JOGELVEK

Szeretem a jogelveket! Bizonyos szempontból olyanok, mint az iránytű.

Ha eltévedünk, akkor ezek az „alapigazságok” mutatják meg a kiutat- nem csak a jogszabály értelmezésben- a szövevényes ügyek gyors átlátásában és mérlegelésében.

Más hasonlattal élve ezek olyan alaptételek, melyre a „házat” építhetjük.

Mindezeken túl- a hézagpótló és értelmező szerepen- meghatározzák a jogalkotás kereteit, ezzel megfelelő mederben tartva a folyamatot.

Alapvetően két csoportba oszthatjuk a jogelveket:

–         kötelező érvényű jogelvek (törvény alapelve, jogszabályi alapelv)

–         alkalmazható, vagy figyelembe vehető jogelvek (jogtudományi elvek, bírói-, jogalkalmazói elvek)

Megpróbálom jogáganként összegyűjteni a magyar jogrendszerben található jogelveket a tőlem elvárható alapossággal, de biztosan hiányzik néhány. Ezek pótlásához várom az ötleteket!

Álljon itt két fontos elv, amelyek ugyan nem jogelvek, de ha mindenki betartaná őket, akkor kevesebb probléma lenne:

1.)    Ius est ars boni et aequi, vagyis a jog a jó és az igazságos művészete

2.)    summum ius summa iniuria, vagyis a legteljesebb mértékben érvényre juttatott jog vezet a legnagyobb mértékű jogtalansághoz

+ 1 ráadás:

A jog szabályai Justinianus szerint: (iuris praecepta sunt haec: honeste vivere, alterum non laedere, suum cuique tribuere)

  1. tisztességesen élni,
  2. mást nem sérteni,
  3. mindenkinek megadni a magáét (ami jár)