T
tagállami állampolgár: Az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára. Az EU tagállamok polgárait (uniós polgár) e körben megilleti például a – a tagállam szabályai szerint – az a jog, hogy részt vegyenek az európai parlamenti képviselők, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásánál abban az országban, ahol tartózkodnak, függetlenül az állampolgárságuktól.
tagjegyzék: Korlátolt felelősségű társaság tagjairól vezetett nyilvántartás, amelyet a kft ügyvezetője köteles vezetni.
tájékoztató: A miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője által kiadható jogi norma, a jogszabálynak nem tekinthető jogi normák egyik fajtája. Tartalma szerint olyan tényt vagy adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek feladata teljesítéséhez, illetve a közvéleménynek – az adatok közérdekűsége révén – ismernie kell.
TAJ-szám: Társadalombiztosítási Azonosító Jel.
találmány: Szabadalmazható találmány minden új, haladást jelentő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható.
találmánybitorlás: A szabadalmi bejelentést vagy a szabadalomnak a tárgyát másnak a találmányából vették át.
tanú: Az a személy, akinek a bizonyítandó tényről tudomása van.
tanulmányi szerződés: A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében a másik félnek a tanulmányok idejére támogatást nyújt; ez a másik fél pedig vállalja, hogy a tanulmányi szerződés szerinti tanulmányokat sikeresen befejezi, s meghatározott ideig a munkáltatónál munkaviszonyát fenntartja.
tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata, házirendje, nevelési vagy pedagógiai programja.
tanulószerződés: Az iskolai rendszerű szakképzés keretén belül a szakmai gyakorlati képzésre a tanuló és a gazdálkodó szervezet közötti írásbeli szerződés. Kötelező tanulószerződést kötni abban az esetben, ha a szakképző iskola nem rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, s azokat nem is tudja biztosítani.
tanúvallomás megtagadása: A tanúvallomást megtagadhatja a terhelt, illetve a felek bármelyikének hozzátartozója; az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná; aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással e kötelezettségét sértené meg, kivéve ha ez alól felmentették.
tárgyalás berekesztése: Ha a per vagy valamely külön eldöntésre alkalmas kérdés a határozathozatalra megérett, a bíróság a tárgyalást berekeszti.
tárgyalás elhalasztása: A tárgyalás időpontja előtt legalább nyolc nappal a felek által előterjesztett közös kérelemre a bíróság elhalasztja, egyéb esetekben pedig elhalaszthatja a tárgyalást.
tárgyalás felfüggesztése: Ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely büntetőbírósági vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a per tárgyalását ennek jogerős elbírálásáig felfüggesztheti. Abban az esetben is a tárgyalás felfüggesztésének van helye, ha az előzetes kérdés tárgyában másik polgári per vagy eljárás van folyamatban.
tárgyalás mellőzése: Tárgyalás mellőzésével járhat az ügyész indítványára a bíróság a szabadlábon lévő vádlottal szemben, ha végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést, illetőleg önálló intézkedésként járművezetéstől vagy foglalkozástól eltiltást, kiutasítást, próbára bocsátást alkalmaz a vétségi eljárásra tartozó bűncselekmény miatt, és a bűncselekmény tényállása egyszerű, a vádlott az elkövetést beismerte. A tárgyalást a bíróság – mindezen feltételek megléte mellett is – csak akkor mellőzheti, ha a büntetés célja a tárgyalás nélkül is elérhető.
tárgyalás: A felek közvetlen meghallgatása, a bizonyítékok nyilvános feltárása, a vitás kérdések kontradiktórius (szóváltó) megtárgyalása útján a tárgyaláson a bíróság tisztázza a tényállást, s annak jogi minősítéséhez, valamint a jogkövetkezmények meghatározásához szükséges körülményeket.
tárgyalási jegyzék: A tárgyalási napra kitűzött ügyekről tanácsonként (bíránként) készített jegyzék.
tárgyi bizonyítási eszköz: Minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az, amellyel valamely cselekményt elkövettek, s azok nyomait hordozza, vagy a cselekmény elkövetése útján jött létre, amelyet a cselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a cselekményt elkövették.
tárgyi eszközök: A rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.
tárgyi hatály: A jogi normának, ítéletnek vagy határozatnak, illetve szerződésnek vagy más jogi aktusnak az alkalmazási lehetősége a szabályozás tárgya, illetve a jogviszony tartalma szerint.
tárgyi illetékmentesség: Lásd illetékmentesség.
tárgyi jog: A jogszabály anyagi jogi rendelkezéseinek összessége. Ezek érvényesítési eszközeire és módjára vonatkozó eljárási jogokat foglalja össze az alaki jog kifejezés.
tárgyi költségmentesség: A per vagy más polgári eljárás tárgyára tekintettel jogszabály által biztosított költségmentesség, amely azt jelenti, hogy nem kell illetéket fizetni, nem kell az eljárás során felmerülő költségeket megelőlegezni, nem kell perköltség-biztosítékot letenni és a vagyoni viszonyoktól függetlenül a fél igényt tarthat pártfogó ügyvéd kirendelésére. (Költségmentes ügy például a társadalombiztosítási ellátással kapcsolatos per.)
társadalmi szervezet: Az állampolgárok egyesülési jogának gyakorlásaként legalább 10 alapító tag által önkéntesen létrehozott jogi személyiségű szervezet, amely önkormányzattal és a tagság által elfogadott alapszabállyal rendelkezik, az Alkotmányba nem ütköző alapszabályba foglalt célra alakul – s ez nem elsődlegesen gazdasági-vállalkozási jellegű -, továbbá nyilvántartott tagsága van, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A társadalmi szervezet a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el önálló jogi személyiségét. Az önálló ügyintéző és képviseleti szervvel, valamint a működéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkező szervezeti egysége az alapszabály rendelkezése alapján szintén jogi személy lehet. Társadalmi szervezet az egyesület, a szövetség (egyesületek lehetnek a tagjai) és a tömegmozgalom (tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek).
társadalombiztosítási ellátások: Betegségi és anyasági ellátások, nyugellátások, baleseti ellátások.
társadalombiztosítási járulék: Az egészségbiztosítási járulék, továbbá a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék.
társaság: Polgári jogi társaság (ezen belül az építőközösség és az élettársak is), gazdasági társaság, közhasznú társaság, egyesületként működő társaság, vadásztársaság, pertársaság.
tartós külszolgálat: Az a külképviseleten teljesített közszolgálat, amelynek tervezett időtartama – megszakítás nélkül – a három hónapot meghaladja.
tartozásátvállalás: A szerződés kötelezettjével való megállapodás abban, hogy a tartozást átvállalják, s a szerződésben a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. A tartozásátvállaláshoz a jogosult hozzájárulása kell. Ha ez hiányzik, akkor a tartozásátvállalási megállapodás alapján a tartozást átvállaló személy olyan helyzetbe köteles hozni az eredeti kötelezettet, hogy az a lejáratkor a szerződést teljesíteni tudja.
tartozáselismerés: Annak írásbeli nyilatkozattal történő elismerése, hogy a tartozás fennáll. Jogi jelentősége az, hogy a tartozás elismerését követően a bizonyítási teher az előző állapothoz képest megfordul: az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása már nincsen vagy nem is volt.
tartozásigazolás: A munkáltató köteles a munkavállaló adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak nincsen munkabérből, járandóságból levonandó tartozása.
távmunkát végző munkavállaló: A munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló.
távolléti díj: A munkavállalónak munkavégzés hiányában járó díjazás. Munkaviszonyra vonatkozó szabály (jogszabály és kollektív szerződés) határozza meg a távolléti díj fizetésének konkrét eseteit és összegét.
távollevők között kötött szerződés: Olyan szerződés, amelyet gazdálkodó szervezet vagy magyarországi fióktelepe útján külföldi székhelyű vállalkozás és fogyasztó köt egymással a gazdálkodó szervezet áruértékesítő, illetve szolgáltató tevékenységi körében kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján. Távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió.
taxatív: Kimerítő, teljes, részletes, pontos, kihagyás nélküli felsorolás. Ami a taxatív felsorolásban nincsen benne, az a vitatott rendelkezésre nem vonatkozhat.
telepengedély: Jogszabályban meghatározott ipari, szolgáltató tevékenységeket, valamint a környezetre és az egészségre veszélyes anyagok és készítmények raktározására irányuló tevékenységeket telepen vagy építményben, építményrészben, mint önálló rendeltetési egységben csak telepengedély alapján lehet megkezdeni, vagy folytatni. A telepengedélyt a tevékenység folytatója kérelmezi a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjétől.
telephely: A személyi és tárgyi erőforrásoknak az egyesítésével megvalósított gazdasági tevékenység helye.
telephely: (gazdasági jog) A cég – székhelyétől különböző helyen lévő – telephelye a tevékenység gyakorlásának helye.
teljes bizonyító erejű magánokirat: Az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, feltéve ha: 1. a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta; vagy 2. két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító az okiratot előttük írta alá vagy az aláírást magáénak ismerte el (a tanúk lakcímét is fel kell tüntetni az aláírás mellett); 3. a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróság vagy közjegyző által hitelesítve van; 4. a gazdálkodó szerv által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták. Az okirat teljes bizonyító erejének az a jogi jelentősége, hogy a bíróság nem mérlegeli és az ellenfél sikeres ellenbizonyításáig nem is vizsgálja az okirati bizonyíték valóságtartalmát, míg az egyszerű magánokirat bizonyítékként kezelésében az okiratba foglaltak valóságának megítélése a bírói mérlegelés tárgyába tartozó kérdés.
tényleges kár: A károkozó magatartás következtében a vagyonban beállott értékcsökkenés. (Az elmaradt vagyoni előny és a kárenyhítési költségek nélkül.)
tevékeny megbánás: A bűncselekmény elkövetője – mielőtt a cselekményt felfedezték volna – a bűncselekményt a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti és a kárt megtéríti, vagy megtesz minden tőle elvárhatót a kár megtérítése érdekében. A tevékeny megbánás esetében a büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is.
tilos önhatalom: A birtokvédelem alapjául szolgáló jogellenes magatartás, amelynek eredményeképpen a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják.
tisztességtelen gazdasági tevékenység: A versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon, vagy más módon az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően folytatott gazdálkodás.
tiszthelyettesi állomány tagja: A szerződéses vagy hivatásos katona, aki tiszthelyettesi, zászlósi rendfokozatot visel.
tiszti állomány tagja: A szerződéses vagy hivatásos katona, aki tiszti rendfokozatot, illetve az a hivatásos katona, aki tábornoki rendfokozatot visel.
tisztviselő: Az igazságügyi szervnél az érdemi és az ügydöntő feladatokat középfokú vagy felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők látják el. Tisztviselő a bírósági ügyintéző, a pártfogó felügyelői asszisztens, a végrehajtási ügyintéző, továbbá a fővárosi, megyei bírósági végrehajtó, végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt is.
titok – hivatásbeli: Különösen az orvosi, ügyvédi, közjegyzői, lelkészi-egyházi személyi hivatásbeli titok.
titok – törvény által védett: Az államtitok, a szolgálati titok, továbbá az üzleti, a bank-, a biztosítási, az értékpapír-, a pénztártitok, valamint a magántitok.
titokbirtokos: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján az adat minősítője, valamint az a személy vagy szerv, akinek vagy amelynek a minősített adatot hozzáférhetővé tették.
titokvédelmi felügyelő: Az a személy, aki a titokbirtokos szerv vezetőjének felhatalmazása alapján irányítja és ellenőrzi a titokvédelmi feladatok végrehajtását.
toborzópénz: A leszerelési segélyből a szerződéses állomány tagja részére folyósított előleg.
tömegmozgalom: Olyan társadalmi szervezet, amelynek tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek.
törvényes képviselő: A szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok.
törvényes képviselő: A törvény alapján – és nem pedig meghatalmazás alapján – eljáró képviselő. Törvényes képviselő például a gyámügyi igazgatásban a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok; továbbá a polgári jogban a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen nagykorú személy gondnoka, valamint a jogi személy vezetője.
törvényességi kérelem: Az ügyészhez általános törvényességi felügyeleti jogkörében benyújtható jogorvoslati kérelem, amelyben az állampolgár bírósági eljáráson kívüli ügyekben kér ügyészi vizsgálatot és intézkedést.
tudatos gondatlanság: Az elkövető tisztában van magatartásának következményeivel, de könnyelműen bízik azok elmaradásában.
túlmunka: A munkavállaló rendes napi munkaidejét, vagy munkaidőkeretét meghaladó munka. Felső határa 4 egymást követő napon összesen 8 óra, naptári évenként – kollektív szerződéstől függően – legfeljebb 300 óra.
twinning projekt: Ikerintézményi együttműködési projekt.