C

cégjegyzék: A cégre vonatkozó – törvényben meghatározott – adatok nyilvántartása a cégjegyzékben történik. A cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a) a cég cégjegyzékszámát; b) a magyar, illetve külföldi részvétellel működő cég esetében az érintett állam(ok) betűjelét; külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve közvetlen kereskedelmi képviselete esetében pedig a külföldi vállalkozás székhelye szerinti állam betűjelét; c) a cég nevét; d) a cég székhelyét; e) a létesítő okirat keltét; f) a cég főtevékenységét és a létesítő okiratban feltüntetett további tevékenységi köreit, a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott nómenklatúra szerint; hatósági engedélyhez kötött tevékenységi kör esetében – az engedély megadása után – az engedély számát és érvényességi időtartamát; g) a cég jegyzett tőkéjét, és ezen belül a pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulás mértékét; h) a képviselet módját (önálló vagy együttes); i) a cég képviseletére jogosultak nevét (cégét) és lakóhelyét (székhelyét), valamint tisztségét, e jogviszonyuk keletkezésének időpontját, határozott időre szóló képviselet esetében a jogviszony megszűnésének időpontját is; j) a cég adószámát, valamint statisztikai számjelét; k) a cég valamennyi pénzforgalmi számláját, valamint az azokat vezető pénzügyi intézmények nevét és székhelyét; l) a cégbejegyzés időpontját.

cégjegyzési jog: A cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén úgy is rendelkezni lehet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy az egyik aláíró mindig meghatározott személy. Ugyanaz a személy csak egyféle módon – vagy önállóan vagy mással együttesen – jegyezheti a céget.

cégkivonat: A cégjegyzék fennálló adatait tanúsítja hitelesen.

cégmásolat: A cégjegyzék valamennyi fennálló és törölt adatát tanúítja hitelesen.

címzetes államtitkár: A Kormány valamelyik tagjának irányításával ellátja a miniszterelnök által meghatározott közigazgatási feladatokat. A címzetes államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök határozatlan időre nevezi ki, és menti fel. A címzetes államtitkár tekintetében a munkáltatói jogokat általában az irányítást ellátó miniszter gyakorolja. A közigazgatási államtitkárnak a hivatali szervezet vezetésével kapcsolatos jogköre nem terjed ki a címzetes államtitkár által ellátott feladatokra. A címzetes államtitkár jogállására és felelősségére a közigazgatási államtitkárra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

civil szervezet: Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, szövetség (kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítvány (ide nem értve a közalapítványt).

civil: A közigazgatástól és katonaságtól független.

csalás: Jogtalan haszonszerzés végett másnak a tévedésbe ejtése, tartása és ezzel kár okozása. Értéktől és az elkövetés módjától függően szabálysértés, vétség vagy bűntett.

csekk: Olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó utasítja azt a pénzintézetet, amelynél követelése (például bankszámlán elhelyezett pénze) van, hogy a csekk alapján meghatározott pénzösszeget fizessen ki. A csekk lehet bemutatóra vagy névre szóló, és forgatható (átruházható) is.

cselekvőképesség: A jogok gyakorlásának képessége. Aki cselekvőképes, az önmaga tehet bármilyen jognyilatkozatot és köthet szerződéseket.

cselekvőképtelenség: A cselekvőképesség teljes hiányának állapota. Aki cselekvőképtelen, az nem tehet érvényes jognyilatkozatot, nevében törvényes képviselője jár el. Cselekvőképtelen            1. a törvény erejénél fogva a 14 évnél fiatalabb kiskorú,             2. jogerős bírósági ítélet folytán az a személy, aki a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett (elmeállapot vagy szellemi fogyatkozás miatt),                 3. gondnokság alá helyezés nélkül is az, aki olyan állapotban van, hogy az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.

csődbűntett: Aki a gazdasági tevékenysége körében bekövetkezett fizetésképtelensége esetén a Büntető Törvénykönyvben meghatározott különböző elkövetési magatartásokkal a hitelezők kielégítését részben vagy egészben azáltal hiúsítja meg, hogy a fizetésképtelenné válást vagy annak látszatát előidézi, bűncselekményt (bűntettet) követ el. Úgyszintén csődbűntettet követ el az is, aki a felszámolás elrendelését követően a jogszabályban előírt beszámolási, leltározási és tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, s ezzel a felszámolás eredményét részben vagy egészben meghiúsítja.

csődegyezség: A csődeljárás során az adós és a hitelezők közötti írásba foglalt megegyezés az adósságok rendezésének módjáról, üteméről, mértékéről.

csődeljárás: Fizetésképtelenség miatt szükséges újjászervezés érdekében az adós fizetési haladékot kezdeményez, illetve csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

csődgondnok: A bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő a csődeljárásban.

csökkent munkaképesség: Lásd megváltozott munkaképességű dolgozó.

dr. Döcsakovszky Béla
ügyvéd
Telefon: +36-30-268 38 53
dr.docsakovszky@gmail.com
Online bejelentkezés