Válás, vagyonjog

Enyém, Tiéd, Miénk – és a válás után kié? 2. rész

/in /by

A házassági vagyonjog alaptételei 2.

A Ptk. Családjogi Könyve (Csjk) a házassági vagyonjogi kérdések rendezésére elsődleges eszközként a házassági vagyonjogi szerződést tekinti 2014. március 15. óta hazai családjogi bírói szemlélet a szerződések megkötésének irányát támogatja a házassági vagyonközösségi rendszer helyett. Szerződés hiányában a korábbi években tapasztalható, gyakran 5-10 éves pereskedésre is lehet számítani egy vagyonmegosztási per idején, ami akadályozza azt, hogy a korábbi házastársak minden tekintetben új életet kezdhessenek.

Vagyonszerződéssel ez az időszak akár pár hónapra is csökkenhet. A nyugati társadalmakban már évtizedek óta a vagyonszerződési rendszer az elsődleges alkalmazott megoldás a házastársak esetében, amire a hazai társadalom is megérett a Ptk. jogalkotói szerint, így két vagyonjogi szerződés típus került bevezetésre a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatályba lépésével, kifejezetten azzal a céllal, hogy a törvényes vagyonközösségi rendszer helyett ezeket alkalmazzák a magánszemélyek.

Házassági vagyonközösségi rendszer

A házasságkötés után mi kerül a házastársam tulajdonába vagyonszerződés megkötése nélkül?

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házassági vagyonközösségi rendszer jön létre. Házassági szerződés hiányában a vagyonközösségi rendszer szerint a házastársak osztatlan közös tulajdonába kerül mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.

(A gyakorlat szerint a házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később adott ajándék – beleértve az un. menyasszonytáncpénzt is – általában közös vagyonba tartozik.)

Különvagyon

A házasság megkötése után mi nem kerül a házastársam tulajdonába vagyonjogi szerződés megkötése nélkül?

A házastárs különvagyonához tartozik:

  1. a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
  2. a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
  3. a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
  4. a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
  5. a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy;
  6. a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.

Ezeket a nevesített különvagyoni köröket az ítélkezési gyakorlat tovább tágította. Így ide, a különvagyon körébe tartozik az az eset is, amikor egy szerződést az egyik házastárs az életközösség kezdete előtt köti meg, így a vagyontárgy az ő különvagyonába kerül, de a vételár bizonyos hányadát már a házassági életközösség tartama alatt fizetik ki. (Ebben az esetben előfordulhat, hogy részletekkel törlesztenek a már házas felek, így a törlesztésben részt vevő házasfél – tehát akinek nem kerül a tulajdonába a vagyontárgy megtérítési igénnyel léphet fel, tulajdoni igénnyel viszont nem.) Ugyan ez a helyzet, amikor az életközösség előtt kötött, de már részben együttesen teljesített tartási, életjáradéki, illetve öröklési szerződéssel szerez valamelyik házastárs vagyontárgyat. Tehát itt is különvagyont fogja gazdagítani az így szerzett vagyontárgy, de a teljesítés erejéig a másik házastárs megtérítési igénnyel élhet. Említettük, hogy az öröklés útján szerzett, illetve ajándékba kapott vagyontárgyak különvagyonba kerülnek, azonban az öröklési szerződés esetén, mivel ez visszterhes szerződésnek számít, nem esik a különvagyon körébe (különvagyoni jelleget a gyakorlat csak ingyenes szerzés esetére ismer el). Külön vagyonnak számít az az összeg is, amelyet a házastárs a személyiségi jogának megsértése miatt kap, mivel itt személyt ért sérelemről van szó.

Ajándék általában a házastársak közös vagyonába tartozik, azonban az alkalmi ajándékot (születésnap, névnap, házassági évforduló) különvagyonnak tekintik, annak ellenére, hogy az ajándékozás a közös vagyon terhére történt.

Ugyanígy nem tartoznak különvagyonba azok a felszerelések, tárgyak, amik a házastársak foglalkozásának gyakorlásához szükségesek továbbá a szabadidős tevékenység céljára szolgálnak. Nem képezik a különvagyon részét azok a tárgyak sem, amelyek bár a házastársak valamelyikéhez kötődnek, de megállapítható, hogy a házastársak befektetési céllal vásárolták azokat (pl. ékszer).

Előfordulhat, hogy a különvagyon keveredik a házastársi közös vagyonnal. Ennek egyik esete lehet, amikor különvagyon tárgyának értékén vásárolnak új vagyontárgyat, de úgy, hogy értékéhez a közös vagyonból hozzátesznek, hogy így értékesebb vagyontárgyat vásárolhassanak. Ezért ilyenkor a vegyülés bizonyítást igényel, és ez alapján lehet tulajdoni, illetve megtérítési igényt érvényesíteni.

Válás, vagyonmegosztás

Enyém, Tiéd, Miénk – és a válás után kié?

/in /by

A házassági vagyonjog alaptételei 1.

A Ptk. Családjogi Könyve (Csjk) a házassági vagyonjogi kérdések rendezésére elsődleges eszközként a házassági vagyonjogi szerződést tekinti 2014. március 15. óta hazai családjogi bírói szemlélet a szerződések megkötésének irányát támogatja a házassági vagyonközösségi rendszer helyett. Szerződés hiányában a korábbi években tapasztalható, gyakran 5-10 éves pereskedésre is lehet számítani egy vagyonmegosztási per idején, ami akadályozza azt, hogy a korábbi házastársak minden tekintetben új életet kezdhessenek.

Vagyonszerződéssel ez az időszak akár pár hónapra is csökkenhet. A nyugati társadalmakban már évtizedek óta a vagyonszerződési rendszer az elsődleges alkalmazott megoldás a házastársak esetében, amire a hazai társadalom is megérett a Ptk. jogalkotói szerint, így két vagyonjogi szerződés típus került bevezetésre a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatályba lépésével, kifejezetten azzal a céllal, hogy a törvényes vagyonközösségi rendszer helyett ezeket alkalmazzák a magánszemélyek.

Milyen házassági vagyonjogi szerződési típusok léteznek?

Miért fontos vagyonszerződést kötni?

Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell, amivel egy esetleges válás esetére a már említett hosszú pereskedést előzhetik meg. Tekintettel arra – amit szomorúan, de meg kell állítanunk -, hogy a házasságok jelentős része válással ér véget, erre az előzetesen nem kívánt eshetőségre is tanácsos felkészülni.

A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja.

A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges, amely szabály az 1959.évi IV. törvény (régi Ptk) hatályon kívül kerülése óta változatlan. A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

A házassági vagyonjogi szerződések típusai
– Közszerzeményi szerződés
– Vagyon-elkülönítési szerződés
Ezeket az alábbiakban mutatjuk be. A szerződések szabályai vegyesen is alkalmazhatók a végleges vagyonjogi szerződésben.

Közszerzeményi szerződés

Ha a házasulók vagy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben közszerzeményi rendszer kikötésében állapodtak meg, a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, ennek megfelelően közöttük a vagyon-elkülönítés szabályai érvényesülnek. Az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény.

Ez a közszerzemény pedig az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad.

Tekintettel arra, hogy ez a szabályrendszer a leírtaknál jelentősen összetettebb, ráadásul közokirati formára vagy ügyvédi ellenjegyzésre is szükség van a szerződésekhez, további részletekért javasoljuk ügyvédi konzultáció igénybevételét -> Ügyvédi Kapcsolat

Vagyon-elkülönítési szerződés

Ha a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárták, a vagyonnak abban a részében, amelyre a kizárás vonatkozik, közöttük a vagyon-elkülönítés rendszerét kell alkalmazni. Ez a megoldás tehát a teljes vagyonra vagy annak egyes részeire is vonatkozhat.

Ha a házasulók vagy a házastársak között szerződés vagy a bíróság határozata alapján vagyon-elkülönítés jön létre, a házassági életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek, és tartozásukért önállóan felelnek.

A házastársak a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik akkor is, ha vagyon-elkülönítésben élnek.

Tekintettel arra, hogy ez a szabályrendszer a leírtaknál jelentősen összetettebb, ráadásul közokirati formára vagy ügyvédi ellenjegyzésre is szükség van a szerződésekhez, további részletekért javasoljuk ügyvédi konzultáció igénybevételét -> Ügyvédi Kapcsolat

VÁLÓPERES ÜGYVÉD:

Cégfelszámolás

Felszámolás alatt a cége és veszélyben a család vagyona?

/in /by

Hogyan lehet megmenteni az adóssággal terhelt vállalkozói vagyont?

A köznyelv „elúszottnak” nevezi azokat a vállalkozókat, kis Bt.-k beltagjait, akik gazdasági tevékenységük folytán jelentős adósságot halmoztak fel, akiket végrehajtás fenyeget, s akiknek eddig a családja sem vonhatta ki magát a terhek, a végrehajtás alól. Ők próbálták mindenféle kétségbeesett módszerekkel – színlelt eladással, ajándékozási szerződésekkel – kimenteni, legalább a házastársukat, gyermekeiket illető, a jövőjüket biztosító vagyont. Ezek a szerződések azonban színlelt mivoltukban erősen támadhatóak voltak, s nem is mindig jelentettek igazi megoldást a problémára.

MEGSZÜNTETHETŐ A VAGYONKÖZÖSSÉG

A 2013. évi V. törvény, vagyis az új Polgári Törvénykönyv, a hatályba lépése óta lehetővé teszi, hogy a „vétlen” házastárs a házasság felbontása (vagyis a sok esetben színlelt válás) nélkül is kérje a bíróságot a vagyonközösség megszüntetésére, úgy, hogy az adósság – annak végrehajtása – az Ő tulajdonrészét ne fenyegesse.

Ugyanez a helyzet, ha a „vétkes” házas fél a párja hozzájárulása nélkül megkötött szerződéssel, vagy szerződésen kívül okozott kár megtérítése miatt sodorja veszélybe a „vétlen” felet megillető vagyonrészt.

A házassági vagyonközösség ilyen módon történő megszüntetéséhez a „vétlen” házastársnak a közös lakhelyük szerint illetékes bíróság előtt pert kell indítania, ami nem olcsó mulatság, de – különös tekintettel a per jellegére, valamint a megszorult peres felek anyagi helyzetére – jó eséllyel kérhető és kapható költségkedvezmény, illetve jó esetben, megfelelő pervitel esetén alkalmazható lesz, az úgynevezett mérsékelt illeték is.

Összességében elmondható, hogy az új keletű lehetőséggel élve legálisan megóvható legalább a közös vagyon fele, hogy az eladósodásban vétlen fél ne károsodjon.

CÉLSZERŰ HÁZASSÁGI VAGYONSZERZŐDÉST KÖTNI

Ha még nem következett be az eladósodás, illetve a vagyont még nem terheli végrehajtás, célszerű házassági vagyonjogi szerződést kötni, amiben a jövőre nézve lehet megszüntetni, illetve kizárni a vagyonközösséget, s így a fenyegetett vagyon felét ugyancsak megmenteni, kivonni az esetleges végrehajtás alól.

Persze számtalan szabály, kivétel, kötelezettség, előírás és körülmény teszi a fent vázoltnál lényegesen bonyolultabbá ennek a jogintézménynek az alkalmazását, de a sajátos egyéni körülmények ismeretében mindenkinek ajánlható valamilyen személyre szabott segítség, mentsvár, hogy a terhek alól legalább a családtagjait, a szeretteit mentesíteni tudja.

JOGI HÁTTÉR

4:53. § [A vagyonközösség megszűnése]

A vagyonközösség megszűnik, ha

  1. a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;
  2. b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy
  3. c) a házassági életközösség megszűnik.

4:54. § [A vagyonközösség bírósági megszüntetése]

(1) A bíróság a vagyonközösséget bármelyik házastárs kérelmére a házassági életközösség fennállása alatt indokolt esetben megszüntetheti. Ilyen esetnek minősül különösen, ha

  1. a) a másik házastárs a kérelmet előterjesztő házastárs hozzájárulása nélkül megkötött szerződéssel vagy szerződésen kívüli károkozásával olyan mértékű adósságot halmozott fel, amely a közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti;
  2. b) az egyéni vállalkozói tevékenységet folytató másik házastárssal szemben végrehajtási eljárás vagy azzal az egyéni céggel, szövetkezettel, gazdasági társasággal szemben, amelynek a másik házastárs korlátlanul felelős tagja, végrehajtási eljárás vagy felszámolási eljárás indult, és az eljárás a házastársi közös vagyonból őt megillető részesedést veszélyeztetheti; vagy
  3. c) a másik házastársat cselekvőképességet teljesen vagy a vagyoni ügyeiben részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezték, és gondnokául nem a házastársát rendelték ki.

(2) A vagyonközösség – a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában – a megszüntetését kimondó határozat jogerőre emelkedését követő hónap utolsó napján szűnik meg.

4:55. § [A vagyonközösség bírósági megszüntetésének jogkövetkezményei]

Ha a bíróság a vagyonközösséget megszünteti, a házastársak vagyoni viszonyaira az életközösség fennállása alatt a továbbiakban a vagyonelkülönítés szabályai az irányadók.

4:56. § [A vagyonközösség bírósági helyreállítása]

Ha az ok, amelynek alapján a bíróság a vagyonközösséget megszüntette, már nem áll fenn, a bíróság az életközösség fennállása alatt – a házastársak közös kérelmére – a vagyonközösséget a jövőre nézve helyreállítja.

 

JOGI TANÁCSOK CÉGÜGYEKBEN és VAGYONMEGOSZTÁSI KÉRDÉSEKBEN:

 

válás

Gyorsabb lehet a válás közös megegyezéssel

/in /by

A válások többsége zökkenő mentesebben és gyorsabban lezajlik, ha azt közös megegyezéssel szüntetik meg a felek. Azonban a jó közös megegyezésnek is vannak szabályai, amikre érdemes előre felkészülni….

Amikor egyezséget kötnek, tartsák szem előtt a következő nagyon fontos szabályt: a felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól – az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is – csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.

MIKOR ÉRDEMES A KÖZÖS MEGEGYEZÉST VÁLASZTANI?

Közös megegyezéssel abban az esetben lehet elválni, ha:

  1. A) A házastársak már legalább három éve külön lakásban élnek, és igazolják, hogy a közös gyermek elhelyezését és tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték. Ebben az esetben a bíróság már az első tárgyaláson felbontja a házasságot.
  2. B) A házastársak nem élnek külön legalább 3 éve, de megegyeztek a közös gyermek elhelyezése, tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata és házastársi közös vagyon megosztása kérdésében, az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetését kivéve.

Ebben az esetben tehát a következőkben kell megállapodásra jutniuk:

  1. Közös kiskorú gyermek elhelyezése

Ez azt jelenti, hogy a házasfelek megállapodnak abban, hogy a gyermek(ek) melyik szülő nevelésébe és gondozásába kerüljenek. Ha a szülői felügyeleti jogról külön nem rendelkeznek, akkor a különélő szülő szülői felügyeleti joga szünetel. Azonban a különélő szülők a válás után is együttesen kötelesek dönteni a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben, így a:

  • kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása,
  • tartózkodási helyének kijelölése,
  • iskolájának, valamint életpályájának megválasztása kérdésében.
  1. A közös gyermek tartása

A házasfelek megállapodnak abban, hogy a különélő szülő mekkora összegű tartásdíjat fizet gyermeke(i) tartása fejében. A megállapodás tartalma a felekre van bízva, egy a lényeg, hogy az a gyermek(ek) érdekeit szolgálja. A gyermektartásdíj összegét meg lehet állapítani:

  • határozott összegben;
  • százalékos arányban egy alapösszeg megállapítása mellett;
  • határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában.
  1. A gyermek(ek) és a különélő szülő közötti kapcsolttartás

Meg kell állapodni a kapcsolattartás módjában. A házasfelek gyakran mondják azt, hogy együtt tudnak működni, ezt nem kell szabályozni, de mégis!! Lehet, hogy egyszer megromlik a viszony és a felek nem tudnak együttműködni, így a végrehajthatóság érdekében meg kell határozni a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás módját.

 

Folyamatos kapcsolattartás: a rendszeresen ismétlődő kapcsolattartás, ami általában minden második hétvége. Fontos tudni, hogy a – köztudatban élő tévhittel ellentétben – ezt nem iktatták törvénybe, így ez nem törvényi minimum, egyszerűen így alakult ki a joggyakorlatban. Természetesen nemcsak kéthetente hétvégenként van lehetőség a különélő szülő számára a kapcsolattartásra, hanem ennél gyakrabban is.

Időszakos kapcsolattartás: a különélő szülőt megilleti a kapcsolattartás a páros ünnepek másnapján (Karácsony, Húsvét, Pünkösd), az oktatási szünetek fele időtartamában (őszi, téli, tavaszi és nyári szünet).

A kapcsolattartás módjában való megállapodás kapcsán is az a fő elv, hogy annak tartalma a felekre van bízva, de az szolgálja a gyermek(ek) érdekeit, és legyen végrehajtható.

  1. Házastársi tartás

A házasfeleknek meg kell állapodniuk abban, hogy egymással szemben házastársi tartásra igényt tartanak-e.

A házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. Tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egysorban köteles.

 

  1. Közös lakás használata

A házasfeleknek meg kell állapodniuk az utolsó közös lakóhelyül szolgáló lakás használatában, azaz abban, hogy ki lakhat a lakásban. A lakáshasználat lehet közös vagy kerülhet az egyik házastárs kizárólagos használatába. A lakáshasználat kérdésében valló megállapodás csak akkor kérdéses, amikor a lakás a házastársak közös vagy egyik házastárs kizárólagos tulajdonában van. Ha a lakáson valamelyik házastárs pl. szüleinek haszonélvezeti joga van, és a haszonélvező felszólítja a bentlakó házastársat a lakás elhagyására, a felszólításnak eleget kell tenni.

Amikor a házasság megromlott, a házasfelek nem szívesen élnek egy fedél alatt. Gyakran előfordul, hogy az egyik házastárs el akar végleg, a visszatérés szándéka nélkül költözni a lakásból. Természetesen megteheti, de ha az elköltözés önkéntes és a visszatérés szándéka nélküli, tudni kell, hogy utóbb lakáshasználati jog ellenértékére nem tarthat igényt.

 

  1. Ingó vagyon megosztása

A házasfeleknek meg kell osztaniuk a házastársi közös vagyont, de az ingatlanon fennálló tulajdonközösséget nem szükséges megszüntetni, arról később is meg lehet állapodni.

Ha a közös vagyon kizárólag ingóságokból állt, melyet a házastársak már megosztottak és a birtokbaadás is megtörtént, az egyezségnek csak azt kell tartalmaznia, hogy a házastársaknak egymással szemben a házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatban további követelésük nincs.

Amennyiben a házastársak még nem osztották meg természetben a közös vagyont, úgy a későbbi viták elkerülése érdekében célszerű tételesen felsorolni azt, hogy melyik ingóság kinek a tulajdonába/birtokába kerül. Ezt a célt szolgálja a vagyonleltár felállítása. Gyakran előfordul, hogy a házasfelek szóban megállapodnak abban, hogy melyik ingóság kinek a tulajdonába fog kerülni a szétköltözést követően, azonban az egyezségbe csak annyit foglalnak, hogy „a házasfelek kijelentik, hogy az ingó vagyont egymás közt természetben megosztották, a házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatban egymással szemben további követelésük nincs.” Azután amikor sor kerül a tényleges elköltözésre, szembesülnek azzal, hogy az egyik fél nem ad ki valamit a másiknak, vagy a szóbeli megegyezésnek megfelelően pl. nem fizeti ki a másikat. Ilyenkor próbál valamit tenni a „pórul járt” fél, de jogi lehetősége nincsen. Végrehajtást nem kérhet, mert a végrehajtható egyezségben csak annyi szerepel, hogy a vagyont természetben megosztották, így az egyezség érdemben nem végrehajtható. A vagyon megosztását bíróságtól nem kérheti, mert abban már született jogerős egyezség, ami joghatása a jogerős ítélettel egyezik meg, így ún. „ítélt dolognak” minősül, ami alapján a bíróság a keresetet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.

A vagyon megosztása kapcsán az elsődleges elv, hogy a vagyont természetben kell megosztani, ami azt jelenti, hogy lehetőség szerint mindkét házasfél ugyanolyan értékű ingósághoz jusson. Amennyiben ez nem lehetséges, lehetőség van pénzbeli értékkülönbözet megfizetésére.

 

 

JOGI TANÁCSOK VÁLÁS ÉS GYERMEKELHELYEZÉS ÜGYBEN:

párkapcsolat

Párkapcsolati konfliktusok

/in /by

Párterápia során egyik legfontosabb alapcél, hogy a nehézségekre olyan megoldást találjanak a párok, mellyel mindkét fél elégedett, azaz győztes-győztes helyzetet szeretnénk létrehozni. Ezt hívjuk problémamegoldó konfliktuskezelési stratégiának. Csakhogy a párok, akikkel találkozunk, gyakran nem ezt alkalmazzák. A rosszul megoldott konfliktusokból eredő feszültségek fennmaradnak akár hosszabb időre is, és kikezdik a kapcsolatot, ezért érdemes javítani rajtuk. Mindenkinek van egy domináns konfliktuskezelési stratégiája, de bizonyos helyzetekben többfélét is szoktuk használni.

5 fő konfliktus-megoldási stratégiát figyelhetünk meg:

Versengő/önérvényesítő stratégia

Aki ezt választja, az a konfliktust „harcnak” fogja fel, és mindenáron győztes pozícióra törekszik, a másik fél legyőzésére. A másik fél így szükségszerűen vesztessé válik, ezért szükségszerűen negatív érzelmek halmozódnak fel benne. Ez a megoldási mód nagyon rombolóan hat a párkapcsolatokra. Egy versengő „támadásaival” szemben folyamatosan mentegetőzésre, magyarázkodásra kényszerülhetünk, és abba a pozícióba kerülhetünk, hogy mindenért mi vagyunk a hibásak. A bocsánatkérés sem könnyű olyasvalakivel szemben, aki vádol és le akar győzni. A valódi cél megvalósulásáig sajnos el sem jut a pár, mert ebben a harcban a felek nem tudnak a megoldásra figyelni, hanem csak a személyes győzelemre vagy sérelemre koncentrálnak. A „kinek van igaza” csatában messzire távolodnak a megegyezéstől. A versengő magatartása mögött is feltételezhetőek mélyebb, kielégületlen érzelmi szükségletek, csakhogy kommunikációs stílusával meg is gátolja, hogy azok kielégüljenek a kapcsolatában.

 

Alkalmazkodó/önalávető stratégia

Ez is egy győztes-vesztes stratégia, ahol azonban az egyik fél a „vesztésre törekszik”. Azaz lemond saját igényeiről vagy álláspontjáról annak érdekében, hogy ne legyen konfliktus és hosszú távon fenntartsa a kapcsolatot. Ez a stratégia általában önbizalomproblémákkal kapcsolódik össze, és az alkalmazkodó fél könnyen befolyásolható, irányítható. Ki örül egy ilyen partnernek? Bizonyára nagyon kényelmes egy ideig, de két probléma is felütheti a fejét a párkapcsolatban. Az egyik, hogy hosszútávon az önalávető megoldások miatt elvész a személyiség, az identitás, így a partnernek tulajdonképpen „nincs kit szeretni”. A másik, hogy természetesen az önalávetőnek is van véleménye, elképzelése, amit nem tud, vagy nem mer képviselni. Ha az önalávető fél elkezd például pszichoterápiába járni, és egyre inkább megtalálja önmagát, asszertívvé válik, akkor igencsak rácsodálkozhat a partnere, hogy saját véleményt kezd formálni a dolgokról. Akár a kapcsolat végét is jelentheti ez a változás.

 

Elkerülő stratégia

Ilyenkor nem hajlandó valaki tudomást venni a problémáról, nem törekszik annak megoldására vagy elodázza a rendezését. Úgy érezheti, hogy nem tartozik rá, semmi köze hozzá. A konfliktusból eredő feszültségek emiatt nem kerülnek feloldása. Nem reagál, hallgat, majd odébb megy. Ez a végletekig felbosszantja a párját, de az elkerülő fél újra és újra kicsúszik a kezei közül. Az elkerülő hajlamos inkább kerülő utakat keresni feszültségei oldására: alkoholba fojtja vagy munkába menekül, vagy minél kevesebb időt tölt otthon. Az elkerülő stratégia alkalmazása mögött sokszor a származási családból hozott rossz élmények állnak. A családban lévő konfliktusok előidézhetik a konfliktustól való félelmet, illetve kiegészülhetnek rossz indulatkezelési mintákkal, és alacsony felelősségvállalási készséggel.

 

Kompromisszumkereső stratégia

Sokan hajtogatják, hogy „a párkapcsolat kompromisszumokkal jár”, és „óhatatlanul kompromisszumokat kell kötni, mert anélkül nem megy”. Kompromisszumokat hoznak a kapcsolat érdekében, de mégsem boldogok. Mert a kompromisszumkereső stratégia valójában egy vesztes-vesztes stratégia. Pozitívuma, hogy a pár végül is talál közös megoldást, mégis, egyik fél sem éri el a valódi célját, egyik fél számára sem jelent valódi „győzelmet”, senki sem elégedett igazán. Ráadásul sokszor azért születik meg egy kompromisszum, hogy végre lezáruljon a konfliktus, de az indulatok, sérelmek tovább tartanak, és emiatt akár teljesen megszűnhet az együttműködés. Sok olyan probléma lép fel egy pár életében természetesen, amikor a kompromisszum elérése is fontos lépés, mert nagy árkok húzódnak a felek eredeti kiindulópontjai között.

 

Problémamegoldó/együttműködő stratégia

Ez a leghatékonyabb és legérettebb, a győztes-győztes” stratégia. Aki ezt alkalmazza, az általában nyíltan kezdeményezi a feszültségek feloldását, hogy minél hamarabb véget vessen a kellemetlen állapotnak. Meg tudja fogalmazni őszintén saját igényeit és elvárásait, ugyanakkor figyel a másikra, nem akarja megbántani. Mindkettőjük számára elfogadható megoldásra törekszik, ami már nem kompromisszum, hanem megállapodás (konszenzus). Képes lemondani rövid távú előnyeiről a másik kedvéért, megtesz dolgokat, hogy hosszú távon mindenki jól érezze magát.

(forrás: http://tarsam.blog.hu)
CSALÁDJOGI TANÁCSADÁS:

Mekkora korkülönbséget bír el a párkapcsolat?

/in /by

Jó-e vagy rossz a korkülönbség, meg lehet-e szokni vagy egyre rosszabb lesz? Ha eleinte nem érezzük, vajon később sem fogjuk? Eleve nehéz kérdés, hogy mit jelent a kor. Természetesen csupán annyit, hogy mi hány évesnek érezzük magunkat! Mégis, milyen tipikus problémákat látunk, amikor a férfi az idősebb? Természetesen olyan is van, hogy minden szuper, de arról nincs mit írni..

 „Nem tudok mit kezdeni a barátnőivel”

A barátnőjüknél tizenöt-húsz évvel idősebb, negyvenes-ötvenes pasik gyakran számolnak be arról, hogy szinte lehetetlen a baráti társaságaik összeillesztése, de az is, hogy ő elmenjen a barátnője barátaival találkozni, vagy fordítva. Mindketten unatkoznak vagy frászt kapnak a másik barátaival. A férfiak unják „a csajos témákat, vihogást, a vizsgaparát”. A fiatalabb nőket pedig gyakran frusztrálja „meglett emberek” társalgása olyan dolgokról, amikhez ők nem nagyon tudnak hozzászólni.

 

„Nem érti, hogy miben vagyok”

Másik probléma, hogy teljesen más típusú gondokkal küzdenek az életben. Az idősebb férfi a munkahelyén akar előbbre jutni, negyven-ötven körül testi problémákkal kell szembenéznie: fáj a háta, rosszul alszik, vagy nem megy úgy a szex. A fiatalbb nő ezalatt vizsgákra készül, és próbálja kitalálni, hogy mit kezdjen magával, hova pályázzon állásra, ami sok férfit fáraszt. Mások azt emelik ki, hogy nem beszélnek egy nyelvet: a fiatalabb nő más zenét szeret, más társadalmi-kulturális miliőben nőtt fel. Ha a férfi azt mondja: Police zenekar, a nő csak néz, mintha a Marsról jött volna.

 

„Más a tempó”

Amíg az idősebb férfi nem akar minden este bulizni menni, főleg, hogy másnap korán kell kelnie, barátnőjének egészen máshogy rajzolódik ki a fejében a hétköznap-hétvége viszonya: „szerdán is simán be lehet rúgni”! Ez eleinte jópofa, de hosszú távon nem tud lépést tartani vele, akinek rendes, 8 órás munkahelye van. A negyvenes, pláne ötvenes pasi ráadásul higgadtabb, megfontoltabb, párja hirtelensége, aktivitása sokszor már távoli tőle.

 

„Mást várunk az élettől”

Ha a férfi gyereket akar, akkor nem szeretné megvárni, amíg 6o lesz, de 25 éves barátnője nem biztos, hogy tíz éven belül szülni akar. Az is gyakori persze, hogy az idősebb férfi már túl van egy házasságon, gyerekei is vannak, és esze ágában sincs előről kezdeni. Ráadásul folyton gond az is, hogy például az ünnepet hogyan töltsék.

 

„Majd megérted, ha negyven leszel”

Sok férfi szeret mindig bölcsebb és okosabb lenni, „tanítgatni” azt, akivel van, de ezt nem élvezi mindenki annyira. Sokan ezt „kinevelési projektnek” vagy hasonlónak nevezik, és fárasztja őket.

Emellett persze sok pozitívum van. Az idősebb partner megfiatalodhat, átlényegülhet, új energiákat gyűjthet fiatalabb párjától. Sokan mondják, hogy „nem érzem a korom mellette” – ez a tapasztalat időnként azonban az ellenkezőjébe fordulhat: épp, hogy a kontrasztot érzik: „milyen öreg vagyok hozzá képest”.

 

(forrás: http://tarsam.blog.hu)
CSALÁDJOGI TANÁCSADÁS:

garancia

Karácsony utáni jogérvényesítési lehetőségek 2.

/in /by

Karácsony utáni cserebere: mihez van jogunk, milyen szavatossági igényekkel élhetünk? Mire köteles a kereskedő és mi a helyzet az online rendelésekkel? Összeállításunkban a leggyakrabban feltett kérdésekre kaphat választ.

Nincs meg a blokkja, a banki fizetést igazoló tranzakciós igazolás azonban igen

A banki fizetést igazoló bizonylat nem azt tanúsítja, hogy konkrétan milyen terméket vásárolt a fogyasztó, csak a vásárlás tényét és annak végösszegét igazolja. Ennek bemutatása révén a kereskedő nem kötelezett a szavatossági igények kezelésére, értékesebb termékkel kapcsolatos minőségi kifogás esetén azonban érdemes a kereskedőtől megérdeklődni, hogy saját dokumentációjából visszakeresné-e kérésünkre a vásárlást igazoló bizonylat másodpéldányát.

Nincs meg a blokkja (elvesztette, vagy a terméket ajándékba kapta)

Ilyenkor csak a kereskedő jóindulatán múlik az, hogy foglalkozik-e szavatossági jogok érvényesítésével. Előfordulhat, hogy olyan egyedi gyártású termékről van szó, mely csak annál a kereskedőnél kapható, de a vásárlás időpontja, s emiatt az igények érvényesíthetőségének ideje még ekkor is kérdéses lehet. Szerencsés helyzetben a kereskedő emlékszik a vásárlás tényére, s így foglalkozik a panasz rendezésével. Ha ajándékba kapott készüléke hibásodik meg, javasoljuk, hogy kérje el a vásárlást igazoló blokkot az ajándékozótól.

Nem tetszik az ajándék, nem megfelelő a méret, vissza kell, vegye a kereskedő?

Minőségileg kifogástalan terméket (csak azért, mert nem tetszik a színe, vagy nem megfelelő a méret) a kereskedő nem köteles kicserélni.

Természetesen önként dönthet úgy a vállalkozás, hogy ezeknek a kéréseknek is eleget tesz, de erről a lehetőségről érdemes már előre tájékozódni.

Szentestét követő három munkanapon belül, ha visszaviszem a rossz terméket, kötelesek kicserélni?

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet értelmében a rendelet hatálya alá tartozó termékek esetében ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a vállalkozás nem hivatkozhat a polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény 6:159. § (2) bekezdés a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

Vagyis a három munkanap szempontjából nem az számít, hogy ön mikor kapta, mikor vette át szeretteitől az ajándékot, hanem az az időpont az irányadó, amikor vásárolták.

Ha tehát az ajándékot például december 23-án vásárolták, és a termék meghibásodása miatt rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, akkor igen, élhet a jogszabályban biztosított 3 munkanapon belüli csere iránti igényével.

Milyen jogommal élhetek, ha a két ünnep között visszaviszem a hibás terméket? Kérhetek rögtön cserét?

A hibát elsősorban javítással, cserével orvosolhatja a kereskedő, a fogyasztó választása szerint. Kivéve, ha a csere teljesítése lehetetlen (például nincs másik ilyen terméke már az üzletnek), vagy ha a csere a kötelezettnek aránytalan többletköltséget eredményezne (tehát a termék megjavítása jóval kisebb költségráfordítással megoldható).

Kérhet tehát cserét, de minden valószínűség szerint, ha a termék javítható, a kereskedő elsősorban ezt fogja felajánlani.

Ha a két ünnep között nincs módom visszavinni a hibás terméket, akkor már később nem is élhetek szavatossági jogommal?

De, természetesen élhet jogaival, az alábbiak szerint.

Kötelező jótállás alá eső termékeknél (az erre vonatkozó rendelet mellékletében tételesen felsorolt termékcsoportok esetén.  3 munkanapon belül fellépő olyan hiba esetén, amely a rendeltetésszerű használatot akadályozza, határidőben szükséges jelezni a problémát.

Azokkal a termékekkel kapcsolatban, amelyek nem tartoznak a kötelező jótállás hatálya alá, a vásárlástól számítottan 2 évig élhetünk szavatossági igényeinkkel. (például ruházat, cipő 10 000 Ft vételára alatti műszaki cikkek stb.)

Online vásárolt termék esetében a termék kézhezvételétől számított 14 napon belül élhetünk még speciális, az értékesítés módjából eredő indoklás nélküli elállási jogunkkal (tehát nem minőségi kifogás esetén is!). Online vásárolt termék minőségi kifogásával kapcsolatban a már említett 2 évig jelezhetjük problémánkat a kereskedő felé.

forrás: http://www.nfh.hu

EGYÉNRE SZABOTT, TELJESKÖRŰ jogi TANÁCSADÁS ÉS ELJÁRÁS:

garancia

Karácsony utáni jogérvényesítési lehetőségek 1.

/in /by

Karácsony utáni cserebere: mihez van jogunk, milyen szavatossági igényekkel élhetünk? Mire köteles a kereskedő és mi a helyzet az online rendelésekkel? Összeállításunkban a leggyakrabban feltett kérdésekre kaphat választ.

Nem találom (nem kaptam meg) a blokkot, a készülék pedig elromlott

Jótállási kötelezettség alá eső termék – a jótállási jegy kéznél van, a blokk viszont nincs meg

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. Azaz a számla egyidejű bemutatása ilyen esetben nem követelhető meg. A 2. § (1) bekezdése szerint a rendelet mellékletében felsorolt termékek vonatkozásában a jótállás időtartama egy év.

(2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. A kitöltött jótállási jegy alapján nem lehet kétséges a kereskedő számára a jótállási idő hatálya.

Az 5.§ (1) d) pontja alapján a jótállási jegyen a javítás során fel kell tüntetni a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét. Ha már volt szervizben a készülék, a javítás idejével meghosszabbodik a jótállási idő, amelyet fel kell tüntetni a jótállási jegyen. Ha ez nem történt meg, vagy a leadott blokk nem került visszaadásra, a vásárló feltétlenül jelezze azt a szerviz vagy a kereskedő felé a javított termék átvételekor.

Ha a blokkot ennek ellenére nem kapja vissza, javasolt bejelentést tennie a kereskedőnél található vásárlók könyvébe, amelyben azt is rögzítse, hogy az eredeti számlát átvették Öntől a jótállási jeggyel egyidejűleg, és ön azért nem rendelkezik az eredeti számlával. Ebben az esetben a vásárló nem hozható hátrányos helyzetbe, különösen akkor, ha a jótállási jeggyel egyébként igazolja a termék vásárlását, adatait.

Csak a számla másolatával rendelkezik

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM-rendelet 3. § (1) bekezdése szerint szavatossági igénye érvényesítésekor a szerződés megkötését a fogyasztónak kell bizonyítania. A (2) bekezdés alapján a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja.

A kereskedőnek tehát akkor kötelező foglalkoznia a vásárló minőségi kifogásával, ha az valamilyen dokumentummal (eredeti blokk, jótállási jegy) tudja igazolni azt, hogy a szóban forgó terméket a kereskedőtől vette. A számla fénymásolatának elfogadhatóságával kapcsolatban még nincs kialakult bírói gyakorlat, a kereskedő hozzáállásán is múlik a jogok érvényesíthetősége. A vállalkozásnak azonban lehetősége van visszaellenőriznie azt, hogy a fogyasztó által bemutatott másolati számlán szereplő adatok egyeznek-e az eredeti számla tartalmával, ha annak valóságtartalmával kapcsolatban kétségei vannak.

forrás: http://www.nfh.hu

EGYÉNRE SZABOTT, TELJESKÖRŰ jogi TANÁCSADÁS ÉS ELJÁRÁS:

garancia

Garancia, jótállás@ CO…

/in /by

Mit tegyen, ha nem találja a blokkot, és a készülék elromlott?

A hatóság tanácsadási tevékenysége keretében gyakran előforduló kérdés a fogyasztók részéről, hogy mit tehetnek, ha nincs meg a vásárlást igazoló blokkjuk, de a vásárolt termék meghibásodott. Van-e ilyenkor joguk az igényérvényesítéshez, vagy csak a kereskedő jóindulatán múlik a szavatossági jogok biztosítása?

Előfordul az is, hogy a javításra átvett termékhez a vásárló odaadja a jótállási jegyet és a blokkot, de visszakapni már csak úgy kapja vissza, hogy nincs rajta a blokk. Ez egy esetleges következő alkalommal gondot jelenthet-e a panaszbejelentésnél?

Ha valamely oknál fogva csak a számla másolatával rendelkezik, azzal megfelelően érvényesíthetők-e vásárlói jogai?

1. Jótállási kötelezettség alá eső termék – a jótállási jegy kéznél van, a blokk viszont nincs meg

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. Azaz a számla egyidejű bemutatása ilyen esetben nem követelhető meg.

A rendelet mellékletében felsorolt termékek vonatkozásában a jótállás időtartama egy év. A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. A kitöltött jótállási jegy alapján nem lehet kétséges a kereskedő számára a jótállási idő hatálya.

A jótállási jegyen a javítás során fel kell tüntetni a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét. Ha már volt szervizben a készülék, a javítás idejével meghosszabbodik a jótállási idő, melyet fel kell tüntetni a jótállási jegyen. Ha ez nem történt meg, vagy a leadott blokk nem került visszaadásra, a vásárló feltétlenül jelezze azt a szerviz/kereskedő felé a javított termék átvételekor.

Ha a blokkot ennek ellenére nem kapja vissza, javasolt bejelentést tennie a kereskedőnél található vásárlók könyvébe, amelyben azt is rögzítse, hogy az eredeti számlát átvették Öntől a jótállási jeggyel egyidejűleg, és Ön azért nem rendelkezik az eredeti számlával. Ebben az esetben a vásárló nem hozható hátrányos helyzetbe, különösen akkor, ha a jótállási jeggyel egyébként igazolja a termék vásárlását, adatait.

2. Csak a számla másolatával rendelkezik

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet szerint a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja.

Az ÁFA törvény határozza meg a számla és a nyugta kötelező adattartalmát. A nyugta kötelező adattartalma a következő: a nyugta kibocsátásának kelte; a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja; a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe; a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke. A számlának ezen felül tartalmaznia kell például az értékesített termék megnevezését és mennyiségét is.

A kereskedőnek tehát akkor kötelező foglalkoznia a vásárló minőségi kifogásával, ha az valamilyen dokumentummal (eredeti blokk, számla, elektronikus nyugta ill. számla) tudja igazolni azt, hogy a szóban forgó terméket a kereskedőtől vette. A számla fénymásolatának elfogadhatóságával kapcsolatban még nincs kialakult bírói gyakorlat, a kereskedő hozzáállásán is múlik a jogok érvényesíthetősége. A vállalkozásnak azonban lehetősége van visszaellenőriznie azt, hogy a fogyasztó által bemutatott másolati számlán szereplő adatok egyeznek-e az eredeti számla tartalmával, ha annak valóságtartalmával kapcsolatban kétségei vannak.

3. Nincs meg a blokkja, a banki fizetést igazoló tranzakciós igazolás azonban igen

A banki fizetést igazoló bizonylat nem azt tanúsítja, hogy konkrétan milyen terméket vásárolt a fogyasztó, csak a vásárlás tényét és annak végösszegét igazolja. Ennek bemutatása révén a kereskedő nem kötelezett a szavatossági igények kezelésére, értékesebb termékkel kapcsolatos minőségi kifogás esetén azonban érdemes a kereskedőtől megérdeklődni, hogy saját dokumentációjából visszakeresné-e kérésünkre a vásárlást igazoló bizonylat másodpéldányát.

4. Nincs meg a blokkja (elvesztette, vagy a terméket ajándékba kapta)

Ilyenkor csak a kereskedő jóindulatán múlik az, hogy foglalkozik-e szavatossági jogok érvényesítésével. Előfordulhat, hogy olyan egyedi gyártású termékről van szó, mely csak annál a kereskedőnél kapható, de a vásárlás időpontja, a vételár konkrét összege, s emiatt az igények érvényesíthetőségének ideje még ekkor is kérdéses lehet. Szerencsés helyzetben a kereskedő emlékszik a vásárlás tényére, s így foglalkozik a panasz rendezésével. Ha ajándékba kapott készüléke hibásodik meg, javasoljuk, hogy kérje el a vásárlást igazoló blokkot az ajándékozótól.

Főszabály, hogy a kereskedő a vásárlást igazoló bizonylat bemutatása hiányában nem köteles foglalkozni a minőségi kifogás kezelésével.

Jó tudni: az elektronikus számla is elfogadható

2004-ben lépett be életbe az elektronikus bizonylat fogalma, ettől az évtől lehet elektronikus számlát is kiállítani. Az elektronikus számla fájlformátumára jogszabályi előírás nincs. Tehát lehet akár egy képfájl, egy szöveges fájl, egy PDF állomány, akár egyszerre többfajta kimenet is lehetséges. Azonban azt az állományt kell elektronikus számlának elfogadni, melyet a kibocsátó elektronikusan aláírt.

Az Áfa tv. alkalmazásában az e-mailben elküldött és befogadott pdf állomány is elektronikus számlának minősül. Ne lepődjön meg tehát, ha pl. online vásárolt termék esetében a csomagban nem talál számlát, arról azonban előzetesen tájékoztatnia kell a kereskedőnek Önt, hogy elektronikus számlát fog kibocsátani, s azt majd honnan töltheti le.

A számlát kibocsátónak az elektronikus dokumentumot az általános elévülési időnek megfelelően, 5 évig kell megőriznie, így ha nem találja a megküldött bizonylatot, ebben az időszakban van lehetősége arra, hogy a kereskedőtől azt ismételten megkérje.

(forrás: www.nfh.hu)

 

EGYÉNRE SZABOTT, TELJESKÖRŰ jogi TANÁCSADÁS ÉS ELJÁRÁS:

válás

Jó, akkor szakítsunk!

/in /by

A szakítással fenyegetőzés okai

Sok kapcsolatban a konfliktusok rendre odáig fajulnak, hogy az egyik vagy másik fél bedobja a „jó, akkor szakítsunk!” mondatot. Az ilyen típusú mondatok erősen destruktív hatással vannak a kapcsolatra, mivel a másik félben bizonytalanságot és az elhagyatottság érzését ébresztik. Rendszerint a felfokozott lelki állapot és a tehetetlenség juttat el valakit idáig, de ez nem mentés fel a felelősség alól, amit vállalnunk kell a kimondott szavak miatt. Minden szó kimondása hosszan rezonál a partner lelkében, akkor is, ha azt mondjuk „szeretlek” és akkor is, ha azt hogy „szakitok”. Amikor szakítással fenyegetőzünk, akkor valamilyen okból feljogosítva érezzük magunkat, hogy romboljunk és bántsunk, és nem a megoldást keressük. Az érzelmek mindig jogosak, és érdemes komolyan vennünk őket, de ha tartós párkapcsolatot szeretnénk, meg kell tanulnunk kordában tartani azt, ahogyan kifejezzük az érzelmeinket.

Mik lehetnek a szakítással való fenyegetés mögött húzódó egyéni pszichés tényezők?

Kapcsolati ambivalencia

Aligha léteznek olyan párok, akik soha nem gondolkoztak el a szakítás lehetőségén. Bizonyos élethelyzetekben szinte óhatatlanul felmerül, és ambivalensek leszünk azzal kapcsolatban, hogy akarjuk-e tovább csinálni. Az ambivalencia elviselésének megvan a normál fejlődési iránya. Amíg ez a párkapcsolati ambivalencia nyílt, külsővé tett, addig elhangzik a „jó, akkor szakítsunk” mondat, de a kapcsolatot mégis fenntartjuk. A külső ambivalencia azonban jó esetben belsővé tett ambivalenciává válik, ahol saját ügyünkként, saját vívódásként intézzük el a kérdést, és csak akkor tesszük explicitté, ha valóban reális lehetőségként merül fel bennünk a szakítás gondolata, nem csupán az indulatunkat akarjuk kisütni vagy a másikat megbántani a téma felemlegetésével.

A veszteségtől való félelem: előremenekülés.

Van, aki annyira fél attól, hogy elhagyják, hogy kiélezetté válik azokra a jelzésekre, amelyek egy kicsit is az elutasításra utalhatnak. Megelőzni próbálja a végső elutasítást azzal, hogy a kezében tartva a kontrollt, inkább ő maga fenyeget a szakítással vagy konkrétan szakít is, hogy megelőzze a szenvedést. Csakhogy az önkéntes szakítással sem elkerülhető a fájdalom. A rendszerint hirtelen döntésből meglépett szakítás után az elviselhetetlen szeparáció miatt ő maga szeretné visszafordítani a helyzetet, hiszen pontosan azt a veszteséget idézte elő, amitől félt.

Kapcsolati játszma: kérlek tiltakozz!

Van, aki számára a rendszeres szakítás, vagy az azzal való fenyegetés a szerelem „próbatétele”. Célja, hogy a másik fél ennek ellenére is bebizonyítsa szerelmét, kitartását, hűségét, akaratát a kapcsolat folytatását illetően. Akkor szoktak csak megdöbbenni, ha a másik azt feleli: „Rendben. Szakítsunk.” és valóban kilépnek a kapcsolatból. Ha ezt a választ kapnák, nem biztos, hogy újra meg mernének próbálkozni ezzel a játékkal. Aki nem tűri a bizonytalanságot, és nem megy bele ezekbe a játszmákba, azok általában nem is vesznek részt ilyen jellegű kapcsolatokban. A játszmára hívó fél pedig olyan partnert keres, akivel megteheti, aki fél a veszteségtől, és a felmerülő szeparáció hatására még erősebben kötődni kezd.

Éretlen érzelemszabályozás: a helyzetből való kilépés.

Ha az érzelmi élet szabályozásának tanulása kevésbé sikeres, akkor előfordul, hogy a hirtelen ránk törő erős érzelmeket, indulatokat nehezen tudjuk szabályozni, kordában tartani. Ilyenkor az érzelmek eluralnak, és azok vezérlik a cselekedeteinket. Mivel az érzelmek akár pillanatról pillanatra változhatnak, ezért ha ezek vezérelnek minket, akkor kaotikus viselkedést eredményeznek. Egy-egy konfliktus során a negatív érzelmek hirtelen nagy intenzitása legtöbbször arra késztet, hogy azonnal kilépjünk a helyzetből. Mindegy hogy milyen következményekkel jár, csak szabadulhassunk a miket elárasztó heves indulatoktól. A kapcsolatból való kilépés egyfajta rossz konfliktuskezelési stratégia, aminek azért érezhetjük szükségét, mert úgy éljük meg, hogy nem lehet elviselni az érzelmeket, amelyek ránk törnek. Valójában az érzelmeinktől akarunk szabadulni, nem a másiktól, vagy a kapcsolattól.

A másik idealizálása vagy devalválása

Jó esetben gyerekkorunkban megtanuljuk, hogy a szeretett személy (anya) egy személyben okozhat nekünk jó és rossz érzéseket is, a szeretetünk ettől még stabil és állandó marad. Ha ezt az integrációt nem sikerült elvégezni, akkor felnőttként azt fogjuk megélni, hogy egy kapcsolatban a másik VAGY jó VAGY rossz. Ennek megfelelően egyszer felértékeljük, máskor kritizáljuk, egyszer elviselhetetlennek tartjuk nélküle az életet, másszor végleg szakítani akarunk, szeretjük vagy gyűlöljük. Ezt hívják hasításnak, amikor egy személy, dolog, esemény megítélése fekete vagy fehér, és nem elképzelhető, hogy egyszerre tartalmazza mindkét színt.

Epizodikus memória

Ha nincs rálátás a kapcsolat egészére, csak a pillanatnyi helyzetre, akkor a pillanatnyi állapot alapján írjuk le a kapcsolat egészének minőségét. Normál esetben tudjuk, hogy ha összevesztünk, attól még szeretjük egymást, és voltak vagy lesznek jó pillanataink is. Ha azonban ez a történeti rálátás hiányzik, akkor hajlamosak leszünk kiindulni az adott konfliktusból vagy negatív érzelemből. Ilyenkor ez sugározza be a kapcsolat egészét és indokolttá tesz a szakítást.

A fenti egyéni pszichés tényezők kezelése mellett egy párterápiás helyzetben leginkább az érzelmek szabályozását és a kognitív funkciókat tudjuk erősíteni. Fontos egyben látni a kapcsolat erősségeit és gyengeségeit, fontos emlékezni a jóra, amikor éppen rossz. Ha a párok megoldásra törekszenek, akkor nem bújhatnak a mögé az állítás mögé, hogy „ilyen vagyok” vagy „nem tehetek róla”, “nem tudtam nem kimondani”. Nem győzzük hangsúlyozni a párok tetteinek és szavainak egyéni felelősségét: döntés kérdése, hogy építik vagy rombolják kapcsolatukat.

(forrás: http://tarsam.blog.hu)
CSALÁDJOGI TANÁCSADÁS: