M
magánjog: A jogágak csoportosításának, a jogrendszer-tagozódásnak legrégibb kategóriacsoportja a közjog-magánjog kettősség. A magánjog a polgárok személyi, vagyoni viszonyaival foglalkozó jogágcsoport; minden ami magánérdekű, magánhasznú; egyéni, individuális, intim – tehát az állam, közösség, köz általában nem jelenik meg közvetlenül jogalanyként e jogviszonyokban. A magánjogi viszonyokra a felek nagyfokú autonómiája és mellérendeltsége, egyenjogúsága jellemző. Magánjogi jellegű mai jogágelnevezéseink közül mindenekelőtt a polgári jog, a családjog, nemzetközi magánjog, munkajog.
magánszemély: Nem jogi személy. Ilyen a természetes személy, valamint a természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesülései és vagyonközösségei. (Például nyilvántartásba nem vett egyesület, polgári jogi társaság, közkereseti társaság és betéti társaság, építőközösség, társasházközösség.) A magánszemélyek személyegyesüléssel (például társadalmi szervezetet) és vagyonegyesüléssel (például alapítvány, gazdasági társaság) hozhatnak létre jogi személyeket.
magántitok: Minden olyan adat, tény, információ, amely a törvény szerint nem minősül államtitoknak, szolgálati titoknak vagy üzleti titoknak, s az érintett személy számára a titok más által történő megismerése hátrányt okozhat. Magántitok tehát a szolgálati titoknak nem minősülő munkahelyi titok és a személyes titok.
magántulajdonos: Természetes személy, egyéni vállalkozó, polgári jogi társaság, gazdasági társaság, szövetkezet, közhasznú társaság, befektetési alap, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, Munkavállalói Résztulajdonosi Program, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, egyesület. Alapítvány csak akkor tekinthető magántulajdonosnak, ha alapítói kizárólag az előbbi körből kerültek ki.
magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatások (szolgáltatási típusok): a) a tag számára élete végéig havonta előre folyósított járadék (életjáradék); b) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének időpontjától számított, előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig a pénztártagnak, illetve kedvezményezettjének (örökösének), a meghatározott időtartam lejárata után a pénztártag élete végéig folyósít (elején határozott időtartamos életjáradék); c) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a pénztártag részére élethosszig folyósít, majd annak halála után kedvezményezettje részére a pénztár szolgáltatási szabályzatában előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig folyósít (végén határozott időtartamos életjáradék); d) kettő vagy több életre szóló életjáradék: a pénztártag és kedvezményezettje(i) részére járó nyugdíjszolgáltatás, amelyet addig folyósítanak, ameddig legalább egyikük életben van.
magánnyugdíjpénztári tevékenység: A tagok számára kötelezően fizetendő tagdíjak gyűjtése, a tagdíjakból származó vagyon befektetése, nyugdíjszolgáltatás nyújtása és egyösszegű kifizetés teljesítése egyéni számla vezetés alapján.
másodfokú eljárás: Az adott ügyben és eljárási típusban a második hivatalos eljárás. Az első fokon eljárt szerv döntése, határozata, ítélete elleni jogorvoslati kérelmet bírálják el a másodfokú eljárásban.
mediációs (közvetítői) eljárás kapcsolattartási ügyben: Ha a szülők vagy más kapcsolattartásra jogosultak a gyermekkel történő kapcsolattartás módjában vagy idejében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal felhívja a feleket a gyermekvédelmi közvetítői (mediációs) eljárás igénybevételének a lehetőségére. Közvetítői eljárás a végrehajtási eljárás során is igénybe vehető. A közvetítői eljárásra a felek együttes kérelmére vagy a gyámhivatal kezdeményezésére a felek beleegyezésével kerülhet sor.
megalapozatlan: Tényekkel nem alátámasztott állítás, tényállásnak nem megfelelő döntés, tényeknek ellentmondó ténybeli és jogi következtetés.
megbízás nélküli ügyvitel: Aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy más okból jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, ahogyan azt annak érdeke és feltehető akarata megkívánja, akinek javára beavatkozott. Ha ez a feltétel teljesült (különösen, ha a beavatkozás a személyt károsodástól óvta), a beavatkozást helyénvalónak kell tekinteni, s a jogviszonyra a megbízás szabályait kell alkalmazni. Ha a beavatkozás nem volt helyénvaló, a megbízás nélküli ügyvivő díjazásra nem tarthat igényt, s viseli mindazt a kárt, amely beavatkozása nélkül nem következett volna be. A megbízás nélküli ügyvivő köteles értesíteni azt, akinek érdekében beavatkozott.
megbízási szerződés: A megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításainak és érdekeinek megfelelően ellátni, a megbízó pedig a díjat megfizetni.
megbízhatósági ellenőrzés: A költségvetési szerv által működtetett folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési és a belső ellenőrzési rendszer megfelelőségének, az éves elemi költségvetési beszámolók számviteli alapelveknek való megfelelőségének, illetve a beszámolási időszak költségvetési gazdálkodása szabályszerűségének minősítése. Az éves elemi költségvetési beszámolók megbízhatósági ellenőrzését a pénzügyminiszter által közzétett módszertan szerint kell végezni, mely a nemzetközi belső ellenőrzési standardok és az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan figyelembevételével került kidolgozásra.
megdönthetetlen és megdönthető vélelem: Lásd vélelem.
meghagyás: Az örökhagyó a hagyatékból részesülő személyt olyan kötelezettséggel is terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá. Kivétel ez alól a közérdekű meghagyás, mert annak teljesítését az érdekelt szerv követelheti, ha a meghagyás szerződési tárgynak alkalmas szolgáltatás teljesítését írja elő.
meghatalmazás: Egyoldalú nyilatkozat, amellyel a meghatalmazó személy képviseleti jogot enged a meghatalmazott képviselőjének adott ügyben, adott hatóság, bíróság vagy más szerv, szervezet, illetve a másik fél előtti eljárásra.
megismerési engedély: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján a minősítő által adat megismerésére a jogosultnak személyre szólóan adott írásbeli felhatalmazás.
megismételt eljárás: Az elsőfokú bíróság határozatának hatályon kívül helyezése folytán ismét lefolytatandó eljárás.
megkeresés: A hatóságok, bíróságok egymás tevékenységének segítésére kötelesek akként, hogy egy adott eljárásban szükséges irat beszerzése, eljárási cselekmény lefolytatása céljából a másik hatóságot, bíróságot megkeresik. A megkeresett hatóság, bíróság a megkeresésnek köteles eleget tenni és a megkeresésben írt cselekményt, eljárást elvégezni (például tanúkihallgatás, helyszíni szemle, adat vagy irat felkutatása és közlése).
megszorító értelmezés: A jogszabály értelmezése során a vitatott rendelkezések szűkebb tartalmát elfogadó értelmezés.
megtámadható szerződés: A megtámadhatóság az érvénytelenség egyik típusa. (Másik érvénytelenségi típus a semmisség.) A megtámadást 1 éven belül először a féllel kell közölni, majd ennek eredménytelensége esetén haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni. A megtámadás eredményeképpen a szerződés a megkötésének időpontjától számítva érvénytelen. A szerződés akkor megtámadható, ha 1.a felek valamelyike a szerződés megkötésekor tévedésben volt, vagy megtévesztés, illetve jogellenes fenyegetés állapotában tette szerződéses nyilatkozatát; 2. az általános szerződési feltételek szerint megkötött szerződés a jogi személy részére indokolatlan egyoldalú előnyt biztosít; 3.a felek szolgáltatásai között feltűnő aránytalanság áll fenn.
megváltozott munkaképességű dolgozó: Betegség, baleset vagy foglalkozási megbetegedés következtében munkaképességét elvesztő vagy csökkent mértékben bíró munkavállaló. A munkáltatónak kötelessége a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatását elősegíteni.
megváltoztató ítélet: Az olyan másodfokú ítélet, amely az elsőfokú bíróság ítéletét részben vagy egészben megváltoztatja, s új eljárásra utasítás helyett érdemben módosítja az ítélet rendelkező részét.
mellékszolgáltatás: Korlátolt felelősségű társaság tagjának a törzsbetéten kívül vállalt egyéb vagyoni értékű szolgáltatása, amely személyes közreműködés esetén a társasági szerződés szerint nem minősül más jogviszonynak, például munkaviszonynak vagy megbízási jogviszonynak. A mellékszolgáltatásért a tagot a társasági szerződésben meghatározott külön díjazás illeti meg.
méltányosság: A jogalkalmazó figyelembe veheti döntésének meghozatalánál azokat a körülményeket, amelyeket a tényállás tisztázása során – vagy az ügyfél kérelméből – megismert, s amelyeknek figyelmen kívül hagyása nem eredményezne jogszabálysértő döntést, határozatot, ítéletet. A méltányosság gyakorlása – a jogszabály kifejezett felhatalmazása alapján – a jogalkalmazó szerv mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés. A méltányosság gyakorlása vagy megtagadása sem eredményezhet azonban negatív diszkriminációt, joggal való visszaélést, vagy más – a méltányosság gyakorlásának keretéül szolgáló – jogi norma megsértését.
memorandum: Emlékirat. Állapotot, összefüggéseket megállapító és rögzítő hivatalos okirat, amelynek célja a későbbi eseményekért viselt felelősség szempontjából fontos adatok és tények leírása.
MEP: Megyei Egészségbiztosítási Pénztár.
mesterjelölt (doktorjelölt): A doktori tanulmányait befejezett személy, aki a mester (doktori) fokozat megszerzésére irányuló eljárás alatt áll.
mesterképzés: A művészeti egyetemek, illetve művészeti karok, az egyetemek művészeti szakjai, valamint a mesterfokozattal záruló képzést is folytató egyetemek által doktorandusz-hallgatói jogviszony keretében folytatott, legalább kétéves időtartamú posztgraduális szintű képzés, amely szakonként megállapított követelményekhez igazodó egyéni munkaprogramok alapján folyik.
mezőgazdasági munkavállaló: Minden olyan személy, aki egy mezőgazdasági régióban mezőgazdasági, kisipari vagy egyéb, ezekhez hasonló vagy kapcsolódó foglalkozást űz, akár munkaviszonyban áll, akár önálló vállalkozóról van szó, például bérlőről, részes aratóról vagy kistermelőről – ez utóbbiak csak akkor, ha fő jövedelemforrásuk a mezőgazdaságból ered, és akik a földet maguk művelik, kizárólag családjuk vagy alkalmilag foglalkoztatott harmadik személy segítségével, és akik a) nem foglalkoztatnak állandó jelleggel munkásokat; vagy b) nem foglalkoztatnak nagyszámú idénymunkást; vagy c) nem műveltetik földjüket részes aratókkal vagy bérlőkkel.
mikro-, kis- és középvállalkozás: A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás (kivéve a bemutatóra szóló részvényt kibocsátó részvénytársaságot), ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát, közjegyzői irodát és magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközösségét is azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is.
mikrocenzus: A népesség személyi, családi és más viszonyairól jogszabállyal elrendelt összeírás, statisztikai adatfelvétel. A legutóbbi 2005. évi mikrocenzus az ország területén élő vagy bejelentett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az ország területén három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó külföldi állampolgárokra és hontalan személyekre, valamint a menekültekre, továbbá az ország területén lévő lakásokra (lakóegységekre) terjedt ki a Magyar Köztársaság területén lévő lakások – matematikai módszerrel kiválasztott – két százalékát és az azokban lakó személyeket érintően.
mikrochip: Elektronikus azonosító rendszer (transzponder), amely az állat szervezetébe helyezve az állat egyedi azonosítására alkalmas.
mikroorganizmus: Bármely sejtes vagy nem sejtes mikrobiológiai szervezet, amely képes génállományának újratermelésére vagy annak örökítésére, beleértve a vírusokat, viroidokat, növényi és állati sejtkultúrákat; a mikroorganizmusok, ha nincsenek külön nevesítve, beletartoznak a természetes szervezet fogalmába.
mikroorganizmus: Olyan sejtes vagy nem sejtes mikrobiológiai egység, amely szaporodásra vagy genetikai anyag továbbítására képes.
mikrovállalkozás: Az a vállalkozás, amelynél az összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele vagy mérleg főösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
minimálbér: Jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér.
minősített elektronikus aláírás: Fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amelyet az aláíró biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozott létre, és amelynek hitelesítése céljából minősített tanúsítványt bocsátottak ki.
minősített időszak: Azon időszak, amely az Alkotmány alapján rendkívüli állapotnak, szükségállapotnak vagy veszélyhelyzetnek minősül.
minősített többség: Szavazáskor valamely jogszabály vagy belső szabályzat, illetve a döntéshozó testület saját elhatározása alapján a jelenlévők többségének szavazatainál (egyszerű többség), illetve a szavazásra jogosultak többségének a szavazatainál (többség) magasabb arányban meghatározott szavazatok szükséges mértéke. Például az alkotmány elfogadásához és módosításához a képviselők legalább 2/3 arányú szavazata szükséges (szigorú minősített többség).
modus vivendi: Ideiglenes megállapodással történő átmeneti rendezése valamely kérdésnek azzal, hogy a felek közötti nézeteltérések az állandó és hosszú távú rendezést még nem tették lehetővé.
monitoring : A monitoring rendszer működtetése, amely magában foglalja az észlelést, az adatok ismétlődő gyűjtését, ellenőrzését, feldolgozását, nyilvántartását, értékelését és továbbítását. Az európai uniós és hazai állami támogatással megvalósuló programok végrehajtásának megfigyelő és értékelő rendszere. A források, az eredmények és a teljesítmények mindenre kiterjedő és rendszeres vizsgálata, amely a központi költségvetésből, nemzetközi segélyből vagy támogatásból, illetve az Európai Unió által nyújtott támogatásokkal végrehajtandó programok eredményes, tervszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring kiterjed annak vizsgálatára is, hogy a programok megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a támogatás elnyerését lehetővé tették. A környezetvédelmi igazgatásban az elemek, különösen a felszín alatti víz, a földtani közeg terhelésének, szennyezésének, állapotának (beleértve a szennyeződésterjedést is) és igénybevételének megismerésére, illetőleg az állapotváltozás nyomon követésére szolgáló mérő -, megfigyelő -, ellenőrző hálózat.
Mt.: A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XX. törvény.
mulasztási bírság: A társadalombiztosítással kapcsolatos bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség megsértésének jogkövetkezménye.
multilaterális: Kettőnél több oldalú, sokoldalú. Például multilaterális egyezmények, multilaterális pénzügyi elszámolások.
multinacionális: Több állam területén működő.
multiplex szolgáltatás: Elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely során több rádió-, illetőleg televízió-műsorjelből, valamint egyéb adatjelekből egyetlen szabványos digitális jelfolyamot állítanak elő a műsorterjesztőhöz való továbbítás céljából.
munkaadói járulék: A foglalkoztatáshoz és a munkanélküliek ellátásához történő hozzájárulásként a munkaadó az általa bérköltségként a munkavállalónak kifizetett bruttó munkabér, kereset, illetmény törvényben meghatározott %-át köteles az állami költségvetés erre a célra létrehozott alapjába befizetni.
munkabaleset: Az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától, valamint a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Munkabaleset a munkavégzéshez kapcsolódó közlekedés, szállítás, anyagmozgatás, üzemi étkeztetés során elszenvedett baleset; nem minősül munkabalesetnek viszont a lakásról a munkahelyre, illetve a munkahelyről a lakásra menet közben bekövetkezett baleset. (Kivétel, ha a munkáltató által biztosított járművel történt a baleset.)
munkabér visszakövetelése: A munkabért a munkáltató a munkavállalótól – jogalap nélküli kifizetés esetén – legfeljebb 60 napon belül, írásbeli felszólítással követelheti vissza.
munkabér: A kölcsönös megállapodásban vagy az ország törvényeiben és rendeleteiben meghatározott olyan javadalmazás vagy kereset, bármilyen névvel illessék, és bármilyen módszerrel számolják is azt, amely pénzben kifejezhető, és amelyet írott vagy szóbeli munkaszerződés alapján a munkaadó tartozik fizetni a munkavállalónak, akár egy elvégzett vagy elvégzendő munkáért, akár már teljesített vagy teljesítendő szolgálatokért. A munkabér a munkaviszonyban elvégzett munka ellenértéke. Munkabérnek minősül a személyi alapbér, időbér, teljesítménybér, természetbeni munkabér, bérpótlék, távolléti díj, helyettesítési díj, készenléti díj.
munkahely megfelelősége: A pályakezdő fiatalnak ajánlott munkahely akkor megfelelő, ha a) a pályakezdő munkanélküli képzettségi szintjének, vagy a munkaügyi központ által felajánlott és a képzettségi szintnek megfelelő képzési lehetőség figyelembevételével megszerezhető képzettségének megfelel; b) a pályakezdő munkanélküli egészségi állapota szerint a munka elvégzésére alkalmas; c) a munkahely és a lakóhely között naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi esetében a két órát nem haladja meg.
munkahely: Mindazok a helyek, ahol a munkavállalóknak munkájuk miatt tartózkodniuk kell, vagy amelyeket fel kell, hogy keressenek és amelyek a munkaadók közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt állnak.
munkahelyi érdekképviselők jogainak megsértése: Elköveti az a foglalkoztató, aki megszegi a) a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából a munkahelyi érdek-képviseleti szervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelezettségeket; b) a munkahelyi érdek-képviseleti szerv tisztségét betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint kedvezményére vonatkozó szabályokat; c) a munkahelyi érdek-képviseleti szervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességeket.
munkaidőkeret: A munkaidő heti, havi, vagy ennél hosszabb, de legfeljebb éves keretben történő megállapítása a napi munkaidő meghatározása helyett.
munkakörnyezeti monitorozás: A munkahely légterében jelen lévő veszélyes anyagok koncentrációjának meghatározott időközönkénti, illetve folyamatos mérése és regisztrálása.
munkaközi szünet: Hat órát meghaladó napi munkaidő esetén a munkavállaló részére legalább 20 perc szünetet kell biztosítani. Ahol az étkezés a napi munkaidőn belül megoldható, a munkaközi szünet a munkaidőbe beszámít.
munkáltatói jogkör: A munkaviszonyból eredő munkáltatói jogok és kötelességek gyakorlására jogosultság.
munkanélküli járadék: Rendszeres állami juttatás a munkanélküliek törvényben meghatározott körének.
munkanélküli: Az a személy, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, nem nappali tagozatos tanuló vagy hallgató, nem áll munkaviszonyban és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és a munkaügyi központ munkanélküliként nyilvántartásba vette.
munkaruha: A ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával járó munka esetén a munkáltató által a munkavállalónak biztosított munkavégzésre alkalmas öltözet.
munkaszerződés: Munkaviszony létrehozására irányuló, a munkáltató és a munkavállaló által kötött szerződés, amelynek tartalmaznia kell a munkavállaló személyi alapbérét, munkakörét és a munkavégzés helyét. A szerződő felek ezen túlmenően más kérdésekben is megállapodhatnak.
munkaügyi jogvita: A munkáltató munkaviszonyra vonatkozó szabályt sértő intézkedése, mulasztása ellen, valamint munkaviszonyból származó igény érvényesítése érdekében a munkavállaló, a szakszervezet és az üzemi tanács munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. A munkaügyi jogvita kötelező egyeztetéssel indul, majd ennek eredménytelensége esetén az ügyben a bíróság határoz.
munkaügyi kapcsolatok: A Munka Törvénykönyve által szabályozott kapcsolatrendszer a munkavállalók és a munkáltatók, illetve ezek érdekképviseleti szervezetei között.
munkavállaló hátrányos megkülönböztetése: Elköveti az a munkáltató, aki a) a munkavállaló alkalmazását nemre, korra, nemzetiségre, fajra, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozásra, vagy ezzel összefüggő tevékenységre való tekintettel, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt jogellenesen megtagadja; b) a munkavállalók között az a) pontban foglaltak miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz.
munkavállaló: A foglalkoztatott személyek teljes köre, beleértve a közszolgálatban foglalkoztatottakat is.
munkavállalói járulék: A foglalkoztatáshoz és a munkanélküliek ellátásához történő hozzájárulásként a munkavállaló a munkaadótól kapott bruttó munkabér, kereset, illetmény törvényben meghatározott %-át köteles az állami költségvetés erre a célra létrehozott alapjába befizetni.
munkavállalók üzemi képviselői: Az adott ország jogszabályai, vagy gyakorlata szerint ilyennek elismert személyek, akik a) szakszervezeti képviselők, azaz a szakszervezetek vagy a szakszervezeti tagok által kinevezett vagy megválasztott képviselők; illetve b) választott képviselők, azaz az üzem munkavállalói által a nemzeti jogalkotás vagy kollektív szerződések rendelkezéseinek megfelelően szabadon választott olyan képviselők, akiknek tevékenysége nem terjed ki olyan ténykedésekre, amelyeket az adott országban a szakszervezetek kizárólagos előjogának tekintenek.
munkavédelem: A szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá e törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása. A munkaegészségügy a munkahigiéne és a foglalkozás-egészségügy szakterületeit foglalja magában.
munkavédelmi képviselő: Olyan, a munkavállalók által választott személy, aki a munkáltatóval való együttműködés során képviseli az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő munkavállalói jogokat és érdekeket.
munkaviszony alanyai: Munkáltató és a munkavállaló.
munkaviszony: A munkaszerződéssel a munkáltató és a munkavállaló között létrejött jogviszony.
munkaviszonyra vonatkozó szabály: Törvény, törvényi felhatalmazás alapján jogszabály, kollektív szerződés.
működési bizonyítvány: A munkavállaló kérelmére a munkaviszony megszűnésekor, illetve az ezt követő 1 éven belül a munkáltató köteles működési bizonyítványt adni, amely tartalmazza a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört és a munkavállaló munkájának értékelését.