A
abszolút többség: Szavazáskor az összes szavazó létszámához viszonyítva az érvényes szavazatok 50%-a + 1 szavazat.
ad hoc: Alkalmi. (Például ad hoc elkövetés, ad hoc választott bíróság.)
adatállomány kezelője: Az a természetes vagy jogi személy, hatóság, hivatal vagy bármely más szervezet, amely a nemzeti jog szerint illetékes arra, hogy meghatározza az automatizált adatállomány célját, a tárolható személyes adatok fajtáját és az adatokkal végezhető műveleteket.
adatkezelés: A személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása.
adatminősítés: Az államtitkot, illetve szolgálati titkot képező adatot minősíteni kell. A minősítés során az államtitokkörbe vagy szolgálati titokkörbe tartozó adatról a törvény által minősítésre felhatalmazott személy megállapítja, hogy az adat államtitoknak vagy szolgálati titoknak minősül, valamint a minősítés érvényességi idejét.
adatok gépi feldolgozása: A következő műveleteket tartalmazza, ha azokat részben vagy egészben automatizált eszközökkel hajtják végre: az adatok tárolása, az adatokkal végzett logikai vagy aritmetikai műveletek, az adatok megváltoztatása, törlése, visszakeresése és terjesztése.
adatvédelem: Annak biztosítása, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse. Az adatvédelem célja, hogy minden egyén számára biztosítva legyen jogainak és alapvető szabadságainak, különösen a magánélethez való jogának a tiszteletben tartása a személyes adatainak gépi feldolgozása során.
adatvédelmi biztos: A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való alkotmányos jog védelme érdekében az Országgyűlés által választott állampolgári jogok külön biztosa.
adhéziós per vagy szerződés: A másik perhez vagy szerződéshez tapadó, kapcsolódó, attól függő és együtt elbírálandó, értelmezendő per vagy szerződés.
adóazonosító jel: Az adózással kapcsolatos nyilvántartás azonosító kódja, amelynek képzési szabályait törvény írja elő.
adóazonosító szám: Az adószám, a közösségi adószám, a magánszemély adóazonosító jele.
akadálymentes: Az épített környezet akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.
akadálymentesítés: Magába foglalja: a) kommunikációs akadálymentesítés annak biztosítása, hogy a fogyatékos személy a szolgáltatás, rendezvény helyszínén információhoz hozzáférhessen, azt érzékelhesse és megfelelően értelmezhesse; b) építészeti akadálymentesítés annak a biztosítása, hogy az épített környezet kényelmes, biztonságos, önálló használata minden ember számára biztosított legyen, ideértve azokat az egészségkárosodott személyeket is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.
akarathiba a szerződéskötésnél: A felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre a szerződés. Ha valamelyik fél akaratnyilvánítása nem a valóságosnak megfelelő vagy az általa szándékolttól eltérő eredményű, akkor akarathibáról van szó. Akarathiba lehet a tévedés, a megtévesztés, a fenyegetés és szerződési akarat színlelése. Ilyen esetekben a szerződés érvénytelen.
akceptálás: Beszámítás elfogadása, elismerése.
alaki hibák szerződéskötésnél: A szerződésekre jogszabályban előírt formai követelmények (például írásbeliség, tanúk, ügyvédi ellenjegyzés, dátum, példányszám) figyelmen kívül hagyása.
alaki jogerő: A jogerő egyik eleme. Joghatása az, hogy a határozat ellen jogorvoslati kérelem (fellebbezés, ellentmondás, kifogás stb.) nem nyújtható be. A jogerő további elemei az anyagi jogerő és a végrehajthatóság.
alaki kötöttség: A jognyilatkozatok formájára irányuló előírás. (Például írásbeliség, sajátkezűség, eredeti okirati példányszám, tanúk.) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat általában érvénytelen.
alakszerű jogügylet: A jogszabály által előírt alakszerűségeknek (például írásbeliség, tanúk, kézírás, személyes aláírás, okirat jellege, okirat példányszáma, jegyzőkönyv) megfelelő jogi aktus, amely lehet például szerződés, okirat, határozat, teljesítés, bizonyítás, jogorvoslat, taggyűlés, közgyűlés, kuratóriumi döntés, rendeletalkotás. A jogszabályban előírt alakszerűségek hiánya a jogügylet érvénytelenségét vonja maga után.
alanyi jog: Olyan jog, amely a jogalanyt létezése okán, minden további feltétel nélkül megilleti.
alkalmi foglalkoztatás: A munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval naponta a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesít; és a munkavállalónak kifizetett – a munkavállalót érintő levonásokat nem tartalmazó – munkabér egy munkában töltött naptári napra eső összege nem haladja meg a törvényben meghatározott legmagasabb mértéket. Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony öt egymást követő munkanapig egyidejűleg is létesíthető. A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. Az előnyugdíjban részesülő személy alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyt nem létesíthet. Alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony a tárgyévre kiadott alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyv) rendelkező munkavállalóval létesíthető.
állami vezető: A Kormány tagjai, a politikai és a közigazgatási államtitkárok, a helyettes államtitkárok és a tárca nélküli miniszter hivatalának vezetője.
államilag elismert nyelvvizsga: A jogszabály alapján akkreditált vizsgarendszer szerint, és vizsgáztatási joggal felruházott szervezet által lefolytatott, a nyelvismeret tanúsítására szolgáló nyelvvizsga. Nyelvvizsga élő idegen nyelvekből, magyarból mint idegen nyelvből, valamint klasszikus és mesterséges nyelvekből tehető. A nyelvvizsga egynyelvű, ha a nyelvismeret mértékének megállapítása kizárólag az adott idegen nyelven történik, és a nyelvhasználati készség szintjének megállapítására irányul, vagy kétnyelvű, ha a nyelvvizsga a közvetítési készség vizsgálatára is kiterjed. A nyelvvizsga lehet általános nyelvi illetve szaknyelvi.
állampolgári jogok: Az embert állampolgári státuszából adódóan megillető jogok csoportja: az állampolgári szabadságjogok (ezen belül a politikai szabadságjogok és a személyes szabadságjogok), a gazdasági-szociális- kulturális jogok, a közügyek vitelében való részvétel és a közhivatal viselésének a jogai, az állampolgárok jogegyenlősége és az állampolgári kötelességek teljesítésének joga.
állampolgárság: Valamely személy és egy állam közötti jogi kötelék, és nem utal a személy etnikai származására.
államtitkárok: Állami vezetők, akiknek a köre politikai és szakmai részre tagozódik. A politikai államtitkár a politikai feladatának ellátásában segíti a minisztert, megbízatása egy kormányzati ciklushoz kötött. A határozatlan időre kinevezett közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár és helyettes államtitkárok a minisztériumok szakmai tevékenységének irányításáért felelősek, s így segítik a kormányzati és közigazgatási munkát.
államtitok: Az olyan közérdekű adat, amely a törvény által meghatározott államtitokkörbe tartozik, és a minősítési eljárás alapján az adatminősítő kétséget kizáróan megállapítja, hogy az adat nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság szintén törvényben meghatározott, fontos érdekeit.
állásbörze: Az állást keresők és az állást kínálók személyes információ cseréjét közvetlen formában elősegítő rendezvény.
állásidő: Az a munkaidő, amely alatt a munkavállaló a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni. Az állásidőre személyi alapbér jár.
állományilletékes parancsnok: Elöljáró (vezető), aki a miniszter irányítása (felügyelete) alá tartozó, illetve a Honvédség olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket jogszabály nem határoz meg más parancsnok, vezető részére.
alperes: A polgári perben az a fél, aki ellen a kereseti kérelem irányul, aki ellen a pert a felperes megindította.
általános hatáskör: Ha a jogszabály az ügycsoportra különös hatáskört nem állapít meg, akkor az ügyek általában az általános hatáskörű szervre tartoznak. Például a polgári és büntető eljárásjogban általános hatáskörű bíróság a helyi bíróság, államigazgatási hatósági eljárásban általános hatáskörű szerv a települési önkormányzat jegyzője, igazgatásrendészeti ügyekben az elsőfokú rendőrkapitányság.
általános illetékesség: Más illetékességi ok hiányában általánosan megalapozza a szerv illetékes eljárását: azt, hogy több azonos szintű, hatáskörű szervből melyikük járjon el az adott ügyben. A polgári eljárásjogban általános illetékességi ok az alperes lakóhelye, büntető eljárásjogban a bűncselekmény elkövetésének helye.
általános kártérítés: A károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas kártérítési összeg abban az esetben, ha a kár mértéke – akár csak részben is – nem számítható ki pontosan.
általános meghatalmazás: Jogi személy adhat a képviselőjének olyan meghatalmazást, amely adott bíróság előtti minden per vitelére felhatalmazza. Az általános meghatalmazást minden esetben írásba kell foglalni és a bíróságon nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni.
általános szerződési feltételek: Nagy mennyiségű típusszerződés esetén a jogi személy egyoldalúan meghatározott szerződési feltételeket alkalmazhat (például blanketta-szerződés).
alvállalkozó: A vállalkozási szerződés teljesítéséhez a vállalkozó által igénybe vett közreműködő. Az alvállalkozó tevékenységéért a megrendelő irányában a vállalkozó úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna el. Ha a vállalkozó nem vehetett volna jogszerűen igénybe alvállalkozót, akkor viszont minden olyan kárért felel, amely e nélkül nem következett volna be.
anyagi jogerő: A jogerő egyik eleme. Joghatása az, hogy a jogerős döntés véglegesnek tekinthető; tehát ugyanazon felek és jogutódaik vonatkozásában, ugyanabban a tárgyban, ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ismételten jogvita vagy eljárás nem indítható, valamint az ítéletben már elbírált jog egymással szemben vitássá nem tehető. (Ezt nevezik a polgári eljárásjogban ítélt dolognak. )
ártatlanság vélelme: Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. A bűnösség bizonyítása a büntetőügyekben eljáró hatóságokat terheli. A terhelt nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására.
áthelyezés: A közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony megszüntetésének egyik módja; a két munkáltató és a köztisztviselő, közalkalmazott megállapodik az új munkáltatónál betöltendő munkakörben, munkahelyben, illetményben és az áthelyezés időpontjában. Az áthelyezett közalkalmazottnak és köztisztviselőnek az áthelyezés előtti közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az új munkáltatónál töltötte volna el.
áttétel: Ha a szerv, hatóság, bíróság az eljárás folyamán észleli, hogy hatásköre vagy illetékessége hiányzik vagy megszűnt, az iratok áttételéről határoz a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező másik szervhez, hatósághoz, bírósághoz.
dr. Döcsakovszky Béla
ügyvéd
Telefon: +36-30-268 38 53
dr.docsakovszky@gmail.com
Online bejelentkezés
