K

/in /by

kamat: A szerződéses kapcsolatokban – ha jogszabály kivételt nem tesz – kamat jár. Magánszemélyek egymás közti szerződési viszonyában kamat csak kikötés esetében jár. A kamat mértéke – ha jogszabály kivételt nem tesz – megegyezik a jegybanki alapkamattal. A felek által túlzott mértékben megállapított kamatot a bíróság mérsékelheti.

kár: A jogellenes magatartással okozott vagyonban beálló értékcsökkenés, az elmaradt vagyoni előny, valamint a károkozással okozott hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges költségek összessége, valamint a nem vagyoni kár.

kárenyhítés: A károsult a kár elhárítása és csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. A károkozó nem köteles megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének.

kárfelelősség: Elvileg kártérítési, kártalanítási és kárpótlási felelősség együtt. A gyakorlatban a kártérítési felelősség megfelelőjeként használják e kifejezést.

kárpótlás: Általában a személyiségi jogok megsértésével okozott nem vagyoni kár (eszmei kár, immateriális kár, erkölcsi kár) esetére biztosított olyan pénzösszeg vagy más szolgáltatás, amely megközelítőleg kiegyenlíti azokat a hátrányokat, amelyek a károkozó magatartás következtében a károsultnak a társadalmi életben történő részvételét negatívan befolyásolták, illetőleg az életét megnehezítették.

kártérítés: A károkozás folytán a károsult vagyonában beálló értékcsökkenésnek -, az elmaradt vagyoni előnynek -, továbbá annak a kárpótlásnak vagy költségnek a megtérítése, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

kártérítési felelősség: Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

kártérítési járadék: A munkáltató által fizetett rendszeresen ismétlődő kártérítési összeg, amely a munkavállaló vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését szolgálja.

kaució: Biztosíték. (Óvadék, jótállás, kezesség, zálog.)

kényszer- vagy kötelező munka: Olyan munka vagy szolgálat, amit valamilyen büntetés terhe alatt valakitől követeltek, és amire a munkára kötelezett személy nem szabad akaratából vállalkozott. Nem minősül kényszer- vagy kötelező munkának a) a kötelező katonai szolgálatra vonatkozó törvények alapján elrendelt és tisztán katonai jellegű bármilyen munka vagy szolgálat; b) az a munka vagy szolgálat, amely egy független kormányzattal rendelkező ország polgárainak szokásos állampolgári kötelességeinek körébe tartozik; c) bármilyen munka vagy szolgálat, amit bírói ítélet alapján követelnek valakitől, feltéve, hogy a munkát vagy szolgálatot a hatóságok felügyelete és ellenőrzése alatt kell végezni, és hogy a munkára kötelezett személyt nem bocsátják magánszemélyek, vállalatok vagy egyesületek rendelkezésére; d) bármilyen munka vagy szolgálat, amit vészhelyzetben rendelnek el, úgymint háború, természeti csapások, vagy ilyen csapások veszélye esetén, például tűzvész, árvíz, éhínség, földrengés, járványos betegség és állatjárvány, állatok, rovarok vagy a növényzetben károkat okozó élősdiek elterjedése esetén és általában olyan körülmények között, amelyek veszélyeztetik, vagy veszélyeztethetik a lakosság egészének vagy egy részének életét, vagy rendes életkörülményeit; e) a kisebb közösségi munka, vagyis a közösség tagjai által közvetlenül a közösség érdekében végzett munka, amelyeket éppen ezért úgy lehet tekinteni, mint a közösség tagjait terhelő rendes állampolgári kötelességet, feltéve, hogy a lakosság egészének vagy a lakosság közvetlen képviselőinek jogukban áll e munkálatok indokoltsága kérdésében állást foglalni.

kényszer: Olyan hatás, amely miatt az elkövető képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. A kényszer hatása alatt elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt az elkövető nem büntethető.

kényszerítés: Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz – amennyiben súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg -, bűntettet követ el.

kényszermunka tilalma: A vonatkozó Egyezményt ratifikáló tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy felszámolják a kényszer- vagy kötelező munkát és azt semmilyen formában nem alkalmazzák a) politikai kényszer vagy nevelés, illetőleg büntetés eszközeként olyan személyekkel szemben, akiknek meghatározott politikai meggyőződésük van vagy ilyet kifejezésre juttatnak, vagy akik hangoztatják ideológiai szembenállásukat a fennálló politikai, társadalmi vagy gazdasági rendszerrel; b) munkaerő felhasználásának vagy alkalmazásának eszközeként a gazdasági fejlődés céljából; c) a munkafegyelmi szabályként; d) a sztrájkban való részvétel büntetése gyanánt; e) faji, társadalmi, nemzeti vagy vallási megkülönböztetés eszközeként.

képernyős munkakör: Olyan munkakör, amely a munkavállaló napi munkaidejéből legalább négy órában képernyős munkahelyen képernyős eszköz használatát igényli, ideértve a képernyő figyelésével végzett munkát is.

képviselet: Ha jogszabály nem írja elő a fél, ügyfél, terhelt személyes eljárását, helyette törvényes képviselője, meghatalmazottja, védője is eljárhat; kivéve a jogszabály által kifejezetten személyhez kötött jognyilatkozatokat vagy eljárási cselekményeket. (Például házasságkötési nyilatkozat vagy tanúvallomás tárgyaláson.)

kereset: A polgári per útján érvényesíthető jogok védelmében a bírósághoz fordulás ténye.

kereseti kérelem: A keresetlevélnek az a része, amely a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet tartalmazza. A kereseti kérelem irányulhat az alperes marasztalására (marasztalási kereset), bizonyos tény vagy körülmény megállapítására (megállapítási kereset), valamely jogviszony létrehozására, átalakítására vagy megszüntetésére (jogalakítási kereset).

keresetindítás: A keresetlevél bírósághoz történő benyújtása.

keresetlevél: A per megindítását szolgáló kérelem, amely tartalmazza a bíróságra és annak hatáskörére és illetékességére vonatkozó adatokat, a felek adatait, az érvényesíteni kívánt jogot, a tényállást, a bizonyítékokat és a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet.

kereső tevékenység: Olyan rendszeres munkavégzéssel járó tevékenység, amely után ellenérték jár, ide nem értve a gyermek által az iskolai szünet alatt végzett munkát és a kötelező szakmai gyakorlatot.

keresőképtelenség: Betegség vagy baleset miatt munkavégzésre egészségügyi okból miatt alkalmatlan állapot.

készenlét: A munkáltató kötelezheti a munkavállalót arra, hogy a rendes munkaidején túl, pihenőideje alatt meghatározott helyen tartózkodjék, s álljon készen az esetleges munkavégzésre. Ha a készenlétet a munkavállaló által megválasztott helyen lehet eltölteni, a kollektív szerződés előírhatja, hogy a készenlétért pihenőidő nem jár. Minden egyéb esetben viszont a készenléti időre a munkavállalót pihenőidő illeti meg.

készfizető kezesség: A kezességnek az a fajtája, amikor a kezes az eredeti kötelezettel egy sorban felel, s nem követelheti, hogy a jogosult a követelését először a kötelezettől hajtsa be.

készpénz-helyettesítő fizetési eszköz: A csekk, az elektronikus pénzeszköz és minden olyan dolog, amely az ügyfél számára lehetővé teszi, hogy a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló valamely pénzkövetelésével rendelkezzék, illetőleg annak terhére készpénzt vegyen fel, vagy áruk, illetőleg szolgáltatások ellenértékét az eladónak vagy a szolgáltatónak kiegyenlítse.

kettős adóztatás elkerülése: Külföldről származó jövedelem, külföldi tevékenység vagy bármilyen más olyan esetben, amelyben adózási szempontból külföldi elem felmerül, s ebből következően külföldi állam adóztatási joga keletkezhet, nemzetközi szerződések vagy ennek hiányában viszonosság alapján igyekeznek az államok elkerülni azt, hogy mindkét állam adóztassa a személyt, vállalkozást, tevékenységet.

kettős állampolgárság: Két államnak is állampolgára egyidejűleg a személy, s ebből következően több állam személyi szuverenitása is érvényesül vele szemben.

kézbesítési vélelem: A postai úton megküldött bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (az a bírósághoz, hatósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

kezesség: A kezes azt vállalja, hogy amennyiben az a személy, akiért kezességet vállalt, nem teljesíti szerződéses kötelezettségét, helyette ő maga fog helytállni. A kezes (hacsak nem készfizető kezességet vállalt) mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a követelés az eredeti kötelezettől vagy a sorban őt megelőző más kezesektől behajtható.

kiegészítő tevékenységet folytató: Az olyan egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, vagy olyan özvegyi nyugdíjasként, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

kifogás: A szakszervezet által a munkavállalókat, illetve a munkavállalói érdekképviseleti szerveket közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés, mulasztás ellen 5 munkanapon belül a munkáltatóhoz benyújtható, halasztó hatályú jogorvoslati kérelem. Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a munkavállaló munkaügyi jogvitát kezdeményezhet.

kihelyezés: Munkáltatói intézkedés, mellyel a kihelyező közigazgatási szerv a köztisztviselőt tartós külszolgálat ellátására rendeli.

kihelyezés: Olyan munkáltatói intézkedés, illetve hivatásos állományú tisztek esetében olyan tartós vezénylés, amellyel a kihelyező szerv az összekötőt – beleegyezésével – tartós külföldi szolgálat ellátására rendeli.

kiküldetés: A munkáltató által elrendelt, a munkaszerződésben lévőtől eltérő helyen történő munkavégzés.

kinevezés: Törvényben meghatározott munkáltatóknál a munkajogviszony keletkezésének feltétele. Például a közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával létesül.

kirendelés: A munkáltató utasítása a munkaszerződésben lévőtől eltérő,  másik munkáltató irányítása alatt történő ideiglenes munkavégzésre.

kirendelt ügyvéd: Az ügyvéd kirendelés esetén bűnügyi védőként, pártfogó ügyvédként, eseti gondnokként, ügygondnokként  jár el. A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot felvenni.

kiskorú: Az a személy, aki 18.életévét még nem töltötte be. (Kivétel a házasságkötéssel szerzett nagykorúság.)

kiterjesztő értelmezés: A jogszabály értelmezése során a vitatott rendelkezések tágabb tartalmát elfogadó értelmezés.

kizárólagos illetékesség: Az általános illetékességtől eltérő olyan illetékességi ok, amely csak és kizárólag egy adott szerv illetékességét alapozza meg. A polgári eljárásjogban például a gazdálkodó szervezetek egymás elleni pereinek elbírálására a fővárosban a PKKB, végrehajtási igényperben a foglalás helye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes.

klauzula: Lásd feltétel.

kockázatértékelés: Az expozíció okozta hatás összehasonlítása a méréssel vagy becsléssel nyert expozíció – determinisztikus anyagok esetében – küszöb koncentrációjával, illetve sztochasztikus anyagok esetében a 10 mikrorizikót jelentő ún. eltűrhető kockázati szinttel.

kódex: Általában nagyobb terjedelmű törvény, amelynek sajátos belső szerkezete egy jogág vagy jogágazat alapintézményeit tartalmazza oly módon, hogy a szabályokat általános és különös részben csoportosítja, a jogtételeket egymással összefüggő rendszerben közli, s az egész kódexre az jellemző, hogy a jogi szabályozást a lehető legmagasabb általánosítási szintig viszik, majd onnan strukturáltan bontják le a különösség és konkrétság különböző szintjeire egészen az egyes konkrét jogtételig.

kodifikáció: A jog megalkotásának folyamata. Módszerei például a kompiláció, az inkorporálás, a revízió, vagy az egységes szerkezetbe foglalás.

kogens jogszabály: A jogalkalmazó számára a jogszabályi rendelkezéstől eltérést nem engedő, feltétlenül érvényesülő jogi norma.

kollektív munkaügyi vita: A munkáltató és az üzemi tanács vagy szakszervezet között felmerült, jogvitának nem minősülő, munkaviszonnyal összefüggő vita.

kollektív szabadságjogok: Az Alkotmányban rögzített alapvető emberi jogok közül azok, amelyek jellegüknél fogva csak csoportosan gyakorolhatók, vagy a jogok tartalma nem kizárólag személyhez kötődik. (Például  a nemzeti és etnikai kisebbségek kollektív jogai,  az önkormányzás joga, az egészséges környezethez való jog.)

kollektív szerződés: Egyfelől a munkáltató, munkáltatói érdekképviseleti szervezet; másfelől a szakszervezet közötti szerződés, amely a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának és teljesítésének módját, s az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét; továbbá a felek közötti kapcsolatrendszert szabályozza.

kollektív tárgyalások: Mindazon tárgyalások, amelyekre egyfelől egy munkaadó, illetve a munkaadók egy csoportja, illetőleg egy vagy több munkaadói szervezet, másfelől egy vagy több munkavállalói szervezet között: (a) a munkakörülmények és a foglalkoztatási feltételek meghatározása; és/vagy (b) a munkaadók és a munkavállalók közötti kapcsolatok szabályozása; és/vagy (c) a munkaadók vagy szervezeteik és a munkavállalók egy vagy több szervezete közötti kapcsolatok szabályozása céljából kerül sor.

kollektív: Közösségi.

konszenzus: Teljes megegyezés, megállapodás mindenki egyetértésével. Testületi szavazás esetében egyhangú támogatottságot jelent. A konszenzus általában valamely vitatott kérdés kompromisszummal történő rendezése mellett alakul ki.

kontárkodás: Vállalkozói tevékenység jogosulatlan folytatása, vagy olyan vállalkozói tevékenység gyakorlása, amelyre nem jogosult.

kontraktus: Szerződés.

konzultáció: A munkavállalói képviselők és a központi vezetés, illetve bármely megfelelő vezetési szint közötti véleménycsere és párbeszéd kialakítása.

konzultáció: A szakszervezet, illetőleg az üzemi tanács (üzemi megbízott) és a munkáltató közötti véleménycsere és párbeszéd.

koordináció: Összehangolás, összeegyeztetés, mellérendelés.

korengedményes nyugdíj: A munkáltató megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben megállapított öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően legfeljebb öt évvel abban az esetben, ha a munkavállaló rendelkezik – az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által előzetesen igazolt – meghatározott szolgálati idővel. Nem köthető megállapodás azzal a munkavállalóval, aki az előrehozott öregségi nyugdíjra vagy a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult.

korlátozott cselekvőképesség: A cselekvőképesség részleges hiányának állapota. Aki korlátozottan cselekvőképes, annak jognyilatkozatai érvényességéhez törvényes képviselőjének előzetes beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása kell. A Polgári Törvénykönyv meghatározza azokat az eseteket, amikor a korlátozottan cselekvőképes személy törvényes képviselőjének közreműködése nélkül is érvényes szerződést köthet vagy más jognyilatkozatot tehet. Korlátozottan cselekvőképes: 1. A törvény erejénél fogva a 14-18 év közötti kiskorú személy; 2. Jogerős bírósági ítélet alapján az, akit a bíróság ilyen hatállyal gondnokság alá helyezett (elmeállapota, szellemi fogyatkozása vagy valamilyen kóros szenvedélye miatt).

közalkalmazotti jogviszony: Egyrészről az állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek, mint munkáltatók; másrészről az itt foglalkoztatott személyek, mint közalkalmazott munkavállalók között létrejött munkajogi viszony. A Munka Törvénykönyve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel irányadó a közalkalmazotti jogviszonyra.

közeli hozzátartozó: A házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér;

közérdekből nyilvános adat: A közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

közérdekű adat: Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, valamint az állam- és szolgálati titok körébe nem tartozó bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől.

közérdekű kötelezettségvállalás: Közérdekű célra ingyenesen vagyoni szolgáltatás teljesítésére kötelezettségvállalás.

közérdekű közlemény: Az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja; valamint a nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet.

közérdekű munka: Büntetőbíróság által kiszabható büntetés, amely szerint a közérdekű munkára ítélt köteles a részére meghatározott munkát hetenként legalább 1 napon, a heti pihenőnapon vagy a szabadnapján díjazás nélkül végezni. A közérdekű munka büntetés leghosszabb tartama 100 nap lehet. Ha az elítélt a közérdekű munkakötelezettségének nem tesz eleget, a közérdekű munka hátralévő része helyébe fogház fokozatú szabadságvesztés büntetés lép.

közfeladatot ellátó személy elleni erőszak: A hivatalos személy elleni erőszak szabályai vonatkoznak a postai vagy közforgalmú közlekedési vállalati végrehajtó és biztonsági alkalmazottjára, a Magyar Honvédség szolgálati feladatot teljesítő katonájára, a tűzoltóra, közfeladatot ellátó polgári őrre, mentősre, bírósági és hatósági eljárásban az ügyvédre, védőre, jogi képviselőre, valamint a jogszabályban meghatározott esetekben az orvosra, pedagógusra, oktatóra.

közokirat: Bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv által az ügykörén belül, megszabott alakban kiállított papíralapú vagy elektronikus okirat. A közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Az okirati fajták (egyszerű magánokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat, közokirat) közül csak a közokirat az, amely feltétlenül és teljes mértékben bizonyíték a benne foglaltakra.

központosított illetményszámfejtés: A központosított illetményszámfejtés egységes munkaügyi, ügyviteli, eljárási és információs rendszer. A központosított illetményszámfejtés keretében valósul meg a költségvetési szerveknél munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírói jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati viszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatottak személyi juttatásainak, a munkaadókat terhelő járulékoknak – külön jogszabályban meghatározott módon az ellátottak pénzbeli juttatásainak – elszámolása.

közszolgálati jogviszony: A köztisztviselői, közalkalmazotti, a fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjaira vonatkozó, valamint az igazságügyi, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony, amelyben a felek munkajogi helyzetét, jogait és kötelezettségeit külön törvény szabályozza.

közszolgálati jogvita: A köztisztviselő által a közszolgálati jogviszonyából származó igényének érvényesítése érdekében, valamint a munkáltató fegyelmi, kártérítési vagy egyéb sérelmes intézkedése és mulasztása ellen közvetlenül a munkaügyi bíróság előtt indítható jogorvoslati eljárás.

közvetett bizonyíték: Olyan bizonyíték, amely nem a bizonyítandó tényre vonatkozik, hanem egy olyan másik tényre, amelyekből következtetni lehet a bizonyítandó tényre vagy annak egyes tényezőire.

közvetítés: A kollektív munkaügyi vitában a felek által a konfliktus rendezése érdekében közösen felkért – a vitában nem érintett – közvetítő személy egyeztető tevékenysége.

közvetítés hatósági ügyekben: Ha jogszabály lehetővé teszi, a nagyszámú ügyfelet érintő eljárásban a hatóság – lehetőleg az ügy tárgyához igazodó – felsőfokú végzettségű hatósági közvetítőt vehet igénybe. A hatósági közvetítő: a) gondoskodik arról, hogy az érintettek hiteles, szakszerű és közérthető tájékoztatást kapjanak mind az eljárás céljáról, mind az annak megvalósulása kapcsán várható következményekről, illetve az esetleges kedvezőtlen változások (hatások) megelőzésére vagy mérséklésére irányuló intézkedésekről; b) tájékoztatja az ügyfeleket az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseiről, az anyagi jogi és eljárásjogi jogszabályokban meghatározott jogaikról; c) közvetít a hatóság és az ügyfelek, illetve az ellenérdekű ügyfelek között annak érdekében, hogy az eljárás céljának eléréséhez kölcsönösen elfogadható megoldási módot találjanak; d) összegyűjti és rendszerezett formában a hatóság rendelkezésére bocsátja az ügyfelektől beérkezett, az eljárás tárgyára vonatkozó észrevételeket. A hatósági közvetítőkről a közigazgatási hivatalban vezetnek nyilvántartást, amely tartalmazza a hatósági közvetítő természetes személyazonosító adatait, képesítését, az elérhetőségéhez szükséges adatokat, valamint azt a tevékenységi kört, amelyben hatósági közvetítőként eljárhat.

kulcsszemélyzet: A Magyarország területén alapított külföldi érdekeltségű vállalkozás által foglalkoztatott olyan természetes személy, aki nem minősül a külön törvényben meghatározott vezető tisztségviselőnek, és a) irányítja vagy felügyeli a vállalkozás egészét, illetőleg egy vagy több olyan szervezeti egységét (ideértve a munkáltatói jogkörök gyakorlását is), amely a vállalkozás tulajdonosa, legfőbb szerve vagy vezető tisztségviselője közvetlen irányítása, felügyelete alatt áll; vagy b) olyan munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, amely magas szintű vagy kivételes műszaki ismereteket igényel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a szervezet szolgáltató tevékenységéhez, kutatási felszereléséhez, technológiájához vagy igazgatásához szükséges – feltéve, hogy az első munkavállalási engedély iránti kérelem benyújtásakor legalább egy éve a vállalkozás külföldi alapítójával munkaviszonyban, vagy egyéb olyan jogviszonyban áll, amelyre tekintettel az adott ország jogszabályai szerint alkalmazásban állónak minősül.

kuratórium: Az alapítvány kezelő szervének általánosan használt elnevezése.

különös hatáskör: Meghatározott ügytípusra vagy ügyre az általános hatáskörűtől eltérő másik hatóságnak vagy bíróságnak van hatásköre. A polgári eljárásjogban a megyei bíróság hatáskörébe tartoznak például a tízmillió forint pertárgyértéket meghaladó vagyonjogi perek, a szerzői jogi perek és az iparjogvédelmi perek.

különös illetékesség: Az általános illetékességtől eltérő illetékességi ok. Lehet vagylagos illetékesség, amely az általános illetékességi ok mellett mint választható másik illetékesség jelenik meg (például polgári eljárásjogban a felperes választása szerint a károkozás helye, tartásra jogosult lakóhelye, gyermek-elhelyezési perben a gyermek lakóhelye), és lehet kizárólagos illetékesség (például a végrehajtási igényperben a foglalás helye szerinti helyi bíróság kizárólagosan illetékes).

külszolgálat: A munkáltató által elrendelt, külföldön történő munkavégzés.

J

/in /by

járadék: Rendszeres pénzbeli szolgáltatás.

járadékszolgáltatás (szolgáltatási típus) magánnyugdíjpénztárnál: a) a tag számára élete végéig havonta előre folyósított járadék (életjáradék); b) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének időpontjától számított, előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig a pénztártagnak, illetve kedvezményezettjének (örökösének), a meghatározott időtartam lejárata után a pénztártag élete végéig folyósít (elején határozott időtartamos életjáradék); c) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a pénztártag részére élethosszig folyósít, majd annak halála után kedvezményezettje részére a pénztár szolgáltatási szabályzatában előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig folyósít (végén határozott időtartamos életjáradék); d) kettő vagy több életre szóló életjáradék: a pénztártag és kedvezményezettje(i) részére járó nyugdíjszolgáltatás, amelyet addig folyósítanak, ameddig legalább egyikük életben van.

járulék: A nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok, a nyugdíjbiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, a baleseti járulék, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és – a társadalombiztosítási szervek által folyósított – egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is,

járulékbírság: A járulékbevallási kötelezettség megsértésének jogkövetkezménye.

javak: Mindaz, ami emberi szükséglet kielégítésére alkalmas. Vagyontárgyak (ingatlan, ingó), eszmei értékek és a jogok is.

jegyzőkönyv: Eljárási cselekményről (meghallgatás, tárgyalás, nyomozati cselekmény, bizonyítás, iratismertetés, nyilatkozatok stb.), valamely tényről, eseményről  készült irat, dokumentum, amely legalább tartalmazza a jegyzőkönyv készültének helyét és idejét, a jelenlévők nevét és jelenlétük minőségét, a cselekmény pontos leírását, a jelenlévők erre tett nyilatkozatait, a jelenlévők aláírását vagy ennek hiányában a jegyzőkönyv vezetőjének és hitelesítőjének aláírását.

jó erkölcsbe ütköző szerződés: Semmis az olyan szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. A jóerkölcs védelme alatt a törvény a közérdekbe ütköző törekvéseket kifejező magatartások tiltását érti. Nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik például a tartási szerződések esetében az eltartott súlyos betegségének kalkulálása az érintett személy tudomása nélkül; vagy az állami tulajdon privatizációja során a társadalmi közmegegyezéssel ellentétes – ám formailag szabályos – ügyletek megkötése.

jó gazda gondossága: Azon emberi tevékenység, amely az állat számára olyan életkörülményeket biztosít, hogy az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

jogalap nélküli gazdagodás: Olyan vagyonnövekmény, amelyhez jogi alap (például érvényes jogviszony) nélkül másnak a rovására jutnak. Az ilyen vagyoni előnyt a jogalap nélkül gazdagodó személy köteles visszatéríteni.

jogállam: Az alkotmány által használt, de törvényben vagy jogszabályban tartalmilag nem kifejtett kategória. (“A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”) A jogirodalmi feldolgozások szerint a jogállamiság főként az emberi-állampolgári jogok teljes körű érvényesülését, a törvényesség biztosítását, a klasszikus polgári alkotmányos alapintézmények kiépülését és működését, a törvényhozó hatalomnak a végrehajtó hatalom feletti kontrollját és az igazságszolgáltatás függetlenségének folyamatos garantálását jelenti.

jogcím: Az a jogi rendelkezés vagy jogintézmény, amely az adott magatartást lehetővé teszi vagy előírja.

jogdíj: A szabadalomnak, a védett eljárásnak, a védjegynek, illetve hasonló jognak, a know-hownak, az üzleti titoknak, az irodalmi, a művészeti vagy a tudományos művek szerzői jogának, valamint a szerzői joggal szomszédos jogoknak használatáért, hasznosításáért, felhasználásáért vagy a használati jogáért kapott ellenérték.

jogegyenlőség: Az alapvető emberi és állampolgári jogok mindenkit egyenlő mértékben megillető jellege, a törvény előtti egyenlőség joga és az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő jog. A jogegyenlőség alkotmányos alapelve tiltja a hátrányos megkülönböztetést a jogi normák megalkotása és alkalmazása során.

jogelőd: A jogalany megszűnése vagy átalakulása esetén a jogok és kötelezettségek szempontjából az előző állapot jogosultja, illetve kötelezettje. Tágabb értelemben egy konkrét jogviszony alanyának bármely okból bekövetkező változása esetén az előző jogosult vagy kötelezett.

jogerő: Jogi hatás, amely azt eredményezi, hogy a határozat – törvényben meghatározott kivételekkel – jogorvoslattal megtámadhatatlan, végleges és végrehajtható. A jogerő tehát három elemből áll: 1. Az alaki jogerő joghatása az, hogy a határozat ellen jogorvoslati kérelem (fellebbezés, ellentmondás, kifogás, stb.) nem nyújtható be. 2. Az anyagi jogerő joghatása az, hogy a jogerős döntés véglegesnek tekinthető; tehát ugyanazon felek és jogutódaik vonatkozásában, ugyanabban a tárgyban, ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ismételten jogvita vagy eljárás nem indítható. (Ezt nevezik a polgári eljárásjogban ítélt dolognak.) 3. A végrehajthatóság joghatása az, hogy a jogerős határozat végrehajtása érdekében a jogosult állami kényszert is igénybe vehet. Például végrehajtási bírság, bizonyos esetekben karhatalmi végrehajtás, a bírósági végrehajtó eljárása lehetnek a jogerős határozat végrehajthatóságából eredő jogkövetkezmények.

jogfenntartás: A szerződésben vagy azzal kapcsolatosan tett jognyilatkozat, amely a szerződés tárgyával kapcsolatos valamely jogot a meghatározott feltétel beállásáig külön nevesítve is fenntart magának. (Például az eladó az ingatlan tulajdonjogát mindaddig fenntartja magának, ameddig a vételár teljes összegét a vevő ki nem fizeti.)

jogforrás: Egyik értelemben a jogszabályt alkotó állami szerv (Országgyűlés, Kormány, jegybank elnöke, miniszterelnök és  miniszter, helyi önkormányzati képviselő-testület); másik értelemben a jogszabály maga, annak megjelenési formája (törvény, kormányrendelet, jegybanki rendelet, miniszterelnöki és miniszteri rendelet, helyi  önkormányzati rendelet).

joggal való visszaélés: A jog által tiltott a jog olyan gyakorlása, amely a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul. Ilyennek minősül különösen a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére irányuló joggyakorlás. Joggal való visszaélésnek minősül a jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadása is, ha ez súlyos köz- vagy magánérdekeket sért, s az érdeksérelem másként nem hárítható el.

joghézag: Szabályozást igénylő társadalmi viszony, jelenség, probléma; amelyre jelen pillanatban a tételes jog konkrétan nem vonatkozik, ezért csak jogértelmezéssel és a jogértelmezésre hivatott szervek jogi iránymutatásai alapján, valamint a bírósági gyakorlat jogalkalmazást befolyásoló szerepe szerint lehet jogi megoldást találni rá.

jogi iránymutatás: Összefoglaló elnevezése az irányelvnek (általános érvényű célok és programok az Országgyűlés, Kormány részéről, és ajánlás a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére a miniszter részéről), és a tájékoztatónak (a jogszabály végrehajtásához szükséges tények és adatok közlése a miniszter és országos hatáskörű szerv vezetője részéről).

jogi minősítés: A tényállásnak megfelelő jogszabályhoz rendelése.

jogi norma: A jogalkotási törvény szerint a jogi normák két csoportja: a jogszabályok (alkotmány, törvény, kormányrendelet, jegybanki rendelet, miniszterelnöki és miniszteri rendelet, helyi önkormányzati rendelet), és az állami irányítás egyéb jogi eszközei (határozat, utasítás, jegybanki rendelkezés, bankfelügyeleti rendelkezés, jogi iránymutatás).

jogi segítő: A jogi segítő a jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi. A jogi segítő a törvény alapján peren kívüli jogi szolgáltatást nyújt és pártfogó ügyvédként jár el. Jogi segítői tevékenységet az folytathat, aki szerepel az országos jogi segítői névjegyzékben szerepel.

jogi segítségnyújtás: Az állam a jogi segítségnyújtás keretében peren kívül jogi segítő igénybevételének jogát biztosítja a támogatott személynek; polgári peres és nemperes eljárásokban pedig a) teljes vagy részleges költségmentességet, b) teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot, c) pártfogó ügyvédi képviseletet biztosíthat.

jogi személy: Jogképességgel rendelkező nem természetes személy. Jogi személy többek között az állami vállalat, tröszt, az állami és önkormányzati költségvetési szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a társadalmi szervezet, az alapítvány, közalapítvány, köztestület, ügyvédi iroda. A jogi személy saját neve alatt szerezhet minden olyan jogot és vállalhat minden olyan kötelezettséget, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A jogi személy nevében a jogi személy képviselője jár el, de a bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Ha jogszabály vagy – annak felhatalmazása alapján – az alapító okirat kifejezetten úgy rendelkezik, akkor a jogi személy törvényes feltételeknek megfelelő szervezeti egysége is külön jogi személy.

jogképesség: A jogokhoz és kötelezettségekhez való jog. A magyar jogban minden ember jogképes, tehát jogai és kötelezettségei lehetnek. Az emberen kívül jogképes még az állam, a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

jognyilatkozat pótlása: Ha a joggal való visszaélés abban valósul meg, hogy a jogszabály által megkívánt jognyilatkozatot megtagadják, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

jognyilatkozat: A személynek egy adott jogviszonnyal -, vagy az ezzel kapcsolatos jogalkalmazói eljárással kapcsolatos szóbeli, írásbeli vagy ráutaló magatartás útján tett kinyilatkoztatása.

jogorvoslat: Minden olyan kérelem, amely egy jogszabály alapján hozott döntés megváltoztatására irányul. (Elnevezése szerint a jogszabályok az egyes eljárások jogorvoslatára többféle nevet használnak: fellebbezés, kifogás, panasz, felülvizsgálati kérelem, felszólalás, észrevétel stb.)

jogos önhatalom: A birtokos a birtoka elleni jogellenes támadást önmaga is elháríthatja.

jogos védelem: Bűncselekmény elkövetése miatt nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges, a támadással vagy fenyegetéssel arányos cselekményt követ el.

jogosítvány: Valamely jog gyakorlására jogosultság, s az ezt igazoló okirat.

jogosulatlan címhasználat: Mások előtt őt meg nem illető cím használata, illetőleg kitüntetés vagy egyenruha, fegyveres erők rendfokozatának – jelvényének – kitüntetésének, humanitárius, illetőleg egészségügyi szervezetek jelvényeinek jogosulatlanul viselése.

jogszabály: Alkotmány, törvény, kormányrendelet, jegybanki rendelet,  miniszterelnöki és miniszteri rendelet, helyi önkormányzati rendelet.

jogszavatosság: Felelősség azért, hogy a szerződés teljesítésének nincsen jogi akadálya; tehát a jogosult megszerezheti azokat a jogokat, amelyeket a szerződés átruház rá vagy biztosít neki.

jogutód: A jogalany megszűnése vagy átalakulása esetén a jogok és kötelezettségek szempontjából az új állapot jogosultja, illetve kötelezettje. Tágabb értelemben egy konkrét jogviszony alanyának bármely okból bekövetkező változása esetén az új jogosult vagy kötelezett.

jogvédelmi biztosítás: A jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási fedezetből fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő elvállalása, így különösen a biztosított által elszenvedett kár peren kívüli egyezséggel vagy polgári, illetve büntetőeljárás során történő megtérülésének biztosítása; valamint a biztosított polgári, büntető-, államigazgatási vagy egyéb eljárásban, illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igény esetében való védelme vagy képviselete.

jogvesztés kikötése: A szerződő felek írásbeli megállapodása arról, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné.

jogvesztő határidő: Olyan határidő, amelyről a törvény kifejezetten kimondja, hogy elmulasztása esetén igazolásnak nincsen helye. A jogosultság tehát az ilyen határidő elmulasztásával véglegesen és visszavonhatatlanul elveszik.

jogviszony: A jogalanyok között a jogtárgyakkal kapcsolatosan létrejött, jogszabály által meghatározott társadalmi viszony.

jóhírnév sérelme: A jóhírnév sérelmét jelenti az, ha valaki más személyre vonatkozó valótlan és sértő tényt állít, híresztel, vagy valóságos tényt hamis színben tüntet fel.

jóhiszemű eljárás: Az a magatartás, amely nem valósít meg rosszhiszemű pervitelt.

H

/in /by

HACCP: Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok. A vendéglátásban, közétkeztetésben, valamint cukrászati és hidegkonyhai termékek előállítása során a vendéglátónak, közétkeztetőnek saját élelmiszer biztonsági rendszert kell működtetnie a biológiai, a kémiai és a fizikai veszélyek megelőzését szolgáló „Veszélyelemzés Kritikus Szabályozási Pontok (HACCP)” rendszer elvei alapján.

hanyag kezelés: Akit olyan idegen vagyon kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, amelynek kezelése vagy felügyelete törvényen alapul, és az ebből folyó kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, bűncselekményt (vétséget) követ el.

hanyagság: A gondatlanságnak az a fajtája, amikor az elkövető tettének következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

harmadik ország állampolgára: Aki nem állampolgára az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállamnak.

harmadik személy: A jogviszonyokban érintett felek magatartásának hatásaiban érintett, adott jogviszonyon kívüli személyek.

használat joga: A jogosult a dolgot a használat jogánál fogva saját, valamint együttélő családtagjai szükségleteit meg nem haladó mértékben használhatja és hasznait szedheti. Másnak e jog gyakorlása nem engedhető át.

hasznok szedésének joga: Jog arra, hogy hasznot hajtó dolog (föld, épület, lakás, gép, jármű, állat vagy más) hasznai a tulajdonos helyett más jogosultat illessenek meg. Ilyen joga van például a haszonélvezőnek, a haszonbérlőnek, a használat jogosultjának, vagy bizonyos feltételekkel a lakásbérlőnek.

haszonélvezeti jog: A jogosult korlátozott ideig, de legfeljebb élete végéig a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.

hatály: A jogi  norma, jogalkalmazói döntés (például ítélet, határozat, iránymutatás) vagy más jogi aktus (például szerződés, végrendelet) alkalmazási lehetősége, alkalmazási köre – időben (ez az időbeli hatály), személyi körben (ez a személyi és szervi hatály), tárgykörben (ez a tárgyi hatály), területileg (ez a területi hatály).

hatályba lép: Jogi norma vagy más polgári jogi aktus az alkalmazhatóságát megszerzi.

hatályon kívül helyezés: Az alkalmazhatóság megszűnéséről szóló rendelkezés. Jogszabály esetében egy másik jogszabállyal vagy alkotmánybírósági határozattal, jogalkalmazói döntés esetében egy másik ítélettel vagy határozattal, más jogi aktus esetében például új szerződéssel, új végrendelkezéssel.

hatályos: Alkalmazható jogi norma vagy szerződés.  Adott esetben azt jelzi, hogy időbeli, személyi, területi és tárgyi szempontból alkalmazható a jogi  norma, a jogalkalmazói döntés vagy más jogi aktus.

határidő: Időtartam, amelyen belül az eljárási cselekményt szabályosan el kell vagy el lehet végezni.

határnap: Egy meghatározott nap, amelyen az eljárási cselekményt teljesíteni kell vagy lehet. (Például a tárgyalás napja.)

határozat kiegészítése: Ha a szerv, hatóság, bíróság a kérelem, kereseti kérelem vagy ellenkérelem valamely részéről nem határozott, illetve elmulasztott döntésében a határozathoz tartozó valamely kérdésről rendelkezni, kiegészítő határozatot, illetve kiegészítő ítéletet vagy végzést hoz.

határozat kijavítása: Névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba, illetve más hasonló elírás esetén az eljáró szerv kijavító határozatot, végzést hoz.

határozat módosítása vagy visszavonása: Ha a közigazgatási szerv megállapítja, hogy a felettes szerv, vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért, egy ízben – a határozat meghozatalától számított 1 éven belül – a határozatot módosíthatja vagy visszavonja.

határozat: A jogalkotási törvény szerint a jogi normák két csoportja:  a jogszabályok (alkotmány, törvény, kormányrendelet, miniszterelnöki rendelet és miniszteri rendelet, jegybanki rendelet, önkormányzati rendelet), és az állami irányítás egyéb jogi eszközei (határozat, utasítás, jegybanki rendelkezés, bankfelügyeleti rendelkezés, jogi iránymutatás.) A határozat az Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzatok által saját és az általuk közvetlenül irányított szervezetek működési feltételeinek a meghatározására  irányuló, illetve feladatot is tartalmazó általános érvényű jogi norma.

határozat: Hatóság vagy bíróság döntése.

határozatképesség: Döntéshozó testületeknek a jogszabályban vagy működésükre vonatkozó más szabályban rögzített feltételrendszere arra vonatkozóan, hogy a megjelentek létszámára és a meghívás szabályszerűségére tekintettel hozhatnak-e érvényesen határozatot.

hatáskör: Ügytípus, ügykör, ügyfajta elintézésére (eljárásra, döntésre, határozatra, ítéletre) jogosultság. Azt jelenti, hogy egy adott ügyben milyen típusú (pl. közigazgatási vagy bírói) szervnek és milyen szinten (pl. országos, területi vagy települési) kell, illetve lehet eljárni.

hatásköri kifogás: A hatáskör hiányára irányuló jogorvoslati kérelem.

hatóság: Az állami és helyi önkormányzati, valamint az általuk feljogosított más szervek, amelyek jogszabályon alapuló hatósági (közhatalmi feljogosítottsággal végzett, egyoldalú akaratnyilvánítást tartalmazó, állami erőszakkal kikényszeríthető és szankcionálható) tevékenységet folytatnak.

hatósági nyilvántartás: A közigazgatási szerv által vezetett, jogszabályban meghatározott adatokra irányuló nyilvántartás.

hatósági tanú: Eljárási cselekménynél jelenlétre a hatóság által felkért tanú. Igazolja annak az eljárási cselekménynek a lefolyását és eredményét, amelynél jelen volt. Két hatósági tanút kell alkalmazni a szemlénél, a helyszínelésnél, a bizonyítási kísérletnél, a felismerésre bemutatásnál, a lefoglalásnál, a házkutatásnál, motozásnál és az írni-olvasni nem tudó személy kihallgatásáról felvett jegyzőkönyv ismertetésénél.

hátrányos helyzetű felnőtt: Olyan felnőtt, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése állami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható.

hátrányos megkülönböztetése munkavállalónak: Szabálysértési tényállás. Elköveti az a munkáltató, aki a) a munkavállaló alkalmazását nemre, korra, nemzetiségre, fajra, származásra, vallásra, politikai meggyőződésre, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez való tartozásra, vagy ezzel összefüggő tevékenységre való tekintettel, továbbá minden egyéb, a munkaviszonnyal össze nem függő körülmény miatt jogellenesen megtagadja; b) a munkavállalók között az a) pontban foglaltak miatt hátrányos megkülönböztetést alkalmaz.

havária: Olyan nagyméretű baleset, amely túlterjed az üzem, létesítmény, illetve szállítóeszköz (a továbbiakban: üzem) határán, és elhárítására, felszámolására a munkáltató, illetve az üzem saját erejéből nem képes, és amelynek oka a technológia hibája vagy hibás kezelése.

helyettes államtitkár: A jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a minisztérium – miniszter által feladatkörébe utalt – szervezeti egységeinek munkáját, és dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. A helyettes államtitkár a tevékenységét a közigazgatási államtitkár, illetőleg a címzetes államtitkár irányítása alapján végzi. A miniszter által kijelölt helyettes államtitkár helyettesíti a közigazgatási államtitkárt, ha az akadályoztatva van feladata ellátásában, a minisztert azonban nem helyettesítheti.

helyettesítési díj: Ha a munkavállaló a saját munkaköre mellett munkakörébe nem tartozó feladatokat is ellát, munkabérén felül külön díjazás illeti meg.

helyreigazítási kérelem: Ha valakiről a sajtóban, elektronikus médiákban valótlan tényt közölnek vagy híresztelnek, követelheti helyreigazítási közlemény megjelentetését. A helyreigazításból ki kell tűnnie, hogy mely állítások voltak valótlanok a közleményben, mely tényeket tüntettek fel hamis színben, illetve melyek a valós tények.

helyszíni bírság: Szabálysértés miatt a jogszabályban meghatározott ügyekben a tetten ért elkövetőt szabálysértési helyszíni bírság büntetéssel sújthatja a rendőrség, határőrség, állami tűzoltóság, önkormányzati szabálysértési hatóság, természetvédelmi őr, közterület-felügyelő, közegészségügyi-járványügyi ellenőr, növény-egészségügyi és talajvédelmi állomás -, állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás -, hatósági minőségellenőrző szervezet erre feljogosított dolgozója. A helyszíni bírság elfogadásával szabálysértési eljárás nem indul.

hiánypótlás: Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a határozat alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt az eljáró szerv határidő megjelölésével felhívja a hiány pótlására. Ha a hiányokat nem pótolják az eljáró szerv a rendelkezésre álló adatok alapján dönt (például a polgári eljárásban), illetve a kérelmet elutasítja (például közigazgatási eljárásban).

hibás teljesítés: Hibás a szerződés teljesítése akkor, ha a dolog vagy szolgáltatás a szerződés teljesítésekor nem felel meg a  törvényes vagy szerződésben megállapodott tulajdonságoknak, követelményeknek.

hipotézis: Feltétel, feltételezés. A jogszabálynak az a szerkezeti része, amely leírja a feltételezett tényállást. (A jogszabályban a hipotézis rendszerint a “Ha ……,” vagy “Aki……..,” szövegrészben jelenik meg.)

hirdetményi kézbesítés: Ha a fél, ügyfél, terhelt tartózkodási helye ismeretlen, vagy az ismert helyre történő kézbesítés elháríthatatlan akadályba ütközik, illetve az örökösök személye ismeretlen, a kézbesítést hirdetmény útján kell teljesíteni. A hirdetményt polgári és büntetőeljárásban a bíróságon, közigazgatási eljárásban a polgármesteri hivatalban kell 15 napi időtartamra a hirdetőtáblára kifüggeszteni.

hitelesítési záradék: Azt bizonyítja, hogy a másolat a kiadást megelőző napig az eredetivel megegyezik. Ha például az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapon elintézetlen beadvány van széljegyezve, a hitelesítési záradékban a széljegyzett beadvány rövid tartalmára is utalni kell.

hivatalból való eljárás: A hatóságot jogszabály által meghatározott esetekben eljárási kötelezettség terheli, ha az eljárás alapjául szolgáló tény, adat, információ jut a tudomására. Ezekben az esetekben a hatóság akkor is köteles eljárni és az eljárást megindítani, ha nem érkezett a hatósághoz kérelem, feljelentés, panasz vagy más beadvány.

hivatali visszaélés: Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűncselekményt (bűntettet) követ el.

hivatalos irat: A közigazgatás és az igazságszolgáltatás szervei által feladott olyan postai küldemény, melynek feladásához vagy kézbesítéséhez jogszabály jogkövetkezményt fűz, illetve mely határidő számításának alapjául szolgál. A hivatalos iratok az e célra rendszeresített tértivevénnyel adhatók fel.

hivatalos személy elleni erőszak: Aki a hivatalos személyt jogszerű eljárásában erőszakkal vagy fenyegetéssel akadályozza, intézkedésre kényszeríti, vagy eljárása alatt, illetőleg emiatt bántalmazza, bűncselekményt (bűntettet) követ el.

hivatalos személy: Országgyűlési és helyi önkormányzati képviselő, köztársasági elnök, miniszterelnök, kormánytag, politikai államtitkár, alkotmánybíró, bíró, ügyész, országgyűlési biztos, közjegyző és közjegyző-helyettes, bírósági végrehajtó és bírósági végrehajtó-helyettes, államhatalmi – igazságszolgáltatási – közigazgatási szervnél rendeltetésszerű működéshez tartozó feladatot ellátó személy, közhatalmi-államigazgatási feladatot jogszabály szerint ellátó személy.

hivatásbeli titok: Különösen az orvosi, ügyvédi, közjegyzői, lelkészi-egyházi személyi hivatásbeli titok.

hivatásos sportoló: Az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül.

honorárium: Szerzői díj, tiszteletdíj.

honosítás: Külföldi képesítésnek, végzettségnek, szakképzettségnek, minősítésnek, diplomának, oklevélnek, bizonyítványnak a hazaival egyenértékűként tekintése, ennek okirati tanúsítása, s az ebből következő jogosultságok biztosítása. (Például külföldi iskolai bizonyítvány honosítása esetén a továbbtanulásra jelentkezés, meghatározott munkakörök betöltésére, foglalkozás, illetve tevékenység folytatására jogosultság.)

honosítási eljárás: Az eljáró hatóság a külföldi oklevél jogi hatályát az eljáró hatóság által kiállított oklevél jogi hatályával az e törvényben foglalt módon azonosnak nyilvánítja.

honosított harmonizált szabvány: Az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett harmonizált európai szabvány, amelyet a magyar eljárási rendnek megfelelően nemzeti szabványként közzétettek.

hontalan: Akit egy állam sem tart saját joga alapján állampolgárának.

hozzátartozó: Az egyeneságbeli rokon és annak házastársa; az örökbe fogadó és a nevelőszülő; az örökbe fogadott és a nevelt gyermek; a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.

hozzátartozó: Közeli hozzátartozó a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

hűtlen kezelés: Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, bűncselekményt (vétséget) követ el. Bűntett miatt vonható felelősségre a nagyobb -, jelentős -, vagy különösen nagy vagyoni hátrány okozása.

G

/in /by

gondatlanság: Gondatlanságból követi el a cselekményt, aki előre látja magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (ez a tudatos gondatlanság); úgyszintén az is, aki e következmények lehetőségét azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja. (Ez utóbbi a hanyagság.)

gondnok: A cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes, ügyeinek vitelében akadályozott (betegség, állapot, távollét, eltűnés), vagy törvényes képviselőjével érdekellentétben álló kiskorú személy jogainak és érdekeinek érvényesítésére és védelmére a hatóság, bíróság által kirendelt képviselő.

gondnokság alá helyezés: A cselekvőképességet érintő (kizáró vagy korlátozó) gondnokságról csak bíróság dönthet; a konkrét ügyre vonatkozó ügygondnokot az eljáró hatóság vagy bíróság rendeli ki.

goodwill: Üzleti jóhírnév.

gyám: A gyámságot ellátó nagykorú személy.

gyermek hozzátartozói: A vér szerinti és az örökbe fogadó szülők (a továbbiakban együtt: szülő), a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek.

gyermek közeli hozzátartozói: Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek.

gyermek: A Gyermek Jogairól szóló Egyezmény kihirdetéséről rendelkező 1991. évi LXIV. törvény szerint gyermek az a személy, aki 18. életévét nem töltötte be. (Kivétel, ha a gyermekre alkalmazandó jogszabályok értelmében a nagykorúságot már korábban eléri, ilyen eset például a a 16. életévét már betöltött, de még nem 18 éves személy házasságkötéssel szerzett nagykorúsága.)

gyermek: Egyenes ági leszármazó, közeli hozzátartozó.

gyermeki jogok: A gyermek különleges jogi helyzetéből – abból ugyanis, hogy jogképessége teljes, de cselekvőképessége hiányzik vagy korlátozott – következő különös szintű jogi szabályok összessége és rendszere. A Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége

gyermekkorú: Az a személy, aki 14. életévét nem töltötte be. Bűncselekmény miatt a gyermekkorú elkövető nem büntethető.

gyermekmunka legrosszabb formái: Magába foglalja a) a rabszolgaság vagy a rabszolgasághoz hasonló gyakorlat valamennyi formáját, úgymint a gyermekek adásvételét és a gyermekkereskedelmet, az adósrabszolgaságot és jobbágyságot, valamint a kényszer- vagy kötelező munkát, ideértve a gyermekek kényszer- vagy kötelező sorozását fegyveres konfliktusokban való bevetésük érdekében; b) egy gyermek prostitúció, pornográfiakészítés vagy pornografikus előadás céljára történő használatát, vásárlását vagy felajánlását; c) egy gyermek illegális tevékenységre, különösen a vonatkozó nemzetközi szerződések szerint meghatározott kábítószerek előállítására és az azokkal való üzérkedésre történő használatát, vásárlását és felajánlását; d) olyan munkát, amely jellegénél fogva, vagy azon körülményektől fogva, amely között azt végzik, valószínűleg veszélyezteti a gyermekek egészségét, biztonságát vagy erkölcseit.

gyülekezési jog: A kollektív állampolgári szabadságjogok egyike. A gyülekezési jog gyakorlása keretében – előzetes bejelentés alapján – békés összejövetelek, felvonulások és tüntetések tarthatók, amelyeken a résztvevők a véleményüket szabadon kinyilváníthatják, s a résztvevők jogosultak közösen kialakított véleményüket az érdekeltek tudomására hozni. A gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, s nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Nem szükséges előzetesen bejelenteni a nem közterületen (pl. magánépületekben tartott zártkörű rendezvényeken, vallási szertartások céljára szolgáló épületekben tartott összejöveteleket, gyűléseket.

F

/in /by

fegyelemsértés: Az a tevékenység vagy mulasztás, amellyel a katona szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét, a szolgálati rend és fegyelem szabályait vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul) megszegi, ha cselekménye nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek.

fegyelmi büntetések: Megrovás, előmeneteli várakozási idő meghosszabbítása, köztisztviselő előmeneteli rendszerben visszavetése, köztisztviselői juttatás csökkentése vagy megvonása, címtől való megfosztás, vezetői megbízatás visszavonása, köztisztviselő hivatalvesztése, közalkalmazott elbocsátása.

fegyelmi eljárás: Munkaköri kötelezettség vétkes megszegése miatt a köztisztviselő és a közalkalmazott ellen a munkáltató által indítható eljárás fegyelmi büntetés kiszabása céljából.

fegyelmi vétség: A közalkalmazott súlyosan -, a köztisztviselő bármilyen mértékben a közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

fél a polgári perben: A felperes, az alperes és a beavatkozó.

félbeszakadása eljárásnak: A fél halála esetén a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig, a fél cselekvőképességének elvesztése miatt a törvényes képviselő bejelentéséig, a törvényes képviselő halála esetén az új törvényes képviselő bejelentéséig, háború vagy más elháríthatatlan esemény miatti bírósági szünet okán a per félbeszakad. A félbeszakadással minden határidő megszakad és a félbeszakadás megszűnésétől újrakezdődik.

felbontó feltétel: Olyan feltétel, amelynek beállása a szerződés hatályát felbontja.

felbujtás: Másnak a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére szándékosan történő rábírása.

felelős őrzés: Ha valaki egy dolgot más érdekében anélkül tart magánál, hogy arra külön jogviszony alapján joga vagy kötelezettsége lenne, köteles a dolgot a tulajdonos költségére és veszélyére mindaddig épségben megőrizni, ameddig a tulajdonos azt át nem veszi tőle. A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja.

felelősségbiztosítás: Biztosítási ágazat, amelyben a biztosító a szerződésben meghatározottak szerint mentesíti az ügyfelet olyan kár megtérítése alól, amelyért a jogszabály alapján az ügyfél a felelős.

felettes: Az állomány köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vezetője, aki a beosztottai tekintetében – vezetői szintjének megfelelően – értelemszerűen gyakorolja a (2)-(5) és a (8) bekezdésben felsorolt parancsnokokat, illetve elöljárókat megillető jogosultságokat.

felhasználás joga: A mű felhasználásának minősül különösen a többszörözés, a terjesztés, a nyilvános előadás, a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, az átdolgozás, a kiállítás.

feljebbvaló: Az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú.

feljelentés elmulasztása: Bűncselekmény olyan esetekben, amelyekre a törvény kifejezett feljelentési kötelezettséget ír elő azzal, hogy a bűncselekmény törvényi tényállásánál a tudomásra jutást és hallgatást büntetni rendeli. Ilyenek például az állam elleni bűncselekmények, terrorcselekmények.

feljelentés: A büntetőeljárást megindító irat vagy jegyzőkönyvbe foglalt bejelentés. Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést.

feljelentési kötelezettség: A feljelentés kötelező azokban a Büntető Törvénykönyvben meghatározott esetekben, amelyekben a feljelentés elmulasztása önmagában is bűncselekmény. (Például a terrorcselekmény, állam elleni bűncselekmények.)

fellebbezés: Az első fokon hozott határozat, ítélet elleni jogorvoslati kérelem a másodfokú szervhez.

fellebbezési ellenkérelem: A másik fél fellebbezésével kapcsolatos kérelem, amelyben a fellebbezésre tett észrevételek alapján a fellebbezés részben vagy egészben történő elutasítása kérhető. A fellebbezési ellenkérelmet legkésőbb a fellebbezési tárgyaláson kell előterjeszteni.

felmentés: A kinevezéssel létrejött jogviszony (például közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony) megszüntetése.

Felmondás (munkajogi) : A munkaviszony megszüntetése az egyik fél részéről. Két típusa van: a rendes felmondás és a rendkívüli felmondás.

Felmondás (polgári jogi) : A szerződés megszűnését eredményező jognyilatkozat.

felnőttképzési tevékenység: A rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

felperes: A polgári perben az a fél, aki az alperes ellen a pert megindította.

felróhatóság: A felelősség alapja a polgári jogban az, hogy a személy nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Ez róható fel neki, s ezen általános felróhatóság a szándékos és gondatlan jogellenesség különböző  fokozataiban jelenik meg konkrétan az ő személyes vétkességeként. A polgári jogi felelősség (például a kártérítési kötelezettség) alapja tehát a felróhatóan jogellenes magatartás. A felróhatóság általános esete a vétkesség, speciális a különleges védekezés elmulasztása.

felszámolási eljárás: Fizetésképtelenség miatt az adós jogutód nélküli megszüntetésének folyamata, amelyben a hitelezők a törvény szerint meghatározott módon nyerhetnek kielégítést.

felszámoló: A felszámolási eljárásban a bíróság által kirendelt személy, akinek feladata a felszámolási eljárás törvényes, hatékony, hitelezői érdekeket érvényesítő lefolytatása. A felszámolási eljárás időtartama alatt a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.

feltétel: A jövőben beálló vagy lehetségesen beálló körülmény, amely a szerződés hatályát felfüggeszti, felbontja, módosítja vagy megszünteti.

fenntartó: Az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdek-képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat és más jogi személy), illetőleg természetes személy (mint egyéni vállalkozó), amely, illetve aki a szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és a törvényben meghatározottaknak megfelelően a szolgáltató intézmény működéséhez szükséges feltételeket biztosítja.

fenyítés: A katonával szemben kiszabható fegyelmi jogkövetkezmény; a katonai fegyelemsértés szankciója. Fenyítések: feddés, megrovás, kimaradás és eltávozás megvonása, legfeljebb 21 nap fogdafogság, egyenruha viselésétől eltiltás, rendfokozati várakozási idő meghosszabbítása, alacsonyabb rendfokozatba visszavetés, alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés, szolgálati viszony megszüntetése tartalékállományba helyezéssel, lefokozás.

FEUVE: Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés.

FIFO módszer: Az elsőként bevételezett eszköz elsőként kiadva; az elsőként megvásárolt (előállított) eszköz kerül először értékesítésre (felhasználásra), következésképpen az időszak végén az eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt (előállított) tételek.

fióktelep: Olyan telephely, amely más városban vagy községben – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye és telephelye.

fixdíj: Jogszabályban meghatározott összegű havi díjazás.

fizetés nélküli szabadság: A szabadságnak az a speciális formája, amelyben a munkaviszony változatlanul fennáll, de munkabérre vagy más munkavégzéshez kapcsolódó juttatásra a munkavállaló nem jogosult. A munkáltató két esetben köteles biztosítani a munkavállaló számára a Munka Törvénykönyvében meghatározott mértékű fizetés nélküli szabadságot:                 1. tartós ápolásra, gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolása céljából;           2. saját részére történő magánerős lakásépítés céljából. Minden más esetben a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy ad-e fizetés nélküli szabadságot.

fizetés: Munkabér, munkavégzés ellenértéke.

fizetési meghagyás: Nemperes bírósági eljárás, amellyel pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására irányuló követelés érvényesíthető. Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető – per tehát nem indítható – a törvényben meghatározott összeget meg nem haladó pénzkövetelés tárgyában. A fizetési meghagyás a kérelmező által közölt adatok alapján kibocsátott bírósági végzés, amely a fizetés teljesítésére szólít fel. Ellene a kötelezett fél jogorvoslati kérelmet (ellentmondást) nyújthat be; ebben az esetben az eljárás átalakul polgári perré. A fizetési meghagyás ellentmondás hiányában jogerőre emelkedik, s ugyanúgy megtámadhatatlan, végleges és végrehajtható bírósági határozatnak minősül, mint a jogerős ítélet.

fizetőeszköz: A pénz és a pénzhelyettesítő eszköz. (Csekk, hitelkártya, bankkártya, váltó, utalvány, bemutatóra szóló takarékbetétkönyv és más hasonló gazdasági rendeltetésű okmány.)

fluktuáció: Munkaerő-változás, -vándorlás, -áramlás, -cserélődés.

foglalás: A bírósági végrehajtó végrehajtási cselekménye, ingóságok lefoglalása.

foglalkozási betegség: Az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek körét jogszabály állapítja meg. Nem üzemi baleset az a baleset, amely a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

foglalkozástól eltiltás: Büntetőbíróság által kiszabható mellékbüntetés olyan elkövetővel szemben, aki szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével -, vagy foglalkozásának felhasználásával szándékosan követte el a bűncselekményt. Végleges hatállyal az tiltható el a foglalkozástól, aki annak gyakorlására alkalmatlan. A határozott időtartamú foglalkozástól eltiltás 1 évtől 10 évig terjedhet.

foglalkoztatásra irányuló jogviszony: A magyar jog hatálya alá tartozó minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya természetes személy által ellenérték fejében végzett munka. Ilyen a munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya.

foglalkoztatott: Aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.

foglaló: A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül adott pénzösszeg vagy más dolog. A szerződésből kétséget kizáróan ki kell tűnnie annak, hogy a szolgáltatást foglalóként nyújtották. A foglaló összege a szerződés teljesítése esetén a szolgáltatás ellenértékébe beszámít. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszafizetni.

fogyatékos személy: Az, aki érzékszervi, illetve mozgásszervi képességében korlátozott -, valamint értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.

fulladást (aszfixiát) okozó anyagok: Egyszerű fojtó- vagy inert gázok, pl. acetilén, argon, etán, etilén, hélium, hidrogén, metán, neon, propán, propilén, amelyek meghatározott koncentrációt elérve a légtérből az oxigént kiszorítják és az oxigén aránya a normális atmoszférás nyomáson 18% (V/V) alá csökken, aminek következtében elégtelen oxigénellátás tünetei lépnek fel.

függelemsértés: Fegyelemsértés, alárendeltség megsértése, parancsmegtagadás.

E

/in /by

egészségbiztosítási pénzellátások: A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz.

egészségkárosító kockázat: A munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket vagy határérték hiányában a munkáltató által a biztonsági adatlapok valamennyi adatának figyelembevételével végzett kockázatbecslés a kockázat mértékét csökkentendőnek jelzi. Határérték hiányában az eltűrhető szennyezettségi szintnek – az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével – a NOAEL egyötödét, illetve ennek hiányában a NOEL egytizedét kell tekinteni;

egészségügyi adat: Az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátó hálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).

EGT állampolgár: Aki az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgárságával rendelkezik.

egyéb tartózkodási hely: A polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásába be nem jelentett, akár életvitelszerű, akár ideiglenes vagy alkalomszerű tartózkodásra szolgáló hely.

egyenes szándék: A szándékosság direkt formája. Egyenes szándékkal cselekszik, aki magatartásának következményeit kifejezetten kívánja.

egyenesági felmenő: Szülők, nagyszülők, dédszülők, ükszülők.

egyenesági rokon: Azok a rokonok, akik közül egyik a másiktól származik. (Szülő, nagyszülő, dédszülő, illetve a gyermek, unoka, dédunoka.)

egyesülési jog: A társadalmi szervezetek (egyesület, szakszervezet, párt, klub, kör, társaság, érdekvédelmi szervezet) és más személyegyesülések létrehozására, működtetésére irányuló alapvető emberi-állampolgári szabadságjog.

egyesület: Önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsága van és céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét.

egyetemleges felelősség: A jogosult bármelyik kötelezettől követelheti és behajtathatja az egész tartozást. Ha ez megtörténik, akkor a fizetést teljesítő vagy elszenvedő egyik kötelezett a többiekre eső arányos részt követelheti és behajtathatja a többi kötelezettől. Egyetemleges felelősség áll fenn: 1. ha több kötelezett van a szerződésben és a szerződés az egyes kötelezettek egyetemlegesen felelősségéről rendelkezik; 2. ha nem osztható az a szolgáltatás, amellyel többen tartoznak; 3. ha többen közösen okoznak kárt.

egyezmény: A nemzetközi szerződés egyik fajtája; általában valamely szakkérdésre irányuló nemzetközi jogi szabályokat tartalmaz. (Például konzuli egyezmények, jogsegélyegyezmények.) Vannak átfogó tárgyú egyezmények is, mint például a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény.

egyeztetés: Ha a munkáltató a munkavállaló vagy munkavállalói érdekképviselet által benyújtott jogorvoslati kérelemmel (kifogás vagy munkaügyi jogvita kezdeményezése) nem ért egyet, egyeztető tárgyalást köteles tartani. A munkaügyi bíróság előtt csak az eredménytelen egyeztetést követően indítható a per.

egyeztetőbizottság: Kollektív munkaügyi vita rendezése érdekében a felek által felkért döntőbíró által létrehozott ad hoc testület, amelybe a felek azonos számú képviselőt küldenek.

egyezség: A felek megegyezése a jogvita tárgyában vagy a vitás kérdések egy részében. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, akkor a bíróság azt végzéssel jóváhagyja. A bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek.

egységes szerkezetbe foglalás: Kodifikációs és jogszabályszerkesztési módszer. Tágabb értelemben jelenti minden hatályos joganyag elkészítését, tehát a revízió eredményeként elvégzett kompilációt és az új joganyagot beillesztő inkorporációt is. Szűkebb értelemben az ugyanazon életviszonyokat szabályozó különböző szintű jogszabályok egységes szerkezetbe foglalását jelenti.

egyszerű többség: Szavazáskor az érvényes szavazatok többsége.

együttes felelősség: Ha több kötelezett van a szerződésben – és a szolgáltatás osztható, illetve a szerződés nem határoz meg rájuk egyetemleges felelősséget -, akkor közöttük a felelősség aránya a szerződés szerinti mértékben oszlik meg. Ha a szerződés e mértékről nem szól, akkor felelősségük egyenlő arányú.

éjszakai munka: 22 órától 06 óráig végzett munka.

elektronikus dokumentum: A csak számítógéppel olvasható (mágneslemezen, CD-ROM-on vagy egyéb digitális formában megjelenő) dokumentum, beleértve azt a szoftvert is, amely az elektronikus dokumentum része, illetve annak használatához szükséges.

elévülés: Az elévült követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. A polgári jogi követelések elévülési ideje 5 év, a munkaviszonnyal kapcsolatos igényeké 3 év (bűncselekménnyel okozott munkajogi kár esetében 5 év), amely időtartamot megszakítja a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton történő érvényesítése, a tartozáselismerés, a szerződésmódosítás, az egyezség, , valamint a végrehajtási cselekmény. Az elévülés megszakadása után az elévülés újból megkezdődik.

elfogultsági kifogás: Kizárási okra hivatkozó bejelentés, beadvány a bírósághoz, hatósághoz.

eljárás felfüggesztése: A határozathozatalhoz szükséges előzetes kérdés más szerv által történő elbírálásáig az eljáró  szerv az eljárást felfüggeszti. Előzetes kérdés más szerv által történő elbírálásáig vagy az ismert elkövető távollétének megszűnéséig a szabálysértési hatóság az eljárást felfüggesztheti; két éven belül azonban az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján be kell fejezni.

ellenjegyzés: Az egyetértést vagy legalábbis a vétójog alkalmazásától való tartózkodást kifejező aláírás. Valamely jogi aktus érvényességéhez vagy meghatározott joghatás eléréséhez szükséges – szerződés esetében az ügyletben félként nem szereplő – személy egyetértését kifejező aláírás. Az alkotmányjogban  a hatalmi súlyok és ellensúlyok eszközeként például a köztársasági elnök egyes döntéseinél a kormány tagjainak van ellenjegyzési joga (pl. bizonyos kinevezéseknél); a közigazgatási jogban a jegyzőnek van ellenjegyzési joga az önkormányzati kötelezettségvállalásoknál: például a szerződések e nélkül érvénytelenek); a polgári jogban az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez, a gazdasági jogban pedig a cégnyilvántartásba vételhez szükséges a szerződések szakszerűségi kontrollját biztosító ügyvédi ellenjegyzés.

ellentmondás: A bírósági meghagyás vagy fizetési meghagyás ellen tizenöt napon belül benyújtható jogorvoslati kérelem. Az ellentmondás következtében fizetési meghagyás esetében az addig nemperes eljárás perré alakul át.

elmaradt jövedelem: A munkáltató által a munkavállalónak okozott kár egyik része. Magába foglalja a munkaviszonyon belüli elmaradt jövedelemként az elmaradt munkabért és azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét, amelyekre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, hogy azokat a károkozást megelőzően rendszeresen igénybe vette. Munkaviszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni. Mindkét esetben az elmaradt jövedelem számításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban történő bekövetkezésével már előre számolni lehetett.

előleg: A teljesítés megkezdése, előre fizetés. Az előleg összege a teljesítésbe (például a vételárba) teljes egészében beszámít.

előszerződés: Szerződés arról, hogy a felek meghatározott feltételek mellett a jövőben szerződést kötnek egymással.

első szakképesítés: Az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít.

emberi jogok: Az állampolgári jogok teljes köre azzal, hogy minden embert (állampolgárságára tekintet nélkül) megilletik a Magyar Köztársaság területén a nemzetközi szerződésekben és az Alkotmányban emberi jogokként kinyilvánított jogosultságok és védelmek.

engedményes: Az engedményezési szerződésben az a fél, akire az engedményező a jogosultságát átruházza.

engedményezés: A szerződés jogosultja a követelését másra átruházza, s ezzel az új jogosult (engedményes) a régi jogosult (engedményező) helyébe lép. Az engedményező a szerződés kötelezettjét értesíteni köteles, mert az engedményezés napjától a kötelezett az új jogosultnak teljesíthet érvényesen. Nem lehet engedményezni a kifejezetten személyhez kötött követeléseket, például a tartásra jogosultságot.

engedményező: (polgári jog) Az engedményezési szerződésben az a fél, aki az engedményesre a jogosultságát átruházza.

építészeti akadálymentesítés: Annak biztosítása, hogy az épített környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított legyen, ideértve azokat a fogyatékos személyeket is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

érdek-képviseleti szervezetek: Az egyesülési szabadságot élvező legreprezentatívabb munkaadói és munkavállalói szervezetek.

érdemi válasz: Amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka.

erkölcsi bizonyítvány: A hatósági erkölcsi bizonyítvány a bűntettesek nyilvántartásának adatairól a nyilvántartás kezelője által az érintett kérelmére kiállított közokirat, amely általában a kiállításától számított három hónapig érvényes. A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, büntetlensége illetve mentesítésben részesülése, továbbá a vádemelés elhalasztása esetén a “bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel” közlést, büntetett előélete esetén az egyes büntetésekre és intézkedésekre vonatkozó adatokat. Bizonyos munkakörök betöltésénél (pl. a közhivatalok viselésénél) a munkaviszonyban való alkalmazhatóság feltételeként jogszabály előírhatja hatósági erkölcsi bizonyítvány bemutatását.

erkölcsi kár: Nem vagyoni kár.

erőszak: Fizikai erőhatás kifejtése, alkalmazása.

értékelemzés: Döntéselőkészítő módszer, amely egyrészről a termék vagy szolgáltatás funkciójának, másrészről az előállítási (beszerzési) költségeinek viszonyát vizsgálja, s ezzel a vizsgálattal magának a terméknek, szolgáltatásnak az értékességét növeli, hitelesíti.

értéknap: A hitelintézet vagy a megbízó által a fizetési megbízás teljesítésének megkezdésére az átutalási megbízásban megjelölt, a befogadáshoz képest későbbi időpont.

értéknyilvánítás: Postai különszolgáltatás, amelynek keretében a postai szolgáltatót a könyvelt küldeményért a feladó által a feladáskor meghatározott összeg erejéig kártérítési felelősség terheli.

értékpapír: A forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő befektetési eszköz. A kiállító (kibocsátó) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott ellenszolgáltatást nyújt az értékpapír jogosultjának. Az értékpapírral kapcsolatos formai, tartalmi és eljárási követelményeket jogszabály határozza meg; ezek megsértése esetén az okirat nem tekinthető értékpapírnak. Az értékpapír két fő típusa a névre szóló vagy a bemutatóra szóló. Értékpapír például a részvény, kötvény, kincstárjegy, kárpótlási jegy, vagyonjegy, letéti jegy, a váltó, a csekk és a közraktári jegy.

eseti gondnok: Ha a törvényes képviselő, a gyám vagy a gondnok az adott ügyben bármely okból nem járhat el a gondnokolt képviseletében; vagy nem tud eljárni, illetve a gondnok személye nem állapítható meg; vagy az ismeretlen helyen tartózkodó, esetleg ügyeinek vitelében akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki.

eshetőleges szándék: A szándékosságnak az a fajtája, amikor az elkövető a magatartásának következményeivel tisztában van, és azok eshetőleges bekövetkezésébe belenyugszik.

EU: Európai Unió.

európai közösségi jogász: Az ügyvédi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni annak a személynek a Magyar Köztársaság területén kifejtett tevékenységére, aki az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamnak állampolgára, és a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására jogosult az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában. Aki európai közösségi jogászként a Magyar Köztársaság területén állandó jelleggel kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, köteles kérelmezni, aki pedig eseti jelleggel szolgáltatást nyújtóként kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, kérelmezheti az európai közösségi jogászok kamara által vezetett névjegyzékébe történő felvételét.

Európai Megállapodás: A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény.

európai üzemi tanács: A törvény szerint létrehozott, a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló tanács, amely a közösségi szinten működő vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok munkavállalóinak képviselőiből álló, legalább három és legfeljebb harminc tagból áll. Minden tagállamból, amelyben a közösségi szinten működő vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportnak telephelye vagy vállalkozása működik, egy munkavállalói képviselőt kell küldeni az európai üzemi tanácsba. Az európai üzemi tanács tagjának jelölésével egyidejűleg gondoskodni kell póttag jelöléséről is. Azokból a tagállamokból, amelyekben a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport által foglalkoztatott munkavállalói létszám: a) legalább huszonöt százalékát foglalkoztatják, további kettő; b) legalább ötven százalékát foglalkoztatják, további négy; c) legalább hetvenöt százalékát foglalkoztatják, további hat munkavállalói képviselő küldhető az európai üzemi tanácsba.

ex lex: Törvényen kívül. Törvény által nem szabályozott viszony, állapot, helyzet.

ex nunc hatály: Mától érvényesülő, jövőbeli hatály. Azt jelenti, hogy a jogszabálynak, szerződésnek vagy bírósági ítéletnek nincsen a kihirdetés, szerződéskötés vagy ítélethozatal napjától visszafelé számított, múltbeli hatálya.

ex officio: Hivatalból, hivatalánál és beosztásánál fogva. (Például a Bank elnöke ex officio az Igazgatói Tanács elnöke.)

ex tunc hatály: Visszaható hatály. Azt jelenti, hogy jogszabály, szerződés vagy bírósági ítélet hatálya a kihirdetés, szerződéskötés vagy ítélethozatal napját megelőző múltbeli időszakra is kiterjed.

expozíció: A munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül) éri; mennyiségi meghatározására a munkahely légterében lévő ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés (szervezetbe időegység alatt jutó vegyi anyag dózis) és az expozíciós idő szorzata szolgál.

expozíció-hatás összefüggés elemzése: A toxikológia szabályai alapján elvégzett, a determinisztikus dózishatás esetében a hatástalan küszöb- és letális koncentráció-, a sztochasztikus hatású anyagok esetében a 10 mikrorizikó kockázatot jelentő szint meghatározása.

expozíciós idő: A munkavállaló által a vegyi anyaggal szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti és éves időtartam órákban, napokban, hetekben kifejezve.

D

/in /by

decentralizálás: A központosítottság megszüntetése. Központi hatáskörök, feladatok szétosztása, széthelyezése a regionális vagy helyi szervekhez.

dematerializált értékpapír: Az értékpapírokról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint, elektronikus úton, számítógépes jelként előállítható, illetve továbbítható értékpapír.

dematerializált részvény: Olyan részvény, amelyre a nyomdai úton előállított részvény szabályait kell alkalmazni két eltéréssel: a részvény sorszámát nem kell feltüntetni rajta, s a részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását – az értékpapírokra vonatkozó törvény rendelkezéseknek megfelelően – a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni. A dematerializált részvény az aláírás helyett, az okiratot cégszerűen aláírók nevét tartalmazza. Nyomdai úton előállított részvény átalakítható dematerializált részvénnyé. Az átalakítás részletes szabályait az értékpapírokról szóló törvényi rendelkezések állapítják meg.

derivatív (származtott) ügylet: Olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva).

díjkitűzés: Meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozója számára nyilvánosan díj ígérete. A díj átadása a díjkitűzőt akkor is terheli, ha a teljesítmény vagy eredmény nem a díjkitűzésre tekintettel jött létre.

diszkrecionális jog: Kizárólagosan gyakorolt jog. (Például a mérlegelési jog diszkrecionális jog, mert kizárólag e hatáskör gyakorlója dönti el, hogy milyen tényezőket vesz figyelembe döntésénél és miket nem, hogyan súlyozza azok jelentőségét stb.)

diszkrimináció tilalma: Az állampolgárok alkotmányos jogegyenlőségét sérti minden olyan hátrányos megkülönböztetés, amely faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint érinti az emberi, állampolgári jogokat.

diszkrimináció: Hátrányos megkülönböztetés.

diszpozíció: Jogszabály tényállást megállapító része; ítéletnek és határozatnak a rendelkező része. Valamely életviszonyra vonatkozó jogszabályi rendelkezés.

diszpozitív: Kiegészítő, közvetítő, eltérést engedő szabály. A jogszabálynak az a típusa, amelyet csak akkor kell alkalmazni, ha a felek nem tértek el szerződésükben a jogszabálytól. Ellentéte a kogens jogszabály, amelytől eltérni törvényesen nem lehet. Jellemzően diszpozitív szabályrendszer a polgári jog, kogens a büntető eljárásjog.

doktorandusz: A doktori (PhD), illetve mester- (DLA) képzésben részt vevő hallgató, akit a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek.

doktorandusz-hallgatói jogviszony: A doktorandusz hallgató és a felsőoktatási intézmény között fennálló jogviszony, amelynek tartalmát a doktorandusz hallgatónak és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszonyt doktori képzésre jogosult felsőoktatási intézmény diákigazolvány kiadásával, illetve érvényesítésével igazolja.

doktori képzés: Egyetem által végzett, doktoranduszhallgatói jogviszonyt eredményező, három év (36 hónap) tanulmányi időtartamú posztgraduális szintű képzés, amely a doktori fokozat elnyerésére készít fel. A doktori képzés rendszeres tanulmányi, kutatási és beszámolási tevékenység, amely magában foglalja az egyetem doktori szabályzatában előírt kötelezettségek teljesítését, így a doktori szigorlat kivételével a doktori vizsgák eredményes letételét is;

doktorjelölt ( mesterjelölt ): A doktori tanulmányait befejezett személy, aki a doktori (mester) fokozat megszerzésére irányuló eljárás alatt áll. A doktorjelölt nem doktorandusz, nem áll hallgatói jogviszonyban;

dolgozó: Munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban munkát végző személy.

dolgozói részvény: Az alapító okirat (alapszabály) rendelkezéseinek megfelelően a részvénytársaságnál teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára – ingyenesen vagy kedvezményes áron – kibocsátható névre szóló részvény. A részvénytársaság olyan dolgozói részvény kibocsátásáról is határozhat, amely a részvényesek között felosztható adózott eredményből – az osztalékelsőbbséget biztosító részvényt követően – a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően jogosít osztalékra.

dolog: Fizikailag meghatározható, birtokba vehető tárgy. Két fajtája az ingatlan (például lakás, helyiség, telek, föld, erdő) és az ingó (például szerszám, jármű, alkatrész, anyag, eszköz, energia, értékpapír, pénz) dolog. Nem dolog a személy és a jog.

döntőbíró: A kollektív munkaügyi vita rendezéséhez, eldöntéséhez a felek által – megállapodásuk alapján – igénybevett személy. A döntőbíró döntése kötelező a felekre, ha ennek a felek előzetesen írásbeli nyilatkozattal alávetették magukat.

döntvénytár: A Legfelsőbb Bíróság döntéseit kollégiumonként (büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi, közigazgatási) tartalmazó kiadvány.

C

/in /by

cégjegyzék: A cégre vonatkozó – törvényben meghatározott – adatok nyilvántartása a cégjegyzékben történik. A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a) a cég cégjegyzékszámát; b) a magyar, illetve külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam(ok) betűjelét; külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetében pedig a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam betűjelét; c) a cég nevét; d) a cég székhelyét; e) a létesítő okirat keltét; f) a cég főtevékenységét és a létesítő okiratban feltüntetett további tevékenységi köreit, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint; hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör esetében – az engedély megadása után – az engedély számát és érvényességi időtartamát; g) a cég jegyzett tőkéjét, és ezen belül a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét; h) a képviselet módját (önálló vagy együttes); i) a cég képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is; j) a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét; k) a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét; l) a cégbejegyzés időpontját.

cégjegyzési jog: A cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén úgy is rendelkezni lehet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy az egyik aláíró mindig meghatározott személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon – vagy önállóan vagy mással együttesen – jegyezheti a céget.

cégkivonat: A cégjegyzék fennálló adatait tanúsítja hitelesen.

cégmásolat: A cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát tanúítja hitelesen.

címzetes államtitkár: A Kormány valamelyik tagjának irányításával ellátja a miniszterelnök által meghatározott közigazgatási feladatokat. A címzetes államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki, és menti fel. A címzetes államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat általában az irányítást ellátó miniszter gyakorolja. A közigazgatási államtitkárnak a hivatali szervezet vezetésével kapcsolatos jogköre nem terjed ki a címzetes államtitkár által ellátott feladatokra. A címzetes államtitkár jogállására és felelősségére a közigazgatási államtitkárra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

civil szervezet: Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány (ide nem értve a közalapítványt).

civil: A közigazgatástól és katonaságtól független.

csalás: Jogtalan haszonszerzés végett másnak a tévedésbe ejtése, tartása és ezzel kár okozása. Értéktől és az elkövetés módjától függően szabálysértés, vétség vagy bűntett.

csekk: Olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó utasítja azt a pénzintézetet, amelynél követelése (például bankszámlán elhelyezett pénze) van, hogy a csekk alapján meghatározott pénzösszeget fizessen ki. A csekk lehet bemutatóra vagy névre szóló, és forgatható (átruházható) is.

cselekvőképesség: A jogok gyakorlásának képessége. Aki cselekvőképes, az önmaga tehet bármilyen jognyilatkozatot és köthet szerződéseket.

cselekvőképtelenség: A cselekvőképesség teljes hiányának állapota. Aki cselekvőképtelen, az nem tehet érvényes jognyilatkozatot, nevében törvényes képviselője jár el. Cselekvőképtelen            1. a törvény erejénél fogva a 14 évnél fiatalabb kiskorú,             2. jogerős bírósági ítélet folytán az a személy, aki a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett (elmeállapot vagy szellemi fogyatkozás miatt),                 3. gondnokság alá helyezés nélkül is az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.

csődbűntett: Aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén a Büntető Törvénykönyvben meghatározott különböző elkövetési magatartásokkal a hitelezők kielégítését részben vagy egészben azáltal hiúsítja meg, hogy a fizetésképtelenné válást vagy annak látszatát előidézi, bűncselekményt (bűntettet) követ el. Úgyszintén csődbűntettet követ el az is, aki a felszámolás elrendelését követően a jogszabályban előírt beszámolási, leltározási és tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, s ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja.

csődegyezség: A csődeljárás során az adós és a hitelezők közötti írásba foglalt megegyezés az adósságok rendezésének módjáról, üteméről, mértékéről.

csődeljárás: Fizetésképtelenség miatt szükséges újjászervezés érdekében az adós fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

csődgondnok: A bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő a csődeljárásban.

csökkent munkaképesség: Lásd megváltozott munkaképességű dolgozó.

B

/in /by

baleset: Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más testi, lelki egészségkárosodást okoz, illetőleg halált eredményez.

baleseti ellátás: Baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék.

baleseti járadék: Társadalombiztosítástól, munkáltatótól, biztosítótól vagy a kárért felelőstől a balesettel okozott egészségromlás és kár megtérítésére irányuló rendszeres, általában havonként fizetendő kártérítési járandóság.

baleseti rokkantsági nyugdíj: Üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében történő megrokkanás esetén szolgálati időtől függetlenül járó nyugellátás.

barterügylet: Csereügylet. Pénzmozgás nélkül – vagy részben anélkül – áruk, szolgáltatások, jogok és kötelezettségek (például adósságbarter) cseréje. Szintjeit tekintve a barterügyletek lehetnek: 1. államok közötti bilaterális árucsereforgalmi és klíringmegállapodások, illetve bartermegállapodások; 2. banki szintű bartermegállapodások; 3. cégek közötti csereügyletek.

beadvány: A hatósághoz, bírósághoz címzett irat.

beavatkozás: A polgári perbe az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében az elsőfokú ítélet meghozataláig az avatkozhat be, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per miként dől el.

befolyással üzérkedés: Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére előnyt kér vagy fogad el, bűncselekményt követ el. Súlyosabb a büntetési tétel akkor, ha az üzérkedés során az elkövető hivatalos személynek adja ki magát, vagy azt állítja, illetve azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megveszteget. Vétségért felelősségre kell vonni azt is, aki nem hivatalos személlyel kapcsolatosan követi el a befolyással üzérkedést.

befolyásszerzés gazdasági társaságban: Ha valaki egy részvénytársaságban vagy korlátolt felelősségű társaságban (ellenőrzött társaság), annak működése során jelentős befolyást, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez. Külön törvény a befolyásszerzést további feltételekhez kötheti. Jelentős befolyással rendelkezik a tag (részvényes), ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több, mint huszonöt százalékával rendelkezik.  Többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag, illetve részvényes (uralkodó tag) ha az ellenőrzött társaságnál a szavatok több, mint ötven százalékával rendelkezik. Közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az uralkodó tag, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több, mint háromnegyed részével rendelkezik. A jelentős, többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyás fennállását az annak létrejöttét követő harminc napon belül a befolyással rendelkező köteles bejelenteni az ellenőrzött társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnak; a bejelentéssel egyidejűleg gondoskodik a befolyásszerzés tényének és mértékének a Cégközlönyben való közzétételéről.

bejegyzés alapjául szolgáló okirat: Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges okmány (szerződés, határozat, ítélet), amely az ingatlannal kapcsolatos adat, tény, körülmény változását, vagy a tulajdonossal és az ingatlan terheivel kapcsolatos változásokat bizonyítja.

bejelentési elsőbbség: Védjegyeljárásban a bejelentés elsőbbségét megalapozó nap a védjegybejelentés napja.

belátási képesség: Az a képesség, amellyel az ép ember magatartása jogkövetkezményeit előre látja és felméri, s ennek megfelelően képes cselekedeteit mérlegelni és irányítani. A személy cselekvőképessége (az tehát, hogy saját maga tehet érvényes jognyilatkozatot) akkor nincsen meg, és a bíróság ezen okból akkor helyezi cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, ha elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel és teljesen hiányzik.

belátásképes kor: Az az életkor, amelynek elérése a jog szerint automatikusan jelenti a cselekvőképesség teljessé válását. A magyar jogban ez az életkor a 18. életév betöltése.

belső ellenőr: A költségvetési szervnél főállásban foglalkoztatott vagy megbízási jogviszony keretében belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy.

belső képzés: A munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés.

bennfentes információ: A pénzügyi eszközzel – ide nem értve az árualapú származtatott ügyletet – kapcsolatos olyan lényeges információ, amely még nem került nyilvánosságra, közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozik, s nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas; b) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások végrehajtásával megbízott személyek esetében olyan lényeges információ az a) pontban meghatározottakon kívül, amely az ügyfél által adott és az ügyfél folyamatban lévő megbízásához kapcsolódik; c) az árualapú származtatott ügylettel kapcsolatos olyan lényeges információ, amely még nem került nyilvánosságra, közvetlenül vagy közvetve az árualapú származtatott ügyletre vonatkozik, az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó, s amelyeket a piac szereplőivel rendszeresen közölnek.

bennfentes személy: Aki a: a) kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja; b) annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak az ügyvezetője, vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik; c) a kibocsátóban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, és ügyvezetője; d) a forgalomba hozatal, illetve a VII. Fejezet szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében közreműködő bármely szervezet érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig; e) a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy; f) a kibocsátó számlavezető hitelintézete vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és érdemi ügyintézője; g) aki a bennfentes információt munka- vagy feladatköréből kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott tudomására; h) aki a bennfentes információt bűncselekmény útján szerezte. Bennfentes személy továbbá a mindezekkel közös háztartásban élő személy, közeli hozzátartozó; valamint az olyan társaság nevében eljáró személy, amelyben az előzőekben meghatározott bennfentes személy befolyásoló részesedéssel bír.

beszámítási kifogás: Az a nyilatkozat, amellyel a kötelezett a tartozásába beszámítja a jogosulttal szemben fennálló egynemű (pénzbeli vagy azonos dologra irányuló) és lejárt követelését. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.

beszedési megbízás: A jogosult megbízza a pénzintézetet, hogy a kötelezettől a javára szóló fizetést a két bankszámla közötti forgalomban teljesítse. (inkasszó) Az azonnali beszedési megbízás közvetlen és feltétel nélküli teljesítési felhatalmazást jelent; érvényesítéséhez a kötelezett előzetes hozzájárulása szükséges.

betegszabadság: A munkavállalót a betegsége miatti munkaképtelenség idejére – a Munka Törvénykönyve által meghatározott mértékben – megillető szabadság.

betekintési engedély: Az állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében az adatot minősítő által az adattal történő korlátozott rendelkezésre személyre szólóan adott felhatalmazás.

bírói egyezség: A bíróság előtt kötött, vagy a bíróság által jóváhagyott egyezsége a peres feleknek. A bíróság akkor hagyja jóvá az egyezséget, ha az nem ütközik jogszabályba. A bírói egyezség jogi hatásai azonosak a bírósági ítélettel.

bírói függetlenség: Az igazságszolgáltatás bírái csak a jogszabályoknak vannak alárendelve. A bíró ítélkezésében független tehát a felektől, az államtól, a bírósági szervezettől egyaránt. Eljárása során nem utasítható és nem befolyásolható; döntéseit szabad mérlegelés alapján, egyedül saját lelkiismeretének felelős módon hozza meg a törvényesség, jogállamiság, emberközpontú igazságszolgáltatás követelményeinek szem előtt tartásával.

bírósági határozat: Ítélet, végzés, meghagyás. Az ítélet polgári perben a per érdemét dönti el a kereseti kérelemről szóló határozattal, büntető perben az ítélet a vádlott bűnösségéről és annak jogkövetkezményeiről, illetve vád alóli felmentéséről dönt. Végzésben határoz a bíróság minden egyéb kérdésről. A meghagyás különleges bírósági határozat, mert tárgyalás nélkül – ennyiben a végzéshez hasonlít – állapít meg fizetési, vagy más kötelezettséget az ítélethez közelítő módon.

bírósági letét: Bírósági letétbe helyezésnek teljesítés céljából (teljesítési letét), bírósági vagy hatósági eljárással összefüggésben valamely tárgy megőrzése végett (őrzési letét), elnöki letét vagy óvadék céljából van helye.

bírósági úton nem érvényesíthető követelések: Játékból vagy fogadásból eredő követelések (kivétel az állami engedéllyel bonyolított játékot vagy fogadást), kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelések, érvénytelen szerződésből származó követelések.

bírósági végrehajtás: A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, az erről szóló törvény rendelkezései szerint alkalmazott állami kényszerrel kell végrehajtani.

bírósági végrehajtó: A bírósági ítéletek végrehajtásának elrendelését a bíróság végzi, s ennek alapján a végrehajtás foganatosítását az önálló bírósági végrehajtó, vagy a megyei bírósági végrehajtó, vagy a végrehajtási ügyintéző teljesíti. Az önálló bírósági végrehajtó a megyei bíróság elnöke által  meghatározott székhelyre és helyi bíróság mellé kinevezett, végrehajtói szakvizsgával rendelkező, a bíróságtól egyébként szervezetileg független (önálló) személy; feladata minden polgári és gazdasági jogi ítélet végrehajtása, amelyben a pernyertes fél ezt kéri, s a bíróság ennek alapján a végrehajtást elrendeli. A megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő; feladata az Államot megillető követelések (pénzbüntetés, pénzbírság, rendbírság, vagyonelkobzás, elkobzás alá eső érték és vagyoni előny, bűnügyi zárlat) végrehajtása. A végrehajtási ügyintéző bírósági tisztviselőként az erre kijelölt bíró irányításával és felügyelete mellett – a bíró feladatkörében eljárva – kiállítja a végrehajtási lapot, valamint a közvetlen bírósági letiltásról szóló végzést. A végrehajtási ügyintéző hoz meg több – törvényben meghatározott – bírósági végzést a végrehajtási eljárás különböző szakaszaiban. (Például felfüggesztés, megszüntetés, korlátozás, díjmegállapítás.)

birtoklás joga: A tulajdonost megillető az a jog, hogy a tulajdonát képező dolgot magához veheti, magánál vagy hatalmában tarthatja.

birtoklás jogalap nélkül: Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.

birtokos: Aki a dolog felett a fizikai hatalmat gyakorolja; akinél a dolog van, vagy aki a dolgot használatában tartja; akinek tényleges rendelkezése alatt áll gyakorlati értelemben a dolog.

birtokvédelem: Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. A birtokvédelembe tartozik egyrészt az a jog, hogy a birtokos a birtoka elleni támadást önmaga (jogos önhatalommal) is elháríthatja; másrészt az a jog, hogy az önkormányzat jegyzőjétől kérheti birtokvédelmi határozat meghozatalát.

bizonyítási eljárás: A felek vagy a hatóság, bíróság által szükségesnek tartott bizonyítékok feltárásának, tárgyaláson történő bemutatásának és értékelésének folyamata.

bizonyítási kísérlet: A bíróság, illetőleg az ügyész rendeli el és folytatja le, ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely esemény vagy jelenség meghatározott helyen, időben, módon, illetőleg körülmények között megtörténhetett-e. A bizonyítási kísérletet lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell lefolytatni mint ahogyan a vizsgált esemény vagy jelenség megtörtént, illetőleg megtörténhetett.

bizonyítási teher: Azt határozza meg, hogy a bírósági és közigazgatási eljárásokban melyik félnek kell bizonyítania az általa állított tényeket, körülményeket ahhoz, hogy a kérelmének, érdekeinek megfelelő bírósági vagy közigazgatási, hatósági határozat szülessen. A polgári (munkaügyi) per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a bíróság azokat valónak fogadja el. Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. Büntető eljárásban a vád bizonyítása a vádlót terheli, s a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. A szabálysértési hatóság és a bíróság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Az eljárás alá vont személy nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, felelősségének bizonyítása a szabálysértési hatóságot, illetőleg a bíróságot terheli. Közigazgatási eljárásban a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le, s ennek során szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a beszerzését.

bíztatási kár: Olyan kár, amely abból a szándékos magatartásból következett, hogy egyik személy a másik jóhiszemű személyt alapos okkal költséges vagy más szempontból kárt eredményező önhibáján kívüli magatartásra indította. (bíztatás)

biztosítási intézkedés: Bírósági végrehajtásban biztosítási intézkedés a pénzkövetelés biztosítása és meghatározott dolog zárlata. Mindkét intézkedést akkor rendelheti el a bíróság, ha a követelés teljesítése érdekében végrehajtandó okiratot még nem lehet kiállítani, de a végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.

A

/in /by

abszolút többség: Szavazáskor az összes szavazó létszámához viszonyítva az érvényes szavazatok 50%-a + 1 szavazat.

ad hoc: Alkalmi. (Például ad hoc elkövetés, ad hoc választott bíróság.)

adatállomány kezelője: Az a természetes vagy jogi személy, hatóság, hivatal vagy bármely más szervezet, amely a nemzeti jog szerint illetékes arra, hogy meghatározza az automatizált adatállomány célját, a tárolható személyes adatok fajtáját és az adatokkal végezhető műveleteket.

adatkezelés: A személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása.

adatminősítés: Az államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adatot minősíteni kell. A minősítés során az államtitokkörbe vagy szolgálati titokkörbe tartozó adatról a törvény által minősítésre felhatalmazott személy megállapítja, hogy az adat államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősül, valamint a minősítés érvényességi idejét.

adatok gépi feldolgozása: A következő műveleteket tartalmazza, ha azokat részben vagy egészben automatizált eszközökkel hajtják végre: az adatok tárolása, az adatokkal végzett logikai vagy aritmetikai műveletek, az adatok megváltoztatása, törlése, visszakeresése és terjesztése.

adatvédelem: Annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. Az adatvédelem célja, hogy minden egyén számára biztosítva legyen jogainak és alapvető szabadságainak, különösen a magánélethez való jogának a tiszteletben tartása a személyes adatainak gépi feldolgozása során.

adatvédelmi biztos: A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog védelme érdekében az Országgyűlés által választott állampolgári jogok külön biztosa.

adhéziós per vagy szerződés: A másik perhez vagy szerződéshez tapadó, kapcsolódó, attól függő és együtt elbírálandó, értelmezendő per vagy szerződés.

adóazonosító jel: Az adózással kapcsolatos nyilvántartás azonosító kódja, amelynek képzési szabályait törvény írja elő.

adóazonosító szám: Az adószám, a közösségi adószám, a magánszemély adóazonosító jele.

akadálymentes: Az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

akadálymentesítés: Magába foglalja: a) kommunikációs akadálymentesítés annak biztosítása, hogy a fogyatékos személy a szolgáltatás, rendezvény helyszínén információhoz hozzáférhessen, azt érzékelhesse és megfelelően értelmezhesse; b) építészeti akadálymentesítés annak a biztosítása, hogy az épített környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított legyen, ideértve azokat az egészségkárosodott személyeket is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

akarathiba a szerződéskötésnél: A felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre a szerződés. Ha valamelyik fél akaratnyilvánítása nem a valóságosnak megfelelő vagy az általa szándékolttól eltérő eredményű, akkor akarathibáról van szó. Akarathiba lehet a tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés és szerződési akarat színlelése. Ilyen esetekben a szerződés érvénytelen.

akceptálás: Beszámítás elfogadása, elismerése.

alaki hibák szerződéskötésnél: A szerződésekre jogszabályban előírt formai követelmények (például írásbeliség, tanúk, ügyvédi ellenjegyzés, dátum, példányszám) figyelmen kívül hagyása.

alaki jogerő: A jogerő egyik eleme. Joghatása az, hogy a határozat ellen jogorvoslati kérelem (fellebbezés, ellentmondás, kifogás stb.) nem nyújtható be. A jogerő további elemei az anyagi jogerő és a végrehajthatóság.

alaki kötöttség: A jognyilatkozatok formájára irányuló előírás. (Például írásbeliség, sajátkezűség, eredeti okirati példányszám, tanúk.) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat általában érvénytelen.

alakszerű jogügylet: A jogszabály által előírt alakszerűségeknek (például írásbeliség, tanúk, kézírás, személyes aláírás, okirat jellege, okirat példányszáma, jegyzőkönyv) megfelelő jogi aktus, amely lehet például szerződés, okirat, határozat, teljesítés, bizonyítás, jogorvoslat, taggyűlés, közgyűlés, kuratóriumi döntés, rendeletalkotás. A jogszabályban előírt alakszerűségek hiánya a jogügylet érvénytelenségét vonja maga után.

alanyi jog: Olyan jog, amely a jogalanyt létezése okán, minden további feltétel nélkül megilleti.

alkalmi foglalkoztatás: A munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesít; és a munkavállalónak kifizetett – a munkavállalót érintő levonásokat nem tartalmazó – munkabér egy munkában töltött naptári napra eső összege nem haladja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket. Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony öt egymást követő munkanapig egyidejűleg is létesíthető. A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. Az előnyugdíjban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt nem létesíthet. Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkező munkavállalóval létesíthető.

állami vezető: A Kormány tagjai, a politikai és a közigazgatási államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a tárca nélküli miniszter hivatalának vezetője.

államilag elismert nyelvvizsga: A jogszabály alapján akkreditált vizsgarendszer szerint, és vizsgáztatási joggal felruházott szervezet által lefolytatott, a nyelvismeret tanúsítására szolgáló nyelvvizsga. Nyelvvizsga élő idegen nyelvekből, magyarból mint idegen nyelvből, valamint klasszikus és mesterséges nyelvekből tehető. A nyelvvizsga egynyelvű, ha a nyelvismeret mértékének megállapítása kizárólag az adott idegen nyelven történik, és a nyelvhasználati készség szintjének megállapítására irányul, vagy kétnyelvű, ha a nyelvvizsga a közvetítési készség vizsgálatára is kiterjed. A nyelvvizsga lehet általános nyelvi illetve szaknyelvi.

állampolgári jogok: Az embert állampolgári státuszából adódóan  megillető jogok csoportja: az állampolgári szabadságjogok (ezen belül a politikai szabadságjogok és a  személyes szabadságjogok), a gazdasági-szociális- kulturális jogok,  a közügyek vitelében való részvétel és a közhivatal viselésének a jogai, az állampolgárok jogegyenlősége és az  állampolgári kötelességek teljesítésének joga.

állampolgárság: Valamely személy és egy állam közötti jogi kötelék, és nem utal a személy etnikai származására.

államtitkárok: Állami vezetők, akiknek a köre politikai és szakmai részre tagozódik. A politikai államtitkár a politikai feladatának ellátásában segíti a minisztert, megbízatása egy kormányzati ciklushoz kötött. A határozatlan időre kinevezett  közigazgatási államtitkár,  címzetes államtitkár és  helyettes államtitkárok a minisztériumok szakmai tevékenységének irányításáért felelősek, s így segítik a kormányzati és közigazgatási munkát.

államtitok: Az olyan közérdekű adat, amely a törvény által meghatározott államtitokkörbe tartozik, és a minősítési eljárás alapján az adatminősítő kétséget kizáróan megállapítja, hogy az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság szintén törvényben meghatározott, fontos érdekeit.

állásbörze: Az állást keresők és az állást kínálók személyes információ cseréjét közvetlen formában elősegítő rendezvény.

állásidő: Az a munkaidő, amely alatt a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni. Az állásidőre személyi alapbér jár.

állományilletékes parancsnok: Elöljáró (vezető), aki a miniszter irányítása (felügyelete) alá tartozó, illetve a Honvédség olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket jogszabály nem határoz meg más parancsnok, vezető részére.

alperes: A polgári perben az a fél, aki ellen a kereseti kérelem irányul, aki ellen a pert a felperes megindította.

általános hatáskör: Ha a jogszabály az ügycsoportra különös hatáskört nem állapít meg, akkor az ügyek általában az általános hatáskörű szervre tartoznak. Például a polgári és büntető eljárásjogban általános hatáskörű bíróság a helyi bíróság, államigazgatási hatósági eljárásban általános hatáskörű szerv a települési önkormányzat jegyzője, igazgatásrendészeti ügyekben az elsőfokú rendőrkapitányság.

általános illetékesség: Más illetékességi ok hiányában általánosan megalapozza a szerv illetékes eljárását: azt, hogy több azonos szintű, hatáskörű szervből melyikük járjon el az adott ügyben. A polgári eljárásjogban általános illetékességi ok az alperes lakóhelye, büntető eljárásjogban a bűncselekmény elkövetésének helye.

általános kártérítés: A károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas kártérítési összeg abban az esetben, ha a kár mértéke – akár csak részben is – nem számítható ki pontosan.

általános meghatalmazás: Jogi személy adhat a képviselőjének olyan meghatalmazást, amely adott bíróság előtti minden per vitelére felhatalmazza. Az általános meghatalmazást minden esetben írásba kell foglalni és a bíróságon nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni.

általános szerződési feltételek: Nagy mennyiségű típusszerződés esetén a jogi személy egyoldalúan meghatározott szerződési feltételeket alkalmazhat (például blanketta-szerződés).

alvállalkozó: A vállalkozási szerződés teljesítéséhez a vállalkozó által igénybe vett közreműködő. Az alvállalkozó tevékenységéért a megrendelő irányában a vállalkozó úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. Ha a vállalkozó nem vehetett volna jogszerűen igénybe alvállalkozót, akkor viszont minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be.

anyagi jogerő: A jogerő egyik eleme. Joghatása az, hogy a jogerős döntés véglegesnek tekinthető; tehát ugyanazon felek és jogutódaik vonatkozásában, ugyanabban a tárgyban, ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ismételten jogvita vagy eljárás nem indítható, valamint az ítéletben már elbírált jog egymással szemben vitássá nem tehető. (Ezt nevezik a polgári eljárásjogban ítélt dolognak. )

ártatlanság vélelme: Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. A bűnösség bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóságokat terheli. A terhelt nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására.

áthelyezés: A közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik módja; a két munkáltató és a köztisztviselő, közalkalmazott megállapodik az új munkáltatónál betöltendő munkakörben, munkahelyben, illetményben és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezett közalkalmazottnak és köztisztviselőnek az áthelyezés előtti közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el.

áttétel: Ha a szerv, hatóság, bíróság az eljárás folyamán észleli, hogy hatásköre vagy illetékessége hiányzik vagy megszűnt, az iratok áttételéről határoz a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező másik szervhez, hatósághoz, bírósághoz.