A házassági vagyonjog alaptételei 1.

A Ptk. Családjogi Könyve (Csjk) a házassági vagyonjogi kérdések rendezésére elsődleges eszközként a házassági vagyonjogi szerződést tekinti 2014. március 15. óta hazai családjogi bírói szemlélet a szerződések megkötésének irányát támogatja a házassági vagyonközösségi rendszer helyett. Szerződés hiányában a korábbi években tapasztalható, gyakran 5-10 éves pereskedésre is lehet számítani egy vagyonmegosztási per idején, ami akadályozza azt, hogy a korábbi házastársak minden tekintetben új életet kezdhessenek.

Vagyonszerződéssel ez az időszak akár pár hónapra is csökkenhet. A nyugati társadalmakban már évtizedek óta a vagyonszerződési rendszer az elsődleges alkalmazott megoldás a házastársak esetében, amire a hazai társadalom is megérett a Ptk. jogalkotói szerint, így két vagyonjogi szerződés típus került bevezetésre a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatályba lépésével, kifejezetten azzal a céllal, hogy a törvényes vagyonközösségi rendszer helyett ezeket alkalmazzák a magánszemélyek.

Milyen házassági vagyonjogi szerződési típusok léteznek?

Miért fontos vagyonszerződést kötni?

Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell, amivel egy esetleges válás esetére a már említett hosszú pereskedést előzhetik meg. Tekintettel arra – amit szomorúan, de meg kell állítanunk -, hogy a házasságok jelentős része válással ér véget, erre az előzetesen nem kívánt eshetőségre is tanácsos felkészülni.

A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja.

A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges, amely szabály az 1959.évi IV. törvény (régi Ptk) hatályon kívül kerülése óta változatlan. A szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha a szerződést a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették, vagy ha a házastársak bizonyítják, hogy a harmadik személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett.

A házassági vagyonjogi szerződések típusai
– Közszerzeményi szerződés
– Vagyon-elkülönítési szerződés
Ezeket az alábbiakban mutatjuk be. A szerződések szabályai vegyesen is alkalmazhatók a végleges vagyonjogi szerződésben.

Közszerzeményi szerződés

Ha a házasulók vagy a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben közszerzeményi rendszer kikötésében állapodtak meg, a házassági életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők, ennek megfelelően közöttük a vagyon-elkülönítés szabályai érvényesülnek. Az életközösség megszűnése után bármelyik házastárs követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami a vagyonukban közszerzemény.

Ez a közszerzemény pedig az a tiszta vagyoni érték, amely a házastársnak az életközösség megszűnésekor meglévő vagyonában a házastársakat terhelő adósság ráeső részének és a különvagyonának a levonása után fennmarad.

Tekintettel arra, hogy ez a szabályrendszer a leírtaknál jelentősen összetettebb, ráadásul közokirati formára vagy ügyvédi ellenjegyzésre is szükség van a szerződésekhez, további részletekért javasoljuk ügyvédi konzultáció igénybevételét -> Ügyvédi Kapcsolat

Vagyon-elkülönítési szerződés

Ha a házastársak a házassági vagyonjogi szerződésben a házastársi vagyonközösséget a jövőre nézve teljesen vagy meghatározott vagyonszerzések, vagyontárgyak, terhek és tartozások tekintetében kizárták, a vagyonnak abban a részében, amelyre a kizárás vonatkozik, közöttük a vagyon-elkülönítés rendszerét kell alkalmazni. Ez a megoldás tehát a teljes vagyonra vagy annak egyes részeire is vonatkozhat.

Ha a házasulók vagy a házastársak között szerződés vagy a bíróság határozata alapján vagyon-elkülönítés jön létre, a házassági életközösség fennállása alatt a vagyonukat önállóan használják és kezelik, azzal önállóan rendelkeznek, és tartozásukért önállóan felelnek.

A házastársak a közös háztartás költségeit, a közös gyermek és az egyik házastárs hozzájárulásával a másik házastárs közös háztartásban nevelt gyermeke megélhetéséhez, felneveléséhez szükséges kiadásokat közösen viselik akkor is, ha vagyon-elkülönítésben élnek.

Tekintettel arra, hogy ez a szabályrendszer a leírtaknál jelentősen összetettebb, ráadásul közokirati formára vagy ügyvédi ellenjegyzésre is szükség van a szerződésekhez, további részletekért javasoljuk ügyvédi konzultáció igénybevételét -> Ügyvédi Kapcsolat

VÁLÓPERES ÜGYVÉD:

dr. Döcsakovszky Béla
ügyvéd
Telefon: +36-30-268 38 53
dr.docsakovszky@gmail.com
Online bejelentkezés