V
vagylagos illetékesség: Az általános illetékességi ok mellett fennálló, választható másik illetékességi ok. (A polgári eljárásjogban például a felperes választása szerint a károkozás helye, tartásra jogosult lakóhelye, gyermek-elhelyezési perben a gyermek lakóhelye szerint is megállapítható az eljárásra illetékes bíróság.)
vagylagos szolgáltatás: Ha a felek a szerződés tárgyaként több szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy a szolgáltatások közül választani lehet, a választás joga – ha jogszabály kivételt nem tesz – a kötelezettet illeti meg.
vagyonegyesülés: A magánszemélyek által rendelkezésre bocsátott vagyon, amelynek jogi személy létrehozása esetén elkülönült jogi sorsa van (például az alapítvány, vagy kft), míg jogi személyiséggel nem rendelkező vagyonközösségek esetén a közös tulajdonnak – esetleg speciális – szabályai szerint kell az ilyen vagyonegyesülésről külön rendelkezni. (Például a polgári jogi társaság, építőközösség, társasház.)
vagyonfelügyelő: (gazdasági jog) A csődeljárás során a fizetési haladékról szóló végzésben a bíróság által a felszámolók névjegyzékéből kirendelt szakember, aki a hitelezői érdekek szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét, s él azokkal a jogosítványokkal, amelyeket a törvény és a csődegyezség során a hitelezők számára biztosítottak.
vagyoni biztosíték: (pénzügyi jog) Hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított 180 napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) vagy bankgarancia.
vagyoni érték: Minden dolog, jog vagy szolgáltatás – ide nem értve a devizát, valutát és a forintot -, amelynek pénzben kifejezhető értéke van.
vagyoni értékű jogok: Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a márkanév, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.
vagyoni hátrány: A vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.
vagyonkezelés: Vagyongazdálkodási tevékenység, amelynek elsődleges célja az állami feladatellátás és a központi, valamint társadalombiztosítási költségvetési szervek működési feltételeinek hatékony biztosítása, a kincstári vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, értékének növelése.
választottbíróság: A szerződő felek által jogvitájuk esetére írásban kikötött nem állami döntnök, “bíróság”, amelyet az országos gazdasági kamara hoz létre. Választottbíróságot csak akkor lehet külön írásbeli szerződéssel vagy más szerződésben kikötni, ha legalább az egyik fél gazdálkodó szervezet és a jogvita is e tevékenységével kapcsolatos. Törvény által kizárt a választottbíróság kikötése a családjogi perekben, fizetési meghagyásból perré alakult eljárásban, közigazgatási perekben, sajtóhelyreigazítási eljárásban, munkaügyi perekben és végrehajtási perekben. A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; annak végrehajtására a bírósági végrehajtás szabályai alkalmazhatók.
választottbírósági eljárás: Jogszabály vagy a felek írásos megállapodása alapján választottbíróság jár el: 1. gazdálkodó szerv és külföldi fél közötti jogvitás ügyben; 2. külföldi felek közötti jogvitás ügyben; 3. gazdálkodó szervezetek közötti olyan jogvitás ügyek, amelyekre nézve jogszabály a választottbírósági eljárást is lehetővé teszi.
valóság bizonyítása: Nem büntethető rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés miatt az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. A valóság bizonyításának a büntetőeljárásban akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.
védjegy: A termékek és szolgáltatások megkülönböztetésére alkalmas megjelölése. (Lehet szó, ábra, jelzés, hang, fény és mindezek kombinációja is; bármilyen megoldás, amely a megkülönböztetésre alkalmas.)
védjegybejelentés elsőbbségét megalapozó nap: Általában a védjegybejelentés napja (bejelentési elsőbbség); b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség); c) a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményével meghatározott esetekben a megjelölés kiállításának – a bejelentési napnál legfeljebb hat hónappal korábbi – kezdő napja (kiállítási elsőbbség); d) a bejelentő azonos megjelölésre vonatkozó korábbi, folyamatban lévő védjegybejelentésének hat hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).
védjegybitorlás: A védjegy jogosulatlan használata.
védjegylicencia-szerződés (használati szerződés): A védjegyoltalom jogosultja engedélyt ad a védjegy használatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.
védjegyoltalom: Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen a szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, a betű, szám; ábra, kép; sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; szín, színösszetétel, fényjel, hologram; hang; valamint az itt felsorolt egyes megjelölések összetétele.
végkielégítés: 1. A munkavállalót megillető pénzösszeg abban az esetben, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, s fennállnak a Munka Törvénykönyvében meghatározott – munkaviszony tartamára vonatkozó – feltételek. 2. A társadalombiztosítás rendszerében a hozzátartozói nyugellátás egyik fajtája. Jogosult rá az özvegy, akinek özvegyi nyugdíjra jogosultsága újabb házasságkötése miatt szűnik meg, s igényét 1 éven belül előterjeszti. A végkielégítés összege 1 évi özvegyi nyugdíjával egyenlő.
végrehajtás elévülése: A közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 év eltelte után nincs helye végrehajtásnak. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet egyes közigazgatási ügytípusokra.
végrehajtás felfüggesztése: A közigazgatási szerv – vagy felettes szerve – elrendelheti a végrehajtásnak általában 30 napra történő felfüggesztését, ha a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, vagy a felfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja.
végrehajtás szünetelése: Ha az adósnak nincsen lefoglalható vagyontárgya, vagy a végrehajtást kérő a költségeket nem előlegezte meg, vagy az adós a teljesítésre halasztást kapott – a végrehajtás szünetel. A végrehajtást akkor lehet folytatni, ha a szünetelés oka már nem áll fenn.
végrehajtási igényper: A bírósági végrehajtási eljárás során lefoglalt vagyontárgyra igényt tartó személy pert indíthat a végrehajtást kérő ellen, ha igénye olyan jogon alapul, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya. (Például tulajdonában vagy haszonélvezetében áll az adósnál lefoglalt dolog.)
végrehajtási jog elévülése: A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.
végrehajtási kifogás: A közigazgatási határozat végrehajtása során hozott határozat ellen az, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat sérti, 3 napon belül kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító szervnél.
végrehajtási kifogás: A bírósági végrehajtó törvénysértő intézkedése, mulasztása ellen a fél vagy más érdekelt által a végrehajtást foganatosító bírósághoz benyújtható jogorvoslati kérelem.
végrehajtási kifogás: A társadalombiztosítási végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg az intézkedés elmulasztása elleni jogorvoslati kérelem.
végrehajtási lap: A bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata alapján, a büntetőügyben hozott polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalás alapján, a közjegyzői végzés vagy közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján, bírósági – közjegyzői – végrehajtói fegyelmi bíróság határozata alapján, külföldi bíróság határozata alapján, választottbírósági határozat alapján kiállított végrehajtható okirat.
végrehajtási per: Végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per, végrehajtási igényper, foglalás tűrése iránti per, követelés behajtása iránti per.
végrehajtási záradék: A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a megfelelő közjegyzői okiratot, a birtokvitában hozott jegyzői közigazgatási határozatot, az orvosi és ügyvédi fegyelmi hatóság pénzfizetésre kötelező határozatát, a kézizálog-szerződésről szóló közokiratot, az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetéséről szóló szerződést, a munkáltató – a munkavállaló által keresettel nem támadott – írásbeli felszólítását munkavállalói tartozás megtérítésére, valamint kártérítés megfizetésére vonatkozóan.
végrehajtható okiratok: Bírósági végrehajtási lap, bírósági végrehajtási záradékolt okirat, bírósági végrehajtást elrendelő végzés, közvetlen bírósági felhívás, bírósági büntetés vagy intézkedés végrehajtásáról szóló értesítés, bűnügyi zárlatot elrendelő határozat.
végzés: A bíróság az ügy érdemében ítélettel, a többi kérdésben végzéssel határoz. A végzés rendelkezést tartalmazhat az eljárásra (például az eljárás felfüggesztése), a felekre (például idézés), a pervezetésre (például tárgyalás elnapolása), a felek magatartásának befolyásolására (bírságolás), az eljárás rendjének biztosítására (elővezetés), a bizonyítási eljárásra (szakértő kirendelése).
vélelem: Valóságnak elfogadott előfeltételezés, egyik tényből egy másik tényre következtetés helytállósága, a szabályozás vagy döntés valószínű tényállásra alapítása, amelyet jogszabály vagy akár a szerződő felek is megállapíthatnak. (Törvényi vélelem például az ártatlanság vélelme, apaság vélelme, vélelmezett fogamzási idő, kézbesítési vélelem.) A vélelem bíróság előtt megdönthető oly módon, hogy az ellenkezőjét bebizonyítják; ezek a megdönthető, megcáfolható vélelmek. Nem megdönthető és nem megcáfolható vélelem igen ritka a magyar jogban, szerződésekben előfordul ilyen, a felek által felállított abszolút vélelem.
verbális: Szóbeli, élőszóval előadott.
veszélyes üzem működéséből eredő kárért felelősség: A fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személy – az általános kártérítési szabálytól eltérően – csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt elháríthatatlan külső ok idézte elő. A károsult felróható magatartása arányosan csökkenti a veszélyes üzem működtetőjének kártérítési felelősségét. Minden más esetben a veszélyes üzem működéséből eredő kárfelelősség teljes körű. Veszélyes üzem például gépjárművek üzemben tartása, fegyvertartás, mérgező anyagokkal kapcsolatos tevékenység, repülőgép üzemeltetése, magasépítés.
veszélyes: Az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.
veszélyeztetettség: Olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.
veszélyeztetettségi időszak: A minősített időszak kihirdetését közvetlenül megelőző – annak várható bekövetkezését feltételező – állapot (helyzet), amely a kialakult veszélyeztetettségi körülmények alapján hátrányos hatást gyakorol az ország biztonságára, stabilitására, alkotmányos rendjére, a rend- és közbiztonságra, a lakosság élet- és vagyonbiztonságára, a természetes és épített környezetre, és ami miatt rendkívüli kormányzati intézkedések megtétele, gazdasági, pénzügyi erőforrások tervszerű megteremtése szükséges.
veszélyeztető állapot (egészségügyben): Az az állapot, amelyben az azonnali intézkedés hiánya a beteg vagy más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül fenyegető helyzetet eredményezne, illetőleg a környezetére közvetlen veszélyt jelentene.
vesztegetés: Bűncselekmény, amely tartalma szerint a munkavégzési kötelezettség teljesítésével vagy annak megszegésével kapcsolatos előny kérése, előny elfogadása, előny kilátásba helyezése, előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértés. A Büntető Törvénykönyv külön szabályozza a hivatalos személy vesztegetését, az egyéb szervek dolgozói viszonylatában az aktív és passzív vesztegetés eseteit, valamint a sajtóval kapcsolatos vesztegetést.
vételi jog: A tulajdonos által legfeljebb 5 évre engedett jogosultság, amelynek alapján a másik fél a dolgot egyoldalú jognyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogot (opciót) írásba kell foglalni úgy, hogy az tartalmazza a dolog és a vételár meghatározását. A határozatlan időre engedett vételi jog 6 hónap elteltével megszűnik. (Tipikus gyakorlati példa a vételi jogra az állam tulajdonából átruházott önkormányzati bérlakásokra a törvény által biztosított vételi jog.)
vétkesség: A felelősség alapja a polgári jogban az, hogy a személy nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható, és tisztában volt magatartásának következményeivel. Ez róható fel neki, s ezen általános felróhatóság a szándékos és gondatlan jogellenesség különböző fokozataiban jelenik meg konkrétan az ő személyes vétkességeként. Vétkes magatartás a kár szándékosan vagy gondatlanságból történő okozása.
vétójog: Az egyetértési joggal rendelkező személynek az a joga, hogy “nem” szavazatával, vagy egyetértésének kifejezése megtagadásával (például az ellenjegyzés hiányával) megakadályozza a döntést vagy annak végrehajtását. Vétójoga lehet a döntés meghozatalában részt nem vevő, külső személynek is; ilyenkor a vétójog funkciója a külső, végső kontroll biztosítása, s megjelenési formája a kifejezetten vétót emelő jognyilatkozat.
vétőképesség: Az ember képessége vétkes magatartásra. Az a tudati állapot (gyermek esetében fejlettség és szocializáltság), amelyből megállapítható, hogy a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében korlátozott személy a károkozáskor mennyire volt tisztában magatartásának következményeivel, s mennyire volt képes e felismerésnek megfelelően irányítani cselekedeteit. A vétőképtelenség a vétkesség fennállásának lehetőségét zárja ki. A vétőképtelen személy károkozásáért gondozója felel.
vétőképtelen: Vétőképessége hiányzik.
vétség: Minden olyan bűncselekmény, amely nem minősül bűntettnek. Vétség tehát minden gondatlanságból elkövetett bűncselekmény és minden olyan szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a Büntető Törvénykönyv 2 évi szabadságvesztést, vagy ennél enyhébb büntetés kiszabását rendeli el.
vezénylés: Az állomány tagjának az eredeti szervezeti egységétől meghatározott szolgálati feladat (képzés) teljesítése céljából más szervezeti egységhez, illetve szervezeti egységen belüli más feladat ellátására, illetve külszolgálatra határozott, illetőleg a rendelkezési állományból más szervhez határozott vagy határozatlan időtartamra történő átirányítása.
vezető állású munkavállaló: A munkáltató vezetője, vezető-helyettese, valamint az, akit a tulajdonos ilyennek minősít.
vezető tisztségviselő: A gazdasági társaság ügyvezetését látják el – a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó törvényi rendelkezések szerint. Vezető tisztségviselő a közkereseti és a betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag (tagok), közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k).
vezető tisztségviselő: Nonprofit szervezeteknél az alapítvány és a közalapítvány kezelője, illetőleg kezelő szervének (szervezetének) és felügyelő szervének elnöke és tagja; a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti vagy felügyelő szervének elnöke és tagja; a közhasznú társaság ügyvezetője, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagja, továbbá a közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a létesítő okirat szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy.
vis major: Előre nem látható és el nem hárítható külső erőhatás, amely kizárja a károkozásért polgári jogi felelősség érvényesítését (például földrengés, villámcsapás).
viszontkereset: Az alperes a felperes ellen az elsőfokú ítélet meghozatala előtt viszontkeresetet indíthat, ha az ekként érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból ered, vagy a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas.
visszaélés okirattal: Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, vagy azt megsemmisíti, megrongálja vagy eltitkolja, bűncselekményt (vétséget) követ el.