogviszony létrehozására, átalakítására vagy megszüntetésére (jogalakítási kereset).
keresetindítás: A keresetlevél bírósághoz történő benyújtása.
keresetlevél: A per megindítását szolgáló kérelem, amely tartalmazza a bíróságra és annak hatáskörére és illetékességére vonatkozó adatokat, a felek adatait, az érvényesíteni kívánt jogot, a tényállást, a bizonyítékokat és a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.
kereső tevékenység: Olyan rendszeres munkavégzéssel járó tevékenység, amely után ellenérték jár, ide nem értve a gyermek által az iskolai szünet alatt végzett munkát és a kötelező szakmai gyakorlatot.
keresőképtelenség: Betegség vagy baleset miatt munkavégzésre egészségügyi okból miatt alkalmatlan állapot.
készenlét: A munkáltató kötelezheti a munkavállalót arra, hogy a rendes munkaidején túl, pihenőideje alatt meghatározott helyen tartózkodjék, s álljon készen az esetleges munkavégzésre. Ha a készenlétet a munkavállaló által megválasztott helyen lehet eltölteni, a kollektív szerződés előírhatja, hogy a készenlétért pihenőidő nem jár. Minden egyéb esetben viszont a készenléti időre a munkavállalót pihenőidő illeti meg.
készfizető kezesség: A kezességnek az a fajtája, amikor a kezes az eredeti kötelezettel egy sorban felel, s nem követelheti, hogy a jogosult a követelését először a kötelezettől hajtsa be.
készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: A csekk, az elektronikus pénzeszköz és minden olyan dolog, amely az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse.
kettős adóztatás elkerülése: Külföldről származó jövedelem, külföldi tevékenység vagy bármilyen más olyan esetben, amelyben adózási szempontból külföldi elem felmerül, s ebből következően külföldi állam adóztatási joga keletkezhet, nemzetközi szerződések vagy ennek hiányában viszonosság alapján igyekeznek az államok elkerülni azt, hogy mindkét állam adóztassa a személyt, vállalkozást, tevékenységet.
kettős állampolgárság: Két államnak is állampolgára egyidejűleg a személy, s ebből következően több állam személyi szuverenitása is érvényesül vele szemben.
kézbesítési vélelem: A postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz, hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
kezesség: A kezes azt vállalja, hogy amennyiben az a személy, akiért kezességet vállalt, nem teljesíti szerződéses kötelezettségét, helyette ő maga fog helytállni. A kezes (hacsak nem készfizető kezességet vállalt) mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a követelés az eredeti kötelezettől vagy a sorban őt megelőző más kezesektől behajtható.
kiegészítő tevékenységet folytató: Az olyan egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, vagy olyan özvegyi nyugdíjasként, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
kifogás: A szakszervezet által a munkavállalókat, illetve a munkavállalói érdekképviseleti szerveket közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés, mulasztás ellen 5 munkanapon belül a munkáltatóhoz benyújtható, halasztó hatályú jogorvoslati kérelem. Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.
kihelyezés: Munkáltatói intézkedés, mellyel a kihelyező közigazgatási szerv a köztisztviselőt tartós külszolgálat ellátására rendeli.
kihelyezés: Olyan munkáltatói intézkedés, illetve hivatásos állományú tisztek esetében olyan tartós vezénylés, amellyel a kihelyező szerv az összekötőt – beleegyezésével – tartós külföldi szolgálat ellátására rendeli.
kiküldetés: A munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben lévőtől eltérő helyen történő munkavégzés.
kinevezés: Törvényben meghatározott munkáltatóknál a munkajogviszony keletkezésének feltétele. Például a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával létesül.
kirendelés: A munkáltató utasítása a munkaszerződésben lévőtől eltérő, másik munkáltató irányítása alatt történő ideiglenes munkavégzésre.
kirendelt ügyvéd: Az ügyvéd kirendelés esetén bűnügyi védőként, pártfogó ügyvédként, eseti gondnokként, ügygondnokként jár el. A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot felvenni.
kiskorú: Az a személy, aki 18.életévét még nem töltötte be. (Kivétel a házasságkötéssel szerzett nagykorúság.)
kiterjesztő értelmezés: A jogszabály értelmezése során a vitatott rendelkezések tágabb tartalmát elfogadó értelmezés.
kizárólagos illetékesség: Az általános illetékességtől eltérő olyan illetékességi ok, amely csak és kizárólag egy adott szerv illetékességét alapozza meg. A polgári eljárásjogban például a gazdálkodó szervezetek egymás elleni pereinek elbírálására a fővárosban a PKKB, végrehajtási igényperben a foglalás helye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.
klauzula: Lásd feltétel.
kockázatértékelés: Az expozíció okozta hatás összehasonlítása a méréssel vagy becsléssel nyert expozíció – determinisztikus anyagok esetében – küszöb koncentrációjával, illetve sztochasztikus anyagok esetében a 10 mikrorizikót jelentő ún. eltűrhető kockázati szinttel.
kódex: Általában nagyobb terjedelmű törvény, amelynek sajátos belső szerkezete egy jogág vagy jogágazat alapintézményeit tartalmazza oly módon, hogy a szabályokat általános és különös részben csoportosítja, a jogtételeket egymással összefüggő rendszerben közli, s az egész kódexre az jellemző, hogy a jogi szabályozást a lehető legmagasabb általánosítási szintig viszik, majd onnan strukturáltan bontják le a különösség és konkrétság különböző szintjeire egészen az egyes konkrét jogtételig.
kodifikáció: A jog megalkotásának folyamata. Módszerei például a kompiláció, az inkorporálás, a revízió, vagy az egységes szerkezetbe foglalás.
kogens jogszabály: A jogalkalmazó számára a jogszabályi rendelkezéstől eltérést nem engedő, feltétlenül érvényesülő jogi norma.
kollektív munkaügyi vita: A munkáltató és az üzemi tanács vagy szakszervezet között felmerült, jogvitának nem minősülő, munkaviszonnyal összefüggő vita.
kollektív szabadságjogok: Az Alkotmányban rögzített alapvető emberi jogok közül azok, amelyek jellegüknél fogva csak csoportosan gyakorolhatók, vagy a jogok tartalma nem kizárólag személyhez kötődik. (Például a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogai, az önkormányzás joga, az egészséges környezethez való jog.)
kollektív szerződés: Egyfelől a munkáltató, munkáltatói érdekképviseleti szervezet; másfelől a szakszervezet közötti szerződés, amely a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának és teljesítésének módját, s az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét; továbbá a felek közötti kapcsolatrendszert szabályozza.
kollektív tárgyalások: Mindazon tárgyalások, amelyekre egyfelől egy munkaadó, illetve a munkaadók egy csoportja, illetőleg egy vagy több munkaadói szervezet, másfelől egy vagy több munkavállalói szervezet között: (a) a munkakörülmények és a foglalkoztatási feltételek meghatározása; és/vagy (b) a munkaadók és a munkavállalók közötti kapcsolatok szabályozása; és/vagy (c) a munkaadók vagy szervezeteik és a munkavállalók egy vagy több szervezete közötti kapcsolatok szabályozása céljából kerül sor.
kollektív: Közösségi.
konszenzus: Teljes megegyezés, megállapodás mindenki egyetértésével. Testületi szavazás esetében egyhangú támogatottságot jelent. A konszenzus általában valamely vitatott kérdés kompromisszummal történő rendezése mellett alakul ki.
kontárkodás: Vállalkozói tevékenység jogosulatlan folytatása, vagy olyan vállalkozói tevékenység gyakorlása, amelyre nem jogosult.
kontraktus: Szerződés.
konzultáció: A munkavállalói képviselők és a központi vezetés, illetve bármely megfelelő vezetési szint közötti véleménycsere és párbeszéd kialakítása.
konzultáció: A szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) és a munkáltató közötti véleménycsere és párbeszéd.
koordináció: Összehangolás, összeegyeztetés, mellérendelés.
korengedményes nyugdíj: A munkáltató megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben megállapított öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően legfeljebb öt évvel abban az esetben, ha a munkavállaló rendelkezik – az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által előzetesen igazolt – meghatározott szolgálati idővel. Nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott öregségi nyugdíjra vagy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult.
korlátozott cselekvőképesség: A cselekvőképesség részleges hiányának állapota. Aki korlátozottan cselekvőképes, annak jognyilatkozatai érvényességéhez törvényes képviselőjének előzetes beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása kell. A Polgári Törvénykönyv meghatározza azokat az eseteket, amikor a korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is érvényes szerződést köthet vagy más jognyilatkozatot tehet. Korlátozottan cselekvőképes: 1. A törvény erejénél fogva a 14-18 év közötti kiskorú személy; 2. Jogerős bírósági ítélet alapján az, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett (elmeállapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt).
közalkalmazotti jogviszony: Egyrészről az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek, mint munkáltatók; másrészről az itt foglalkoztatott személyek, mint közalkalmazott munkavállalók között létrejött munkajogi viszony. A Munka Törvénykönyve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel irányadó a közalkalmazotti jogviszonyra.
közeli hozzátartozó: A házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;
közérdekből nyilvános adat: A közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.
közérdekű adat: Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, valamint az állam- és szolgálati titok körébe nem tartozó bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.
közérdekű kötelezettségvállalás: Közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatás teljesítésére kötelezettségvállalás.
közérdekű közlemény: Az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja; valamint a nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet.
közérdekű munka: Büntetőbíróság által kiszabható büntetés, amely szerint a közérdekű munkára ítélt köteles a részére meghatározott munkát hetenként legalább 1 napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadnapján díjazás nélkül végezni. A közérdekű munka büntetés leghosszabb tartama 100 nap lehet. Ha az elítélt a közérdekű munkakötelezettségének nem tesz eleget, a közérdekű munka hátralévő része helyébe fogház fokozatú szabadságvesztés büntetés lép.
közfeladatot ellátó személy elleni erőszak: A hivatalos személy elleni erőszak szabályai vonatkoznak a postai vagy közforgalmú közlekedési vállalati végrehajtó és biztonsági alkalmazottjára, a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonájára, a tűzoltóra, közfeladatot ellátó polgári őrre, mentősre, bírósági és hatósági eljárásban az ügyvédre, védőre, jogi képviselőre, valamint a jogszabályban meghatározott esetekben az orvosra, pedagógusra, oktatóra.
közokirat: Bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv által az ügykörén belül, megszabott alakban kiállított papíralapú vagy elektronikus okirat. A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Az okirati fajták (egyszerű magánokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, közokirat) közül csak a közokirat az, amely feltétlenül és teljes mértékben bizonyíték a benne foglaltakra.
központosított illetményszámfejtés: A központosított illetményszámfejtés egységes munkaügyi, ügyviteli, eljárási és információs rendszer. A központosított illetményszámfejtés keretében valósul meg a költségvetési szerveknél munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírói jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati viszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottak személyi juttatásainak, a munkaadókat terhelő járulékoknak – külön jogszabályban meghatározott módon az ellátottak pénzbeli juttatásainak – elszámolása.
közszolgálati jogviszony: A köztisztviselői, közalkalmazotti, a fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjaira vonatkozó, valamint az igazságügyi, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, amelyben a felek munkajogi helyzetét, jogait és kötelezettségeit külön törvény szabályozza.
közszolgálati jogvita: A köztisztviselő által a közszolgálati jogviszonyából származó igényének érvényesítése érdekében, valamint a munkáltató fegyelmi, kártérítési vagy egyéb sérelmes intézkedése és mulasztása ellen közvetlenül a munkaügyi bíróság előtt indítható jogorvoslati eljárás.
közvetett bizonyíték: Olyan bizonyíték, amely nem a bizonyítandó tényre vonatkozik, hanem egy olyan másik tényre, amelyekből következtetni lehet a bizonyítandó tényre vagy annak egyes tényezőire.
közvetítés: A kollektív munkaügyi vitában a felek által a konfliktus rendezése érdekében közösen felkért – a vitában nem érintett – közvetítő személy egyeztető tevékenysége.
közvetítés hatósági ügyekben: Ha jogszabály lehetővé teszi, a nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban a hatóság – lehetőleg az ügy tárgyához igazodó – felsőfokú végzettségű hatósági közvetítőt vehet igénybe. A hatósági közvetítő: a) gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak mind az eljárás céljáról, mind az annak megvalósulása kapcsán várható következményekről, illetve az esetleges kedvezőtlen változások (hatások) megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről; b) tájékoztatja az ügyfeleket az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről, az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokban meghatározott jogaikról; c) közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak; d) összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket. A hatósági közvetítőkről a közigazgatási hivatalban vezetnek nyilvántartást, amely tartalmazza a hatósági közvetítő természetes személyazonosító adatait, képesítését, az elérhetőségéhez szükséges adatokat, valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként eljárhat.
kulcsszemélyzet: A Magyarország területén alapított külföldi érdekeltségű vállalkozás által foglalkoztatott olyan természetes személy, aki nem minősül a külön törvényben meghatározott vezető tisztségviselőnek, és a) irányítja vagy felügyeli a vállalkozás egészét, illetőleg egy vagy több olyan szervezeti egységét (ideértve a munkáltatói jogkörök gyakorlását is), amely a vállalkozás tulajdonosa, legfőbb szerve vagy vezető tisztségviselője közvetlen irányítása, felügyelete alatt áll; vagy b) olyan munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, amely magas szintű vagy kivételes műszaki ismereteket igényel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a szervezet szolgáltató tevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges – feltéve, hogy az első munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásakor legalább egy éve a vállalkozás külföldi alapítójával munkaviszonyban, vagy egyéb olyan jogviszonyban áll, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint alkalmazásban állónak minősül.
kuratórium: Az alapítvány kezelő szervének általánosan használt elnevezése.
különös hatáskör: Meghatározott ügytípusra vagy ügyre az általános hatáskörűtől eltérő másik hatóságnak vagy bíróságnak van hatásköre. A polgári eljárásjogban a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak például a tízmillió forint pertárgyértéket meghaladó vagyonjogi perek, a szerzői jogi perek és az iparjogvédelmi perek.
különös illetékesség: Az általános illetékességtől eltérő illetékességi ok. Lehet vagylagos illetékesség, amely az általános illetékességi ok mellett mint választható másik illetékesség jelenik meg (például polgári eljárásjogban a felperes választása szerint a károkozás helye, tartásra jogosult lakóhelye, gyermek-elhelyezési perben a gyermek lakóhelye), és lehet kizárólagos illetékesség (például a végrehajtási igényperben a foglalás helye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes).
külszolgálat: A munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.