Gyermekes családoknál a válás kisebbik része a válás kimondása, ennél nagyobb falat a gyermekek elhelyezése és felügyeleti joga…
Az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat olvashatja itt.
A szülői felügyeleti jog megosztása
Az új Polgári Törvénykönyvben szereplő Családjogi Könyv változtat a szülői felügyeleti jog alkalmazásának lehetőségén, azért mert nagyon nehezen volt összehangolható a szülői felügyeleti jog fogalmát alkalmazó uniós jogszabályokkal, a régi családjogi törvényben meghatározott gyermekelhelyezés intézménye.
A 2013. évi V. törvény 2014. március 15- i hatályba lépése óta abban az esetben, ha a bíróságnak kell döntenie a szülői felügyelet gyakorlásáról, akkor a szülők egymás közötti viszonyában elhagyja a gyermekelhelyezés kifejezést, és helyette a szülői felügyeleti jogok rendezéséről szól.
Ha a gyermek harmadik személyhez vagy a nevelkedését biztosító intézetbe kerül, csak arra az esetre tartja fenn a gyermekelhelyezés fogalmát.
Nem csak formálisan, hanem tartalmában is jelentős változást hoz a módosítás, mert ennek köszönhetően sokkal differenciáltabban, a feladatokról, kötelességekről, felügyeleti jogokról megállapodni.
A szülői felügyelet rendezése
A különélő szülők a következőkről dönthetnek:
- például közösen gyakorolják a szülői felügyeletet,
- megosztják egymás között a szülői felügyelettel kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat,
- csak az egyikük gyakorolja teljes körűen a szülői felügyeletet.
A teljes körű joggyakorlás úgy történik, hogy a szülők továbbra is közösen döntenek a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben (főszabály szerint), viszont e kérdéseken kívül csak az egyiküket illetik, illetve terhelik a felügyeleti jogok és kötelezettségek.
A szülői felügyeleti jogok teljes körű gyakorlása lép a gyermekelhelyezés fogalmának helyébe, ez azt jelenti, hogy az erre feljogosított szülő egyes jogokat kizárólagosan, más jogokat a másik szülővel közösen gyakorol.
A döntés joga mindenekelőtt a szülők együttes joga és felelőssége a szülői felügyelet gyakorlása során. Ez az együttélő szülőkre is vonatkozik és a különélő szülőkre is (akkor, ha a szülők megállapodtak).
Abban az esetben, ha megosztásra kerülnek a felügyelettel kapcsolatos jogok és kötelezettségek a szülők között, akkor a gyermek váltott elhelyezése valósul meg, ez már más országokban elfogadott és kipróbált módszer. Ilyen esetben a gyermek meghatározott időt tölt az egyik, majd azután a másik szülőjével, és előfordulhat, hogy 2-3 heti váltásban egyiknél, majd másiknál lakik.
A szülők megállapodása
A szülői felügyeleti jog közös gyakorlását A Ptk. Családjogi Könyve mint főszabályt tartalmazza, kimondja, hogy „A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.”
Ennek értelmében a fenti szabály a különélő szülők esetén is érvényesül, ez pedig azt jelenti, hogy a szülői felügyeletet úgy rendezik a szülők, ahogy azt ők jónak látják. A szülők maguk alakítják ki a gyermek életvitelét, megállapodásukban nagyon lényeges szempont, az, hogy mindketten egyetértsenek.
A gyermek érdekeit szem előtt tartva korlátozható a megállapodás
- a törvény szerint a szülőknek biztosítaniuk kell a gyermek kiegyensúlyozott életvitelét, ezért abban az esetben, ha a szülők távol laknak egymástól nem alkalmazható a váltott elhelyezés, és akkor sem, ha ez zaklatottságot idézne elő a gyermeknél. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a szülők erre vonatkozó döntése nem elfogadható, ilyen esetben a bíróságnak jogában áll megtagadni az egyezség jóváhagyását.
- azonnali intézkedést igénylő esetben az egyik szülő a gyermek érdekében azonnal is dönthet a közös szülői felügyelet ellenére, ilyen eset lehet például sürgős egészségügyi beavatkozásról szóló döntés, de ilyenkor kötelessége a másik szülőt azonnal, haladéktalanul értesíteni.
A Családjogi Könyv szerint a bíróság a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránt indított perben:
- jóváhagyja a szülőknek a közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére irányuló egyezségét
- vagy a felek közös kérelmére erről ítélettel hoz határozatot.
Bírósági út
A közös szülői felügyelet gyakorlása során – függetlenül attól, hogy együttélő vagy különélő szülőkről van szó, előfordulhatnak a szülők között egyes kérdésekben olyan viták, amelyeket hatósági, vagy bírósági úton szükséges rendezni.
Bírósági eljárásban rendezhetik a felek:
- a szülői felügyeleti jog gyakorlását,
- a különélő szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartását,
- a gyermektartásdíjjal kapcsolatos kérdéseket, mint a gyermektartásdíj összegét, annak fizetésének gyakoriságát és módját
Az új Ptk. már bizonyos körben a bírósági hatáskört megszünteti már, a régi családjogi törvény még megosztotta a gyámhatóság és a bíróság között a szülői felügyeleti jog körében felmerült vitákkal kapcsolatos jogköröket. Ezt azért teszi, mert a családhoz közel lévő, gyors és gyermekvédelmi szempontú elbírálást igényelnek a szülői felügyeleti jog körében felmerült viták, és erre kevésbé alkalmas a felektől távol lévő, lassúbb és nem a gyermekvédelemre specializált bírósági eljárás, mint a gyámhatósági eljárás.
Fontos tudni, hogy a szülői felügyeleti jogok általános jellegű, tehát, egyedi nem konkrét ügyre vonatkozó korlátozására és megvonására vonatkozóan Változatlanul fennmarad a bírói hatáskör.
Fontos tudni! Vallási kérdésekben a gyámhatóság nem dönt!
A Családjogi Könyv azt is kimondja, hogy bár a gyámhatóság dönthet a szülői felügyelet gyakorlása során, azokban a kérdésekben, amelyben a szülők nem tudnak megállapodni, ennek ellenére kiemeli, kiemeli ez alól a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdéseket, amelyekben megtiltja a döntés lehetőségét a hatóság részére.
Előfordulhat, hogy a különélő szülők nem tudnak megállapodni a szülői felügyelet közös gyakorlásában vagy az azzal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlásában, ilyen esetben a bíróság dönt a szülői felügyelet rendezéséről.
Minden esetben a bíróság kérelemre, vagy a gyermek érdekében hivatalból jár el és főleg azt mérlegeli döntése során, hogy miként biztosítható a legkedvezőbben a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése, tehát minden esetben a bíróság a gyermek érdekeit helyezi előtérbe.
Kétféle lehet a bíróság döntésének tartalma:
- az egyik szülőnek adja a szülői felügyeleti jog teljes körű gyakorlását,
- meghatározza, hogy egyes szülői felügyeleti jogokat és kötelezettségeket melyik szülő milyen módon gyakorolja, így megosztja azokat.
Lehetővé teszi ez a megoldás, a jelenleginél rugalmasabb mérlegelését az eset körülményeinek, így a bíróságnak lehetősége nyílik fokozottabban figyelembe venni a felek életviszonyait, igényeit, lehetőségeit, egyszóval megismerni a körülményeket.
A bíróság döntésének elsődleges szempontja „a gyermek elsődleges (mindenek felett álló) érdeke”, éppen ezért nem rendelhet el a bíróság közös szülői felügyeletet, ha a szülők erre vonatkozóan nem állapodtak meg, mert a közös szülői felügyelet az együttműködésnek olyan fokát kívánja meg a szülőktől, amely csak akkor valósítható meg, ha a szülők között megvan az egyetértés.
A bíróság a gyermek elhelyezése helyett feljogosíthatja az egyik szülőt a szülői felügyelet teljes körű gyakorlására, viszont ennek az a következménye, hogy annak ellenére, hogy a másik szülő a szülői felügyeleti jogokat nem gyakorolhatja, törvény lehetőséget nyújt arra, (természetesen a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában) hogy a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a két szülő együtt dönthessen.
Ugyanakkor a bíróság elrendelheti a szülői felügyelet megosztását is, természetesen akkor, ha megbizonyosodik arról, hogy a szülők alkalmasak együttműködésre és indulat nélküli kommunikációra, így biztosítani tudják a gyermek egészséges életvitelét és fejlődését.
Amikor a gyermeket 3. személynél akarják elhelyezni…
Abban az esetben, ha a gyermeket harmadik személynél kívánják elhelyezni (a szülőkön kívüli), akkor ilyen esetben már gyermekelhelyezés iránt kell pert indítani.
Alap esetben ezt a szülőnek a másik szülő ellen, a gyámhatóságnak viszont mindkét szülő ellen meg kell indítania az eljárást. Kivételt képez az az eset, ha harmadik személynél történt elhelyezés megváltoztatása miatt indul a per, ilyenkor az ellen a személy ellen kell megindítani a pert, akinél a gyermeket elhelyezték.
A gyermek mindkét szülőhöz fűződő joga hangsúlyosan jelenik meg az új Ptk. Családjogi Könyvében! A felek közös kérelme esetén van helye a közös szülői felügyeletnek továbbra is azzal a lehetőséggel, hogy a bíróságnak jogában áll a szülői felügyeleti jogok megosztása, így sokkal rugalmasabb, az egyéni életkörülményekhez jobban igazodó és igazán életszerű lehetőséget biztosít a gyermekek és a szülők számára egyaránt.
Forrás: jogászvilág.hu
JOGI TANÁCSOK VÁLÁS ÉS GYERMEKELHELYEZÉS ÜGYBEN:
