válás

Hogyan zajlik a válóper?

/in /by

A házasságot a bíróság  valamelyik házastárs kérelmére, vagy a házastársak közösen benyújtott kérelme, egyező akaratnyilvánítása alapján  bonthatja fel.

A házasság felbontása iránt a pert a házastársnak  személyesen kell megindítania, ügyvédnek vagy  más személynek adott megbízással  (pl. hozzátartozójának), hogy őt a per során képviselje.

A bontóper  keresetlevél  benyújtásával indul. A kereseti kérelemből ki kell tűnnie, hogy a felek a házasság felbontását közös megegyezés alapján, vagy a házasság megromlására vezető okok feltárásával kérik-e. (tényállásos válás)

Jogi képviselő esetén a keresetlevelet az ügyvéd készíti el.
Az  igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, gyermek születési anyakönyvi kivonata) a keresetlevélhez mellékelni kell.

A felperes a kereseti kérelmétől az ítélet jogerőre emelkedéséig bármikor elállhat, ehhez a másik házastárs hozzájárulása nem szükséges.

A házassági bontóper illetéke 30 000 forint, melyet a felperes fizet.

Az első tárgyaláson…

Lehetőség szerint mindkét házastárs személyesen jelenjen meg, hiszen a bíróság elsődleges feladata az első tárgyaláson a házastársak meghallgatása, illetve  a házastársak kibékítése. A további tárgyalásokon már a felperes személyes megjelenése sem kötelező, de legalább meghatalmazottja útján képviseltetnie kell magát, ellenkező esetben ugyanis a bíróság megszünteti a bontópert.

Ha a bíróság által megkísérelt békítés sikertelen volt, a bíróság a tárgyalást elhalasztja,  a tárgyalást követő 3 hónapon belül írásban kell kérni a per folytatását (ellenkező esetben ugyanis a per megszűnik).

A bíróság a tárgyalás folytatására új tárgyalási napot csak a folytatásra irányuló kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet ki. Amennyiben valamelyik fél késve kéri a tárgyalás folytatását, igazolási kérelmet csak 15 napon belül nyújthat be.

A házasság az első tárgyaláson is felbontható azonban, ha a békítés nem vezetett eredményre, és

  • a házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy más elháríthatatlan akadály miatt nem képes a bíróság előtt megjelenni, vagy
  • a felek között a házassági életközösség legalább három éve úgy szakadt meg, hogy külön lakásban élnek, és igazolják azt, hogy a közös gyermek elhelyezését, eltartását a gyermek érdekében rendezték, vagy
  • a házasságból közös kiskorú gyermek nem született.

A házasság felbontásáról a bíróság – megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak egyezségének jogerős végzéssel történő jóváhagyását követően- ítélettel határoz.

Mit vizsgál a bíróság a házassági bontóperben?

A házasság felbontására irányuló eljárás során a bíróság azt vizsgálja, hogy az érintett házaspár házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, ezen túlmenően pedig – amennyiben a házasságból közös kiskorú gyermek született – úgy az ő érdekét is figyelembe kell vennie .

A családjogi törvény (1952. évi IV. tv., Csjt.) szellemével összhangban a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a házasság megromlásában melyik házastárs a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie a házasság felbontásának kimondását megelőzően, hogy a házasság véglegesen megromlott, és az a továbbiakban fenn nem tartható.

A bíróság azonban egyben békítő tevékenységet is végez, amely eszköze lehet a házasság megmentésének. A bíróság békítő tevékenységét tágabban kell értelmezni, és alatta nem csak a házasság megmentésére, hanem a minél kisebb megrázkódtatással történő megszüntetésére (a házastársak megegyezésének elősegítésére) irányuló kísérletet is érteni kell.

HÁNY TÁRGYALÁSRA LEHET SZÁMÍTANI?

Ha a házasfeleknek van közös kiskorú gyermeke a bíróság minimum kettő tárgyalást tart, még akkor is, ha a házasfelek minden kérdésben egyezségre jutottak. Ebben az esetben az első tárgyalás az ún. békítő tárgyalás, amelyen a bíróság megkísérli a felek békítését. Ha a békítés nem vezet eredményre a bíróság a tárgyalást hivatalból elhalasztja, és felhívja a házasfeleket, hogy három hónapon belül kérhetik az eljárás folytatását. Miután valamelyik fél kéri a per folytatását, a bíróság a kérelem beérkezését követő 30 nap elteltével tűz ki újabb tárgyalást az ügyben. A második tárgyalás lehet az ún. érdemi tárgyalás, azaz amikor a házasfelek megállapodását a bíróság jóváhagyja közös megegyezés esetén, és ezt követően ítélettel a házasságot felbontja.

Amennyiben a házasfelek nem tudnak megegyezni a szükséges kérdésekben, úgy a bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Ilyenkor tanúkat hallgat meg, szakértői bizonyítást foganatosít. A bizonyítási eljárás végén pedig a bíróság ítélettel dönt a felek közötti vitás kérdésekben.

 

 JOGI TANÁCSOK VÁLÁS ÉS GYERMEKELHELYEZÉS ÜGYBEN:

válás

Az elszakadás fázisai

/in /by

Avagy a lassú felszabadulás természetrajza

Sokszor hiába történt már meg a szakítás, és teltek el akár hónapok, a felek mégis újra és újra azon kapják magukat, hogy exükkel csetelnek, sms-eznek, vagy mennek éppen fel a lakására. Miért sétálunk vissza szakítás után olyan könnyen a másik a karjaiba, mintha mi sem történt volna? Hát normálisak vagyunk mi? Semmit nem tanulunk a tapasztalatinkból? – Ezekkel a kérdésekkel bombáz minket felettes énünk.

MIÉRT IS OLYAN NEHÉZ S LEVÁLÁS?

Persze sokféle válasz létezik.

  • Lehet, hogy még mindig szeretjük a másikat, reménykedünk.
  • Lehet, hogy nem találtunk jobbat, vagy
  • vonz az a zsigeri otthonosságérzés, ami a közelében eláraszt minket.
  • A megszokás is nagyúr.
  • Félelem az újtól, a változástól.
  • A sok-sok évnyi emlék és a gyerekek is szorosan összekötnek…

Hónapokig, évekig is elnyújthatjuk így a szakítást, ha a másik is partner ebben saját motivációi miatt. Hiába fogadjuk meg újra és újra, hogy befejezzük az önkínzó vagy jobb híjján kapcsolati formát, mégse tudunk ellenállni annak a tehetetlenségi erőnek, ami örökösen visszavisz minket az ismerősség akol melegébe.

EGYSZER CSAK VÁRATLANUL MEGTÖRTÉNIK…

Amíg egyszer csak mégis sikerül. Az emberek általában akkor lesznek képesek erre, ha – egyszerűbb esetben – megjelenik egy harmadik szereplő, vagy ha akkorává válik számukra a szenvedésnyomás, vagy az önundor, hogy a centrifugális erő erejével veti ki őket az igen is, meg nem is kapcsolati felállásból. Mi jön ez után?

A VÁKUUMBAN SZENVEDÉS IDŐSZAKA…

Ezután – a beszámolók szerint – a vákuum tapasztalata következik. Ami persze – semmi kétség – már előtte is velünk volt. Ennek az üresség érzésnek a tapasztalata azonban most más. Ilyenkor az emberek, ha ki tudják böjtölni a pár hét szenvedést, meg tudják tapasztalni az erőt is, hogy képesek voltak végre tenni valamit magukért. A szenvedés kiböjtöli az erő érzetét. Minden szakítás erősebbé tesz minket, hiszen ha mással nem is, de egyvalamivel gazdagabbak lettünk: a tapasztalattal, hogy kijöttünk belőle.

A MAGÁNY FÁZISA

A következő fázis, ideális esetben, a magányé. Az emberek fejében ilyenkor olyan gondolatok járnak, hogy soha nem lesz már senkijük, életük – romantikus tekintetben – végpontjához érkezett. Retrospektíve ez a gondolat amilyen erőteljes, olyan abszurd. Ezzel együtt azonban az emberek elkezdik megélni a szabadság érzetét is. Az addig ijesztőnek tűnő magány-érzet kezd átalakulni, és megint csak erő-tapasztalat születik az egyedüllétben: senki szemében nem méregetjük magunkat. Mi válunk az egyetlen vonatkoztatási ponttá a magunk számára.

ELÉRKEZÉS A NYITÁS FÁZISÁBA

Majd elérkezünk a nyitás fázisába, ami szintén érdekes tapasztalat. Hirtelen ráocsúdni, hogy mégis vannak férfiak, nők a világon exünkön kívül is. Itt is várják azonban még kihívások az embert, hiszen az első időkben reflexszerű zsigeri hasonlítgatás történik régi párunkhoz. Végül mégis meglepődve tapasztaljuk, hogy mást is lehet szeretni…

(forrás: http://tarsam.blog.hu)

 

CSALÁDJOGI TANÁCSADÁS:

párkapcsolat

A szüleimmel vagy a párommal?

/in /by

Lojalitáskonfliktusok a párkapcsolatban

Vannak helyzetek, amikor igazán megéljük, hogy párunk/házastársunk a szövetségesünk, mellettünk áll jóban és rosszban. Támogat nehéz élethelyzetekben, munkanélküliségben, gyászban, betegségben, életközépi válságban, szüleinkkel kapcsolatos konfliktusainkban. Leginkább akkor van szükség erre az összetartásra, amikor nehézségekkel küzdünk.

A lojalitás az egyik kapcsolati elkötelezettség másik fölé helyezését jelenti.  Többféle lojalitás létezik: van gyermek és szülő között, amely alapvetően a vérségen alapul, ugyanakkor a törődés és gondoskodás, a neveltetés következménye is, amiért gyermekként hálát érzünk. A gyermeki lojalitás aszimmetrikus, az egymást követő generációk között vertikálisan működik, és természetéből adódóan nem visszavonható.

A párkapcsolatokban pedig horizontális lojalitás jön létre: itt a felek egyenrangúak, kölcsönösen vannak jogaik és kötelezettségeik, ez az elkötelezettség azonban visszavonható, ha úgy döntenek, hogy nem elég megfelelő számukra a kapcsolat.

A párunkhoz legyünk lojálisak!

Egészséges párkapcsolati működés esetén feladjuk az eredeti családhoz fűződő kizárólagos kötelékeinket és külső, egyenrangú kapcsolatban köteleződünk el, az elsődleges lojalitást a párunkkal éljük meg. Vannak azonban szülők, akik nem támogatják gyermekük önállósodási törekvéseit és maguk mellé láncolják, gyermekszerepben tartják felnőttként is. Fordítva pedig, vannak felnőttek, akik szüleikhez továbbra is gyermeki lojalitást élnek meg, előbbre helyezve őket akár házastársuknál is, legalább olyan szorosan kötődve hozzájuk. Ha valaki maximálisan elérhető szülei számára felnőttként is, és saját életét alárendeli nekik, akkor ez a szülők felé mutatott túlzott lojalitás meg tudja gátolni felnőtt, egyenrangú párkapcsolatok kiépítésében, egészséges működtetni tudásában. Ha eredeti családunkról nem tudtunk egészséges mértékben leválni, ez talajt teremt a lojalitás-konfliktusok kialakulásához.

NEM LEHET MINDENKINEK ELEGET TENNI…

Könnyebb vagy súlyosabb döntési helyzetben előfordul, hogy választanunk kell szüleink és párunk között, mert az igényeik versengenek egymással. Elutazzunk-e az Ünnepek alatt, vagy legyünk a szüleinkkel? Minden vasárnap ott a helyem a családi ebéden, vagy kiránduljak inkább a párommal? Magamhoz vegyem-e beteg apámat, vagy őrizzem meg a családunk békéjét, és hívjak mellé gondozót? A lényeg, hogy ezekben a helyzetekben tudatosan vagy tudattalanul valamelyik kapcsolat javára döntünk, ezzel együtt a másik rovására.

Vannak szülők, akik hajlamosak bűntudatkeltéssel, lelki zsarolással nehezíteni ezeket a döntéseket, így a felnőtt gyermekben bűntudat, lelkiismereti gondok, és félreértelmezett felelősségérzet alakulhat ki. Nehezítheti a helyzetet, ha valaki egyedüli gyermek, vagy a szülők magányosak, mert özvegyek vagy elváltak.

KONFLIKTUS A SZÜLEINK ÉS A PÁRUNK KÖZÖTT…

Nagy feszültséget okoz egy párkapcsolatban, amikor párunk és szüleink között konfliktus alakul ki, és mi nem tudunk egyértelműen az egyik vagy a másik oldalra állni. Ez a lojalitás-konfliktus azért robban ki, mert veszélyezteti mind a szülők, mind a párunk felé táplált lojalitásunkat és lebénulunk: kit válasszunk? Mivel a gyermeki lojalitás visszavonhatatlan, ezért nem mindig vagyunk képesek teljes mértékben párunk mellé állni a konfliktusban, hiszen akkor meg kellene tagadnunk saját szüleinket. Ekkor viszont párunk jogosan érzi azt, hogy megszűnik köztünk a véd- és dacszövetség, mert nem állunk mellé.

AZ EMPÁTIA SEGÍTHET…

Az ilyen helyzetekben sokszor keményen sérül a kapcsolat, a felek kölcsönösen azt érezhetik, hogy nem bízhatnak a másikban, vagy nem elég fontosak neki, vagy a másik elárulta őket. A lojalitás-konfliktusok megbeszélése és feloldása fontos a kapcsolat jövőjét tekintve. Amikor megpróbáljuk feloldani a nézeteltérést, próbáljunk belehelyezkedni párunk helyzetébe. Ne azt lássuk csak, hogy ellenünk van, hanem arra koncentráljunk, hogy nehéz a helyzet számára, amit talán nem a legjobban kezel, de nem rosszindulatból, hanem saját lojalitás-konfliktusa miatt.

(forrás: http://tarsam.blog.hu)
CSALÁDJOGI TANÁCSADÁS:

valóper

Mit kell tennie, ha válni készül?

/in /by

Évvége táján, főleg az ünnepek körül sokan szánják rá magukat a válásra, vagy épp a békülés utáni újra kezdésre. Van, aki már többszöri kezdés után most végleg válni készül, de nem tudja, melyek az első lépések, amikkel a válást elindíthatja. Íme a legfontosabb tudnivalók…

A válóper elindítása

A válóper a keresetlevélnek a bírósághoz történő beadásával indul. Azt, hogy a keresetlevelet melyik bírósághoz kell beadni (illetékesség) a házastársak utolsó közös lakóhelye határozza meg. A bíróságok általában ezt a szabályt követik annak ellenére, hogy az ellenérdekű fél lakóhelye is megalapozhatja az illetékességet. Manapság már egyre több a külföldi elemet tartalmazó házasság is, így ilyen esetekben elsőként azt kell megvizsgálni, hogy magyar bíróság eljárhat-e a válás ügyében (joghatóság) vagy más állam bírósága rendelkezik hatáskörrel (joghatósággal). Ha megállapítható, hogy magyar bíróság eljárhat, akkor a helyi (városi) bíróság illetékességét a felek utolsó közös magyarországi lakóhelye határozza meg.

A válóperben – főleg ha a felek mindenben megegyeztek – nincs jelentősége annak, hogy ki a felperes és ki az alperes. A felperes az, aki a keresetlevelet benyújtja a bírósághoz, tehát tulajdonképpen ő indítja el a pert.

A keresetlevélben elő kell adni, hogy

  • a felek mikor és hol kötöttek házasságot,
  • mikor, hol és milyen utónévvel születtek gyerekek, akik még élnek.

Ezeket a tényeket házassági illetve születési anyakönyvi kivonattal kell igazolni, melyek eredeti példányát mellékelni kell a keresetlevélhez.

Ezen felül nem kötelező, de célszerű előadni azt, hogy

  • a házasfelek mikor ismerkedtek meg,
  • éltek-e együtt élettársakként a házasság előtt,
  • hol kezdték meg az együttélést,
  • a felbontani kért házasság kinek hányadik házassága.
  • A keresetlevélben azt is valószínűsíteni kell, hogy a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, és ennek okait röviden vázolni kell. Ha valamelyik fél elköltözött, annak időpontját meg kell jelölni.

Közös megegyezéssel vagy anélkül?

Amennyiben a felek ún. közös megegyezéssel válnak el, úgy a keresetlevélhez csatolni kell a megállapodást. A bíróságok azonban nem értelmezik ilyen szigorúan a jogszabályt, és arra is lehetőség van, hogy a második tárgyaláson adják be a megállapodást, vagy mondják jegyzőkönyvbe annak tartalmát a bíróság előtt.

Amennyiben már az elején látszik, hogy a házasfelek nem tudnak megegyezni, úgy a keresetlevélben elő lehet adni a házasság megromlásához vezető okokat, és annak bizonyítékait.

Amennyiben nincs közös megegyezés, úgy azt is le kell írni a keresetben, hogy milyen kérelme van, azaz a bíróság milyen kérdésekben hozzon határozatot. Így kérheti:

  • a házasság felbontását;
  • a gyermek elhelyezését;
  • a házastársát gyermektartásdíj fizetésére kötelezni;
  • a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozását;
  • utolsó közös lakás kizárólagos használatát;
  • vagyon megosztását.

A szükséges lépések szakszerű megtervezésében és az eljáráshoz szükséges papírok elkészítésében sokat segíthet egy családjogban jártas ügyvéd támogatása és közreműködése.  Bár ezt a magyar jog nem teszi kötelezővé, de egy tapasztalt ügyvéd segítéségével sok felesleges bírósági per, hosszadalmas eljárás kivédhető és lerövidíthető.

Illetékek

A házassági bontóper illetéke 30.000.- Ft, amit a postán megvásárolható illetékbélyegen kell leróni a keresetlevél beadásával egyidejűleg. Amennyiben a vagyoni, jövedelmi viszonyai indokolják, költségmentesség is kérhető a bíróságtól, amihez szükséges nyomtatványt szintén mellékelni kell a keresetlevélhez.

 

 

JOGI TANÁCSOK VÁLÁS ÉS GYERMEKELHELYEZÉS ÜGYBEN:

Z

/in /by

záradék: Nemzetközi szerződés vagy más szerződés, illetve jognyilatkozat, alapszabály, alapító okirat vagy más okmány végéhez fűzött – nem feltétlenül az alapdokumentum aláírójától származó – kiegészítő rendelkezés, amely a szöveg hitelességéről (például közjegyzői záradék), hivatalos megerősítésről (például bírósági végrehajtási záradék), tartalmának megfelelőségéről és egyetértés kifejezéséről (egyetértési záradék), vagy fenntartás, véleményeltérés, egyet nem értés, tiltakozás (véleményeltérési záradék) megfogalmazásáról szól.

zárgondnok: A cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés iránt indított perben, az alperes vagyonára elrendelt zárlat időtartama alatt a vagyont kezelő személy, akit a gyámhatóság rendel ki a bíróság zárlatot elrendelő végzésére.

zaj: Minden olyan hanghatás, ami a hallóképesség romlását idézheti elő, vagy ártalmas az egészségre, avagy egyébként veszélyes. A helyi önkormányzati rendelet ennek értékhatárát a helyi adottságoknak megfelelően szabályozhatja.

V

/in /by

vagylagos illetékesség: Az általános illetékességi ok mellett fennálló, választható másik illetékességi ok. (A polgári eljárásjogban például a felperes választása szerint a károkozás helye, tartásra jogosult lakóhelye, gyermek-elhelyezési perben a gyermek lakóhelye szerint is megállapítható az eljárásra illetékes bíróság.)

vagylagos szolgáltatás: Ha a felek a szerződés tárgyaként több szolgáltatást úgy jelöltek meg, hogy a szolgáltatások közül választani lehet, a választás joga – ha jogszabály kivételt nem tesz – a kötelezettet illeti meg.

vagyonegyesülés: A magánszemélyek által rendelkezésre bocsátott vagyon, amelynek jogi személy létrehozása esetén elkülönült jogi sorsa van (például az alapítvány, vagy kft), míg jogi személyiséggel nem rendelkező vagyonközösségek esetén a közös tulajdonnak – esetleg speciális – szabályai szerint kell az ilyen vagyonegyesülésről külön rendelkezni. (Például a polgári jogi társaság, építőközösség, társasház.)

vagyonfelügyelő: (gazdasági jog) A csődeljárás során a fizetési haladékról szóló végzésben a bíróság által a felszámolók névjegyzékéből kirendelt szakember, aki a hitelezői érdekek szem előtt tartásával figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét, s él azokkal a jogosítványokkal, amelyeket a törvény és a csődegyezség során a hitelezők számára biztosítottak.

vagyoni biztosíték: (pénzügyi jog) Hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított 180 napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) vagy bankgarancia.

vagyoni érték: Minden dolog, jog vagy szolgáltatás – ide nem értve a devizát, valutát és a forintot -, amelynek pénzben kifejezhető értéke van.

vagyoni értékű jogok: Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a márkanév, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

vagyoni hátrány: A vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.

vagyonkezelés: Vagyongazdálkodási tevékenység, amelynek elsődleges célja az állami feladatellátás és a központi, valamint társadalombiztosítási költségvetési szervek működési feltételeinek hatékony biztosítása, a kincstári vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, értékének növelése.

választottbíróság: A szerződő felek által jogvitájuk esetére írásban kikötött nem állami döntnök, “bíróság”, amelyet az országos gazdasági kamara hoz létre. Választottbíróságot csak akkor lehet külön írásbeli szerződéssel vagy más szerződésben kikötni, ha legalább az egyik fél gazdálkodó szervezet és a jogvita is e tevékenységével kapcsolatos. Törvény által kizárt a választottbíróság kikötése a családjogi perekben, fizetési meghagyásból perré alakult eljárásban, közigazgatási perekben, sajtóhelyreigazítási eljárásban, munkaügyi perekben és végrehajtási perekben. A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; annak végrehajtására a bírósági végrehajtás szabályai alkalmazhatók.

választottbírósági eljárás: Jogszabály vagy a felek írásos megállapodása alapján választottbíróság jár el: 1. gazdálkodó szerv és külföldi fél közötti jogvitás ügyben; 2. külföldi felek közötti jogvitás ügyben; 3. gazdálkodó szervezetek közötti olyan jogvitás ügyek, amelyekre nézve jogszabály a választottbírósági eljárást is lehetővé teszi.

valóság bizonyítása: Nem büntethető rágalmazás, becsületsértés és kegyeletsértés miatt az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul. A valóság bizonyításának a büntetőeljárásban akkor van helye, ha a tény állítását, híresztelését, illetve az arra közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek vagy bárkinek a jogos érdeke indokolta.

védjegy: A termékek és szolgáltatások megkülönböztetésére alkalmas megjelölése. (Lehet szó, ábra, jelzés, hang, fény és mindezek kombinációja is; bármilyen megoldás, amely a megkülönböztetésre alkalmas.)

védjegybejelentés elsőbbségét megalapozó nap: Általában a védjegybejelentés napja (bejelentési elsőbbség); b) az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi Uniós Egyezmény által meghatározott esetben a külföldi bejelentés napja (uniós elsőbbség); c) a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökének a Magyar Közlönyben közzétett közleményével meghatározott esetekben a megjelölés kiállításának – a bejelentési napnál legfeljebb hat hónappal korábbi – kezdő napja (kiállítási elsőbbség); d) a bejelentő azonos megjelölésre vonatkozó korábbi, folyamatban lévő védjegybejelentésének hat hónapnál nem korábbi bejelentési napja, ha azzal kapcsolatban más elsőbbséget nem érvényesítettek (belső elsőbbség).

védjegybitorlás: A védjegy jogosulatlan használata.

védjegylicencia-szerződés (használati szerződés): A védjegyoltalom jogosultja engedélyt ad a védjegy használatára, a használó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni.

védjegyoltalom: Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Védjegyoltalomban részesülő megjelölés lehet különösen a szó, szóösszetétel, beleértve a személyneveket és a jelmondatokat, a betű, szám; ábra, kép; sík- vagy térbeli alakzat, beleértve az áru vagy a csomagolás formáját; szín, színösszetétel, fényjel, hologram; hang; valamint az itt felsorolt egyes megjelölések összetétele.

végkielégítés: 1. A munkavállalót megillető pénzösszeg abban az esetben, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, s fennállnak a Munka Törvénykönyvében meghatározott – munkaviszony tartamára vonatkozó – feltételek.  2. A társadalombiztosítás rendszerében a hozzátartozói nyugellátás egyik fajtája. Jogosult rá az özvegy, akinek özvegyi nyugdíjra jogosultsága újabb házasságkötése miatt szűnik meg, s igényét 1 éven belül előterjeszti. A végkielégítés összege 1 évi özvegyi nyugdíjával egyenlő.

végrehajtás elévülése: A közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 év eltelte után nincs helye végrehajtásnak. Jogszabály ettől eltérően rendelkezhet egyes közigazgatási ügytípusokra.

végrehajtás felfüggesztése: A közigazgatási szerv – vagy felettes szerve – elrendelheti a végrehajtásnak általában 30 napra történő felfüggesztését, ha a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, vagy a felfüggesztést különös méltánylást érdemlő körülmény indokolja.

végrehajtás szünetelése: Ha az adósnak nincsen lefoglalható vagyontárgya, vagy a végrehajtást kérő a költségeket nem előlegezte meg, vagy az adós a teljesítésre halasztást kapott – a végrehajtás szünetel. A végrehajtást akkor lehet folytatni, ha a szünetelés oka már nem áll fenn.

végrehajtási igényper: A bírósági végrehajtási eljárás során lefoglalt vagyontárgyra igényt tartó személy pert indíthat a végrehajtást kérő ellen, ha igénye olyan jogon alapul, amely a végrehajtás során történő értékesítésnek akadálya. (Például tulajdonában vagy haszonélvezetében áll az adósnál lefoglalt dolog.)

végrehajtási jog elévülése: A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.

végrehajtási kifogás: A közigazgatási határozat végrehajtása során hozott határozat ellen az, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat sérti, 3 napon belül kifogást terjeszthet elő a végrehajtást foganatosító szervnél.

végrehajtási kifogás: A bírósági végrehajtó törvénysértő intézkedése, mulasztása ellen a fél vagy más érdekelt által a végrehajtást foganatosító bírósághoz benyújtható jogorvoslati kérelem.

végrehajtási kifogás: A társadalombiztosítási végrehajtó törvénysértő intézkedése, illetőleg az intézkedés elmulasztása elleni jogorvoslati kérelem.

végrehajtási lap: A bíróság polgári ügyben hozott marasztaló határozata alapján, a büntetőügyben hozott polgári jogi igénnyel kapcsolatos marasztalás alapján, a közjegyzői végzés vagy közjegyző által jóváhagyott egyezség alapján, bírósági – közjegyzői – végrehajtói fegyelmi bíróság határozata alapján, külföldi bíróság határozata alapján, választottbírósági határozat alapján kiállított végrehajtható okirat.

végrehajtási per: Végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránti per, végrehajtási igényper, foglalás tűrése iránti per, követelés behajtása iránti per.

végrehajtási záradék: A bíróság végrehajtási záradékkal látja el a megfelelő közjegyzői okiratot, a birtokvitában hozott jegyzői közigazgatási határozatot, az orvosi és ügyvédi fegyelmi hatóság pénzfizetésre kötelező határozatát, a kézizálog-szerződésről szóló közokiratot, az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetéséről szóló szerződést, a munkáltató – a munkavállaló által keresettel nem támadott – írásbeli felszólítását munkavállalói tartozás megtérítésére, valamint kártérítés megfizetésére vonatkozóan.

végrehajtható okiratok: Bírósági végrehajtási lap, bírósági végrehajtási záradékolt okirat, bírósági végrehajtást elrendelő végzés, közvetlen bírósági felhívás, bírósági büntetés vagy intézkedés végrehajtásáról szóló értesítés, bűnügyi zárlatot elrendelő határozat.

végzés: A bíróság az ügy érdemében ítélettel, a többi kérdésben végzéssel határoz. A végzés rendelkezést tartalmazhat az eljárásra (például az eljárás felfüggesztése), a felekre (például idézés), a pervezetésre (például tárgyalás elnapolása), a felek magatartásának befolyásolására (bírságolás), az eljárás rendjének biztosítására (elővezetés), a bizonyítási eljárásra (szakértő kirendelése).

vélelem: Valóságnak elfogadott előfeltételezés, egyik tényből egy másik tényre következtetés helytállósága, a szabályozás vagy döntés valószínű tényállásra alapítása, amelyet jogszabály vagy akár a szerződő felek is megállapíthatnak. (Törvényi vélelem például az ártatlanság vélelme, apaság vélelme, vélelmezett fogamzási idő, kézbesítési vélelem.) A vélelem bíróság előtt megdönthető oly módon, hogy az ellenkezőjét bebizonyítják; ezek a megdönthető, megcáfolható vélelmek. Nem megdönthető és nem megcáfolható vélelem igen ritka a magyar jogban, szerződésekben előfordul ilyen, a felek által felállított abszolút vélelem.

verbális: Szóbeli, élőszóval előadott.

veszélyes üzem működéséből eredő kárért felelősség: A fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személy – az általános kártérítési szabálytól eltérően – csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt elháríthatatlan külső ok idézte elő. A károsult felróható magatartása arányosan csökkenti a veszélyes üzem működtetőjének kártérítési felelősségét. Minden más esetben a veszélyes üzem működéséből eredő kárfelelősség teljes körű. Veszélyes üzem például gépjárművek üzemben tartása, fegyvertartás, mérgező anyagokkal kapcsolatos tevékenység, repülőgép üzemeltetése, magasépítés.

veszélyes: Az a létesítmény, munkaeszköz, munkafolyamat, technológia, amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége megfelelő védelem hiányában súlyos károsító hatásnak lehet kitéve.

veszélyeztetettség: Olyan – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult – állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.

veszélyeztetettségi időszak: A minősített időszak kihirdetését közvetlenül megelőző – annak várható bekövetkezését feltételező – állapot (helyzet), amely a kialakult veszélyeztetettségi körülmények alapján hátrányos hatást gyakorol az ország biztonságára, stabilitására, alkotmányos rendjére, a rend- és közbiztonságra, a lakosság élet- és vagyonbiztonságára, a természetes és épített környezetre, és ami miatt rendkívüli kormányzati intézkedések megtétele, gazdasági, pénzügyi erőforrások tervszerű megteremtése szükséges.

veszélyeztető állapot (egészségügyben): Az az állapot, amelyben az azonnali intézkedés hiánya a beteg vagy más személy életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül fenyegető helyzetet eredményezne, illetőleg a környezetére közvetlen veszélyt jelentene.

vesztegetés: Bűncselekmény, amely tartalma szerint a munkavégzési kötelezettség teljesítésével vagy annak megszegésével kapcsolatos előny kérése, előny elfogadása, előny kilátásba helyezése, előny kérőjével vagy elfogadójával egyetértés. A Büntető Törvénykönyv külön szabályozza a hivatalos személy vesztegetését, az egyéb szervek dolgozói viszonylatában az aktív és passzív vesztegetés eseteit, valamint a sajtóval kapcsolatos vesztegetést.

vételi jog: A tulajdonos által legfeljebb 5 évre engedett jogosultság, amelynek alapján a másik fél a dolgot egyoldalú jognyilatkozattal megvásárolhatja. A vételi jogot (opciót) írásba kell foglalni úgy, hogy az tartalmazza a dolog és a vételár meghatározását. A határozatlan időre engedett vételi jog 6 hónap elteltével megszűnik. (Tipikus gyakorlati példa a vételi jogra az állam tulajdonából átruházott önkormányzati bérlakásokra a törvény által biztosított vételi jog.)

vétkesség: A felelősség alapja a polgári jogban az, hogy a személy nem úgy jár el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható, és tisztában volt magatartásának következményeivel.  Ez róható fel neki, s ezen általános felróhatóság a szándékos és gondatlan jogellenesség különböző  fokozataiban jelenik meg konkrétan az ő személyes vétkességeként. Vétkes magatartás a kár szándékosan vagy gondatlanságból történő okozása.

vétójog: Az egyetértési joggal rendelkező személynek az a joga, hogy “nem” szavazatával, vagy egyetértésének kifejezése megtagadásával (például az ellenjegyzés hiányával) megakadályozza a döntést vagy annak végrehajtását. Vétójoga lehet a döntés meghozatalában részt nem vevő, külső személynek is; ilyenkor a vétójog funkciója a külső, végső kontroll biztosítása, s megjelenési formája a kifejezetten vétót emelő jognyilatkozat.

vétőképesség: Az ember képessége vétkes magatartásra. Az a tudati állapot (gyermek esetében fejlettség és szocializáltság), amelyből megállapítható, hogy a cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében korlátozott személy a károkozáskor mennyire volt tisztában magatartásának következményeivel, s mennyire volt képes e felismerésnek megfelelően irányítani cselekedeteit. A vétőképtelenség a vétkesség fennállásának lehetőségét zárja ki. A vétőképtelen személy károkozásáért gondozója felel.

vétőképtelen: Vétőképessége hiányzik.

vétség: Minden olyan bűncselekmény, amely nem minősül bűntettnek. Vétség tehát minden gondatlanságból elkövetett bűncselekmény és minden olyan szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a Büntető Törvénykönyv 2 évi szabadságvesztést, vagy ennél enyhébb büntetés kiszabását rendeli el.

vezénylés: Az állomány tagjának az eredeti szervezeti egységétől meghatározott szolgálati feladat (képzés) teljesítése céljából más szervezeti egységhez, illetve szervezeti egységen belüli más feladat ellátására, illetve külszolgálatra határozott, illetőleg a rendelkezési állományból más szervhez határozott vagy határozatlan időtartamra történő átirányítása.

vezető állású munkavállaló: A munkáltató vezetője, vezető-helyettese, valamint az, akit a tulajdonos ilyennek minősít.

vezető tisztségviselő: A gazdasági társaság ügyvezetését látják el – a gazdasági társaságok egyes formáira vonatkozó törvényi rendelkezések szerint. Vezető tisztségviselő a közkereseti és a betéti társaságnál az üzletvezetésre jogosult tag (tagok), közös vállalatnál az igazgató, korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k).

vezető tisztségviselő: Nonprofit szervezeteknél az alapítvány és a közalapítvány kezelője, illetőleg kezelő szervének (szervezetének) és felügyelő szervének elnöke és tagja; a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti vagy felügyelő szervének elnöke és tagja; a közhasznú társaság ügyvezetője, valamint a felügyelő bizottság elnöke és tagja, továbbá a közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, a létesítő okirat szerint egyszemélyi felelős vezető feladatot ellátó személy.

vis major: Előre nem látható és el nem hárítható külső erőhatás, amely kizárja a károkozásért polgári jogi felelősség érvényesítését (például földrengés, villámcsapás).

viszontkereset: Az alperes a felperes ellen az elsőfokú ítélet meghozatala előtt viszontkeresetet indíthat, ha az ekként érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból ered, vagy a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas.

visszaélés okirattal: Aki olyan közokiratot, amely nem vagy nem kizárólag a sajátja, mástól, ennek beleegyezése nélkül, jogtalanul megszerez, vagy azt megsemmisíti, megrongálja vagy eltitkolja, bűncselekményt (vétséget) követ el.

U

/in /by

újítás: Viszonylag új, műszaki, illetőleg szervezési megoldás, amely hasznos eredménnyel jár, és amelynek hasznosítása nem ütközik jogszabályba.

új szövetkezet: A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével 2001. év után alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását – ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is -, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. A szövetkezet a kulturális, oktatási és szociális feladatainak a tagok, munkavállalók, illetve azok hozzátartozói támogatásával, vagy a szövetkezeti szövetségek számára nyújtott hozzájárulással tehet eleget. Szövetkezetet természetes személyek és – a törvényben meghatározott korlátozásokkal – jogi személyek alapíthatnak. Ilyen korlátozás, hogy a szövetkezet alapításakor és működése során a jogi személy tagok száma nem érheti el a taglétszám ötven százalékát. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a kizárólag szövetkezetek által a tagjaikkal folytatott gazdasági együttműködés céljából alapított szövetkezetre. Szövetkezetet legalább öt, iskolaszövetkezetet legalább tizenöt tag alapíthat. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát. Szövetkezeti hitelintézet kivételével tilos a szövetkezet tagjait nyilvános felhívás útján gyűjteni.

UTC (Universal Time Coordinated): Egyeztetett, egyetemes világidő jelölésére használt rövidítés.

uzsorás szerződés: A másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előny kikötése a szerződésben.

ügyeinek vitelében akadályozott személy gondnoka: A gyámhatóság kérelemre ügygondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak. Ilyen akadályozottság különösen az ismeretlen helyen tartózkodás, vagy a visszatérésében és eljárási részvételben gátoltság állapota. Az ügygondnok kirendelése a gondokolt személy cselekvőképességét nem érinti.

ügyvéd kirendelése: Az ügyvéd kirendelés esetén bűnügyi védőként, pártfogó ügyvédként, eseti gondnokként, ügygondnokként  jár el. A kirendelt ügyvéd köteles az ügyben eljárni, a hatóság idézésének eleget tenni, továbbá a terhelttel, illetve ha az ügy természete lehetővé teszi, a képviselt személlyel a kapcsolatot felvenni.

ügyvédi ellenjegyzés: Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik. Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre. Ügyvédi ellenjegyzést követel meg a törvény például a gazdasági társaságok társasági szerződései, az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést megalapozó okiratok esetében. (Tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzés.)

ügyfél: Az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti.

ügyfélkapu: Olyan eszköz, amely biztosítja, hogy az ügyfél egyedileg azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást nyújtó szervekkel.

ügygondnok: Ha a cselekvőképtelen félnek vagy a jogi személynek nincsen törvényes képviselője, illetőleg az ismeretlen helyen tartózkodó félnek nincsen meghatalmazottja, az ügyben eljáró bíróság a fél részére ügygondnokot rendel ki.

ügyirat: A bíróság rendeltetésszerű működése, illetve ügyintézése során keletkezett, az azonos ügyre vonatkozó papír alapú vagy elektronikus iratok összessége, amelyeket az ügyintézés valamennyi szakaszában együtt kell kezelni.

ügykezelő: A közigazgatási szervnél ügyviteli feladatot ellátó személy.

üzemi baleset: Az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben éri. Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, üzemi baleseten a foglalkozási betegséget, üzemi baleseti sérültön a foglalkozási betegségben megbetegedettet is érteni kell.

üzemi képviselők: Az adott ország jogszabályai, vagy gyakorlata szerint a munkavállalók üzemi képviselőinek elismert személyek, akik a) szakszervezeti képviselők, azaz a szakszervezetek vagy a szakszervezeti tagok által kinevezett vagy megválasztott képviselők; illetve b) választott képviselők, azaz az üzem munkavállalói által a nemzeti jogalkotás vagy kollektív szerződések rendelkezéseinek megfelelően szabadon választott olyan képviselők, akiknek tevékenysége nem terjed ki olyan ténykedésekre, amelyeket az adott országban a szakszervezetek kizárólagos előjogának tekintenek.

üzemi megállapodás: Az üzemi tanács és a munkáltató között az üzemi tanács egyes jogosítványairól és a munkáltatóval való kapcsolatrendszert érintő kérdésekről létrehozható megállapodás.

üzemi megbízott: Üzemi tanács helyett üzemi megbízottat kell választani annál a munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma 15-51 fő közötti.

üzemi tanács: A munkavállalók részvételi jogait a munkavállalók közössége nevében gyakorló, munkavállalók által választott testület. Hatáskörét és feladatait a Munka Törvénykönyve, illetve helyileg köthető üzemi megállapodás határozza meg.

üzemi titok: A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott olyan információkat megőrizni, amelynek másokkal való közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat.

üzemközi tanműhely: Több szakképzési hozzájárulásra kötelezett által közösen működtetett gyakorlati képzési célú létesítmény.

üzérkedés: Befolyással üzérkedés bűncselekményt (bűntettet) követ el, aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére előnyt kér vagy fogad el. Súlyosabb a büntetési tétel akkor, ha az üzérkedés során az elkövető hivatalos személynek adja ki magát, vagy azt állítja, illetve azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megveszteget. Vétségért felelősségre kell vonni azt is, aki nem hivatalos személlyel kapcsolatosan követi el a befolyással üzérkedést.

üzleti titok: A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott olyan információkat megőrizni, amelynek másokkal való közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat.

üzletrész: A korlátolt felelősségű társaságban a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot megtestesítő fogalom. Az üzletrész tartalmazza tehát a törzsbetétet, a társaság törzstőkén felüli minden vagyonának (javainak és terheinek) arányos hányadát, valamint a tagsági jogok és kötelezettségek összességét, s mindezekkel kapcsolatos értéknövelő és csökkentő tényezőket, jellemzőket, sajátosságokat.

üzletszerűség: Hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekvés.

T

/in /by

tagállami állampolgár: Az Európai Unió tagállamának állampolgára, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára. Az EU tagállamok polgárait (uniós polgár) e körben megilleti például a – a tagállam szabályai szerint – az a jog, hogy részt vegyenek az európai parlamenti képviselők, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásánál abban az országban, ahol tartózkodnak, függetlenül az állampolgárságuktól.

tagjegyzék: Korlátolt felelősségű társaság tagjairól vezetett nyilvántartás, amelyet a kft ügyvezetője köteles vezetni.

tájékoztató: A miniszter vagy országos hatáskörű szerv vezetője által kiadható jogi norma, a jogszabálynak nem tekinthető jogi  normák egyik fajtája. Tartalma szerint olyan tényt vagy adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek feladata teljesítéséhez, illetve a közvéleménynek – az adatok közérdekűsége révén –  ismernie kell.

TAJ-szám: Társadalombiztosítási Azonosító Jel.

találmány: Szabadalmazható találmány minden új, haladást jelentő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható.

találmánybitorlás: A szabadalmi bejelentést vagy a szabadalomnak a tárgyát másnak a találmányából vették át.

tanú: Az a személy, akinek a bizonyítandó tényről tudomása van.

tanulmányi szerződés: A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében a másik félnek a tanulmányok idejére támogatást nyújt; ez a másik fél pedig vállalja, hogy a tanulmányi szerződés szerinti tanulmányokat sikeresen befejezi, s meghatározott ideig a munkáltatónál munkaviszonyát fenntartja.

tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata, házirendje, nevelési vagy pedagógiai programja.

tanulószerződés: Az iskolai rendszerű szakképzés keretén belül a szakmai gyakorlati képzésre a tanuló és a gazdálkodó szervezet közötti írásbeli szerződés. Kötelező tanulószerződést kötni abban az esetben, ha a szakképző iskola nem rendelkezik a gyakorlati képzéshez szükséges feltételekkel, s azokat nem is tudja biztosítani.

tanúvallomás megtagadása: A tanúvallomást megtagadhatja a terhelt, illetve a felek bármelyikének hozzátartozója; az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná; aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással e kötelezettségét sértené meg, kivéve ha ez alól felmentették.

tárgyalás berekesztése: Ha a per vagy valamely külön eldöntésre alkalmas kérdés a határozathozatalra megérett, a bíróság a tárgyalást berekeszti.

tárgyalás elhalasztása: A tárgyalás időpontja előtt legalább nyolc nappal a felek által előterjesztett közös kérelemre a bíróság elhalasztja, egyéb esetekben pedig elhalaszthatja a tárgyalást.

tárgyalás felfüggesztése: Ha a per eldöntése olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amely büntetőbírósági vagy államigazgatási hatáskörbe tartozik, a bíróság a per tárgyalását ennek jogerős elbírálásáig  felfüggesztheti. Abban az esetben is a tárgyalás felfüggesztésének van helye, ha az előzetes kérdés tárgyában másik polgári per vagy eljárás van folyamatban.

tárgyalás mellőzése: Tárgyalás mellőzésével járhat az ügyész indítványára a bíróság a szabadlábon lévő vádlottal szemben, ha végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, pénzbüntetést, illetőleg önálló intézkedésként járművezetéstől vagy foglalkozástól eltiltást, kiutasítást, próbára bocsátást alkalmaz a vétségi eljárásra tartozó bűncselekmény miatt, és a bűncselekmény tényállása egyszerű, a vádlott az elkövetést beismerte. A tárgyalást a bíróság – mindezen feltételek megléte mellett is – csak akkor mellőzheti, ha a büntetés célja a tárgyalás nélkül is elérhető.

tárgyalás: A felek közvetlen meghallgatása, a bizonyítékok nyilvános feltárása, a vitás kérdések kontradiktórius (szóváltó) megtárgyalása útján a tárgyaláson a bíróság tisztázza a tényállást, s annak jogi minősítéséhez, valamint a jogkövetkezmények meghatározásához szükséges körülményeket.

tárgyalási jegyzék: A tárgyalási napra kitűzött ügyekről tanácsonként (bíránként) készített jegyzék.

tárgyi bizonyítási eszköz: Minden olyan tárgy (dolog), amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, így különösen az, amellyel  valamely cselekményt elkövettek, s azok nyomait hordozza, vagy a cselekmény elkövetése útján jött létre, amelyet a cselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a cselekményt elkövették.

tárgyi eszközök: A rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközök (földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok), tenyészállatok, amelyek tartósan – közvetlenül vagy közvetett módon – szolgálják a vállalkozó tevékenységét, továbbá az ezen eszközök beszerzésére (a beruházásokra) adott előlegeket és a beruházásokat, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítését.

tárgyi hatály: A jogi normának, ítéletnek vagy határozatnak, illetve szerződésnek vagy más jogi aktusnak az alkalmazási lehetősége a szabályozás tárgya, illetve a jogviszony tartalma  szerint.

tárgyi illetékmentesség: Lásd illetékmentesség.

tárgyi jog: A jogszabály anyagi jogi rendelkezéseinek összessége. Ezek érvényesítési eszközeire és módjára vonatkozó eljárási jogokat foglalja össze az alaki jog kifejezés.

tárgyi költségmentesség: A per vagy más polgári eljárás tárgyára tekintettel jogszabály által biztosított költségmentesség, amely azt jelenti, hogy nem kell illetéket fizetni, nem kell az eljárás során felmerülő költségeket megelőlegezni, nem kell perköltség-biztosítékot letenni és a vagyoni viszonyoktól függetlenül a fél igényt tarthat pártfogó ügyvéd kirendelésére. (Költségmentes ügy például a társadalombiztosítási ellátással kapcsolatos per.)

társadalmi szervezet: Az állampolgárok egyesülési jogának gyakorlásaként legalább 10 alapító tag által önkéntesen létrehozott jogi személyiségű szervezet, amely önkormányzattal és a tagság által elfogadott alapszabállyal rendelkezik, az Alkotmányba nem ütköző alapszabályba foglalt célra alakul – s ez nem elsődlegesen gazdasági-vállalkozási jellegű -, továbbá nyilvántartott tagsága van, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A társadalmi szervezet a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el önálló jogi személyiségét. Az önálló ügyintéző és képviseleti szervvel, valamint a működéséhez szükséges vagyonnal (önálló költségvetéssel) rendelkező szervezeti egysége az alapszabály rendelkezése alapján szintén jogi személy lehet. Társadalmi szervezet az egyesület, a szövetség (egyesületek lehetnek a tagjai) és a tömegmozgalom (tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek).

társadalombiztosítási ellátások: Betegségi és anyasági ellátások, nyugellátások, baleseti ellátások.

társadalombiztosítási járulék: Az egészségbiztosítási járulék, továbbá a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék.

társaság: Polgári jogi társaság (ezen belül az építőközösség és az élettársak is), gazdasági társaság,  közhasznú társaság, egyesületként működő társaság, vadásztársaság, pertársaság.

tartós külszolgálat: Az a külképviseleten teljesített közszolgálat, amelynek tervezett időtartama – megszakítás nélkül – a három hónapot meghaladja.

tartozásátvállalás: A szerződés kötelezettjével való megállapodás abban, hogy a tartozást átvállalják, s a szerződésben a tartozásátvállaló a kötelezett helyébe lép. A tartozásátvállaláshoz a jogosult hozzájárulása kell. Ha ez hiányzik, akkor a tartozásátvállalási megállapodás alapján a tartozást átvállaló személy olyan helyzetbe köteles hozni az eredeti kötelezettet, hogy az a lejáratkor a szerződést teljesíteni tudja.

tartozáselismerés: Annak írásbeli nyilatkozattal történő elismerése, hogy a tartozás fennáll. Jogi jelentősége az, hogy a tartozás elismerését követően a bizonyítási teher az előző állapothoz képest megfordul: az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása már nincsen vagy nem is volt.

tartozásigazolás: A munkáltató köteles a munkavállaló adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amely feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni. Igazolást kell adni arról is, hogy a munkavállalónak nincsen munkabérből, járandóságból levonandó tartozása.

távmunkát végző munkavállaló: A munkáltató működési körébe tartozó tevékenységet rendszeresen az általa választott, a munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült helyen, információtechnológiai és informatikai eszközzel végző és a munkavégzés eredményét elektronikus eszközzel továbbító munkavállaló.

távolléti díj: A munkavállalónak munkavégzés hiányában járó díjazás. Munkaviszonyra vonatkozó szabály (jogszabály és kollektív szerződés) határozza meg a távolléti díj fizetésének konkrét eseteit és összegét.

távollevők között kötött szerződés: Olyan szerződés, amelyet gazdálkodó szervezet vagy magyarországi fióktelepe útján külföldi székhelyű vállalkozás  és fogyasztó köt egymással a gazdálkodó szervezet áruértékesítő, illetve szolgáltató tevékenységi körében kizárólag egy vagy több távközlő eszköz használata útján. Távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szerződési nyilatkozat megtételére. Ilyen eszköz különösen a címzett vagy a címzés nélküli nyomtatvány, a szabványlevél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a katalógus, a telefon, az automata hívókészülék, a rádió, a videotelefon, videotex (mikroszámítógép képernyővel) billentyűzettel vagy érintőképernyővel, az elektronikus levél (e-mail), a távmásoló (telefax) és a televízió.

taxatív: Kimerítő, teljes, részletes, pontos, kihagyás nélküli felsorolás. Ami a taxatív felsorolásban nincsen benne, az a vitatott rendelkezésre nem vonatkozhat.

telepengedély: Jogszabályban meghatározott ipari, szolgáltató tevékenységeket, valamint  a környezetre és az egészségre veszélyes anyagok és készítmények raktározására irányuló tevékenységeket telepen vagy építményben, építményrészben, mint önálló rendeltetési egységben csak telepengedély alapján lehet megkezdeni, vagy folytatni. A telepengedélyt a tevékenység folytatója kérelmezi a telep fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat) jegyzőjétől.

telephely: A személyi és tárgyi erőforrásoknak az egyesítésével megvalósított gazdasági tevékenység helye.

telephely: (gazdasági jog) A cég – székhelyétől különböző helyen lévő – telephelye a tevékenység gyakorlásának helye.

teljes bizonyító erejű magánokirat: Az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, elfogadta vagy magára nézve kötelezőnek ismerte el, feltéve ha: 1. a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta; vagy 2. két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító az okiratot előttük írta alá vagy az aláírást magáénak ismerte el (a tanúk lakcímét is fel kell tüntetni az aláírás mellett); 3. a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróság vagy közjegyző által hitelesítve van; 4. a gazdálkodó szerv által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták. Az okirat teljes bizonyító erejének az a jogi jelentősége, hogy a bíróság nem mérlegeli és az ellenfél sikeres ellenbizonyításáig nem is vizsgálja az okirati bizonyíték valóságtartalmát, míg az egyszerű magánokirat bizonyítékként kezelésében az okiratba foglaltak valóságának megítélése a bírói mérlegelés tárgyába tartozó kérdés.

tényleges kár: A károkozó magatartás következtében a vagyonban beállott értékcsökkenés. (Az elmaradt vagyoni előny és a kárenyhítési költségek nélkül.)

tevékeny megbánás: A bűncselekmény elkövetője – mielőtt a cselekményt felfedezték volna – a bűncselekményt a hatóságnak vagy a károsultnak bejelenti és a kárt megtéríti, vagy megtesz minden tőle elvárhatót a kár megtérítése érdekében. A tevékeny megbánás esetében a büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető is.

tilos önhatalom: A birtokvédelem alapjául szolgáló jogellenes magatartás, amelynek eredményeképpen a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják.

tisztességtelen gazdasági tevékenység: A versenytársak és a fogyasztók törvényes érdekeit sértő vagy veszélyeztető módon, vagy más módon az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően folytatott gazdálkodás.

tiszthelyettesi állomány tagja: A szerződéses vagy hivatásos katona, aki tiszthelyettesi, zászlósi rendfokozatot visel.

tiszti állomány tagja: A szerződéses vagy hivatásos katona, aki tiszti rendfokozatot, illetve az a hivatásos katona, aki tábornoki rendfokozatot visel.

tisztviselő: Az igazságügyi szervnél az érdemi és az ügydöntő feladatokat középfokú vagy felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselők látják el. Tisztviselő a bírósági ügyintéző, a pártfogó felügyelői asszisztens, a végrehajtási ügyintéző, továbbá a fővárosi, megyei bírósági végrehajtó, végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt is.

titok – hivatásbeli: Különösen az orvosi, ügyvédi, közjegyzői, lelkészi-egyházi személyi hivatásbeli titok.

titok – törvény által védett: Az államtitok, a szolgálati titok, továbbá az üzleti, a bank-, a biztosítási, az értékpapír-, a pénztártitok, valamint a magántitok.

titokbirtokos: A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény alapján az adat minősítője, valamint az a személy vagy szerv, akinek vagy amelynek a minősített adatot hozzáférhetővé tették.

titokvédelmi felügyelő: Az a személy, aki a titokbirtokos szerv vezetőjének felhatalmazása alapján irányítja és ellenőrzi a titokvédelmi feladatok végrehajtását.

toborzópénz: A leszerelési segélyből a szerződéses állomány tagja részére folyósított előleg.

tömegmozgalom: Olyan társadalmi szervezet, amelynek tevékenységében nem nyilvántartott tagok is részt vehetnek.

törvényes képviselő: A szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok.

törvényes képviselő: A törvény alapján – és nem pedig meghatalmazás alapján – eljáró képviselő. Törvényes képviselő például a gyámügyi igazgatásban a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám és a gondnok; továbbá a polgári jogban a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen nagykorú személy gondnoka, valamint a jogi személy vezetője.

törvényességi kérelem: Az ügyészhez általános törvényességi felügyeleti jogkörében benyújtható jogorvoslati kérelem, amelyben az állampolgár bírósági eljáráson kívüli ügyekben kér ügyészi vizsgálatot és intézkedést.

tudatos gondatlanság: Az elkövető tisztában van magatartásának következményeivel, de könnyelműen bízik azok elmaradásában.

túlmunka: A munkavállaló rendes napi munkaidejét, vagy munkaidőkeretét meghaladó munka. Felső határa 4 egymást követő napon összesen 8 óra, naptári évenként – kollektív szerződéstől függően – legfeljebb 300 óra.

twinning projekt: Ikerintézményi együttműködési projekt.

S

/in /by

saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás: Olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának jár.

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: Az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos; b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).

sajtóhelyreigazítás: Ha valakiről a sajtó vagy média valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg valótlan tényeket hamis színben tüntet fel, követelheti helyreigazítás közzétételét. A helyreigazításban a sajtó vagy média – a megjelenéssel azonos helyen és időben – köteles közzétenni, hogy közleményében mely tények voltak valótlanok, illetve mely tényeket tüntettek fel hamis színben. A közleménynek az igény bejelentésétől számított 8 napon belül kell megjelennie.

segítő családtag: Az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

semmis szerződés: A semmisség az érvénytelenség egyik típusa. (Másik érvénytelenségi típus a megtámadhatóság.) A semmisségre határidő nélkül bárki hivatkozhat, s megállapításához külön eljárásra nincsen szükség. A semmis szerződést nemlétezőnek kell tekinteni. Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha az nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.

semmissége közigazgatási határozatnak: Az államigazgatási eljárási törvényben szabályozott jogorvoslati eljárások során a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül meg kell semmisíteni azt a közigazgatási határozatot, amely hatáskör hiányában született, illetve bűncselekmény elkövetése befolyásolta tartalmát. Még ezekben az esetekben sem lehet megsemmisíteni a határozatot, ha jogerőre emelkedése óta 3 év eltelt.

sértett: Akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.

sérülékeny csoport: Az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek)

státuszperek: Olyan perek, amelyek a személy polgári jogi, családjogi, állampolgársági állapotával, státuszával kapcsolatosak. Ilyenek például a gondnokság alá helyezési perek, a származás-megállapítási perek (például apasági perek), állampolgársági perek.

statútum: Alapszabály, helyi vagy belső rendelkezés.

súlyos munkabaleset: Az olyan munkabaleset, amely a sérült halálát, valamely érzékszerv vagy érzékelő és reprodukciós képesség súlyos károsodását, életveszélyes sérülés, illetve egészségkárosodást, súlyos csonkolást, kommunikációs képesség elvesztését okozta.

súlyosan fogyatékos személy: Az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

szabálysértés: Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet által jogellenessé nyilvánított magatartás vagy mulasztás, amelyek a társadalomra csekély fokban veszélyesek (ezért nem bűncselekmények), s a jogsértések megelőzése végett a jogszabály büntetni rendeli őket.

szabálysértési felelősség: Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. A szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély).

szabálysértési hatóság: Általános hatáskörű szabálysértési hatóság a helyi önkormányzat jegyzője. Jogszabály által meghatározott szabálysértések ügyében a rendőrkapitányság, a vám- és pénzügyőrség, az ÁNTSZ, a  fogyasztóvédelmi felügyelőség, bányaműszaki felügyelőség, munkavédelmi és munkaügyi felügyelő, hírközlési felügyelet, közterület-felügyelet, tűzoltóság.

szabálysértési intézkedések: Járművezetéstől eltiltás, elkobzás, figyelmeztetés, kitiltás.

szándéknyilatkozat: Annak írásbeli kifejezése, hogy valamely jognyilatkozatot, szerződést a jövőben meg kívánnak tenni. Egyoldalú előszerződésnek tekinthető okirat, azzal az eltéréssel, hogy a jogosult személyét az előszerződésnek megfelelő joghatás kifejtéséhez a szándéknyilatkozatnak kifejezetten tartalmaznia kell.

szándékosság: Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.

szankció: A jogszabálynak (vagy szerződésnek) az a része, amely meghatározott tényállásra alkalmazandó rendelkezés megsértésére jogkövetkezményt rendel.

szankcionál: Szankciót alkalmaz.

szárazbélyegző (ügyvédi): Jogszabály előírhatja meghatározott okiratokra az ügyvédi ellenjegyzés érvényességének feltételéül az ügyvéd személyét azonosító és személyes eljárását bizonyító szárazbélyegző használatát. Ügyvédi szárazbélyegző szükséges például a cégek társasági szerződései valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okiratok ügyvédi ellenjegyzésének érvényességéhez.

szavatosság: A kötelezett felelőssége a szerződés hibás teljesítése esetén. A szavatosság kiterjed arra, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok (ez a kellékszavatosság), valamint arra, hogy a jogosult megszerezheti azokat a jogokat, amelyeket a szerződés átruház rá vagy biztosít neki. (Ez a jogszavatosság.)

személyegyesülés: Természetes személyek által létrehozott jogi személyek (ilyen például a társadalmi szervezet) és jogi személyiséggel nem rendelkező más közösségek. (Például a nyilvántartásba nem vett egyesület, baráti vagy hobbitársaság, lakóközösség.) Ez utóbbi, jogi személyiség nélküli személyegyesüléseket személyösszességnek is nevezi a jogirodalom, utalva ezzel arra, hogy személyegyesüléssel általában új jogi személy jön létre, míg a polgárok személyösszessége csak közös tevékenységet hoz létre, új jogi minőséget nem feltétlenül.

személyes adat: A természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, és az ebből levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

személyes költségmentesség: Azt a felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget nem tudja fedezni, költségmentesség illeti meg.

személyes szabadságjogok: Az Alkotmányban rögzített alapvető emberi jogok közül azok, amelyek jellegüknél fogva csak személyesen gyakorolhatók, vagy a jogok tartalma személyhez kötődik. (Például személyes sérthetetlenség, emberi méltósághoz való jog, ártatlanság vélelme, mozgásszabadság, gondolat- és lelkiismereti szabadság, magántitok védelme, magánlakás sérthetetlensége, személyes adatok védelme, jogorvoslat joga.)

személyhez fűződő jogok: Hátrányos megkülönböztetés tilalma nem, faj, nemzetiség, felekezet szerint; személyes szabadsághoz, testi épséghez, egészséghez való jog; becsület és emberi méltóság megsértése elleni védelem; névviselés joga; jóhírnév védelme; képmás és hangfelvétel útján való visszaélés elleni védelem, levéltitokhoz, magántitokhoz, magánlakás tiszteletben tartásához jog; személyes adatok védelme.

személyi alapbér: A munkaviszony alapján a munkavállalót a munkaszerződésben meghatározott mértékben megillető munkabér, amelyet időbérben kell meghatározni.

személyi azonosító: A személyi adat- és lakcímnyilvántartás azonosító kódja, melynek képzési szabályait törvény írja elő.

személyi hatály: A jogi szabálynak, ítéletnek vagy határozatnak, illetve szerződésnek a személyi alkalmazási köre.

szemérem elleni erőszak: Aki mást házassági életközösségen kívül erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bűncselekményt (bűntettet) követ el.

szeméremsértés: Aki magát nemi vágyának kielégítése végett más előtt szeméremsértő módon mutogatja, bűncselekményt (vétséget) követ el.

szemle: A bíróság, illetőleg az ügyész rendeli el, és folytatja le, ha a bizonyítandó tény felderítéséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy helyszín megtekintése, illetőleg tárgy vagy helyszín megfigyelése szükséges. A szemlénél – ha szükséges – szakértőt is lehet alkalmazni. A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket részletesen rögzíteni kell. A szemlén fel kell kutatni és össze kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket, és gondoskodni kell a megfelelő módon történő megőrzésükről. A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép- vagy hangfelvételt, illetve képet és hangot egyidejűleg rögzítő felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

szerződés felbontása: A szerződést a felek közös megegyezéssel vagy elállással felbonthatják. A szerződés felbontása esetén a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások általában visszajárnak.

szerződés megszűnése: A szerződés a megkötésére visszamenőleges hatállyal megszűnik, ha a Polgári Törvénykönyv szerint elállásra jogosult fél az elállási nyilatkozattal a szerződést felbontja. A Polgári Törvénykönyvben meghatározott más esetekben is megszűnik a szerződés, például a teljesítés lehetetlenné válásával vagy a szerződés bírósági határozattal megszüntetésével. A szerződés megszűnése esetében a szerződéskötés előtti eredeti állapotot általában helyre kell állítani.

szerződés megszüntetése: A felek a szerződést közös megegyezéssel vagy felmondással megszüntethetik. A szerződés megszüntetése esetén a szerződés a jövőre nézve szűnik meg és a felek további szolgáltatással általában nem tartoznak. Megszünteti a szerződést az a tény is, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett (konfúzió); vagy személyhez kötődő szolgáltatás esetén a jogosult vagy a kötelezett meghal, illetve jogi személy esetében jogutód nélkül megszűnik.

szerződés: A felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata, amelynek alapján kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

szerződési szabadság: A szerződés tartalmát, formáját és elnevezését a felek szabadon határozzák meg; a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

szerződéskötési kötelezettség: Jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti. A felek másik szerződésben (például előszerződésben) is vállalhatnak szerződéskötési kötelezettséget.

szerzői jogi védelem: Szerzői jogi védelem alá tartozik a törvény erejénél fogva az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg, a védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Nem tartoznak szerzői jogi védelem alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet önmagában nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. A szerzői jogi védelem személyhez fűződő jogokat és vagyoni jogokat jelent.

szerzői jogi védelmi idő: A személyhez fűződő jogok időben korlátlanok, a vagyoni jogok védelmi ideje 70 év a szerző halálának napjától számítottan.

színlelt szerződés: A felek úgy járnak el, mintha szerződést kötöttek volna, valójában azonban szándékuk más joghatás elérésére irányult. A színlelt szerződés semmis; ha pedig az egy másik szerződést leplez, akkor a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.

szóbeliség elve: A bírósági tárgyalás szóbeli.

szokásjog: A jogalkalmazó szervek szokásos eljárására utalás, hagyományos eljárási és döntési technikák, illetve tartalmak figyelembe vétele. Az ugyanolyan vagy hasonló esetekre szóló magatartások jogi jelentősége a magyar jogban a bíróságok jogalkalmazó tevékenységének életszerűségre törekvésében és a Legfelsőbb Bíróság jogfejlesztő szerepében jelenik meg, amelynek a keretében a bíróságokra kötelező, általános érvényű jogegységi határozatokat adhat ki, illetve a bírói joggyakorlat számára nem kötelező erejű elvi döntéseket hozhat.

szolgálati elöljáró: Az állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy egyes munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosult személy.

szolgálati értesítés: Az a távirat, amelyet a táviratot kezelő egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltatók egymás között váltanak egy általuk kezelt táviratra vonatkozóan, továbbá amelyet az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató az igénybe vevő részére a távirat kezelésével kapcsolatos tájékoztatásként küld.

szolgálati találmány: Annak a találmánya, akinek munkaviszonyból vagy más jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe tartozó megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati találmányra a szabadalom a munkáltatót illeti meg, de a feltalálót díjazás illeti meg, s a munkáltató a találmánnyal való feltalálói rendelkezéshez hozzájárulhat.

szolgálati titok: Az olyan adat, amely a törvény által meghatározott szolgálati titokkörbe tartozik, s amelynek nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása sérti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskör illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását.

szolvencia: Fizetőképesség.

szomszédjog: A szomszédos telek, épület tulajdonosának jogai az épület földtámaszával, az áthajló ágak gyümölcsével, a telken való átjárással, a kerítéssel, a határvonalon álló gyümölccsel és terméssel kapcsolatos szabályok. A törvény és a települési önkormányzat rendelete határozhat meg szomszédjogi szabályokat.

szomszédos jogok: A szerzői joggal szomszédos jogokat jelenti: előadóművészek védelmét, hangfelvétel előállítóinak védelmét, rádió- és televízió-szervezetek védelmét célzó jogokat.

szolgalom: Jogosultság arra, hogy másnak a dolgát használják (aktív szolgalom). Azt is jelenti, hogy a tulajdonos köteles tartózkodni bizonyos őt megillető jogok gyakorlásától (passzív szolgalom). Két szolgalomtípus van: egyik a személyes szolgalom, amely név szerint meghatározott személy javára szól (ilyen például a haszonélvezeti jog), másik a telki szolgalom, amelynek jogosultja mindig egy telek, a “szolgáló telek” mindenkori birtokosa. (A telki szolgalom leggyakoribb fajtái az  útszolgalom, átjárás szolgalma, vízvétel szolgalma, pinceszolgalom, épület megtámasztásának szolgalma, közműszolgalom, vezetékszolgalom.)

szövetkezet (új): A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását – ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is -, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. A szövetkezet a kulturális, oktatási és szociális feladatainak a tagok, munkavállalók, illetve azok hozzátartozói támogatásával, vagy a szövetkezeti szövetségek számára nyújtott hozzájárulással tehet eleget. Szövetkezetet természetes személyek és – a törvényben meghatározott korlátozásokkal – jogi személyek alapíthatnak. Ilyen korlátozás, hogy a szövetkezet alapításakor és működése során a jogi személy tagok száma nem érheti el a taglétszám ötven százalékát. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a kizárólag szövetkezetek által a tagjaikkal folytatott gazdasági együttműködés céljából alapított szövetkezetre. Szövetkezetet legalább öt, iskolaszövetkezetet legalább tizenöt tag alapíthat. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát. Szövetkezeti hitelintézet kivételével tilos a szövetkezet tagjait nyilvános felhívás útján gyűjteni.

szövetkezet szervezeti változásai: Az összeolvadás, a beolvadás, a szétválás, a kiválás, valamint a gazdasági társasággá történő átalakulás.

szövetkezet: A szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok vagyoni hozzájárulásaival alakul, a tagok személyes közreműködésére is épít működése során, s mindezzel a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. A szövetkezet demokratikus önkormányzattal és önálló jogi személyiséggel rendelkezik. Fajtái: szövetkezet, lakásszövetkezet, iskolai szövetkezet, takarékszövetkezet, üdülőszövetkezet, garázsszövetkezet, biztosító szövetkezet.

szubszidiárius: Kisegítő jellegű. (Például kisegítő jellegű lehet egy jogszabály, egy tényállás, egy jogi eljárás.) A jogszabályokban a konkrét rendelkezés szubszidiaritását (kisegítő jellegét) a  “- ha jogszabály másként nem rendelkezik -” fordulat fejezi ki.

szükséghelyzet: Az életet, testi épséget, vagyont közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos tűrni köteles a veszély elhárítása érdekében tulajdonának használatát, sőt még az abban történő károkozást is.

szülési szabadság: A terhes, illetve a szülő nőt megillető szabadság, amelynek mértékét és kiadásának módját a Munka Törvénykönyve határozza meg.

szünetelése az eljárásnak: A törvényben meghatározott esetekben a polgári per szünetel. A szünetelés a határidők folyását nem érinti, s bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a per megszűnik.

R

/in /by

rágalmazás: Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, bűncselekményt (vétséget) követ el.

ratifikálás: Nagyobb jelentőségű és többoldalú nemzetközi szerződések esetében a parafálást (aláírást, kézjeggyel ellátást) követő megerősítési aktus.

ráutaló magatartás: Szerződéses nyilatkozatként értelmezhető cselekvés, viselkedés, magatartás.

referendum: Népszavazás.

regionális hatókörű civil szervezet: Az a civil szervezet, amely a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvény végrehajtási rendeletében meghatározott módon, hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább egy megyére kiterjedő hatókörrel végzi.

rehabilitáció: 1. Az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése. 2. Elavult, de értéket képviselő városrész, tömb olyan felújítása, amely során az úthálózat és az épületállomány erre érdemes elemeinek megtartásával, korszerűsítésével, az alkalmatlan épületek, épületrészek elbontásával, esetleg azok új épületekkel történő pótlásával történik az érintett terület értékének a kornak megfelelő színvonalra emelése.

rehabilitációs hozzájárulás: A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében a társasági adó hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet a törvényben meghatározott – foglalkoztatási létszámhoz igazodó – mértékű rehabilitációs hozzájárulást köteles fizetni az állami költségvetés erre a célra létrehozott alapjába. Nem kell hozzájárulást fizetni a törvényben meghatározott foglalkoztatási létszám alatti munkáltatóknak, valamint azoknak a gazdálkodó szervezeteknek, amelyek az átlagos állományi létszám törvényben meghatározott százalékának megfelelő számban alkalmaznak megváltozott munkaképességű dolgozót.

rehabilitációs intézmények: A bentlakók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgáló intézmények. Ilyenek például a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékosok rehabilitációs intézményei.

rekreációs üdülés: A kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerinti wellness hotelben igénybe vett, szállodai szolgáltatással egybekötött egészségügyi szolgáltatást tartalmazó üdülés.

relatív ártalmatlanság: A vizsgálati készítmény mellékhatásai által esetleg okozott kedvezőtlen hatás jelentősége a várható gyógyító hatáshoz képest csekély.

relatív többség: Szavazáskor a leadott érvényes szavazatok többsége.

rendbírság: Az eljárási rend fenntartásának, az eljárási kötelezettségek megtartásának biztosítására a hatóság, bíróság rendbírságot szabhat ki.

rendbírság: Aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségeket elmulasztja vagy nem az előírt módon és határidőben teljesíti, továbbá az a munkáltató, aki a munkaszerződés írásba foglalását elmulasztja, rendbírsággal sújtható a munkaügyi központ vagy a munkaügyi felügyelőség határozatával.

rendeltetésszerű joggyakorlás: A Munka Törvénykönyvében meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul.

rendes felmondás:A határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése a munkáltató vagy a munkavállaló részéről olyan okból, amely nem ad alapot a rendkívüli felmondásra.

rendes szabadság: A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évben megilleti a rendes szabadság, amely a Munka Törvénykönyvében meghatározott alapszabadságból és a törvényben, kollektív szerződésben, munkaszerződésben meghatározott pótszabadságokból áll.

rendkívüli felmondás: A másik fél súlyos kötelezettségszegésére, munkaviszony fenntartását ellehetetlenítő magatartására alapozott azonnali hatályú munkaviszony megszüntetés.

rendkívüli munkavégzés: Rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést jelent. Ilyen a túlmunka, a pihenőnapon munkavégzés, munkaszüneti napon munkavégzés, készenlét.

repatriálás: Állampolgárság újbóli megadása, visszahonosítás.

reprezentatív szakszervezet: Az üzemi tanácsi és a társadalombiztosítási önkormányzati választásokon leadott szavazatok törvényben meghatározott hányadát megszerző szakszervezet. (Szakszervezeti tisztségviselők munkajogi kedvezményei szempontjából például az üzemi tanácsi választásokon leadott szavazatok legalább 10%-a a reprezentativitási küszöb, kollektív szerződéskötésre jogosultságnál több mint 50%.)

részítélet: A bíróság egyes kereseti kérelmek vagy azok önállóan is elbírálható részei tárgyában külön részítélettel is határozhat, ha ebben a vonatkozásban további tárgyalásra nincsen szükség és egyébként a tárgyalást el kell halasztani.

rosszhiszemű pervitel: Olyan eljárás, cselekmény vagy egyéb magatartás, amely a per elhúzására vagy az igazság kiderítésének meghiúsítására irányul vagy erre vezethet. Különösen rosszhiszemű pervitelnek minősül a fél vagy képviselője részéről az, ha nyilatkozatok megtételével indokolatlanul késedelmeskedik vagy azt felhívás ellenére sem teszi meg; valamint az, ha szándékosan vagy nagyfokú gondatlanságból valótlan tényt állít, valós tényt tagad, az ügy eldöntése szempontjából jelentős tényt elhallgat, illetőleg alaptalanul hivatkozik valamely bizonyítékra.