Így úszhatja meg a súlyos perköltséget is…

Amit a peren kívüli megállapodásokról tudnia kell

Pereskedni senki sem szeret, hisz nagyon sokáig tart, bizonytalan a kimenetele és rengeteg pénzbe is kerül…. Ám kevesen tudják, hogy vannak alternatív konfliktusrendezési lehetőségek is. Erről tájékoztat, és az egyes eljárások költségeit hasonlítja az alábbi cikk össze – elsősorban a cégek vonatkozásában, bár ugyanezek az elvek érvényesek a magán perek esetén is.

Amikor cégek, vagy a magánszemélyes konfliktusba kerülnek egymással és nem tudják rendezni vitájukat, legtöbbször bírósághoz fordulnak, ahol a bíró szakmai tudására bízzák, hogy döntsön és ítéletet mondjon felettük. Azonban nem biztos, hogy ez a legjobb módja a problémás helyzetek rendezésének. Ugyanis létezik más, alternatív konfliktusrendezési mód, amely ötvözi a költséghatékonyság és a gyorsaság előnyét, ami egy vállalkozás szempontjából mindig a legnagyobb kincs. Ilyen a peren kívüli megállapodás és a mediáció is. A mediare szó jelentése közbenjárni, egyeztetni, közvetíteni, és ebből már lehet is következtetni arra, hogy miért alternatív formája ez a konfliktusok megoldásának.

A peren kívüli megállapodás és a mediálás célja, hogy a felek kölcsönös megegyezéssel zárják le vitájukat. Ehhez egy olyan ügyvéd, vagy mediátor (közvetítő) segítségét veszik igénybe, aki a vitában nem érintett, semleges és minden szempontból pártatlan harmadik személy.

Mikor érdemes a peren kívüli megállapodást választani?

Egy jó ügyvéd és mediátor számos területen nyertes-nyertes elvű megegyezéssel tudja lezárni a felek konfliktusát. A jogszabályok szinte minden területen ösztönzik az alternatív vitarendezést, azonban vannak olyan területek, ahol kizárt a peren kívüli megállapodás és a mediáció, csak bírósági út választható. Ilyenek például a közigazgatási, végrehajtási, apaság megállapítása iránti, gondnoksággal kapcsolatos perek, de nincs helye akkor sem közvetítésnek, ha a felek között már erőszak is megnyilvánult, vagy valamelyik fél pszichés/kóros állapotban van.
A peren kívüli megállapodást bárki választhatja konfliktusa rendezésére, legyen szó akár

• válásról,
• gyermekelhelyezésről, vagy épp
• birtokvitáról,
• azonban mégis a cégek szempontjából jelenti a legnagyobb előnyt, hiszen egy elhúzódó és drága peres eljárás hosszú távon akár meg is rengethet egy vállalkozást.

A cégek közötti konfliktusok rendezésén túl, a peren kívüli megállapodás alternatív segítséget jelenthet a cégen belüli ügyekben is, ilyenek lehetnek:

• a munkáltató és a dolgozó közötti munkabérrel,
• munkaviszonnyal,
• munkaszerződéssel kapcsolatos vitás kérdések.

Hogyan zajlik a peren kívüli megállapodás?

A feleknek nem szükséges bírósághoz fordulniuk, a konfliktus rendezésének első lépcsőfokaként ügyvédhez kell/lehet fordulni, illetve az Igazságügyi Minisztérium által vezetett közvetítői névjegyzékben kell kiválasztani egy mediátort. Fontos tudni, hogy mindezt jogszabály alapján, csak az arra jogosult személyek végezhetik, azonban piaci alapon működik, így a szolgáltatási árak igen eltérőek lehetnek.

A peren kívüli megállapodás során az ügyvéd és a mediátor közvetlen, oldott légkörben segít a feleknek a konfliktus feltárásában és abban, hogy megfelelően tudjanak kommunikálni.

Tehát alapvetően párbeszédre épül és a cél az, hogy a felek maguk találják meg a megoldást problémájukra. A vitatott témában zajló egyes ülések végén jó esetben egy közös megegyezés születik, amelyet az ügyvéd/jogász illetve a mediátor írásba foglal, majd mind a felek, mind a közvetítő aláír.

Miért előnyösebb a peren kívüli megállapodás, mint a bírósági per?

1. win-win alapú: Először is legnagyobb előnye, hogy itt nincs nyertes és vesztes fél, csak nyertesek vannak, ugyanis nem egy külső személy (bíró) ítélkezik a két fél felett, hanem a felek találják meg a közös hangot, természetesen a mediátor közbenjárásával. Így a megegyezés még a bizalmat is növelheti a két fél között, és nem utolsó sorban az elromlott kapcsolaton is javíthat.
2. Rugalmasabb, gyorsabb: A megegyezést szorgalmazó ülésen bármit meg lehet beszélni, fel lehet tárni, míg a bíróság tárgyalótermében a kötött szabályok miatt erre sokszor nincs lehetőség. Azon kívül, hogy sokkal oldottabb légkörben történik a vita rendezése, jelentősen rugalmasabb és gyorsabb eljárás is, hiszen amíg egy per akár évekig is elhúzódhat, a peren kívüli eljárás pár hét alatt is eljuttathatja a feleket a megegyezésig.
3. szigorúan titkos: További előnye még, hogy amíg egy tárgyalás nyilvános, addig a jogászt és a mediátort szigorú titoktartás kötelezi, amely azt jelenti, hogy ha később mégis perre kerül a sor és a felek nem egyeznek bele, akkor még a bíróság sem tudhat az ott elhangzottakról. Így a későbbiekben, például a vállalkozások számára fontos adatok és információk biztosan nem kerülnek illetéktelenek kezébe.

Hogy válik betarthatóvá A MEGÁLLAPODÁST?

Bár az a jó egyezség, amit a felek betartanak, néha mégis megesik, hogy egyikük nem teljesíti a benne foglaltakat. Mivel a közvetítéssel született egyezség ma még nem kikényszeríthető (vagyis ha az egyik fél nem teljesíti, akkor nem végrehajtható), így érdemes az egyezséget a bíróságon jóváhagyatni. Ez már teljes védelmet nyújt mindkét fél számára, arra az esetre is, ha később valamelyikük megszegné az egyezséget.
Ehhez van is egy nagyszerű jogintézmény, az egyezségi kísérletre idézés. Ezt az eljárást a bíróságon kell megindítani és bíró hagyja jóvá az egyezséget, nem több mint 10 perc alatt. Az illeték ebben az esetben a pertárgy értéknek csupán 1%- a, azzal a megkötéssel, hogy minimálisan 3.000,- Ft, maximálisan csupán 15.000,- Ft a kifizetendő összeg. Tehát ha például egy 10.000.000,- Ft értékű egyezséget kötöttek a felek, akkor ebben az esetben is csak 15.000,- Ft kell (egyezségi kísérletre idézés esetén) illetékként leróniuk, szemben azokkal a százezrekkel, amit perköltségre költöttek volna akkor, ha perbeli ítélettel rendeződik a vitájuk. Valamint mivel nincs pereskedés, így nem szükséges rendszeresen és hosszabb időre ügyvédet sem fogadni, ami megint csak növeli a pénztárcában maradt pénzösszeget. (ezt a különbséget az alábbi táblázat jól szemlélteti)

Illeték 10.000.000,- Ft értékű ügy esetén:

Pereskedés esetén: 600.000,- Ft (pertárgy érték 6%- a)
Peren kívüli egyezség és egyezségi kísérletre idézés esetén: 15.000,- Ft (pertárgy érték 1%- a, de maximum 15.000,- Ft)

Ügyvédi költség 10.000.000,- Ft értékű ügy esetén:

Pereskedés esetén: 500.000,- Ft + ÁFA (pertárgy érték 5% + ÁFA)
Peren kívüli egyezség és egyezségi kísérletre idézés esetén: átlag 15-25 000,- Ft/óra.

ÉS HA MÁR FOLYIK A PER?

Szerencsére akkor sincs gond, ha a felek már korábban megindítottak egy polgári pert, mert nem tudtak a peren kívüli megállapodás lehetőségéről. Ugyanis ha az érdekeltek az első tárgyaláson eldöntik, hogy megpróbálják így rendezni a konfliktust, akkor a per arra az időre szünetel és ha megegyezéssel térnek vissza, akkor az illeték 90%- át visszakapják. Ez azt jelenti, hogy ha a fenti 10.000.000,- Ft-os példánál maradunk, akkor 540.000,- Ft marad a zsebükben ahhoz képest, mintha a pert egyezség nélkül vitték volna végig, ahol a pertárgyérték 6%- át teljes egészében ki kellett volna fizetniük.

A peren kívüli megállapodás előnyei tehát nem csak könnyebbséget okoznak a rugalmas és gyors eljárással, de lényegesen olcsóbbak is annál, mintha egy polgári perben kellene érvényesíteni a követelést.

JOGI konzultáció és PEREN KÍVÜLI MEGállapodások készítése: