F

/in /by

fegyelemsértés: Az a tevékenység vagy mulasztás, amellyel a katona szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét, a szolgálati rend és fegyelem szabályait vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul) megszegi, ha cselekménye nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek.

fegyelmi büntetések: Megrovás, előmeneteli várakozási idő meghosszabbítása, köztisztviselő előmeneteli rendszerben visszavetése, köztisztviselői juttatás csökkentése vagy megvonása, címtől való megfosztás, vezetői megbízatás visszavonása, köztisztviselő hivatalvesztése, közalkalmazott elbocsátása.

fegyelmi eljárás: Munkaköri kötelezettség vétkes megszegése miatt a köztisztviselő és a közalkalmazott ellen a munkáltató által indítható eljárás fegyelmi büntetés kiszabása céljából.

fegyelmi vétség: A közalkalmazott súlyosan -, a köztisztviselő bármilyen mértékben a közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségét vétkesen megszegi.

fél a polgári perben: A felperes, az alperes és a beavatkozó.

félbeszakadása eljárásnak: A fél halála esetén a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig, a fél cselekvőképességének elvesztése miatt a törvényes képviselő bejelentéséig, a törvényes képviselő halála esetén az új törvényes képviselő bejelentéséig, háború vagy más elháríthatatlan esemény miatti bírósági szünet okán a per félbeszakad. A félbeszakadással minden határidő megszakad és a félbeszakadás megszűnésétől újrakezdődik.

felbontó feltétel: Olyan feltétel, amelynek beállása a szerződés hatályát felbontja.

felbujtás: Másnak a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére szándékosan történő rábírása.

felelős őrzés: Ha valaki egy dolgot más érdekében anélkül tart magánál, hogy arra külön jogviszony alapján joga vagy kötelezettsége lenne, köteles a dolgot a tulajdonos költségére és veszélyére mindaddig épségben megőrizni, ameddig a tulajdonos azt át nem veszi tőle. A felelős őrző a dolgot költségei megtérítéséig visszatarthatja.

felelősségbiztosítás: Biztosítási ágazat, amelyben a biztosító a szerződésben meghatározottak szerint mentesíti az ügyfelet olyan kár megtérítése alól, amelyért a jogszabály alapján az ügyfél a felelős.

felettes: Az állomány köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vezetője, aki a beosztottai tekintetében – vezetői szintjének megfelelően – értelemszerűen gyakorolja a (2)-(5) és a (8) bekezdésben felsorolt parancsnokokat, illetve elöljárókat megillető jogosultságokat.

felhasználás joga: A mű felhasználásának minősül különösen a többszörözés, a terjesztés, a nyilvános előadás, a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként, a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése, az átdolgozás, a kiállítás.

feljebbvaló: Az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú.

feljelentés elmulasztása: Bűncselekmény olyan esetekben, amelyekre a törvény kifejezett feljelentési kötelezettséget ír elő azzal, hogy a bűncselekmény törvényi tényállásánál a tudomásra jutást és hallgatást büntetni rendeli. Ilyenek például az állam elleni bűncselekmények, terrorcselekmények.

feljelentés: A büntetőeljárást megindító irat vagy jegyzőkönyvbe foglalt bejelentés. Bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést.

feljelentési kötelezettség: A feljelentés kötelező azokban a Büntető Törvénykönyvben meghatározott esetekben, amelyekben a feljelentés elmulasztása önmagában is bűncselekmény. (Például a terrorcselekmény, állam elleni bűncselekmények.)

fellebbezés: Az első fokon hozott határozat, ítélet elleni jogorvoslati kérelem a másodfokú szervhez.

fellebbezési ellenkérelem: A másik fél fellebbezésével kapcsolatos kérelem, amelyben a fellebbezésre tett észrevételek alapján a fellebbezés részben vagy egészben történő elutasítása kérhető. A fellebbezési ellenkérelmet legkésőbb a fellebbezési tárgyaláson kell előterjeszteni.

felmentés: A kinevezéssel létrejött jogviszony (például közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony) megszüntetése.

Felmondás (munkajogi) : A munkaviszony megszüntetése az egyik fél részéről. Két típusa van: a rendes felmondás és a rendkívüli felmondás.

Felmondás (polgári jogi) : A szerződés megszűnését eredményező jognyilatkozat.

felnőttképzési tevékenység: A rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.

felperes: A polgári perben az a fél, aki az alperes ellen a pert megindította.

felróhatóság: A felelősség alapja a polgári jogban az, hogy a személy nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. Ez róható fel neki, s ezen általános felróhatóság a szándékos és gondatlan jogellenesség különböző  fokozataiban jelenik meg konkrétan az ő személyes vétkességeként. A polgári jogi felelősség (például a kártérítési kötelezettség) alapja tehát a felróhatóan jogellenes magatartás. A felróhatóság általános esete a vétkesség, speciális a különleges védekezés elmulasztása.

felszámolási eljárás: Fizetésképtelenség miatt az adós jogutód nélküli megszüntetésének folyamata, amelyben a hitelezők a törvény szerint meghatározott módon nyerhetnek kielégítést.

felszámoló: A felszámolási eljárásban a bíróság által kirendelt személy, akinek feladata a felszámolási eljárás törvényes, hatékony, hitelezői érdekeket érvényesítő lefolytatása. A felszámolási eljárás időtartama alatt a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jognyilatkozatot csak a felszámoló tehet.

feltétel: A jövőben beálló vagy lehetségesen beálló körülmény, amely a szerződés hatályát felfüggeszti, felbontja, módosítja vagy megszünteti.

fenntartó: Az a jogi személy (helyi önkormányzat, állami szerv, egyházi jogi személy, intézmény, vállalat, szövetkezet, alapítvány, társadalmi szervezet, nemzeti és etnikai kisebbségi érdek-képviseleti szervezet, kisebbségi önkormányzat és más jogi személy), illetőleg természetes személy (mint egyéni vállalkozó), amely, illetve aki a szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges jogosítvánnyal rendelkezik, és a törvényben meghatározottaknak megfelelően a szolgáltató intézmény működéséhez szükséges feltételeket biztosítja.

fenyítés: A katonával szemben kiszabható fegyelmi jogkövetkezmény; a katonai fegyelemsértés szankciója. Fenyítések: feddés, megrovás, kimaradás és eltávozás megvonása, legfeljebb 21 nap fogdafogság, egyenruha viselésétől eltiltás, rendfokozati várakozási idő meghosszabbítása, alacsonyabb rendfokozatba visszavetés, alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés, szolgálati viszony megszüntetése tartalékállományba helyezéssel, lefokozás.

FEUVE: Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés.

FIFO módszer: Az elsőként bevételezett eszköz elsőként kiadva; az elsőként megvásárolt (előállított) eszköz kerül először értékesítésre (felhasználásra), következésképpen az időszak végén az eszközök között maradó tételek a legutóbb megvásárolt (előállított) tételek.

fióktelep: Olyan telephely, amely más városban vagy községben – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye és telephelye.

fixdíj: Jogszabályban meghatározott összegű havi díjazás.

fizetés nélküli szabadság: A szabadságnak az a speciális formája, amelyben a munkaviszony változatlanul fennáll, de munkabérre vagy más munkavégzéshez kapcsolódó juttatásra a munkavállaló nem jogosult. A munkáltató két esetben köteles biztosítani a munkavállaló számára a Munka Törvénykönyvében meghatározott mértékű fizetés nélküli szabadságot:                 1. tartós ápolásra, gondozásra szoruló közeli hozzátartozó otthoni ápolása céljából;           2. saját részére történő magánerős lakásépítés céljából. Minden más esetben a munkáltató mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy ad-e fizetés nélküli szabadságot.

fizetés: Munkabér, munkavégzés ellenértéke.

fizetési meghagyás: Nemperes bírósági eljárás, amellyel pénz fizetésére vagy ingó dolog kiadására irányuló követelés érvényesíthető. Kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthető – per tehát nem indítható – a törvényben meghatározott összeget meg nem haladó pénzkövetelés tárgyában. A fizetési meghagyás a kérelmező által közölt adatok alapján kibocsátott bírósági végzés, amely a fizetés teljesítésére szólít fel. Ellene a kötelezett fél jogorvoslati kérelmet (ellentmondást) nyújthat be; ebben az esetben az eljárás átalakul polgári perré. A fizetési meghagyás ellentmondás hiányában jogerőre emelkedik, s ugyanúgy megtámadhatatlan, végleges és végrehajtható bírósági határozatnak minősül, mint a jogerős ítélet.

fizetőeszköz: A pénz és a pénzhelyettesítő eszköz. (Csekk, hitelkártya, bankkártya, váltó, utalvány, bemutatóra szóló takarékbetétkönyv és más hasonló gazdasági rendeltetésű okmány.)

fluktuáció: Munkaerő-változás, -vándorlás, -áramlás, -cserélődés.

foglalás: A bírósági végrehajtó végrehajtási cselekménye, ingóságok lefoglalása.

foglalkozási betegség: Az a betegség, amely a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezett. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek körét jogszabály állapítja meg. Nem üzemi baleset az a baleset, amely a) kizárólag a sérült ittassága miatt, vagy b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

foglalkozástól eltiltás: Büntetőbíróság által kiszabható mellékbüntetés olyan elkövetővel szemben, aki szakképzettséget igénylő foglalkozás szabályainak megszegésével -, vagy foglalkozásának felhasználásával szándékosan követte el a bűncselekményt. Végleges hatállyal az tiltható el a foglalkozástól, aki annak gyakorlására alkalmatlan. A határozott időtartamú foglalkozástól eltiltás 1 évtől 10 évig terjedhet.

foglalkoztatásra irányuló jogviszony: A magyar jog hatálya alá tartozó minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya természetes személy által ellenérték fejében végzett munka. Ilyen a munkaviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelő szülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya.

foglalkoztatott: Aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.

foglaló: A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül adott pénzösszeg vagy más dolog. A szerződésből kétséget kizáróan ki kell tűnnie annak, hogy a szolgáltatást foglalóként nyújtották. A foglaló összege a szerződés teljesítése esetén a szolgáltatás ellenértékébe beszámít. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszafizetni.

fogyatékos személy: Az, aki érzékszervi, illetve mozgásszervi képességében korlátozott -, valamint értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során.

fulladást (aszfixiát) okozó anyagok: Egyszerű fojtó- vagy inert gázok, pl. acetilén, argon, etán, etilén, hélium, hidrogén, metán, neon, propán, propilén, amelyek meghatározott koncentrációt elérve a légtérből az oxigént kiszorítják és az oxigén aránya a normális atmoszférás nyomáson 18% (V/V) alá csökken, aminek következtében elégtelen oxigénellátás tünetei lépnek fel.

függelemsértés: Fegyelemsértés, alárendeltség megsértése, parancsmegtagadás.

E

/in /by

egészségbiztosítási pénzellátások: A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz.

egészségkárosító kockázat: A munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket vagy határérték hiányában a munkáltató által a biztonsági adatlapok valamennyi adatának figyelembevételével végzett kockázatbecslés a kockázat mértékét csökkentendőnek jelzi. Határérték hiányában az eltűrhető szennyezettségi szintnek – az anyag egyéb veszélyeinek figyelembevételével – a NOAEL egyötödét, illetve ennek hiányában a NOEL egytizedét kell tekinteni;

egészségügyi adat: Az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátó hálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).

EGT állampolgár: Aki az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgárságával rendelkezik.

egyéb tartózkodási hely: A polgárok személyi és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásába be nem jelentett, akár életvitelszerű, akár ideiglenes vagy alkalomszerű tartózkodásra szolgáló hely.

egyenes szándék: A szándékosság direkt formája. Egyenes szándékkal cselekszik, aki magatartásának következményeit kifejezetten kívánja.

egyenesági felmenő: Szülők, nagyszülők, dédszülők, ükszülők.

egyenesági rokon: Azok a rokonok, akik közül egyik a másiktól származik. (Szülő, nagyszülő, dédszülő, illetve a gyermek, unoka, dédunoka.)

egyesülési jog: A társadalmi szervezetek (egyesület, szakszervezet, párt, klub, kör, társaság, érdekvédelmi szervezet) és más személyegyesülések létrehozására, működtetésére irányuló alapvető emberi-állampolgári szabadságjog.

egyesület: Önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és jogi személyiséggel rendelkező társadalmi szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsága van és céljainak elérése érdekében szervezi tagjai tevékenységét.

egyetemleges felelősség: A jogosult bármelyik kötelezettől követelheti és behajtathatja az egész tartozást. Ha ez megtörténik, akkor a fizetést teljesítő vagy elszenvedő egyik kötelezett a többiekre eső arányos részt követelheti és behajtathatja a többi kötelezettől. Egyetemleges felelősség áll fenn: 1. ha több kötelezett van a szerződésben és a szerződés az egyes kötelezettek egyetemlegesen felelősségéről rendelkezik; 2. ha nem osztható az a szolgáltatás, amellyel többen tartoznak; 3. ha többen közösen okoznak kárt.

egyezmény: A nemzetközi szerződés egyik fajtája; általában valamely szakkérdésre irányuló nemzetközi jogi szabályokat tartalmaz. (Például konzuli egyezmények, jogsegélyegyezmények.) Vannak átfogó tárgyú egyezmények is, mint például a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény.

egyeztetés: Ha a munkáltató a munkavállaló vagy munkavállalói érdekképviselet által benyújtott jogorvoslati kérelemmel (kifogás vagy munkaügyi jogvita kezdeményezése) nem ért egyet, egyeztető tárgyalást köteles tartani. A munkaügyi bíróság előtt csak az eredménytelen egyeztetést követően indítható a per.

egyeztetőbizottság: Kollektív munkaügyi vita rendezése érdekében a felek által felkért döntőbíró által létrehozott ad hoc testület, amelybe a felek azonos számú képviselőt küldenek.

egyezség: A felek megegyezése a jogvita tárgyában vagy a vitás kérdések egy részében. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak, akkor a bíróság azt végzéssel jóváhagyja. A bírósági végzéssel jóváhagyott egyezségnek ugyanaz a hatálya, mint a bírói ítéletnek.

egységes szerkezetbe foglalás: Kodifikációs és jogszabályszerkesztési módszer. Tágabb értelemben jelenti minden hatályos joganyag elkészítését, tehát a revízió eredményeként elvégzett kompilációt és az új joganyagot beillesztő inkorporációt is. Szűkebb értelemben az ugyanazon életviszonyokat szabályozó különböző szintű jogszabályok egységes szerkezetbe foglalását jelenti.

egyszerű többség: Szavazáskor az érvényes szavazatok többsége.

együttes felelősség: Ha több kötelezett van a szerződésben – és a szolgáltatás osztható, illetve a szerződés nem határoz meg rájuk egyetemleges felelősséget -, akkor közöttük a felelősség aránya a szerződés szerinti mértékben oszlik meg. Ha a szerződés e mértékről nem szól, akkor felelősségük egyenlő arányú.

éjszakai munka: 22 órától 06 óráig végzett munka.

elektronikus dokumentum: A csak számítógéppel olvasható (mágneslemezen, CD-ROM-on vagy egyéb digitális formában megjelenő) dokumentum, beleértve azt a szoftvert is, amely az elektronikus dokumentum része, illetve annak használatához szükséges.

elévülés: Az elévült követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni. A polgári jogi követelések elévülési ideje 5 év, a munkaviszonnyal kapcsolatos igényeké 3 év (bűncselekménnyel okozott munkajogi kár esetében 5 év), amely időtartamot megszakítja a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton történő érvényesítése, a tartozáselismerés, a szerződésmódosítás, az egyezség, , valamint a végrehajtási cselekmény. Az elévülés megszakadása után az elévülés újból megkezdődik.

elfogultsági kifogás: Kizárási okra hivatkozó bejelentés, beadvány a bírósághoz, hatósághoz.

eljárás felfüggesztése: A határozathozatalhoz szükséges előzetes kérdés más szerv által történő elbírálásáig az eljáró  szerv az eljárást felfüggeszti. Előzetes kérdés más szerv által történő elbírálásáig vagy az ismert elkövető távollétének megszűnéséig a szabálysértési hatóság az eljárást felfüggesztheti; két éven belül azonban az eljárást a rendelkezésre álló adatok alapján be kell fejezni.

ellenjegyzés: Az egyetértést vagy legalábbis a vétójog alkalmazásától való tartózkodást kifejező aláírás. Valamely jogi aktus érvényességéhez vagy meghatározott joghatás eléréséhez szükséges – szerződés esetében az ügyletben félként nem szereplő – személy egyetértését kifejező aláírás. Az alkotmányjogban  a hatalmi súlyok és ellensúlyok eszközeként például a köztársasági elnök egyes döntéseinél a kormány tagjainak van ellenjegyzési joga (pl. bizonyos kinevezéseknél); a közigazgatási jogban a jegyzőnek van ellenjegyzési joga az önkormányzati kötelezettségvállalásoknál: például a szerződések e nélkül érvénytelenek); a polgári jogban az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez, a gazdasági jogban pedig a cégnyilvántartásba vételhez szükséges a szerződések szakszerűségi kontrollját biztosító ügyvédi ellenjegyzés.

ellentmondás: A bírósági meghagyás vagy fizetési meghagyás ellen tizenöt napon belül benyújtható jogorvoslati kérelem. Az ellentmondás következtében fizetési meghagyás esetében az addig nemperes eljárás perré alakul át.

elmaradt jövedelem: A munkáltató által a munkavállalónak okozott kár egyik része. Magába foglalja a munkaviszonyon belüli elmaradt jövedelemként az elmaradt munkabért és azon rendszeres szolgáltatások pénzbeli értékét, amelyekre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, hogy azokat a károkozást megelőzően rendszeresen igénybe vette. Munkaviszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni. Mindkét esetben az elmaradt jövedelem számításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban történő bekövetkezésével már előre számolni lehetett.

előleg: A teljesítés megkezdése, előre fizetés. Az előleg összege a teljesítésbe (például a vételárba) teljes egészében beszámít.

előszerződés: Szerződés arról, hogy a felek meghatározott feltételek mellett a jövőben szerződést kötnek egymással.

első szakképesítés: Az iskolai rendszerű oktatás keretében szerzett minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosít.

emberi jogok: Az állampolgári jogok teljes köre azzal, hogy minden embert (állampolgárságára tekintet nélkül) megilletik a Magyar Köztársaság területén a nemzetközi szerződésekben és az Alkotmányban emberi jogokként kinyilvánított jogosultságok és védelmek.

engedményes: Az engedményezési szerződésben az a fél, akire az engedményező a jogosultságát átruházza.

engedményezés: A szerződés jogosultja a követelését másra átruházza, s ezzel az új jogosult (engedményes) a régi jogosult (engedményező) helyébe lép. Az engedményező a szerződés kötelezettjét értesíteni köteles, mert az engedményezés napjától a kötelezett az új jogosultnak teljesíthet érvényesen. Nem lehet engedményezni a kifejezetten személyhez kötött követeléseket, például a tartásra jogosultságot.

engedményező: (polgári jog) Az engedményezési szerződésben az a fél, aki az engedményesre a jogosultságát átruházza.

építészeti akadálymentesítés: Annak biztosítása, hogy az épített környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított legyen, ideértve azokat a fogyatékos személyeket is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

érdek-képviseleti szervezetek: Az egyesülési szabadságot élvező legreprezentatívabb munkaadói és munkavállalói szervezetek.

érdemi válasz: Amelyből megállapítható a megkérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka.

erkölcsi bizonyítvány: A hatósági erkölcsi bizonyítvány a bűntettesek nyilvántartásának adatairól a nyilvántartás kezelője által az érintett kérelmére kiállított közokirat, amely általában a kiállításától számított három hónapig érvényes. A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait, büntetlensége illetve mentesítésben részesülése, továbbá a vádemelés elhalasztása esetén a “bűntettesek nyilvántartásában nem szerepel” közlést, büntetett előélete esetén az egyes büntetésekre és intézkedésekre vonatkozó adatokat. Bizonyos munkakörök betöltésénél (pl. a közhivatalok viselésénél) a munkaviszonyban való alkalmazhatóság feltételeként jogszabály előírhatja hatósági erkölcsi bizonyítvány bemutatását.

erkölcsi kár: Nem vagyoni kár.

erőszak: Fizikai erőhatás kifejtése, alkalmazása.

értékelemzés: Döntéselőkészítő módszer, amely egyrészről a termék vagy szolgáltatás funkciójának, másrészről az előállítási (beszerzési) költségeinek viszonyát vizsgálja, s ezzel a vizsgálattal magának a terméknek, szolgáltatásnak az értékességét növeli, hitelesíti.

értéknap: A hitelintézet vagy a megbízó által a fizetési megbízás teljesítésének megkezdésére az átutalási megbízásban megjelölt, a befogadáshoz képest későbbi időpont.

értéknyilvánítás: Postai különszolgáltatás, amelynek keretében a postai szolgáltatót a könyvelt küldeményért a feladó által a feladáskor meghatározott összeg erejéig kártérítési felelősség terheli.

értékpapír: A forgalomba hozatal helyének joga szerint értékpapírnak minősülő befektetési eszköz. A kiállító (kibocsátó) feltétlen és egyoldalú kötelezettséget vállal arra, hogy ő maga vagy az értékpapírban megnevezett más személy az értékpapír ellenében meghatározott ellenszolgáltatást nyújt az értékpapír jogosultjának. Az értékpapírral kapcsolatos formai, tartalmi és eljárási követelményeket jogszabály határozza meg; ezek megsértése esetén az okirat nem tekinthető értékpapírnak. Az értékpapír két fő típusa a névre szóló vagy a bemutatóra szóló. Értékpapír például a részvény, kötvény, kincstárjegy, kárpótlási jegy, vagyonjegy, letéti jegy, a váltó, a csekk és a közraktári jegy.

eseti gondnok: Ha a törvényes képviselő, a gyám vagy a gondnok az adott ügyben bármely okból nem járhat el a gondnokolt képviseletében; vagy nem tud eljárni, illetve a gondnok személye nem állapítható meg; vagy az ismeretlen helyen tartózkodó, esetleg ügyeinek vitelében akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges, a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki.

eshetőleges szándék: A szándékosságnak az a fajtája, amikor az elkövető a magatartásának következményeivel tisztában van, és azok eshetőleges bekövetkezésébe belenyugszik.

EU: Európai Unió.

európai közösségi jogász: Az ügyvédi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni annak a személynek a Magyar Köztársaság területén kifejtett tevékenységére, aki az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamnak állampolgára, és a külön jogszabályban meghatározott szakmai megnevezések valamelyike alatt ügyvédi tevékenység folytatására jogosult az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában. Aki európai közösségi jogászként a Magyar Köztársaság területén állandó jelleggel kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, köteles kérelmezni, aki pedig eseti jelleggel szolgáltatást nyújtóként kíván ügyvédi tevékenységet folytatni, kérelmezheti az európai közösségi jogászok kamara által vezetett névjegyzékébe történő felvételét.

Európai Megállapodás: A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény.

európai üzemi tanács: A törvény szerint létrehozott, a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló tanács, amely a közösségi szinten működő vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok munkavállalóinak képviselőiből álló, legalább három és legfeljebb harminc tagból áll. Minden tagállamból, amelyben a közösségi szinten működő vállalkozásnak vagy vállalkozáscsoportnak telephelye vagy vállalkozása működik, egy munkavállalói képviselőt kell küldeni az európai üzemi tanácsba. Az európai üzemi tanács tagjának jelölésével egyidejűleg gondoskodni kell póttag jelöléséről is. Azokból a tagállamokból, amelyekben a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport által foglalkoztatott munkavállalói létszám: a) legalább huszonöt százalékát foglalkoztatják, további kettő; b) legalább ötven százalékát foglalkoztatják, további négy; c) legalább hetvenöt százalékát foglalkoztatják, további hat munkavállalói képviselő küldhető az európai üzemi tanácsba.

ex lex: Törvényen kívül. Törvény által nem szabályozott viszony, állapot, helyzet.

ex nunc hatály: Mától érvényesülő, jövőbeli hatály. Azt jelenti, hogy a jogszabálynak, szerződésnek vagy bírósági ítéletnek nincsen a kihirdetés, szerződéskötés vagy ítélethozatal napjától visszafelé számított, múltbeli hatálya.

ex officio: Hivatalból, hivatalánál és beosztásánál fogva. (Például a Bank elnöke ex officio az Igazgatói Tanács elnöke.)

ex tunc hatály: Visszaható hatály. Azt jelenti, hogy jogszabály, szerződés vagy bírósági ítélet hatálya a kihirdetés, szerződéskötés vagy ítélethozatal napját megelőző múltbeli időszakra is kiterjed.

expozíció: A munkahelyen jelen lévő veszélyes anyagok hatásának való kitettség, amely a munkavállalót (az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül) éri; mennyiségi meghatározására a munkahely légterében lévő ún. expozíciós koncentráció vagy az expozíciós terhelés (szervezetbe időegység alatt jutó vegyi anyag dózis) és az expozíciós idő szorzata szolgál.

expozíció-hatás összefüggés elemzése: A toxikológia szabályai alapján elvégzett, a determinisztikus dózishatás esetében a hatástalan küszöb- és letális koncentráció-, a sztochasztikus hatású anyagok esetében a 10 mikrorizikó kockázatot jelentő szint meghatározása.

expozíciós idő: A munkavállaló által a vegyi anyaggal szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti és éves időtartam órákban, napokban, hetekben kifejezve.

D

/in /by

decentralizálás: A központosítottság megszüntetése. Központi hatáskörök, feladatok szétosztása, széthelyezése a regionális vagy helyi szervekhez.

dematerializált értékpapír: Az értékpapírokról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint, elektronikus úton, számítógépes jelként előállítható, illetve továbbítható értékpapír.

dematerializált részvény: Olyan részvény, amelyre a nyomdai úton előállított részvény szabályait kell alkalmazni két eltéréssel: a részvény sorszámát nem kell feltüntetni rajta, s a részvénytársaság igazgatósága két tagjának aláírását – az értékpapírokra vonatkozó törvény rendelkezéseknek megfelelően – a kibocsátó által kiállított és a központi értéktárban elhelyezett okiraton kell feltüntetni. A dematerializált részvény az aláírás helyett, az okiratot cégszerűen aláírók nevét tartalmazza. Nyomdai úton előállított részvény átalakítható dematerializált részvénnyé. Az átalakítás részletes szabályait az értékpapírokról szóló törvényi rendelkezések állapítják meg.

derivatív (származtott) ügylet: Olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva).

díjkitűzés: Meghatározott teljesítmény vagy eredmény létrehozója számára nyilvánosan díj ígérete. A díj átadása a díjkitűzőt akkor is terheli, ha a teljesítmény vagy eredmény nem a díjkitűzésre tekintettel jött létre.

diszkrecionális jog: Kizárólagosan gyakorolt jog. (Például a mérlegelési jog diszkrecionális jog, mert kizárólag e hatáskör gyakorlója dönti el, hogy milyen tényezőket vesz figyelembe döntésénél és miket nem, hogyan súlyozza azok jelentőségét stb.)

diszkrimináció tilalma: Az állampolgárok alkotmányos jogegyenlőségét sérti minden olyan hátrányos megkülönböztetés, amely faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint érinti az emberi, állampolgári jogokat.

diszkrimináció: Hátrányos megkülönböztetés.

diszpozíció: Jogszabály tényállást megállapító része; ítéletnek és határozatnak a rendelkező része. Valamely életviszonyra vonatkozó jogszabályi rendelkezés.

diszpozitív: Kiegészítő, közvetítő, eltérést engedő szabály. A jogszabálynak az a típusa, amelyet csak akkor kell alkalmazni, ha a felek nem tértek el szerződésükben a jogszabálytól. Ellentéte a kogens jogszabály, amelytől eltérni törvényesen nem lehet. Jellemzően diszpozitív szabályrendszer a polgári jog, kogens a büntető eljárásjog.

doktorandusz: A doktori (PhD), illetve mester- (DLA) képzésben részt vevő hallgató, akit a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogok illetnek meg és kötelezettségek terhelnek.

doktorandusz-hallgatói jogviszony: A doktorandusz hallgató és a felsőoktatási intézmény között fennálló jogviszony, amelynek tartalmát a doktorandusz hallgatónak és az intézménynek a felsőoktatásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogai, illetve kötelezettségei alkotják. A hallgatói jogviszonyt doktori képzésre jogosult felsőoktatási intézmény diákigazolvány kiadásával, illetve érvényesítésével igazolja.

doktori képzés: Egyetem által végzett, doktoranduszhallgatói jogviszonyt eredményező, három év (36 hónap) tanulmányi időtartamú posztgraduális szintű képzés, amely a doktori fokozat elnyerésére készít fel. A doktori képzés rendszeres tanulmányi, kutatási és beszámolási tevékenység, amely magában foglalja az egyetem doktori szabályzatában előírt kötelezettségek teljesítését, így a doktori szigorlat kivételével a doktori vizsgák eredményes letételét is;

doktorjelölt ( mesterjelölt ): A doktori tanulmányait befejezett személy, aki a doktori (mester) fokozat megszerzésére irányuló eljárás alatt áll. A doktorjelölt nem doktorandusz, nem áll hallgatói jogviszonyban;

dolgozó: Munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban munkát végző személy.

dolgozói részvény: Az alapító okirat (alapszabály) rendelkezéseinek megfelelően a részvénytársaságnál teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára – ingyenesen vagy kedvezményes áron – kibocsátható névre szóló részvény. A részvénytársaság olyan dolgozói részvény kibocsátásáról is határozhat, amely a részvényesek között felosztható adózott eredményből – az osztalékelsőbbséget biztosító részvényt követően – a más részvényfajtába, illetve részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően jogosít osztalékra.

dolog: Fizikailag meghatározható, birtokba vehető tárgy. Két fajtája az ingatlan (például lakás, helyiség, telek, föld, erdő) és az ingó (például szerszám, jármű, alkatrész, anyag, eszköz, energia, értékpapír, pénz) dolog. Nem dolog a személy és a jog.

döntőbíró: A kollektív munkaügyi vita rendezéséhez, eldöntéséhez a felek által – megállapodásuk alapján – igénybevett személy. A döntőbíró döntése kötelező a felekre, ha ennek a felek előzetesen írásbeli nyilatkozattal alávetették magukat.

döntvénytár: A Legfelsőbb Bíróság döntéseit kollégiumonként (büntető, polgári, gazdasági, munkaügyi, közigazgatási) tartalmazó kiadvány.

C

/in /by

cégjegyzék: A cégre vonatkozó – törvényben meghatározott – adatok nyilvántartása a cégjegyzékben történik. A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a) a cég cégjegyzékszámát; b) a magyar, illetve külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam(ok) betűjelét; külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetében pedig a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam betűjelét; c) a cég nevét; d) a cég székhelyét; e) a létesítő okirat keltét; f) a cég főtevékenységét és a létesítő okiratban feltüntetett további tevékenységi köreit, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint; hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör esetében – az engedély megadása után – az engedély számát és érvényességi időtartamát; g) a cég jegyzett tőkéjét, és ezen belül a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét; h) a képviselet módját (önálló vagy együttes); i) a cég képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is; j) a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét; k) a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét; l) a cégbejegyzés időpontját.

cégjegyzési jog: A cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén úgy is rendelkezni lehet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy az egyik aláíró mindig meghatározott személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon – vagy önállóan vagy mással együttesen – jegyezheti a céget.

cégkivonat: A cégjegyzék fennálló adatait tanúsítja hitelesen.

cégmásolat: A cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát tanúítja hitelesen.

címzetes államtitkár: A Kormány valamelyik tagjának irányításával ellátja a miniszterelnök által meghatározott közigazgatási feladatokat. A címzetes államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki, és menti fel. A címzetes államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat általában az irányítást ellátó miniszter gyakorolja. A közigazgatási államtitkárnak a hivatali szervezet vezetésével kapcsolatos jogköre nem terjed ki a címzetes államtitkár által ellátott feladatokra. A címzetes államtitkár jogállására és felelősségére a közigazgatási államtitkárra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

civil szervezet: Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány (ide nem értve a közalapítványt).

civil: A közigazgatástól és katonaságtól független.

csalás: Jogtalan haszonszerzés végett másnak a tévedésbe ejtése, tartása és ezzel kár okozása. Értéktől és az elkövetés módjától függően szabálysértés, vétség vagy bűntett.

csekk: Olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó utasítja azt a pénzintézetet, amelynél követelése (például bankszámlán elhelyezett pénze) van, hogy a csekk alapján meghatározott pénzösszeget fizessen ki. A csekk lehet bemutatóra vagy névre szóló, és forgatható (átruházható) is.

cselekvőképesség: A jogok gyakorlásának képessége. Aki cselekvőképes, az önmaga tehet bármilyen jognyilatkozatot és köthet szerződéseket.

cselekvőképtelenség: A cselekvőképesség teljes hiányának állapota. Aki cselekvőképtelen, az nem tehet érvényes jognyilatkozatot, nevében törvényes képviselője jár el. Cselekvőképtelen            1. a törvény erejénél fogva a 14 évnél fiatalabb kiskorú,             2. jogerős bírósági ítélet folytán az a személy, aki a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett (elmeállapot vagy szellemi fogyatkozás miatt),                 3. gondnokság alá helyezés nélkül is az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.

csődbűntett: Aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén a Büntető Törvénykönyvben meghatározott különböző elkövetési magatartásokkal a hitelezők kielégítését részben vagy egészben azáltal hiúsítja meg, hogy a fizetésképtelenné válást vagy annak látszatát előidézi, bűncselekményt (bűntettet) követ el. Úgyszintén csődbűntettet követ el az is, aki a felszámolás elrendelését követően a jogszabályban előírt beszámolási, leltározási és tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, s ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja.

csődegyezség: A csődeljárás során az adós és a hitelezők közötti írásba foglalt megegyezés az adósságok rendezésének módjáról, üteméről, mértékéről.

csődeljárás: Fizetésképtelenség miatt szükséges újjászervezés érdekében az adós fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

csődgondnok: A bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő a csődeljárásban.

csökkent munkaképesség: Lásd megváltozott munkaképességű dolgozó.

B

/in /by

baleset: Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más testi, lelki egészségkárosodást okoz, illetőleg halált eredményez.

baleseti ellátás: Baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék.

baleseti járadék: Társadalombiztosítástól, munkáltatótól, biztosítótól vagy a kárért felelőstől a balesettel okozott egészségromlás és kár megtérítésére irányuló rendszeres, általában havonként fizetendő kártérítési járandóság.

baleseti rokkantsági nyugdíj: Üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében történő megrokkanás esetén szolgálati időtől függetlenül járó nyugellátás.

barterügylet: Csereügylet. Pénzmozgás nélkül – vagy részben anélkül – áruk, szolgáltatások, jogok és kötelezettségek (például adósságbarter) cseréje. Szintjeit tekintve a barterügyletek lehetnek: 1. államok közötti bilaterális árucsereforgalmi és klíringmegállapodások, illetve bartermegállapodások; 2. banki szintű bartermegállapodások; 3. cégek közötti csereügyletek.

beadvány: A hatósághoz, bírósághoz címzett irat.

beavatkozás: A polgári perbe az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében az elsőfokú ítélet meghozataláig az avatkozhat be, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per miként dől el.

befolyással üzérkedés: Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére előnyt kér vagy fogad el, bűncselekményt követ el. Súlyosabb a büntetési tétel akkor, ha az üzérkedés során az elkövető hivatalos személynek adja ki magát, vagy azt állítja, illetve azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megveszteget. Vétségért felelősségre kell vonni azt is, aki nem hivatalos személlyel kapcsolatosan követi el a befolyással üzérkedést.

befolyásszerzés gazdasági társaságban: Ha valaki egy részvénytársaságban vagy korlátolt felelősségű társaságban (ellenőrzött társaság), annak működése során jelentős befolyást, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez. Külön törvény a befolyásszerzést további feltételekhez kötheti. Jelentős befolyással rendelkezik a tag (részvényes), ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több, mint huszonöt százalékával rendelkezik.  Többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag, illetve részvényes (uralkodó tag) ha az ellenőrzött társaságnál a szavatok több, mint ötven százalékával rendelkezik. Közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az uralkodó tag, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több, mint háromnegyed részével rendelkezik. A jelentős, többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyás fennállását az annak létrejöttét követő harminc napon belül a befolyással rendelkező köteles bejelenteni az ellenőrzött társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnak; a bejelentéssel egyidejűleg gondoskodik a befolyásszerzés tényének és mértékének a Cégközlönyben való közzétételéről.

bejegyzés alapjául szolgáló okirat: Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges okmány (szerződés, határozat, ítélet), amely az ingatlannal kapcsolatos adat, tény, körülmény változását, vagy a tulajdonossal és az ingatlan terheivel kapcsolatos változásokat bizonyítja.

bejelentési elsőbbség: Védjegyeljárásban a bejelentés elsőbbségét megalapozó nap a védjegybejelentés napja.

belátási képesség: Az a képesség, amellyel az ép ember magatartása jogkövetkezményeit előre látja és felméri, s ennek megfelelően képes cselekedeteit mérlegelni és irányítani. A személy cselekvőképessége (az tehát, hogy saját maga tehet érvényes jognyilatkozatot) akkor nincsen meg, és a bíróság ezen okból akkor helyezi cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, ha elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel és teljesen hiányzik.

belátásképes kor: Az az életkor, amelynek elérése a jog szerint automatikusan jelenti a cselekvőképesség teljessé válását. A magyar jogban ez az életkor a 18. életév betöltése.

belső ellenőr: A költségvetési szervnél főállásban foglalkoztatott vagy megbízási jogviszony keretében belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy.

belső képzés: A munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés.

bennfentes információ: A pénzügyi eszközzel – ide nem értve az árualapú származtatott ügyletet – kapcsolatos olyan lényeges információ, amely még nem került nyilvánosságra, közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozik, s nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas; b) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások végrehajtásával megbízott személyek esetében olyan lényeges információ az a) pontban meghatározottakon kívül, amely az ügyfél által adott és az ügyfél folyamatban lévő megbízásához kapcsolódik; c) az árualapú származtatott ügylettel kapcsolatos olyan lényeges információ, amely még nem került nyilvánosságra, közvetlenül vagy közvetve az árualapú származtatott ügyletre vonatkozik, az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó, s amelyeket a piac szereplőivel rendszeresen közölnek.

bennfentes személy: Aki a: a) kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja; b) annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak az ügyvezetője, vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik; c) a kibocsátóban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, és ügyvezetője; d) a forgalomba hozatal, illetve a VII. Fejezet szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében közreműködő bármely szervezet érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig; e) a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy; f) a kibocsátó számlavezető hitelintézete vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és érdemi ügyintézője; g) aki a bennfentes információt munka- vagy feladatköréből kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott tudomására; h) aki a bennfentes információt bűncselekmény útján szerezte. Bennfentes személy továbbá a mindezekkel közös háztartásban élő személy, közeli hozzátartozó; valamint az olyan társaság nevében eljáró személy, amelyben az előzőekben meghatározott bennfentes személy befolyásoló részesedéssel bír.

beszámítási kifogás: Az a nyilatkozat, amellyel a kötelezett a tartozásába beszámítja a jogosulttal szemben fennálló egynemű (pénzbeli vagy azonos dologra irányuló) és lejárt követelését. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.

beszedési megbízás: A jogosult megbízza a pénzintézetet, hogy a kötelezettől a javára szóló fizetést a két bankszámla közötti forgalomban teljesítse. (inkasszó) Az azonnali beszedési megbízás közvetlen és feltétel nélküli teljesítési felhatalmazást jelent; érvényesítéséhez a kötelezett előzetes hozzájárulása szükséges.

betegszabadság: A munkavállalót a betegsége miatti munkaképtelenség idejére – a Munka Törvénykönyve által meghatározott mértékben – megillető szabadság.

betekintési engedély: Az állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében az adatot minősítő által az adattal történő korlátozott rendelkezésre személyre szólóan adott felhatalmazás.

bírói egyezség: A bíróság előtt kötött, vagy a bíróság által jóváhagyott egyezsége a peres feleknek. A bíróság akkor hagyja jóvá az egyezséget, ha az nem ütközik jogszabályba. A bírói egyezség jogi hatásai azonosak a bírósági ítélettel.

bírói függetlenség: Az igazságszolgáltatás bírái csak a jogszabályoknak vannak alárendelve. A bíró ítélkezésében független tehát a felektől, az államtól, a bírósági szervezettől egyaránt. Eljárása során nem utasítható és nem befolyásolható; döntéseit szabad mérlegelés alapján, egyedül saját lelkiismeretének felelős módon hozza meg a törvényesség, jogállamiság, emberközpontú igazságszolgáltatás követelményeinek szem előtt tartásával.

bírósági határozat: Ítélet, végzés, meghagyás. Az ítélet polgári perben a per érdemét dönti el a kereseti kérelemről szóló határozattal, büntető perben az ítélet a vádlott bűnösségéről és annak jogkövetkezményeiről, illetve vád alóli felmentéséről dönt. Végzésben határoz a bíróság minden egyéb kérdésről. A meghagyás különleges bírósági határozat, mert tárgyalás nélkül – ennyiben a végzéshez hasonlít – állapít meg fizetési, vagy más kötelezettséget az ítélethez közelítő módon.

bírósági letét: Bírósági letétbe helyezésnek teljesítés céljából (teljesítési letét), bírósági vagy hatósági eljárással összefüggésben valamely tárgy megőrzése végett (őrzési letét), elnöki letét vagy óvadék céljából van helye.

bírósági úton nem érvényesíthető követelések: Játékból vagy fogadásból eredő követelések (kivétel az állami engedéllyel bonyolított játékot vagy fogadást), kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelések, érvénytelen szerződésből származó követelések.

bírósági végrehajtás: A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, az erről szóló törvény rendelkezései szerint alkalmazott állami kényszerrel kell végrehajtani.

bírósági végrehajtó: A bírósági ítéletek végrehajtásának elrendelését a bíróság végzi, s ennek alapján a végrehajtás foganatosítását az önálló bírósági végrehajtó, vagy a megyei bírósági végrehajtó, vagy a végrehajtási ügyintéző teljesíti. Az önálló bírósági végrehajtó a megyei bíróság elnöke által  meghatározott székhelyre és helyi bíróság mellé kinevezett, végrehajtói szakvizsgával rendelkező, a bíróságtól egyébként szervezetileg független (önálló) személy; feladata minden polgári és gazdasági jogi ítélet végrehajtása, amelyben a pernyertes fél ezt kéri, s a bíróság ennek alapján a végrehajtást elrendeli. A megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő; feladata az Államot megillető követelések (pénzbüntetés, pénzbírság, rendbírság, vagyonelkobzás, elkobzás alá eső érték és vagyoni előny, bűnügyi zárlat) végrehajtása. A végrehajtási ügyintéző bírósági tisztviselőként az erre kijelölt bíró irányításával és felügyelete mellett – a bíró feladatkörében eljárva – kiállítja a végrehajtási lapot, valamint a közvetlen bírósági letiltásról szóló végzést. A végrehajtási ügyintéző hoz meg több – törvényben meghatározott – bírósági végzést a végrehajtási eljárás különböző szakaszaiban. (Például felfüggesztés, megszüntetés, korlátozás, díjmegállapítás.)

birtoklás joga: A tulajdonost megillető az a jog, hogy a tulajdonát képező dolgot magához veheti, magánál vagy hatalmában tarthatja.

birtoklás jogalap nélkül: Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.

birtokos: Aki a dolog felett a fizikai hatalmat gyakorolja; akinél a dolog van, vagy aki a dolgot használatában tartja; akinek tényleges rendelkezése alatt áll gyakorlati értelemben a dolog.

birtokvédelem: Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. A birtokvédelembe tartozik egyrészt az a jog, hogy a birtokos a birtoka elleni támadást önmaga (jogos önhatalommal) is elháríthatja; másrészt az a jog, hogy az önkormányzat jegyzőjétől kérheti birtokvédelmi határozat meghozatalát.

bizonyítási eljárás: A felek vagy a hatóság, bíróság által szükségesnek tartott bizonyítékok feltárásának, tárgyaláson történő bemutatásának és értékelésének folyamata.

bizonyítási kísérlet: A bíróság, illetőleg az ügyész rendeli el és folytatja le, ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely esemény vagy jelenség meghatározott helyen, időben, módon, illetőleg körülmények között megtörténhetett-e. A bizonyítási kísérletet lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell lefolytatni mint ahogyan a vizsgált esemény vagy jelenség megtörtént, illetőleg megtörténhetett.

bizonyítási teher: Azt határozza meg, hogy a bírósági és közigazgatási eljárásokban melyik félnek kell bizonyítania az általa állított tényeket, körülményeket ahhoz, hogy a kérelmének, érdekeinek megfelelő bírósági vagy közigazgatási, hatósági határozat szülessen. A polgári (munkaügyi) per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a bíróság azokat valónak fogadja el. Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. Büntető eljárásban a vád bizonyítása a vádlót terheli, s a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. A szabálysértési hatóság és a bíróság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Az eljárás alá vont személy nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, felelősségének bizonyítása a szabálysértési hatóságot, illetőleg a bíróságot terheli. Közigazgatási eljárásban a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le, s ennek során szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a beszerzését.

bíztatási kár: Olyan kár, amely abból a szándékos magatartásból következett, hogy egyik személy a másik jóhiszemű személyt alapos okkal költséges vagy más szempontból kárt eredményező önhibáján kívüli magatartásra indította. (bíztatás)

biztosítási intézkedés: Bírósági végrehajtásban biztosítási intézkedés a pénzkövetelés biztosítása és meghatározott dolog zárlata. Mindkét intézkedést akkor rendelheti el a bíróság, ha a követelés teljesítése érdekében végrehajtandó okiratot még nem lehet kiállítani, de a végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.

A

/in /by

abszolút többség: Szavazáskor az összes szavazó létszámához viszonyítva az érvényes szavazatok 50%-a + 1 szavazat.

ad hoc: Alkalmi. (Például ad hoc elkövetés, ad hoc választott bíróság.)

adatállomány kezelője: Az a természetes vagy jogi személy, hatóság, hivatal vagy bármely más szervezet, amely a nemzeti jog szerint illetékes arra, hogy meghatározza az automatizált adatállomány célját, a tárolható személyes adatok fajtáját és az adatokkal végezhető műveleteket.

adatkezelés: A személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása.

adatminősítés: Az államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adatot minősíteni kell. A minősítés során az államtitokkörbe vagy szolgálati titokkörbe tartozó adatról a törvény által minősítésre felhatalmazott személy megállapítja, hogy az adat államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősül, valamint a minősítés érvényességi idejét.

adatok gépi feldolgozása: A következő műveleteket tartalmazza, ha azokat részben vagy egészben automatizált eszközökkel hajtják végre: az adatok tárolása, az adatokkal végzett logikai vagy aritmetikai műveletek, az adatok megváltoztatása, törlése, visszakeresése és terjesztése.

adatvédelem: Annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. Az adatvédelem célja, hogy minden egyén számára biztosítva legyen jogainak és alapvető szabadságainak, különösen a magánélethez való jogának a tiszteletben tartása a személyes adatainak gépi feldolgozása során.

adatvédelmi biztos: A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog védelme érdekében az Országgyűlés által választott állampolgári jogok külön biztosa.

adhéziós per vagy szerződés: A másik perhez vagy szerződéshez tapadó, kapcsolódó, attól függő és együtt elbírálandó, értelmezendő per vagy szerződés.

adóazonosító jel: Az adózással kapcsolatos nyilvántartás azonosító kódja, amelynek képzési szabályait törvény írja elő.

adóazonosító szám: Az adószám, a közösségi adószám, a magánszemély adóazonosító jele.

akadálymentes: Az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

akadálymentesítés: Magába foglalja: a) kommunikációs akadálymentesítés annak biztosítása, hogy a fogyatékos személy a szolgáltatás, rendezvény helyszínén információhoz hozzáférhessen, azt érzékelhesse és megfelelően értelmezhesse; b) építészeti akadálymentesítés annak a biztosítása, hogy az épített környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított legyen, ideértve azokat az egészségkárosodott személyeket is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

akarathiba a szerződéskötésnél: A felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre a szerződés. Ha valamelyik fél akaratnyilvánítása nem a valóságosnak megfelelő vagy az általa szándékolttól eltérő eredményű, akkor akarathibáról van szó. Akarathiba lehet a tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés és szerződési akarat színlelése. Ilyen esetekben a szerződés érvénytelen.

akceptálás: Beszámítás elfogadása, elismerése.

alaki hibák szerződéskötésnél: A szerződésekre jogszabályban előírt formai követelmények (például írásbeliség, tanúk, ügyvédi ellenjegyzés, dátum, példányszám) figyelmen kívül hagyása.

alaki jogerő: A jogerő egyik eleme. Joghatása az, hogy a határozat ellen jogorvoslati kérelem (fellebbezés, ellentmondás, kifogás stb.) nem nyújtható be. A jogerő további elemei az anyagi jogerő és a végrehajthatóság.

alaki kötöttség: A jognyilatkozatok formájára irányuló előírás. (Például írásbeliség, sajátkezűség, eredeti okirati példányszám, tanúk.) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat általában érvénytelen.

alakszerű jogügylet: A jogszabály által előírt alakszerűségeknek (például írásbeliség, tanúk, kézírás, személyes aláírás, okirat jellege, okirat példányszáma, jegyzőkönyv) megfelelő jogi aktus, amely lehet például szerződés, okirat, határozat, teljesítés, bizonyítás, jogorvoslat, taggyűlés, közgyűlés, kuratóriumi döntés, rendeletalkotás. A jogszabályban előírt alakszerűségek hiánya a jogügylet érvénytelenségét vonja maga után.

alanyi jog: Olyan jog, amely a jogalanyt létezése okán, minden további feltétel nélkül megilleti.

alkalmi foglalkoztatás: A munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesít; és a munkavállalónak kifizetett – a munkavállalót érintő levonásokat nem tartalmazó – munkabér egy munkában töltött naptári napra eső összege nem haladja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket. Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony öt egymást követő munkanapig egyidejűleg is létesíthető. A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. Az előnyugdíjban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt nem létesíthet. Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkező munkavállalóval létesíthető.

állami vezető: A Kormány tagjai, a politikai és a közigazgatási államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a tárca nélküli miniszter hivatalának vezetője.

államilag elismert nyelvvizsga: A jogszabály alapján akkreditált vizsgarendszer szerint, és vizsgáztatási joggal felruházott szervezet által lefolytatott, a nyelvismeret tanúsítására szolgáló nyelvvizsga. Nyelvvizsga élő idegen nyelvekből, magyarból mint idegen nyelvből, valamint klasszikus és mesterséges nyelvekből tehető. A nyelvvizsga egynyelvű, ha a nyelvismeret mértékének megállapítása kizárólag az adott idegen nyelven történik, és a nyelvhasználati készség szintjének megállapítására irányul, vagy kétnyelvű, ha a nyelvvizsga a közvetítési készség vizsgálatára is kiterjed. A nyelvvizsga lehet általános nyelvi illetve szaknyelvi.

állampolgári jogok: Az embert állampolgári státuszából adódóan  megillető jogok csoportja: az állampolgári szabadságjogok (ezen belül a politikai szabadságjogok és a  személyes szabadságjogok), a gazdasági-szociális- kulturális jogok,  a közügyek vitelében való részvétel és a közhivatal viselésének a jogai, az állampolgárok jogegyenlősége és az  állampolgári kötelességek teljesítésének joga.

állampolgárság: Valamely személy és egy állam közötti jogi kötelék, és nem utal a személy etnikai származására.

államtitkárok: Állami vezetők, akiknek a köre politikai és szakmai részre tagozódik. A politikai államtitkár a politikai feladatának ellátásában segíti a minisztert, megbízatása egy kormányzati ciklushoz kötött. A határozatlan időre kinevezett  közigazgatási államtitkár,  címzetes államtitkár és  helyettes államtitkárok a minisztériumok szakmai tevékenységének irányításáért felelősek, s így segítik a kormányzati és közigazgatási munkát.

államtitok: Az olyan közérdekű adat, amely a törvény által meghatározott államtitokkörbe tartozik, és a minősítési eljárás alapján az adatminősítő kétséget kizáróan megállapítja, hogy az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság szintén törvényben meghatározott, fontos érdekeit.

állásbörze: Az állást keresők és az állást kínálók személyes információ cseréjét közvetlen formában elősegítő rendezvény.

állásidő: Az a munkaidő, amely alatt a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni. Az állásidőre személyi alapbér jár.

állományilletékes parancsnok: Elöljáró (vezető), aki a miniszter irányítása (felügyelete) alá tartozó, illetve a Honvédség olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket jogszabály nem határoz meg más parancsnok, vezető részére.

alperes: A polgári perben az a fél, aki ellen a kereseti kérelem irányul, aki ellen a pert a felperes megindította.

általános hatáskör: Ha a jogszabály az ügycsoportra különös hatáskört nem állapít meg, akkor az ügyek általában az általános hatáskörű szervre tartoznak. Például a polgári és büntető eljárásjogban általános hatáskörű bíróság a helyi bíróság, államigazgatási hatósági eljárásban általános hatáskörű szerv a települési önkormányzat jegyzője, igazgatásrendészeti ügyekben az elsőfokú rendőrkapitányság.

általános illetékesség: Más illetékességi ok hiányában általánosan megalapozza a szerv illetékes eljárását: azt, hogy több azonos szintű, hatáskörű szervből melyikük járjon el az adott ügyben. A polgári eljárásjogban általános illetékességi ok az alperes lakóhelye, büntető eljárásjogban a bűncselekmény elkövetésének helye.

általános kártérítés: A károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas kártérítési összeg abban az esetben, ha a kár mértéke – akár csak részben is – nem számítható ki pontosan.

általános meghatalmazás: Jogi személy adhat a képviselőjének olyan meghatalmazást, amely adott bíróság előtti minden per vitelére felhatalmazza. Az általános meghatalmazást minden esetben írásba kell foglalni és a bíróságon nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni.

általános szerződési feltételek: Nagy mennyiségű típusszerződés esetén a jogi személy egyoldalúan meghatározott szerződési feltételeket alkalmazhat (például blanketta-szerződés).

alvállalkozó: A vállalkozási szerződés teljesítéséhez a vállalkozó által igénybe vett közreműködő. Az alvállalkozó tevékenységéért a megrendelő irányában a vállalkozó úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. Ha a vállalkozó nem vehetett volna jogszerűen igénybe alvállalkozót, akkor viszont minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be.

anyagi jogerő: A jogerő egyik eleme. Joghatása az, hogy a jogerős döntés véglegesnek tekinthető; tehát ugyanazon felek és jogutódaik vonatkozásában, ugyanabban a tárgyban, ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ismételten jogvita vagy eljárás nem indítható, valamint az ítéletben már elbírált jog egymással szemben vitássá nem tehető. (Ezt nevezik a polgári eljárásjogban ítélt dolognak. )

ártatlanság vélelme: Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. A bűnösség bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóságokat terheli. A terhelt nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására.

áthelyezés: A közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik módja; a két munkáltató és a köztisztviselő, közalkalmazott megállapodik az új munkáltatónál betöltendő munkakörben, munkahelyben, illetményben és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezett közalkalmazottnak és köztisztviselőnek az áthelyezés előtti közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el.

áttétel: Ha a szerv, hatóság, bíróság az eljárás folyamán észleli, hogy hatásköre vagy illetékessége hiányzik vagy megszűnt, az iratok áttételéről határoz a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező másik szervhez, hatósághoz, bírósághoz.

végrendelet

Végrendeletminta

/in /by

Sokaknak nincs alkalmuk ügyvéddel egyeztetni és biztonságosabb utat választva rendelkezni az utolsó akaratukról.

Azoknak szánjuk esetleges mintaként az alábbi mintát, akiknek hirtelen muszáj intézkedniük.

 

FONTOS TANÁCSOK:

Ha lehetséges legcélszerűbb ügyvéddel ellenjegyeztetni, megíratni, amit az utódokkal tudatni szeretne.

A végrendeletet vagy saját kezűleg írja meg valaki és aláírja, vagy pedig kinyomtatja és aláírja. Ha nem saját kezűleg írja meg, akkor két tanú is kell a végrendelet végére, az aláírás után.

Ezen felül még bármi másról is lehet rendelkezni, pl. a temetéssel kapcsolatban, vagy ki is lehet zárni valakit az örökségből a törvény adta esetekben.

Az alábbi végrendeletminta dőlt betűs részeit ki kell törölni és helyére a megfelelő adatot írni.

Végrendelet minta letöltése

végrendelet

Milyen is a valóban jó végrendelet?

/in /by

A végrendelet az örökhagyó olyan nyilatkozata, amiben kijelenti, hogy a tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyonát kire fogja hagyni, ha meghal. Ha végrendelkezik valaki, ha nem, a vagyonát valaki megörökli. Még abban az esetben sem biztos, hogy mindent az fog kapni, akiről rendelkezett az okiratban, mert a jogszabályok keresztülhúzhatják a számítást.

SZÓBAN VAGY ÍRÁSBAN?

A végrendelet lehet írásbeli vagy szóbeli.

A szóbeli végrendeletnek szigorú szabályai vannak, mert a törvény olyan rendkívüli élethelyzetet kíván meg a megtételéhez, amikor a végrendelkező gátolva van abban, hogy írásban végrendelkezzen és feltehetően már nem is lesz rá képes. Ilyen pl. az, ha valakit baleset ér és már csak arra képes, hogy elmondja mit kire hagy, ha meghal. A szóbeli végrendelet akkor lesz érvényes, ha van két tanúja az elhangzottaknak. Ha viszont ez az élethelyzet elmúlik anélkül, hogy az illető meghalna, írásba kell foglalni harminc napon belül az elhangzottakat, egyébként hatálytalanná válik mindaz, ami a szóbeli végrendeletben volt.

Az írásbeli végrendelkezésnek is megvannak a maga szabályai. A végrendeletet vagy maga írja és aláírja. Ekkor nem követeli mega a polgári törvénykönyv a tanukat. Ha viszont nem maga írja, akkor alá kell írnia és két tanúnak is alá kell írnia azt. A közjegyző előtt tett végrendeletet közvégrendeletnek nevezi a törvény.

VISSZAVONHATÓ ÉS MEGSEMMISÍTHETŐ…

A végrendeletet vissza is lehet vonni, ugyanúgy, mint ahogy azt megtették anno. Akként is visszavonható, ha újabb végrendeletet tesz, így a korábbi ettől fogva visszavont lesz, viszont a nem ellentmondó részei a korábbinak hatályban maradnak. A legegyszerűbben úgy lehet hatálytalanítani a végrendeletet, hogy a végrendelkező azt összetépi, megsemmisíti. A végrendeletet módosítani is lehet ilyen alapon. A közjegyző előtt tett végrendeletet is, de nem kell feltétlenül azt is közjegyző előtt tenni, mert tehetünk magánvégrendeletet is, így csak az marad hatályban, ami az utóbb tett végrendeletben van, és úgymond „felülírja” a közvégrendeletben lévőket. Amely rész a végrendeletben nem módosult, az továbbra is hatályos marad.

MI LEHET A VÉGRENDELETBEN?

A végrendeletben szinte bármiről lehet rendelkezni. Örököst lehet nevezni, de ki is lehet zárni valakit. Az örökségből való kizárásnak vannak szabályai, mert különösebb indok és nyomós ok nélkül nem lehet azt, aki egyébként kötelesrészre jogosult.

A kötelesrészt öt évig lehet érvényesíteni az örökhagyó halálától számítva, ha egyébként az örökhagyó a kötelesrészre jogosultra nem hagyott semmit, vagy nem annyit mint amennyi járna.

Visszatérve a kitagadásra, akkor jogszerű a kitagadás egy végrendeletben, ha a kitagadott erkölcstelen életet él, alkoholista, vagy drogfüggő, vagy nem törődött az örökhagyóval, pedig annak szüksége lett volna az ápolására. A kitagadott kiesik az öröklésből, de helyébe lép a leszármazottja. Abban az esetben viszont, ha nem végrendelet született, hanem öröklési szerződés, akkor már a kötelesrészre jogosult sem fog kapni semmit.

Végrendeletben még meg nem született részére is lehet rendelkezni. Ennek két feltétele van, egyrészt a végrendelet megírásakor már megfogant, valamint akkor kaphatja meg a végrendeletben foglalt vagyont, ha élve születik.

Ha a végrendelet alapján ketten, vagy többen együtt örökölnek egy házat, de egyik sem fogja tudni kifizetni a többi örököst, de nyilván mindenki meg szeretné kapni az örökségét, akkor a bíróságtól kell kérni a közös vagyon bíróság általi megszüntetését.

 

JOGI TANÁCSOK ÖRÖKÖSÖDÉSI ÉS HAGYATÉKI ÜGYEKBEN:

gyerektartás

Hogyan állapítják meg a gyermektartási díjat?

/in /by

A gyermektartási díj megítélése mindig fontos és komoly kérdés a gyermekéről gondoskodó szülőfél részére – különösen, ha nemcsak 1, hanem több gyermek eltartása is feladat. Ezért ennek eldöntése nagyon sok mérlegelést és nagy gondosságot igényel…

Alapvetően különbséget kell tenni a kiskorú és a nagykorú gyermek tartása között. A nagykorú gyermek tartására más szabályok vonatkoznak, mint a kiskorú gyermek tartására.

Kiskorú gyermek tartása

A szülő saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. A gondozó szülő a gyermeket természetben köteles eltartani, míg a különélő szülő elsősorban pénzben.

Amennyiben a szülők a gyermektartásdíj mértékében nem tudnak megállapodni, úgy arról a bíróság dönt. A gyermektartásdíjat

  • százalékos arányban,
  • határozott összegben, vagy
  • határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában kell meghatározni.

A gyermektartásdíj összegét általában a kötelezett jövedelmének 15 – 25 %-ban állapítja meg a bíróság.

A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni:

  1. a) a gyermek tényleges szükségleteire,
  2. b) mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
  3. c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, illetőleg mostoha – gyermekekre,
  4. d) a gyermek saját jövedelmére is.

A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek.

A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére:

– a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint

– a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).

A nagykorú gyermek tartása

Erre a kategóriára a rokontartás szabályai vonatkoznak. Tartásra a munkaképes nagykorú gyermek is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul. A nagykorú gyermek a szükséges tanulmányok folytatatása idejére jogosult a tartásra, ha tehát nem tanul nem illeti meg tartás.

 

JOGI TANÁCSOK VÁLÁS ÉS GYERMEKELHELYEZÉS ÜGYBEN:

Becsületsértés

Amikor a becsületébe gázolnak…

/in /by

Rágalmazás
226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) NAGY NYILVÁNOSSÁG ELŐTT, vagy
c) JELENTŐS ÉRDEKSÉRELMET OKOZVA
követik el.”

Becsületsértés
227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett MUNKAKÖRÉNEK ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) NAGY NYILVÁNOSSÁG ELŐTT
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.”

Hamis vád
268. § (1) Aki
a) mást hatóság előtt BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉVEL HAMISAN VÁDOL,
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,
BŰNTETT miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, HA A HAMIS VÁD ALAPJÁN AZ ÉRINTETT ELLEN BÜNTETŐELJÁRÁS INDUL.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hamis vád alapján a vádlottat ELÍTÉLIK,”

Hatóság félrevezetése
271. § (1) Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről TUDJA, HOGY VALÓTLAN – és a 268. § esete nem áll fenn -, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

 

JOGI konzultáció és PEREN KÍVÜLI MEGOLDÁSOKHOZ TANÁCSOK: