Hogyan zajlik a válóper?

válás

A házasságot a bíróság  valamelyik házastárs kérelmére, vagy a házastársak közösen benyújtott kérelme, egyező akaratnyilvánítása alapján  bonthatja fel.

A házasság felbontása iránt a pert a házastársnak  személyesen kell megindítania, ügyvédnek vagy  más személynek adott megbízással  (pl. hozzátartozójának), hogy őt a per során képviselje.

A bontóper  keresetlevél  benyújtásával indul. A kereseti kérelemből ki kell tűnnie, hogy a felek a házasság felbontását közös megegyezés alapján, vagy a házasság megromlására vezető okok feltárásával kérik-e. (tényállásos válás)

Jogi képviselő esetén a keresetlevelet az ügyvéd készíti el.
Az  igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, gyermek születési anyakönyvi kivonata) a keresetlevélhez mellékelni kell.

A felperes a kereseti kérelmétől az ítélet jogerőre emelkedéséig bármikor elállhat, ehhez a másik házastárs hozzájárulása nem szükséges.

A házassági bontóper illetéke 30 000 forint, melyet a felperes fizet.

Az első tárgyaláson…

Lehetőség szerint mindkét házastárs személyesen jelenjen meg, hiszen a bíróság elsődleges feladata az első tárgyaláson a házastársak meghallgatása, illetve  a házastársak kibékítése. A további tárgyalásokon már a felperes személyes megjelenése sem kötelező, de legalább meghatalmazottja útján képviseltetnie kell magát, ellenkező esetben ugyanis a bíróság megszünteti a bontópert.

Ha a bíróság által megkísérelt békítés sikertelen volt, a bíróság a tárgyalást elhalasztja,  a tárgyalást követő 3 hónapon belül írásban kell kérni a per folytatását (ellenkező esetben ugyanis a per megszűnik).

A bíróság a tárgyalás folytatására új tárgyalási napot csak a folytatásra irányuló kérelem benyújtását követő 30 nap eltelte után tűzhet ki. Amennyiben valamelyik fél késve kéri a tárgyalás folytatását, igazolási kérelmet csak 15 napon belül nyújthat be.

A házasság az első tárgyaláson is felbontható azonban, ha a békítés nem vezetett eredményre, és

  • a házastárs cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy más elháríthatatlan akadály miatt nem képes a bíróság előtt megjelenni, vagy
  • a felek között a házassági életközösség legalább három éve úgy szakadt meg, hogy külön lakásban élnek, és igazolják azt, hogy a közös gyermek elhelyezését, eltartását a gyermek érdekében rendezték, vagy
  • a házasságból közös kiskorú gyermek nem született.

A házasság felbontásáról a bíróság – megegyezésen alapuló bontás esetén a házastársak egyezségének jogerős végzéssel történő jóváhagyását követően- ítélettel határoz.

Mit vizsgál a bíróság a házassági bontóperben?

A házasság felbontására irányuló eljárás során a bíróság azt vizsgálja, hogy az érintett házaspár házasélete teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott-e, ezen túlmenően pedig – amennyiben a házasságból közös kiskorú gyermek született – úgy az ő érdekét is figyelembe kell vennie .

A családjogi törvény (1952. évi IV. tv., Csjt.) szellemével összhangban a bíróságnak nem azt kell vizsgálnia, hogy a házasság megromlásában melyik házastárs a vétkes, hanem arról kell meggyőződnie a házasság felbontásának kimondását megelőzően, hogy a házasság véglegesen megromlott, és az a továbbiakban fenn nem tartható.

A bíróság azonban egyben békítő tevékenységet is végez, amely eszköze lehet a házasság megmentésének. A bíróság békítő tevékenységét tágabban kell értelmezni, és alatta nem csak a házasság megmentésére, hanem a minél kisebb megrázkódtatással történő megszüntetésére (a házastársak megegyezésének elősegítésére) irányuló kísérletet is érteni kell.

HÁNY TÁRGYALÁSRA LEHET SZÁMÍTANI?

Ha a házasfeleknek van közös kiskorú gyermeke a bíróság minimum kettő tárgyalást tart, még akkor is, ha a házasfelek minden kérdésben egyezségre jutottak. Ebben az esetben az első tárgyalás az ún. békítő tárgyalás, amelyen a bíróság megkísérli a felek békítését. Ha a békítés nem vezet eredményre a bíróság a tárgyalást hivatalból elhalasztja, és felhívja a házasfeleket, hogy három hónapon belül kérhetik az eljárás folytatását. Miután valamelyik fél kéri a per folytatását, a bíróság a kérelem beérkezését követő 30 nap elteltével tűz ki újabb tárgyalást az ügyben. A második tárgyalás lehet az ún. érdemi tárgyalás, azaz amikor a házasfelek megállapodását a bíróság jóváhagyja közös megegyezés esetén, és ezt követően ítélettel a házasságot felbontja.

Amennyiben a házasfelek nem tudnak megegyezni a szükséges kérdésekben, úgy a bíróság bizonyítási eljárást folytat le. Ilyenkor tanúkat hallgat meg, szakértői bizonyítást foganatosít. A bizonyítási eljárás végén pedig a bíróság ítélettel dönt a felek közötti vitás kérdésekben.

 

 JOGI TANÁCSOK VÁLÁS ÉS GYERMEKELHELYEZÉS ÜGYBEN:

dr. Döcsakovszky Béla
ügyvéd
Telefon: +36-30-268 38 53
dr.docsakovszky@gmail.com
Online bejelentkezés