B

/in /by

baleset: Az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést vagy más testi, lelki egészségkárosodást okoz, illetőleg halált eredményez.

baleseti ellátás: Baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék.

baleseti járadék: Társadalombiztosítástól, munkáltatótól, biztosítótól vagy a kárért felelőstől a balesettel okozott egészségromlás és kár megtérítésére irányuló rendszeres, általában havonként fizetendő kártérítési járandóság.

baleseti rokkantsági nyugdíj: Üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében történő megrokkanás esetén szolgálati időtől függetlenül járó nyugellátás.

barterügylet: Csereügylet. Pénzmozgás nélkül – vagy részben anélkül – áruk, szolgáltatások, jogok és kötelezettségek (például adósságbarter) cseréje. Szintjeit tekintve a barterügyletek lehetnek: 1. államok közötti bilaterális árucsereforgalmi és klíringmegállapodások, illetve bartermegállapodások; 2. banki szintű bartermegállapodások; 3. cégek közötti csereügyletek.

beadvány: A hatósághoz, bírósághoz címzett irat.

beavatkozás: A polgári perbe az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása érdekében az elsőfokú ítélet meghozataláig az avatkozhat be, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per miként dől el.

befolyással üzérkedés: Aki arra hivatkozással, hogy hivatalos személyt befolyásol, a maga vagy más részére előnyt kér vagy fogad el, bűncselekményt követ el. Súlyosabb a büntetési tétel akkor, ha az üzérkedés során az elkövető hivatalos személynek adja ki magát, vagy azt állítja, illetve azt a látszatot kelti, hogy hivatalos személyt megveszteget. Vétségért felelősségre kell vonni azt is, aki nem hivatalos személlyel kapcsolatosan követi el a befolyással üzérkedést.

befolyásszerzés gazdasági társaságban: Ha valaki egy részvénytársaságban vagy korlátolt felelősségű társaságban (ellenőrzött társaság), annak működése során jelentős befolyást, többségi vagy közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez. Külön törvény a befolyásszerzést további feltételekhez kötheti. Jelentős befolyással rendelkezik a tag (részvényes), ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több, mint huszonöt százalékával rendelkezik.  Többségi irányítást biztosító befolyással rendelkezik a tag, illetve részvényes (uralkodó tag) ha az ellenőrzött társaságnál a szavatok több, mint ötven százalékával rendelkezik. Közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az uralkodó tag, ha az ellenőrzött társaságnál a szavazatok több, mint háromnegyed részével rendelkezik. A jelentős, többségi, illetve a közvetlen irányítást biztosító befolyás fennállását az annak létrejöttét követő harminc napon belül a befolyással rendelkező köteles bejelenteni az ellenőrzött társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságnak; a bejelentéssel egyidejűleg gondoskodik a befolyásszerzés tényének és mértékének a Cégközlönyben való közzétételéről.

bejegyzés alapjául szolgáló okirat: Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéshez szükséges okmány (szerződés, határozat, ítélet), amely az ingatlannal kapcsolatos adat, tény, körülmény változását, vagy a tulajdonossal és az ingatlan terheivel kapcsolatos változásokat bizonyítja.

bejelentési elsőbbség: Védjegyeljárásban a bejelentés elsőbbségét megalapozó nap a védjegybejelentés napja.

belátási képesség: Az a képesség, amellyel az ép ember magatartása jogkövetkezményeit előre látja és felméri, s ennek megfelelően képes cselekedeteit mérlegelni és irányítani. A személy cselekvőképessége (az tehát, hogy saját maga tehet érvényes jognyilatkozatot) akkor nincsen meg, és a bíróság ezen okból akkor helyezi cselekvőképességet kizáró gondnokság alá, ha elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása miatt az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége állandó jelleggel és teljesen hiányzik.

belátásképes kor: Az az életkor, amelynek elérése a jog szerint automatikusan jelenti a cselekvőképesség teljessé válását. A magyar jogban ez az életkor a 18. életév betöltése.

belső ellenőr: A költségvetési szervnél főállásban foglalkoztatott vagy megbízási jogviszony keretében belső ellenőrzési tevékenységet ellátó személy.

belső képzés: A munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés.

bennfentes információ: A pénzügyi eszközzel – ide nem értve az árualapú származtatott ügyletet – kapcsolatos olyan lényeges információ, amely még nem került nyilvánosságra, közvetlenül vagy közvetve a pénzügyi eszközre vagy a pénzügyi eszköz kibocsátójára vonatkozik, s nyilvánosságra kerülése esetén a pénzügyi eszköz árfolyamának lényeges befolyásolására alkalmas; b) a pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások végrehajtásával megbízott személyek esetében olyan lényeges információ az a) pontban meghatározottakon kívül, amely az ügyfél által adott és az ügyfél folyamatban lévő megbízásához kapcsolódik; c) az árualapú származtatott ügylettel kapcsolatos olyan lényeges információ, amely még nem került nyilvánosságra, közvetlenül vagy közvetve az árualapú származtatott ügyletre vonatkozik, az elfogadott piaci gyakorlat alapján a piaci szereplők tudomására hozandó, s amelyeket a piac szereplőivel rendszeresen közölnek.

bennfentes személy: Aki a: a) kibocsátó vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja; b) annak a jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak az ügyvezetője, vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, amelyben a kibocsátó huszonöt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkezik; c) a kibocsátóban tíz százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező jogi személynek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságnak a vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, és ügyvezetője; d) a forgalomba hozatal, illetve a VII. Fejezet szerinti nyilvános vételi ajánlat szervezésében közreműködő bármely szervezet érdemi ügyintézője, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, továbbá ezen szervezetnek és a kibocsátónak a kibocsátásban és a forgalomba hozatalban közreműködő más alkalmazottja, aki munkavégzésével kapcsolatosan bennfentes információhoz jutott, a forgalomba hozatalt követő egy évig; e) a kibocsátó alaptőkéje (törzstőkéje) tíz százalékát elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett részesedéssel rendelkező természetes személy; f) a kibocsátó számlavezető hitelintézete vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és érdemi ügyintézője; g) aki a bennfentes információt munka- vagy feladatköréből kifolyólag, munkavégzése vagy szokásos feladatainak elvégzése során kapta meg, vagy egyéb módon jutott tudomására; h) aki a bennfentes információt bűncselekmény útján szerezte. Bennfentes személy továbbá a mindezekkel közös háztartásban élő személy, közeli hozzátartozó; valamint az olyan társaság nevében eljáró személy, amelyben az előzőekben meghatározott bennfentes személy befolyásoló részesedéssel bír.

beszámítási kifogás: Az a nyilatkozat, amellyel a kötelezett a tartozásába beszámítja a jogosulttal szemben fennálló egynemű (pénzbeli vagy azonos dologra irányuló) és lejárt követelését. A beszámítás erejéig a kötelezettségek megszűnnek.

beszedési megbízás: A jogosult megbízza a pénzintézetet, hogy a kötelezettől a javára szóló fizetést a két bankszámla közötti forgalomban teljesítse. (inkasszó) Az azonnali beszedési megbízás közvetlen és feltétel nélküli teljesítési felhatalmazást jelent; érvényesítéséhez a kötelezett előzetes hozzájárulása szükséges.

betegszabadság: A munkavállalót a betegsége miatti munkaképtelenség idejére – a Munka Törvénykönyve által meghatározott mértékben – megillető szabadság.

betekintési engedély: Az állami vagy közfeladat végrehajtása érdekében az adatot minősítő által az adattal történő korlátozott rendelkezésre személyre szólóan adott felhatalmazás.

bírói egyezség: A bíróság előtt kötött, vagy a bíróság által jóváhagyott egyezsége a peres feleknek. A bíróság akkor hagyja jóvá az egyezséget, ha az nem ütközik jogszabályba. A bírói egyezség jogi hatásai azonosak a bírósági ítélettel.

bírói függetlenség: Az igazságszolgáltatás bírái csak a jogszabályoknak vannak alárendelve. A bíró ítélkezésében független tehát a felektől, az államtól, a bírósági szervezettől egyaránt. Eljárása során nem utasítható és nem befolyásolható; döntéseit szabad mérlegelés alapján, egyedül saját lelkiismeretének felelős módon hozza meg a törvényesség, jogállamiság, emberközpontú igazságszolgáltatás követelményeinek szem előtt tartásával.

bírósági határozat: Ítélet, végzés, meghagyás. Az ítélet polgári perben a per érdemét dönti el a kereseti kérelemről szóló határozattal, büntető perben az ítélet a vádlott bűnösségéről és annak jogkövetkezményeiről, illetve vád alóli felmentéséről dönt. Végzésben határoz a bíróság minden egyéb kérdésről. A meghagyás különleges bírósági határozat, mert tárgyalás nélkül – ennyiben a végzéshez hasonlít – állapít meg fizetési, vagy más kötelezettséget az ítélethez közelítő módon.

bírósági letét: Bírósági letétbe helyezésnek teljesítés céljából (teljesítési letét), bírósági vagy hatósági eljárással összefüggésben valamely tárgy megőrzése végett (őrzési letét), elnöki letét vagy óvadék céljából van helye.

bírósági úton nem érvényesíthető követelések: Játékból vagy fogadásból eredő követelések (kivétel az állami engedéllyel bonyolított játékot vagy fogadást), kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelések, érvénytelen szerződésből származó követelések.

bírósági végrehajtás: A bíróságok és a jogvitát eldöntő más szervek határozatait, továbbá egyes okiratokon alapuló követeléseket bírósági végrehajtás útján, az erről szóló törvény rendelkezései szerint alkalmazott állami kényszerrel kell végrehajtani.

bírósági végrehajtó: A bírósági ítéletek végrehajtásának elrendelését a bíróság végzi, s ennek alapján a végrehajtás foganatosítását az önálló bírósági végrehajtó, vagy a megyei bírósági végrehajtó, vagy a végrehajtási ügyintéző teljesíti. Az önálló bírósági végrehajtó a megyei bíróság elnöke által  meghatározott székhelyre és helyi bíróság mellé kinevezett, végrehajtói szakvizsgával rendelkező, a bíróságtól egyébként szervezetileg független (önálló) személy; feladata minden polgári és gazdasági jogi ítélet végrehajtása, amelyben a pernyertes fél ezt kéri, s a bíróság ennek alapján a végrehajtást elrendeli. A megyei bírósági végrehajtó a megyei bíróságnál szolgálati viszonyban álló bírósági tisztviselő; feladata az Államot megillető követelések (pénzbüntetés, pénzbírság, rendbírság, vagyonelkobzás, elkobzás alá eső érték és vagyoni előny, bűnügyi zárlat) végrehajtása. A végrehajtási ügyintéző bírósági tisztviselőként az erre kijelölt bíró irányításával és felügyelete mellett – a bíró feladatkörében eljárva – kiállítja a végrehajtási lapot, valamint a közvetlen bírósági letiltásról szóló végzést. A végrehajtási ügyintéző hoz meg több – törvényben meghatározott – bírósági végzést a végrehajtási eljárás különböző szakaszaiban. (Például felfüggesztés, megszüntetés, korlátozás, díjmegállapítás.)

birtoklás joga: A tulajdonost megillető az a jog, hogy a tulajdonát képező dolgot magához veheti, magánál vagy hatalmában tarthatja.

birtoklás jogalap nélkül: Aki jogalap nélkül van a dolog birtokában, köteles a dolgot a birtoklásra jogosultnak kiadni.

birtokos: Aki a dolog felett a fizikai hatalmat gyakorolja; akinél a dolog van, vagy aki a dolgot használatában tartja; akinek tényleges rendelkezése alatt áll gyakorlati értelemben a dolog.

birtokvédelem: Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják (tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg. A birtokvédelembe tartozik egyrészt az a jog, hogy a birtokos a birtoka elleni támadást önmaga (jogos önhatalommal) is elháríthatja; másrészt az a jog, hogy az önkormányzat jegyzőjétől kérheti birtokvédelmi határozat meghozatalát.

bizonyítási eljárás: A felek vagy a hatóság, bíróság által szükségesnek tartott bizonyítékok feltárásának, tárgyaláson történő bemutatásának és értékelésének folyamata.

bizonyítási kísérlet: A bíróság, illetőleg az ügyész rendeli el és folytatja le, ha azt kell megállapítani vagy ellenőrizni, hogy valamely esemény vagy jelenség meghatározott helyen, időben, módon, illetőleg körülmények között megtörténhetett-e. A bizonyítási kísérletet lehetőleg ugyanolyan körülmények között kell lefolytatni mint ahogyan a vizsgált esemény vagy jelenség megtörtént, illetőleg megtörténhetett.

bizonyítási teher: Azt határozza meg, hogy a bírósági és közigazgatási eljárásokban melyik félnek kell bizonyítania az általa állított tényeket, körülményeket ahhoz, hogy a kérelmének, érdekeinek megfelelő bírósági vagy közigazgatási, hatósági határozat szülessen. A polgári (munkaügyi) per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy a bíróság azokat valónak fogadja el. Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. Büntető eljárásban a vád bizonyítása a vádlót terheli, s a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. A szabálysértési hatóság és a bíróság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles tisztázni. Az eljárás alá vont személy nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására, felelősségének bizonyítása a szabálysértési hatóságot, illetőleg a bíróságot terheli. Közigazgatási eljárásban a hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le, s ennek során szabadon választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközt. Törvény előírhatja, hogy a hatóság a határozatát kizárólag valamely bizonyítási eszközre alapozza, továbbá törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely bizonyítási eszköz alkalmazását, illetve előírhatja valamely szerv véleményének a beszerzését.

bíztatási kár: Olyan kár, amely abból a szándékos magatartásból következett, hogy egyik személy a másik jóhiszemű személyt alapos okkal költséges vagy más szempontból kárt eredményező önhibáján kívüli magatartásra indította. (bíztatás)

biztosítási intézkedés: Bírósági végrehajtásban biztosítási intézkedés a pénzkövetelés biztosítása és meghatározott dolog zárlata. Mindkét intézkedést akkor rendelheti el a bíróság, ha a követelés teljesítése érdekében végrehajtandó okiratot még nem lehet kiállítani, de a végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a követelés későbbi kielégítése veszélyben van.

A

/in /by

abszolút többség: Szavazáskor az összes szavazó létszámához viszonyítva az érvényes szavazatok 50%-a + 1 szavazat.

ad hoc: Alkalmi. (Például ad hoc elkövetés, ad hoc választott bíróság.)

adatállomány kezelője: Az a természetes vagy jogi személy, hatóság, hivatal vagy bármely más szervezet, amely a nemzeti jog szerint illetékes arra, hogy meghatározza az automatizált adatállomány célját, a tárolható személyes adatok fajtáját és az adatokkal végezhető műveleteket.

adatkezelés: A személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása.

adatminősítés: Az államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adatot minősíteni kell. A minősítés során az államtitokkörbe vagy szolgálati titokkörbe tartozó adatról a törvény által minősítésre felhatalmazott személy megállapítja, hogy az adat államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősül, valamint a minősítés érvényességi idejét.

adatok gépi feldolgozása: A következő műveleteket tartalmazza, ha azokat részben vagy egészben automatizált eszközökkel hajtják végre: az adatok tárolása, az adatokkal végzett logikai vagy aritmetikai műveletek, az adatok megváltoztatása, törlése, visszakeresése és terjesztése.

adatvédelem: Annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. Az adatvédelem célja, hogy minden egyén számára biztosítva legyen jogainak és alapvető szabadságainak, különösen a magánélethez való jogának a tiszteletben tartása a személyes adatainak gépi feldolgozása során.

adatvédelmi biztos: A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog védelme érdekében az Országgyűlés által választott állampolgári jogok külön biztosa.

adhéziós per vagy szerződés: A másik perhez vagy szerződéshez tapadó, kapcsolódó, attól függő és együtt elbírálandó, értelmezendő per vagy szerződés.

adóazonosító jel: Az adózással kapcsolatos nyilvántartás azonosító kódja, amelynek képzési szabályait törvény írja elő.

adóazonosító szám: Az adószám, a közösségi adószám, a magánszemély adóazonosító jele.

akadálymentes: Az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

akadálymentesítés: Magába foglalja: a) kommunikációs akadálymentesítés annak biztosítása, hogy a fogyatékos személy a szolgáltatás, rendezvény helyszínén információhoz hozzáférhessen, azt érzékelhesse és megfelelően értelmezhesse; b) építészeti akadálymentesítés annak a biztosítása, hogy az épített környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított legyen, ideértve azokat az egészségkárosodott személyeket is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

akarathiba a szerződéskötésnél: A felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre a szerződés. Ha valamelyik fél akaratnyilvánítása nem a valóságosnak megfelelő vagy az általa szándékolttól eltérő eredményű, akkor akarathibáról van szó. Akarathiba lehet a tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés és szerződési akarat színlelése. Ilyen esetekben a szerződés érvénytelen.

akceptálás: Beszámítás elfogadása, elismerése.

alaki hibák szerződéskötésnél: A szerződésekre jogszabályban előírt formai követelmények (például írásbeliség, tanúk, ügyvédi ellenjegyzés, dátum, példányszám) figyelmen kívül hagyása.

alaki jogerő: A jogerő egyik eleme. Joghatása az, hogy a határozat ellen jogorvoslati kérelem (fellebbezés, ellentmondás, kifogás stb.) nem nyújtható be. A jogerő további elemei az anyagi jogerő és a végrehajthatóság.

alaki kötöttség: A jognyilatkozatok formájára irányuló előírás. (Például írásbeliség, sajátkezűség, eredeti okirati példányszám, tanúk.) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat általában érvénytelen.

alakszerű jogügylet: A jogszabály által előírt alakszerűségeknek (például írásbeliség, tanúk, kézírás, személyes aláírás, okirat jellege, okirat példányszáma, jegyzőkönyv) megfelelő jogi aktus, amely lehet például szerződés, okirat, határozat, teljesítés, bizonyítás, jogorvoslat, taggyűlés, közgyűlés, kuratóriumi döntés, rendeletalkotás. A jogszabályban előírt alakszerűségek hiánya a jogügylet érvénytelenségét vonja maga után.

alanyi jog: Olyan jog, amely a jogalanyt létezése okán, minden további feltétel nélkül megilleti.

alkalmi foglalkoztatás: A munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesít; és a munkavállalónak kifizetett – a munkavállalót érintő levonásokat nem tartalmazó – munkabér egy munkában töltött naptári napra eső összege nem haladja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket. Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony öt egymást követő munkanapig egyidejűleg is létesíthető. A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. Az előnyugdíjban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt nem létesíthet. Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkező munkavállalóval létesíthető.

állami vezető: A Kormány tagjai, a politikai és a közigazgatási államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a tárca nélküli miniszter hivatalának vezetője.

államilag elismert nyelvvizsga: A jogszabály alapján akkreditált vizsgarendszer szerint, és vizsgáztatási joggal felruházott szervezet által lefolytatott, a nyelvismeret tanúsítására szolgáló nyelvvizsga. Nyelvvizsga élő idegen nyelvekből, magyarból mint idegen nyelvből, valamint klasszikus és mesterséges nyelvekből tehető. A nyelvvizsga egynyelvű, ha a nyelvismeret mértékének megállapítása kizárólag az adott idegen nyelven történik, és a nyelvhasználati készség szintjének megállapítására irányul, vagy kétnyelvű, ha a nyelvvizsga a közvetítési készség vizsgálatára is kiterjed. A nyelvvizsga lehet általános nyelvi illetve szaknyelvi.

állampolgári jogok: Az embert állampolgári státuszából adódóan  megillető jogok csoportja: az állampolgári szabadságjogok (ezen belül a politikai szabadságjogok és a  személyes szabadságjogok), a gazdasági-szociális- kulturális jogok,  a közügyek vitelében való részvétel és a közhivatal viselésének a jogai, az állampolgárok jogegyenlősége és az  állampolgári kötelességek teljesítésének joga.

állampolgárság: Valamely személy és egy állam közötti jogi kötelék, és nem utal a személy etnikai származására.

államtitkárok: Állami vezetők, akiknek a köre politikai és szakmai részre tagozódik. A politikai államtitkár a politikai feladatának ellátásában segíti a minisztert, megbízatása egy kormányzati ciklushoz kötött. A határozatlan időre kinevezett  közigazgatási államtitkár,  címzetes államtitkár és  helyettes államtitkárok a minisztériumok szakmai tevékenységének irányításáért felelősek, s így segítik a kormányzati és közigazgatási munkát.

államtitok: Az olyan közérdekű adat, amely a törvény által meghatározott államtitokkörbe tartozik, és a minősítési eljárás alapján az adatminősítő kétséget kizáróan megállapítja, hogy az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság szintén törvényben meghatározott, fontos érdekeit.

állásbörze: Az állást keresők és az állást kínálók személyes információ cseréjét közvetlen formában elősegítő rendezvény.

állásidő: Az a munkaidő, amely alatt a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni. Az állásidőre személyi alapbér jár.

állományilletékes parancsnok: Elöljáró (vezető), aki a miniszter irányítása (felügyelete) alá tartozó, illetve a Honvédség olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket jogszabály nem határoz meg más parancsnok, vezető részére.

alperes: A polgári perben az a fél, aki ellen a kereseti kérelem irányul, aki ellen a pert a felperes megindította.

általános hatáskör: Ha a jogszabály az ügycsoportra különös hatáskört nem állapít meg, akkor az ügyek általában az általános hatáskörű szervre tartoznak. Például a polgári és büntető eljárásjogban általános hatáskörű bíróság a helyi bíróság, államigazgatási hatósági eljárásban általános hatáskörű szerv a települési önkormányzat jegyzője, igazgatásrendészeti ügyekben az elsőfokú rendőrkapitányság.

általános illetékesség: Más illetékességi ok hiányában általánosan megalapozza a szerv illetékes eljárását: azt, hogy több azonos szintű, hatáskörű szervből melyikük járjon el az adott ügyben. A polgári eljárásjogban általános illetékességi ok az alperes lakóhelye, büntető eljárásjogban a bűncselekmény elkövetésének helye.

általános kártérítés: A károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas kártérítési összeg abban az esetben, ha a kár mértéke – akár csak részben is – nem számítható ki pontosan.

általános meghatalmazás: Jogi személy adhat a képviselőjének olyan meghatalmazást, amely adott bíróság előtti minden per vitelére felhatalmazza. Az általános meghatalmazást minden esetben írásba kell foglalni és a bíróságon nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni.

általános szerződési feltételek: Nagy mennyiségű típusszerződés esetén a jogi személy egyoldalúan meghatározott szerződési feltételeket alkalmazhat (például blanketta-szerződés).

alvállalkozó: A vállalkozási szerződés teljesítéséhez a vállalkozó által igénybe vett közreműködő. Az alvállalkozó tevékenységéért a megrendelő irányában a vállalkozó úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. Ha a vállalkozó nem vehetett volna jogszerűen igénybe alvállalkozót, akkor viszont minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be.

anyagi jogerő: A jogerő egyik eleme. Joghatása az, hogy a jogerős döntés véglegesnek tekinthető; tehát ugyanazon felek és jogutódaik vonatkozásában, ugyanabban a tárgyban, ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ismételten jogvita vagy eljárás nem indítható, valamint az ítéletben már elbírált jog egymással szemben vitássá nem tehető. (Ezt nevezik a polgári eljárásjogban ítélt dolognak. )

ártatlanság vélelme: Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. A bűnösség bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóságokat terheli. A terhelt nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására.

áthelyezés: A közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik módja; a két munkáltató és a köztisztviselő, közalkalmazott megállapodik az új munkáltatónál betöltendő munkakörben, munkahelyben, illetményben és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezett közalkalmazottnak és köztisztviselőnek az áthelyezés előtti közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el.

áttétel: Ha a szerv, hatóság, bíróság az eljárás folyamán észleli, hogy hatásköre vagy illetékessége hiányzik vagy megszűnt, az iratok áttételéről határoz a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező másik szervhez, hatósághoz, bírósághoz.

végrendelet

Végrendeletminta

/in /by

Sokaknak nincs alkalmuk ügyvéddel egyeztetni és biztonságosabb utat választva rendelkezni az utolsó akaratukról.

Azoknak szánjuk esetleges mintaként az alábbi mintát, akiknek hirtelen muszáj intézkedniük.

 

FONTOS TANÁCSOK:

Ha lehetséges legcélszerűbb ügyvéddel ellenjegyeztetni, megíratni, amit az utódokkal tudatni szeretne.

A végrendeletet vagy saját kezűleg írja meg valaki és aláírja, vagy pedig kinyomtatja és aláírja. Ha nem saját kezűleg írja meg, akkor két tanú is kell a végrendelet végére, az aláírás után.

Ezen felül még bármi másról is lehet rendelkezni, pl. a temetéssel kapcsolatban, vagy ki is lehet zárni valakit az örökségből a törvény adta esetekben.

Az alábbi végrendeletminta dőlt betűs részeit ki kell törölni és helyére a megfelelő adatot írni.

Végrendelet minta letöltése

végrendelet

Milyen is a valóban jó végrendelet?

/in /by

A végrendelet az örökhagyó olyan nyilatkozata, amiben kijelenti, hogy a tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyonát kire fogja hagyni, ha meghal. Ha végrendelkezik valaki, ha nem, a vagyonát valaki megörökli. Még abban az esetben sem biztos, hogy mindent az fog kapni, akiről rendelkezett az okiratban, mert a jogszabályok keresztülhúzhatják a számítást.

SZÓBAN VAGY ÍRÁSBAN?

A végrendelet lehet írásbeli vagy szóbeli.

A szóbeli végrendeletnek szigorú szabályai vannak, mert a törvény olyan rendkívüli élethelyzetet kíván meg a megtételéhez, amikor a végrendelkező gátolva van abban, hogy írásban végrendelkezzen és feltehetően már nem is lesz rá képes. Ilyen pl. az, ha valakit baleset ér és már csak arra képes, hogy elmondja mit kire hagy, ha meghal. A szóbeli végrendelet akkor lesz érvényes, ha van két tanúja az elhangzottaknak. Ha viszont ez az élethelyzet elmúlik anélkül, hogy az illető meghalna, írásba kell foglalni harminc napon belül az elhangzottakat, egyébként hatálytalanná válik mindaz, ami a szóbeli végrendeletben volt.

Az írásbeli végrendelkezésnek is megvannak a maga szabályai. A végrendeletet vagy maga írja és aláírja. Ekkor nem követeli mega a polgári törvénykönyv a tanukat. Ha viszont nem maga írja, akkor alá kell írnia és két tanúnak is alá kell írnia azt. A közjegyző előtt tett végrendeletet közvégrendeletnek nevezi a törvény.

VISSZAVONHATÓ ÉS MEGSEMMISÍTHETŐ…

A végrendeletet vissza is lehet vonni, ugyanúgy, mint ahogy azt megtették anno. Akként is visszavonható, ha újabb végrendeletet tesz, így a korábbi ettől fogva visszavont lesz, viszont a nem ellentmondó részei a korábbinak hatályban maradnak. A legegyszerűbben úgy lehet hatálytalanítani a végrendeletet, hogy a végrendelkező azt összetépi, megsemmisíti. A végrendeletet módosítani is lehet ilyen alapon. A közjegyző előtt tett végrendeletet is, de nem kell feltétlenül azt is közjegyző előtt tenni, mert tehetünk magánvégrendeletet is, így csak az marad hatályban, ami az utóbb tett végrendeletben van, és úgymond „felülírja” a közvégrendeletben lévőket. Amely rész a végrendeletben nem módosult, az továbbra is hatályos marad.

MI LEHET A VÉGRENDELETBEN?

A végrendeletben szinte bármiről lehet rendelkezni. Örököst lehet nevezni, de ki is lehet zárni valakit. Az örökségből való kizárásnak vannak szabályai, mert különösebb indok és nyomós ok nélkül nem lehet azt, aki egyébként kötelesrészre jogosult.

A kötelesrészt öt évig lehet érvényesíteni az örökhagyó halálától számítva, ha egyébként az örökhagyó a kötelesrészre jogosultra nem hagyott semmit, vagy nem annyit mint amennyi járna.

Visszatérve a kitagadásra, akkor jogszerű a kitagadás egy végrendeletben, ha a kitagadott erkölcstelen életet él, alkoholista, vagy drogfüggő, vagy nem törődött az örökhagyóval, pedig annak szüksége lett volna az ápolására. A kitagadott kiesik az öröklésből, de helyébe lép a leszármazottja. Abban az esetben viszont, ha nem végrendelet született, hanem öröklési szerződés, akkor már a kötelesrészre jogosult sem fog kapni semmit.

Végrendeletben még meg nem született részére is lehet rendelkezni. Ennek két feltétele van, egyrészt a végrendelet megírásakor már megfogant, valamint akkor kaphatja meg a végrendeletben foglalt vagyont, ha élve születik.

Ha a végrendelet alapján ketten, vagy többen együtt örökölnek egy házat, de egyik sem fogja tudni kifizetni a többi örököst, de nyilván mindenki meg szeretné kapni az örökségét, akkor a bíróságtól kell kérni a közös vagyon bíróság általi megszüntetését.

 

JOGI TANÁCSOK ÖRÖKÖSÖDÉSI ÉS HAGYATÉKI ÜGYEKBEN:

gyerektartás

Hogyan állapítják meg a gyermektartási díjat?

/in /by

A gyermektartási díj megítélése mindig fontos és komoly kérdés a gyermekéről gondoskodó szülőfél részére – különösen, ha nemcsak 1, hanem több gyermek eltartása is feladat. Ezért ennek eldöntése nagyon sok mérlegelést és nagy gondosságot igényel…

Alapvetően különbséget kell tenni a kiskorú és a nagykorú gyermek tartása között. A nagykorú gyermek tartására más szabályok vonatkoznak, mint a kiskorú gyermek tartására.

Kiskorú gyermek tartása

A szülő saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. A gondozó szülő a gyermeket természetben köteles eltartani, míg a különélő szülő elsősorban pénzben.

Amennyiben a szülők a gyermektartásdíj mértékében nem tudnak megállapodni, úgy arról a bíróság dönt. A gyermektartásdíjat

  • százalékos arányban,
  • határozott összegben, vagy
  • határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában kell meghatározni.

A gyermektartásdíj összegét általában a kötelezett jövedelmének 15 – 25 %-ban állapítja meg a bíróság.

A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni:

  1. a) a gyermek tényleges szükségleteire,
  2. b) mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
  3. c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, illetőleg mostoha – gyermekekre,
  4. d) a gyermek saját jövedelmére is.

A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek.

A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére:

– a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint

– a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).

A nagykorú gyermek tartása

Erre a kategóriára a rokontartás szabályai vonatkoznak. Tartásra a munkaképes nagykorú gyermek is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul. A nagykorú gyermek a szükséges tanulmányok folytatatása idejére jogosult a tartásra, ha tehát nem tanul nem illeti meg tartás.

 

JOGI TANÁCSOK VÁLÁS ÉS GYERMEKELHELYEZÉS ÜGYBEN:

Becsületsértés

Amikor a becsületébe gázolnak…

/in /by

Rágalmazás
226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) NAGY NYILVÁNOSSÁG ELŐTT, vagy
c) JELENTŐS ÉRDEKSÉRELMET OKOZVA
követik el.”

Becsületsértés
227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett MUNKAKÖRÉNEK ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) NAGY NYILVÁNOSSÁG ELŐTT
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.”

Hamis vád
268. § (1) Aki
a) mást hatóság előtt BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉVEL HAMISAN VÁDOL,
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,
BŰNTETT miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, HA A HAMIS VÁD ALAPJÁN AZ ÉRINTETT ELLEN BÜNTETŐELJÁRÁS INDUL.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hamis vád alapján a vádlottat ELÍTÉLIK,”

Hatóság félrevezetése
271. § (1) Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről TUDJA, HOGY VALÓTLAN – és a 268. § esete nem áll fenn -, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

 

JOGI konzultáció és PEREN KÍVÜLI MEGOLDÁSOKHOZ TANÁCSOK:

kezesség

Amit a kezességről tudnia kell

/in /by

Mi is a kezesség?

A kezes a kezességi szerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, akkor a maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezességet vállalni kizárólag írásbeli szerződéssel lehet. A szóban vállalt kezesség érvénytelen.

A kezesség járulékossága

A kezesség ún. járulékos kötelezettségvállalás. A kezes nem részes fél abban a szerződésben, amelyikre nézve kezességet vállalt, ezért semmi ráhatása sincs arra. Ha például az adós megszegi a hitelszerződésben vállalt kötelezettségeit, vagy nem fizeti a törlesztő részleteket, akkor a kezes nem teljesítheti az adós helyett ezeket a kötelezettségeket, és azzal sem szabadul a kezesség alól, ha vállalja, hogy kifizeti az adós helyett az elmulasztott törlesztő részleteteket.

Az egyszerű kezesség és a készfizető kezesség

Az egyserű kezesség esetén a kezes élhet az ún. sortartás kifogásával. Ez azt jelenti, hogy mindaddig nem kötelezhető a tartozás megfizetésére, amíg a hitelező nem igazolta azt, hogy a követelést megpróbálta behajtani az adóstól.

A készfizető kezesség esetén, ha az adós nem teljesítés, akkor a hitelező közvetlenül a kezeshez is fordulhat a követelése kielégítése iránt, a kezes pedig nem hivatkozhat a sortartási kifogásra. A hitelezőnek tehát ilyenkor nem kell először az adóssal szemben megkísérelnie a követelése behajtását, hanem az adós nem fizetése esetén egyből a kezestől követelheti a tartozás összegének a megfizetését.

A fogyasztói kezesség

Az új Polgári Törvénykönyv felismerve a kezesek kiszolgáltatott helyzetét, a magánszemély kezeseket megkísérli bizonyos védelemben részesíteni. Így a kezességi szerződés megkötését megelőzően kötelező tájékoztatási kötelezettséget ír elő, többek között az adós helyzetére vonatkozóan, továbbá az ilyen szerződésekben rögzíteni kell azt is, hogy a kezes kötelezettsége legfeljebb mekkora összeghatárig terjed ki. Jó tudni azt, hogy a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a kezes jogosult elállni a kezességi szerződéstől.

Mit tehet a kezes, ha fizetett az adós helyett?

Ha a kezes fizetett az adós helyett, azzal nincs veszve minden, hiszen ilyenkor a követelés a kezesre száll és a továbbiakban az adóstól követelheti az általa megfizetett összegek megtérítését.

JOGI TANÁCSOK SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÜGYEKBEN:

kezesség kockázatai

A kezesség kockázatai

/in /by

Ön is került már olyan helyzetbe, hogy családtag, vagy barát kölcsönszerződése mögé szívességből kezesség et vállalt? Vagy a bank csak úgy volt hajlandó hitelt adni a vállalkozásának, ha Ön kezességet vállalt? Nem tudja mi a különbség az egyszerű kezesség és a készfizető kezesség között? Akkor olvassa el cikkünket!

Tapasztalataink szerint a hitelezők sokszor csak akkor nyújtanak hitelt, ha a hitelszerződés mögé egy családtag, vagy más személy kezességet vállal, ezzel próbálva növelni azoknak a személyeknek a számát, akitől az adós mellett, illetve helyett közvetlenül is követelhetik a tartozás megfizetését. Sokan nem is tudják, hogy a kezesség elvállalásával mekkora kockázatot vállalnak!

 Mi is a kezesség?

A kezes a kezességi szerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, akkor a maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Mindez azt jelenti, hogy ha az adós nem fizeti a hitelének a törlesztő részleteit, akkor bizony a bank kopogtathat az ajtaján, hogy fizesse ki az adós helyett a tartozását. Biztonságot jelent ugyanakkor, hogy kezességet vállalni kizárólag írásbeli szerződéssel lehet. A szóban vállalt kezesség érvénytelen.

 Miért nem ura a kezes a helyzetének?

A kezesség ún. járulékos kötelezettségvállalás. A kezes nem részes fél abban a szerződésben, amelyikre nézve kezességet vállalt, ezért semmi ráhatása sincs arra. Ha például az adós megszegi a hitelszerződésben vállalt kötelezettségeit, vagy nem fizeti a törlesztő részleteket, akkor a kezes nem teljesítheti az adós helyett ezeket a kötelezettségeket, és azzal sem szabadul a kezesség alól, ha vállalja, hogy kifizeti az adós helyett az elmulasztott törlesztő részleteteket.

A kezes sorsa tehát nem a saját, hanem az adós kezében van. Ha az adós nem fizet, akkor úgy kötelezhető arra, hogy az adós helyett fizessen, hogy egyébként teljesen jogszerűen járt el.

 Az egyszerű kezesség és a készfizető kezesség

A kezes helyzetét némileg javítja, hogy főszabály szerint élhet az ún. sortartás kifogásával. Ez azt jelenti, hogy mindaddig nem kötelezhető a tartozás megfizetésére, amíg a hitelező nem igazolta azt, hogy a követelést megpróbálta behajtani az adóstól. Ezt nevezzük egyszerű kezességnek.

Ha azonban az adósnak nincs vagyona, akkor a sortartási kifogás csak azt jelenti, hogy a kezes időt nyert. Ha a hitelező igazolja, hogy a végrehajtás során az adóstól a követelt összeg nem hajtható be, akkor a kezesnél fog jelentkezni, hogy fizesse meg a követelést az adós helyett. Sőt az új Polgári Törvénykönyv értelmében az egyszerű kezesség könnyen átfordulhat készfizető kezességbe, pusztán az adós gazdasági helyzetének romlásával.

Még rosszabb a helyzete annak, aki ún. készfizető kezességet vállalt, mivel ennek a kezességi formának az a lényege, hogy az adós nem teljesítése esetén a hitelező közvetlenül a kezeshez is fordulhat a követelése kielégítése iránt, a kezes pedig nem hivatkozhat a sortartási kifogásra. A hitelezőnek tehát ilyenkor nem kell először az adóssal szemben megkísérelnie a követelése behajtását, hanem az adós nem fizetése esetén egyből a kezestől követelheti a tartozás összegének a megfizetését.

Az új Polgári Törvénykönyv ugyan nem tartalmazza a sortartás kifogás alóli kivételeket, de a felek továbbra is megállapodhatnak készfizető kezességben és azt tapasztaljuk, hogy a bankok élnek is ezzel a lehetőséggel.

A fogyasztói kezesség

Az új Polgári Törvénykönyv felismerve a kezesek kiszolgáltatott helyzetét, a magánszemély kezeseket megkísérli bizonyos védelemben részesíteni. Így a kezességi szerződés megkötését megelőzően kötelező tájékoztatási kötelezettséget ír elő, többek között az adós helyzetére vonatkozóan, továbbá az ilyen szerződésekben rögzíteni kell azt is, hogy a kezes kötelezettsége legfeljebb mekkora összeghatárig terjed ki. Jó tudni azt, hogy a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a kezes jogosult elállni a kezességi szerződéstől.

Mit tehet a kezes, ha fizetett az adós helyett?

Ha a kezes fizetett az adós helyett, azzal nincs veszve minden, hiszen ilyenkor a követelés a kezesre száll és a továbbiakban az adóstól követelheti az általa megfizetett összegek megtérítését.

Ha Ön is kezességet vállalt, netán már a bank kopogtat az ajtaján, hogy fizessen az adós helyett, akkor forduljon hozzánk bizalommal, számtalan hasonló ügyben nyújtottunk már sikeresen jogi tanácsot, így örömmel segítünk megoldani az Ön problémáját is.

(forrás: madarassy.hu)

JOGI TANÁCSOK SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÜGYEKBEN:

Végrehajtás

Amikor már hiába fut a pénzéért…

/in /by

A fedezetelvonó ügylet

 Járt már úgy, hogy tartoztak Önnek és az adós hirtelen megszabadult ingó vagy ingatlan vagyonától, majd mire Ön végrehajtás útján tudta volna érvényesíteni jogos követelését, már semmi sem volt az adós tulajdonában (fedezetelvonó ügylet)? Ha igen, akkor elmondjuk hogyan kerülheti el mindezt, vagy mit tehet, ha a szerencsétlen helyzet már bekövetkezett.

Gyakrabban találkozunk azzal a problémával, hogy egy természetes személy kölcsön ad a másiknak, bízva abban, hogy ha bármi baj történne, akkor az adós háza biztosíték lehet a kölcsönösszeg visszajuttatására, majd a követelés alapjául szolgáló ingatlan és minden egyéb vagyon eltűnik egy fedezetelvonó ügylet következtében, amikor a kölcsönadó visszakéri a pénzét.

Jelen cikkünkben bemutatjuk röviden, hogy ezt a helyzetet hogyan lehet elkerülni illetve kezelni a fedezetelvonó ügyleteket.

A fedezetelvonó szerződés szükséges elemei

Amennyiben az adós egy harmadik személlyel olyan szerződést köt, amely a jogosult (kölcsönadó) követelésének alapját részben vagy egészben elvonja, beszélünk fedezetelvonó szerződésről. Ezen kívül még vannak persze lényeges törvényi feltételek, de a legfontosabb elsőre talán az, hogy a szerződés veszélyeztesse a jogosult követelésének megtérülését. Vagyis ha valakinek jogerős bírói ítéleten alapuló követelése van egy másik személlyel szemben, és a bíróság jogosult kérelmére már végrehajtási lappal el is rendelte a végrehajtást, és az adós eközben elajándékozza a két tulajdonában álló ingatlan egyikét, de a másik értéke még fedezné a jogosult követelésének összegét, akkor nem beszélhetünk fedezetelvonó ügyletről.

Ha rosszhiszeműség gyanúja merül fel

További törvényi feltétel, hogy a harmadik személy, akivel adós a szerződést köti, rosszhiszemű legyen vagy reá a szerződésből ingyenes előny származzon. Sokan azt gondolják, hogy már akkor megvalósul a fedezetelvonó szerződés, ha adós – mielőtt a követelés behajtható lenne rajta – eladja a tulajdonában álló egyetlen ingatlant (pl. garázst) egy harmadik személynek, aki nem is tudott arról, hogy eladónak végrehajtható tartozása van, és adósnak más vagyontárgya nincs. Ez téves feltevés, hiszen a fedezetelvonó szerződéshez nem elég az, ha a szerződés teljesen elvonta volna a jogosult követelésének alapját, szükség van arra is, hogy az ingatlant megszerző fél rosszhiszemű legyen, ami főképp abban nyilvánulhat meg, hogy a szerződés megkötésének időpontjában tudott arról, hogy adósnak tartozása van jogosult felé. Ezen túl a fedezetelvonó szerződések kapcsán a bíróság vélelmezni szokta a rosszhiszeműséget, ha adós közeli hozzátartozóval köti meg a szerződést tekintet nélkül arra, hogy az ingyenes vagy visszterhes volt-e. Az ingyenes szerződések esetében pedig, mint például az ajándékozás nincs is szükség a rosszhiszeműség vizsgálatára, az a jogszabály erejénél fogva fedezetelvonó szerződésnek minősül, ha az első feltétel is fennáll.

Hogyan lehet elkerülni, megtámadni a fedezetelvonó ügyleteket?

Amennyiben adós nem fizet, és tudomásunk lehet róla, hogy nehéz anyagi körülményei miatt nem is tud majd fizetni a kölcsönszerződésben meghatározottak szerint, jobb minél korábban jogi segítséget kérni és fizetési felszólítás, majd az összeg értékétől függően fizetési meghagyásos eljárást vagy peres eljárást indítani, hogy minél hamarabb egy végrehajtható, jogerős ítélet vagy jogerős fizetési meghagyás legyen a kezünkben, ami alapján megindulhat a végrehajtási eljárás. Amennyiben mindent időben, gyorsan megteszünk, talán el tudjuk kerülni azt, hogy adós a követelés fedezetének elvonása céljából fedezetelvonó ingatlan-adásvételi szerződést kössön. Ha ezt nem is tudjuk elkerülni, akkor nagyon figyeljünk arra, hogy a végrehajtó időben kérje a földhivataltól a végrehajtási jog bejegyzését, hogy ha esetleg el is akarná adni adós az ingatlanát, azt csak a végrehajtási joggal terhelten tehesse meg, illetve az visszariasztó tényező legyen a jóhiszemű vevők számára. A végrehajtási jog időben való bejegyzése biztosít minket arról is, hogy a következő tulajdonos is köteles legyen tűrni az ingatlan tekintetében követelésünk kielégítését.

Ha nem tudtuk elkerülni a bajt, akkor a fedezetelvonó szerződés miatt pert indíthatunk az adós ellen. Ebben az esetben mindenképpen javasoljuk, hogy forduljon hozzánk bizalommal, mert a per megindításával kapcsolatban sok olyan nehézség lehet, amihez jobb jogi szakember segítségét igénybe venni.

(forrás: madarassy.hu)

 

JOGI TANÁCSOK SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÜGYEKBEN:

örökösödés

Amit az örökösödésről tudni érdemes

/in /by

A 2014. március 15-én hatályba lépett új PTK módosításokat vezetett be az öröklés rendjében. A változások érintik a törvényes öröklés sorrendjét, az özvegyi jogot, a köteles rész szabályait, valamint a végintézkedéssel kapcsolatosan is történtek módosítások.

A változtatások során a jogalkotók figyelembe vették az utóbbi évtizedekben átalakult gazdasági rendszert, a társadalmi változásokat, valamint a magántulajdon összetételének, szerkezetének, jellegzetességének megváltozását.

Már nem csak haszonélvezetet kap az elhunyt házastársa: örököl is

A törvényes öröklésben az egyik legnagyobb változás, hogy az új PTK alapján az elhunyt házastársa is örököl. A korábbi szabályozás szerint egyenes ágon az elhunyt gyermeke(i) örökölt(ek), az özvegyet pedig haszonélvezet illette meg az öröklött vagyonra. Amennyiben nem volt az elhunytnak leszármazója, gyermeke, abban az esetben a házastárs, vagy bejegyzett élettárs örökölt. Az új PTK értelmében az özvegy az elhunyttal közösen lakott lakásra és annak berendezési tárgyaira haláláig tartó haszonélvezetet örököl, ami nem megváltható, továbbá a többi hagyatékból egy gyermekrészt örököl. Ami a változást jelenti, az az, hogy a haszonélvezet a közös lakáson nem csupán későbbi megházasodásáig illeti meg az özvegyet, ahogy ez korábban volt, hanem élete végéig. Ezzel biztosították a törvényalkotók, hogy a megszokott életkörülmények között, és a megszokott környezetében folytathassa életét az özvegy. Ugyanakkor a többi hagyatékra nem haszonélvezetet kap az özvegy, hanem egy gyermekrésznyi vagyont. Így feloldva azt a helyzetet, hogy az örökösök korábban sokszor csak hosszú idő elteltével juthattak örökségükhöz a haszonélvezet miatt. Itt azonban adódhat az a konfliktus, hogy amennyiben az özvegy új házasságot köt, és házasságából gyermekei születnek, akkor a haszonélvezetből következően ebben a lakásban élhetnek, míg a lakás tulajdonosai (vagy rész tulajdonosai) a korábbi házasságból született gyermekek nem.

Ha nincs egyenes ági leszármazó

Szintén változás az öröklés rendjében, hogy amennyiben nincsen leszármazó, vagy az nem örökölhet, a házastárs teljes egészében megörökli a lakóhelyül szolgált lakást, annak berendezéseivel (ez korábban is így volt), azonban a többi hagyatéknak csak a felét örökli meg, a másik felét ugyanakkor az elhunyt szülei öröklik egyenlő arányban. Ez a szabályozás feltételezi, hogy a szülők gyakran hozzájárulnak gyermekük gyarapodásához, valamint jó eséllyel öreg kori eltartójukat, támogatójukat veszítik el gyermekük elhalálozásakor. A szülő után azonban nem következik a szülő leszármazottja a sorban (amennyiben valamelyik szülő már nem él, vagy kiseik az öröklésből), hanem gyermek és szülő hiányában a házastárs teljes egészében örököl.

Bár a PTK kifejezetten csak házastársról ír az özvegyi jogról szóló részben, a 2009. XXIX. törvény értelmében az özvegyi jog a bejegyzett élettársakat is megilleti.

Kiket illet meg a köteles rész?

A köteles rész öröklésében is változtattak a jogalkotók. Köteles rész illeti meg a leszármazót, házastársat, szülőt, a törvény által szabályozott sorrendben, azonban kitágította a kitagadás lehetséges okait a jogszabály. Továbbá írásba foglalta az eddigi bírói gyakorlatot, miszerint 5 év a köteles rész elévülési ideje. A köteles rész mértékét pedig harmad részre csökkentette az új PTK. Az örökségként járó rész harmada illeti meg köteles részként a fent felsorolt örökösöket.

Kényszerű vagyonközösség jöhet létre

A fentiekből kiderül, hogy a jogalkotók igyekeztek figyelembe venni az utóbbi évtizedekben kialakult társadalmi jellegzetességeket, családi, életközösségi, vagyoni helyzeteket, jellemzőket. Azonban konfliktusra akad ok bőven, hiszen a túlélő házastárs és a vele egy sorban öröklők között egy kényszerű vagyonközösség jöhet létre a törvény értelmében. A szabályozásból érzékelhetjük, hogy támogatja a végrendelkezést, ahol tudatosan dönthet az örökhagyó a vagyonáról. Azonban ha ez nem történt meg, akkor is célszerű az örökösödés békés úton történő rendezése a békés egymás mellett élés érdekében.

 

JOGI TANÁCSOK ÖRÖKÖSÖDÉSI ÜGYEKBEN: