gyermek elhelyezés

Kinél legyen a gyerek?

A szülői felügyeleti jog és a gyermekelhelyezés válás előtt és után

Korábbi elnevezés szerint a gyermek elhelyezéséről – új terminológiával a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról – egy kapcsolat, vagy egy házasság megszakadását követően elsősorban a szülők döntenek. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni ennek ügyében, akkor bármelyikük kereseti kérelme alapján a bíróság jár el az ügyben és ítélettel dönt a szülői felügyeleti jog további gyakorlásáról. Fontos tudni, hogy a per során még bármikor megegyezésre juthatnak a felek, így egyezséget is köthetnek.

Szülői felügyeleti jog gyakorlása a szülők megegyezése alapján

Ha a házasságot felbontják, illetve egy élettársi kapcsolat felbomlik és abból kiskorú gyermek származott, úgy rendezni kell azt a kérdést, hogy a gyermek feletti szülői felügyeleti jogot melyik szülő gyakorolja tovább, vagy esetleg közösen, változatlan formában gyakorolják a jövőben. Erről elsősorban a szülők döntenek, és egyezségüket az eljáró bíróság hagyja jóvá. Megegyezésen alapuló bontás esetén a szülői felügyelet gyakorlásában történő megegyezés kötelező.

A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése azonban nem csak a házasság felbontása esetén kerülhet napirendre. Sokszor a házastársak között az életközösség úgy szakad meg, hogy a házasságot nem bontják fel, ugyanakkor a különköltöző szülők gyermeke feletti szülői felügyeleti jog gyakorlásáról döntést kell hozni.

A szülőknek a gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jog és a gyermek további nevelésének kérdését úgy kell rendezniük, hogy az a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését a lehető legjobban biztosítja. Hiába van egyetértés e kérdésben a szülők között, ha a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozó egyezség egyértelműen ellentétes a gyermek érdekével, a bíróság azt – a PTK, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően – nem hagyhatja jóvá.

Az egyezségük tartalmát a szülőknek alaposan meg kell fontolniuk, hiszen az mindenkor köti őket, és az egyezség utóbb történő megváltoztatására csak meghatározott törvényi feltételek megléte esetén, és bizonyos időkorláton belül kerülhet sor.

Megváltoztatható-e a korábbi megállapodás?

A szülőknek a gyermekelhelyezésben/szülői felügyelet gyakorlásában történt megállapodásának megváltoztatását akkor lehet kérni a bíróságtól, ha az

  • a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha
  • a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.

Szülői felügyelet rendezése a bíróság döntése alapján

Ha a szülők a szülői felügyeleti jogok jövőbeni gyakorlásában nem tudnak megállapodni, a kérdésben a bíróság jogosult döntést hozni. A bíróság a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására azt a szülőt jogosítja fel, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődését biztosítottnak látja.

Miután a család – mint egység – megbomlása a gyermek életét szinte minden esetben megzavarja, és benne bizonytalanságot, válságot idézhet elő, sőt egész életére kiható módon befolyásolhatja a gyermek személyiségfejlődését, ezért a bíróságnak mind a házassági bontóperben, mind pedig a különélő házastársak között a házasság felbontása nélkül indult szülői felügyeleti per során különös gonddal kell vizsgálnia azt is, hogy van-e még remény a család egységének helyreállítására. A tárgyalás során a bíróságnak a békítést minden esetben újra és újra meg kell kísérelnie, ha megítélése szerint attól eredmény várható. Ha viszonyt a bíróság az eljárás során úgy látja, hogy a házasság helyrehozhatatlanul és véglegesen megromlott, és így annak fenntartása a gyermek érdekeit sem szolgálhatja, – az érintett gyermek(ek) érdekében – a szülői felügyelet rendezése iránt indított pert a lehető leggyorsabban be kell fejeznie.

Mi alapján dönt a bíróság?

Törvényi alapelv, hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos perek során is mindig a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. Ezen túlmenően a bíróságnak – a döntését megelőzően – a lehetséges össze körülményt gondosan meg kell vizsgálnia (például a szülők az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik alapján alkalmasak-e a gyermeknevelésre, a gyermekhez való ragaszkodásuk őszinte-e, a gyermek milyen érzéseket táplál a szülők iránt, hozzájuk mennyire kötődik, az egyes szülők által biztosítható iskoláztatási lehetőségek milyenek, a szülők anyagi és lakáshelyzete hogyan alakul, stb.). Erről a Legfelsőbb Bíróságnak a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról szóló 17. számú Irányelve ad iránymutatást. A gyermek például nem helyezhető el annál a szülőnél, aki az önálló nevelésére nem képes, és a gyermeket valójában a nagyszülők gondoznák. A döntésben segítséget jelenthet a bíróság számára a környezettanulmány, a bölcsőde, óvoda, iskola véleménye, esetenként pedig akár az igazságügyi pszichológus szakértői vélemény is.

Miszerint történik a testvérek elhelyezése?

Amennyiben a bíróságnak több gyermek szülői felügyeletének rendezése kérdésében kell döntenie, törekednie kell arra is, hogy a gyermekek lehetőség szerint a szülők különválása után is együtt maradjanak. Ha mindkét szülő egyformán kedvező feltételeket tudna is biztosítani a gyermekeknek, akkor is csak indokolt esetben lehet a testvéreket egymástól különválasztani. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy az egyik testvér az egyik, a másik a másik szülőnél él már hosszabb ideje, és a házasság felbontásáig a család szétválása gyakorlatilag megvalósult. Ilyen esetben a szülőknek azt a megállapodását, hogy a gyermekeket megosztva neveljék a jövőben – különösen, ha ez nem jár a gyermekek végleges szétválásával, a gyermekek egymással való rendszeres érintkezése biztosítva van, és a gyermekek érdekét egyébként sem sérti -, a bíróság jóváhagyhatja. Viszont a bíróság a szülők megállapodásának hiányában, vagy erre irányuló kérésük ellenére is határozhat úgy, hogy több gyermek esetén a testvérek külön-külön szülőnél nevelkedjenek, amennyiben ez a több éve kialakult helyzetnek és a gyermekek kívánságának megfelelően (érdekeikkel megegyezően) történik.

Mikor kerül sor a gyermek meghallgatására?

Az ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek (vagyis annak, aki koránál és helyzeténél fogva képes önállóan és befolyásmentesen kialakítani a saját véleményét) biztosítani kell, hogy e véleményét a gyermekelhelyezés során kifejthesse.

A törvény részletesen szabályozza a gyermekek bíróság előtti meghallgatását a szülői felügyelettel, a gyermekelhelyezéssel, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos perekben. Általános szabály, hogy indokolt esetben (különösen, ha azt ő maga kéri) meg kell hallgatni a gyermeket is, amely meghallgatás közvetlenül vagy szakértő útján történhet, de a bíróság a gyermeknek a szülői felügyelet további gyakorlásával kapcsolatos álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat. Általános szabály, hogy a 14. életévét betöltött gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozó döntést a bíróság csak a gyermek beleegyezésével hozhatja meg kivéve, ha a gyermek döntése a fejlődését veszélyezteti (pl. a gyermek kizárólag azért választja a nevelésére kevésbé alkalmas szülőt, mert az jobb anyagi körülményeket tud biztosítani a számára, vagy kevésbé szigorú hozzá). A bíróságnak (és a gyámhatóságnak) a szülői felügyelettel kapcsolatos eljárása során – elháríthatatlan akadály esetét kivéve – mindkét szülőt is meg kell hallgatnia. Amíg a gyermek nevelésére valamelyik szülő alkalmas, a gyermek más személynél általában nem helyezhető el. Ritkán és kivételes esetben azonban a bíróság a gyermeket nem a szülőnél, hanem valaki másnál (ún. harmadik személynél) is elhelyezheti, ha

  • a szülő által történő szülői felügyeleti jog gyakorlása a gyermek érdekét veszélyezteti, és
  • a harmadik személy a gyermek nála történő elhelyezését kéri.

Rendszerint a bíróság a közeli rokonok közül választja ki a gyermek gondozására alkalmas személyt, és előnyben részesül az a nagyszülő (vagy más személy), aki addig is bizonyította már, hogy alkalmas a gyermek nevelésére, valamint továbbra is szívesen vállalja a gyermek gondozását. (Ugyanakkor például a nagyszülőnek arra való hivatkozása, hogy jobb anyagi körülmények között él, és ezáltal jobb nevelési feltételeket tud biztosítani a gyermek számára, mint a szülő, önmagában még nem szolgálhat alapul a gyermeknek nála történő elhelyezéséhez.) Amennyiben a gyermeket harmadik személynél helyezik el, úgy már nem szülői felügyeletről, hanem gyámságról beszélünk, és a harmadik személy a kiskorú gyermek gyámja lesz. Ha a gyermeket sem a szülőknél, sem pedig harmadik személynél nem lehet elhelyezni, úgy az a gyermekről az állam fog gondoskodni és átmeneti vagy tartós nevelésbe kerül.

Lehet-e újra rendezni a szülői felügyeleti jog gyakorlását?

A gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jog gyakorlásának újrarendezését abban az esetben lehet kérni a bíróságtól, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők egyezsége alapult, vagy amelyre a bíróság a döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak, és emiatt az újrarendezés a gyermek érdekében áll. Például pusztán az a helyzet, hogy a szülő, aki korábban a szülői felügyeleti jogok gyakorlására fel lett jogosítva, más lakóhelyre költözik, még nem indokolja a gyermek feletti szülői felügyeleti jogok újrarendezését, és önmagában a gyermeket gondozó szülő új házasságkötése sem. Indokolt viszont a gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jogok újrarendezése, ha a 14. életévét betöltött gyermek érdeke és kívánsága is az, hogy a jövőben a nevelésére alkalmas másik szülőnél nevelkedjen. A gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása, a harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a szülői felügyeleti jogok újrarendezése iránt a szülő, a gyámhivatal és az ügyész indíthat pert, de más (pl. harmadik) személy már nem. Ha a gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jog rendezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz.

CSALÁDJOGI ÜGYVÉD

 

szülői elidegenítés

A szülői elidegenítés – és amit tehet ellene…

Bárki, aki a saját bőrén megtapasztalta vagy szemtanúja volt annak, ahogyan egy gyermek nyíltan visszautasítja azt a szülőjét, akivel korábban kölcsönösen szerették egymást, aki gondoskodott róla, meg fogja érteni mennyire romboló hatása van a szülői elidegenítési szindrómának (PAS). Talán még a gyermekünk visszautasításnál is fájdalmasabb azt látni, ahogyan az elidegenítéssel párhuzamosan elhatalmasodik a gyermekben a zavarodottság, mivel azt a szülőjét „kell“ visszautasítania, akit korábban szerethetett és akihez születése óta kötődött.

A szülői elidegenítés romboló hatásai sokrétűek és az érintett gyermek számára túlmutatnak az ő addigi rövidke és tapasztalatlan életén. A PAS-os magatartás egyik következménye, hogy az elidegenítő szülő – tudtán kívül – elárulja és áldozattá teszi a gyermekét, aki feltétel nélkül szereti és követi őt. Mikorra a szülői elidegenítés kiteljesedik, az érintett gyermekek rádöbbennek arra, hogy a saját akaratuk nem számít senkinek. Ez az érzés kimondatlanul és ösztönösen épül beléjük, azáltal, hogy az a személy, aki gondoskodik róluk (elidegenítő szülő) ugyanaz a személy, aki megfosztotta őket attól a szeretettől és örökségtől, amit a másik szülőtől kaphattak volna. Ennek az érzésnek a másik vetülete, amikor az elidegenített gyermek rájön, hogy az a szeretet és engedelmesség, amit a nevelő szülő iránt tanúsított, az a másik szülő visszautasításának és becsmérlésének a függvénye.

A SZÜLŐI ELIDEGENÍTÉS A GYERMEKBÁNTALMAZÁS EGYIK FORMÁJA

Fontos megérteni, hogy a szülői elidegenítés a gyermekbántalmazás egyik formája. Noha legtöbb esetben a szülői elidegenítés nem jár fizikai bántalmazással, az érzelmi bántalmazás egyértelműen jelen van és az a jellemző. Az elidegenítő szülő általában nagyon ügyes abban, hogy szándékait úgy adja elő, hogy azok a gondoskodás és a szeretet jeleként jelenjenek meg, ezért a szülői elidegenítés úgy is jellemezhető, mint egyfajta „visszaélés a kötődéssel“. Ez alatt azt értjük, hogy az elidegenítő szülő úgy gondoskodik a gyermekről, hogy egyrészt fenntartja saját maga és gyermeke között a kapcsolatot, másrészt viszont rombolja a gyermek és a másik szülő közöttit. 

Stratégia a szülői elidegenítési ellen

Szülői elidegenítési szindrómával küzdeni meglehetősen nagy kihívást jelent mind a szülők, mind az ügyvédek, mind a bíróság számára. A hatékony stratégia kialakítása alapvető fontosságú, de semmi esetre sem egyszerű feladat. A nehézségek egyik oka, hogy nincs egyetlen olyan módszer sem, ami minden esetben működne. Sőt, annak érdekében, hogy még nagyobb sikerrel vegyük fel a harcot szülői elidegenítéssel szemben, nemcsak a családtagok között kialakult viszonyok egyedi jellemzőit kell
figyelembe venni, hanem azt is, hogy milyen a bíróságok hozzáállása a problémához. Mivel a szülői elidegenítési szindróma meglehetősen új elmélet és emiatt sokan ellentmondásokkal telinek tartják, igen fontos figyelembe venni a bíróság hozzáállását a PAS-hoz. Például, nem érdemes előhozakodni a „szülői elidegenítés szindróma“ kifejezéssel, ha a bíró negatív előítéletet táplál iránta. Ez esetben hasznosabb a kifejezést félretenni és egyszerűen az elidegenítő viselkedésre koncentrálni.

MAGÁTÓL SOHA NEM JAVUL…

Annak érdekében, hogy sikeresen megtaláljuk a hatékony ellenszert a szülői elidegenítés szindróma (PAS) ellen, a rákbetegség elleni küzdelemhez hasonló hozzáállás szükséges. Azaz a leghatékonyabb stratégiát a megfelelően célzott, agresszív és pontosan időzített kezelések jelentik. Ki kell jelentenünk, ha egyszerűen arra várunk, hogy a szülői elidegenítés hatásai idővel maguktól is enyhülnek, tévedünk és számolni kell a gyermeket, szülőt egyaránt érintő káros következményekkel. Sajnos azt is látjuk, hogy nem létezik általános kezelési módszer, amellyel a szülői elidegenítés hatásait gyógyítani lehet.

Vannak általános jellemzői, amelyek többnyire hatástalannak bizonyulnak, illetve vannak, amik segítségünkre lehetnek. Kezdjük azzal, amelyek többnyire nem működnek.

Ami NEM működik szülői elidegenítés esetén

Ahogy korábban jeleztük:

  1. A várakozás: Nincs értelme arra várni, hogy a dolgok maguktól jobbra fordulnak, az elidegenítő szülő túljut sértettségén és együttműködő lesz, vagy a gyermek magától átlátja mindazt, ami a szülei között történik.
  2. Tárgyalás: az elidegenítő szülő nem tárgyal, mert nem fog semmit figyelembe venni, ami eltérítheti céljaitól.
  3. Mediáció: csak akkor működhet, ha mindkét résztvevő felet a jó szándék vezérli és a bizalom abban, hogy képesek kölcsönösen elfogadható kompromisszumot kötni. Az elidegenítő szülő ugyanis csak annyira akar kompromisszumot kötni, mint amennyire tárgyalni akar.
  4. Észérvekkel meggyőzni az elidegenítő szülőt: rengeteg elidegenítést elszenvedő szülő temérdek időt és energiát pazarol arra, hogy az elidegenítő szülőt meggyőzze, hogy amit csinál az káros és tisztességtelen a gyermekkel és saját magával szemben. Ez lényegében időpocsékolás és legtöbb esetben csak mélyíti a szakadékot a két szülő között, mivel további konfliktusok generálására ad okot.
  5. Megkísérelni az elidegenítő szülőnek megfelelni: ez soha ne történjen meg, hiszen az elidegenítő szülő célja, hogy tönkretegye a másik szülőt. 

Ami MŰKÖDHET szülői elidegenítés esetén

  1. Tartsunk fenn szigorú érzelmi és fizikai határokat az elidegenítővel szemben: ez segít megvédeni magunkat az elidegenítő káros befolyásától.
  2. Fókuszáljunk arra, hogy a saját viselkedésünket változtassuk meg és ne az elidegenítő szülőét: mikor az elidegenítést elszenvedő szülő olyan apró változásokat tesz, mint pl. nem fogadja az elidegenítő szülő hívását, akkor nem tesz mást, mint megvédi magát az elidegenítő szülő káros hatásaitól.
  3. Ne érezzünk megfélemlítettséget: az elidegenítő szülő a fenyegetésből, megfélemlítésből veszi az erejét.
  4. Maradjunk továbbra is szerető szülők: ne érezzük magunkat nyomás alatt, ha figyelmeztetni kell a gyermeket illetlen viselkedése miatt. Legyünk következetesek és határozottak abban, hogy mit várunk el a gyermektől.
  5. Koncentráljunk a saját viselkedésünkre és ne az elidegenítő szülőére. Az, ha változtatunk azon, hogyan reagálunk vagy válaszolunk az elidegenítőnek, a viselkedésére is azonnali és közvetlen hatással leszünk. Például, ha korlátozzuk a kapcsolatot, vagy figyelmen kívül hagyjuk a kritikáit és a fenyegetéseit, akkor egyúttal korlátozzuk a hatalmát is.

A szülői elidegenítési szindrómával való küzdelem rengeteg kihívást tartalmaz, és semmi nem garantálja, hogy az erőfeszítéseink sikeresek lesznek. Mindazonáltal teljesen kivonulni gyermek életéből egyrészről az elidegenítő szülő szándékainak sikerét jelenti, másrészről megfosztjuk gyermekünket attól a szeretettől, amit megérdemel (még akkor is, ha nincs abban a helyzetben, hogy megkapja azt).

Szerző: Dr. Reena Sommer

Forrás: http://www.drreenasommer.com/PAS_effects.html

A leírást fordította: Szarka Levente

 

CSALÁDJOGI ÜGYVÉD:

gyermek elhelyezés

Amit a szülői felügyeleti jogról tudni kell!

Gyermekes családoknál a válás kisebbik része a válás kimondása, ennél nagyobb falat a gyermekek elhelyezése és felügyeleti joga…

Az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat olvashatja itt.

 

A szülői felügyeleti jog megosztása

Az új Polgári Törvénykönyvben szereplő Családjogi Könyv változtat a szülői felügyeleti jog alkalmazásának lehetőségén, azért mert nagyon nehezen volt összehangolható a szülői felügyeleti jog fogalmát alkalmazó uniós jogszabályokkal, a régi családjogi törvényben meghatározott gyermekelhelyezés intézménye.

A 2013. évi V. törvény 2014. március 15- i hatályba lépése óta abban az esetben, ha a bíróságnak kell döntenie a szülői felügyelet gyakorlásáról, akkor  a szülők egymás közötti viszonyában elhagyja a gyermekelhelyezés kifejezést, és helyette a szülői felügyeleti jogok rendezéséről szól.

Ha a gyermek harmadik személyhez vagy a nevelkedését biztosító intézetbe kerül, csak arra az esetre tartja fenn a gyermekelhelyezés fogalmát.

Nem csak formálisan, hanem tartalmában is  jelentős változást hoz a módosítás, mert ennek köszönhetően sokkal differenciáltabban, a feladatokról, kötelességekről, felügyeleti jogokról megállapodni.

 

A szülői  felügyelet rendezése

A különélő szülők a következőkről dönthetnek:

  • például közösen gyakorolják a szülői felügyeletet,
  • megosztják egymás között a szülői felügyelettel kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat,
  • csak az egyikük gyakorolja teljes körűen a szülői felügyeletet.

A teljes körű joggyakorlás úgy történik, hogy a szülők továbbra is közösen döntenek a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben (főszabály szerint), viszont e kérdéseken kívül csak az egyiküket illetik, illetve terhelik a felügyeleti jogok és kötelezettségek.

A szülői felügyeleti jogok teljes körű gyakorlása lép a gyermekelhelyezés fogalmának helyébe, ez azt jelenti, hogy az erre feljogosított szülő egyes jogokat kizárólagosan, más jogokat a másik szülővel közösen gyakorol.

A döntés joga mindenekelőtt a szülők együttes joga és felelőssége a szülői felügyelet gyakorlása során. Ez az együttélő szülőkre is vonatkozik és a különélő szülőkre is  (akkor, ha a szülők megállapodtak).

Abban az esetben, ha megosztásra kerülnek a felügyelettel kapcsolatos jogok és kötelezettségek a szülők között, akkor a gyermek váltott elhelyezése valósul meg, ez már  más országokban elfogadott és kipróbált módszer.  Ilyen esetben a gyermek meghatározott időt tölt az egyik, majd azután  a másik szülőjével, és előfordulhat, hogy  2-3 heti váltásban egyiknél, majd másiknál lakik.

 

A szülők megállapodása

A szülői felügyeleti jog közös gyakorlását A Ptk. Családjogi Könyve mint főszabályt tartalmazza,  kimondja, hogy „A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.”

Ennek értelmében  a fenti szabály a különélő szülők esetén is érvényesül, ez pedig azt jelenti, hogy a szülői felügyeletet úgy rendezik a szülők, ahogy azt ők  jónak látják. A szülők maguk alakítják ki a gyermek életvitelét, megállapodásukban nagyon  lényeges szempont, az, hogy mindketten egyetértsenek.

 

A gyermek érdekeit szem előtt tartva korlátozható a megállapodás

  • a törvény szerint a szülőknek biztosítaniuk kell a gyermek kiegyensúlyozott életvitelét, ezért abban az esetben, ha a szülők távol laknak egymástól nem alkalmazható a váltott elhelyezés, és akkor sem, ha ez zaklatottságot idézne elő  a gyermeknél. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy  a szülők erre vonatkozó döntése nem elfogadható, ilyen esetben a bíróságnak jogában áll  megtagadni az egyezség jóváhagyását.
  • azonnali intézkedést igénylő esetben az egyik szülő a gyermek érdekében azonnal is dönthet a közös szülői felügyelet ellenére, ilyen eset lehet például sürgős egészségügyi beavatkozásról szóló döntés, de ilyenkor kötelessége a másik szülőt azonnal, haladéktalanul értesíteni.

A Családjogi Könyv szerint a bíróság a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránt indított  perben:

  • jóváhagyja a szülőknek a közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére irányuló egyezségét
  • vagy a felek közös kérelmére erről ítélettel hoz határozatot.

Bírósági út

A közös szülői felügyelet gyakorlása során – függetlenül attól, hogy  együttélő vagy  különélő szülőkről van szó, előfordulhatnak  a szülők között egyes kérdésekben olyan viták, amelyeket hatósági, vagy bírósági úton szükséges rendezni.

Bírósági eljárásban rendezhetik a felek:

  • a szülői felügyeleti jog gyakorlását,
  • a különélő szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartását,
  • a gyermektartásdíjjal kapcsolatos kérdéseket, mint a gyermektartásdíj összegét, annak fizetésének gyakoriságát és módját

Az új Ptk. már bizonyos körben a bírósági hatáskört megszünteti már, a régi családjogi törvény még megosztotta a gyámhatóság és a bíróság között a szülői felügyeleti jog körében felmerült vitákkal kapcsolatos jogköröket. Ezt azért teszi, mert a családhoz közel lévő, gyors és gyermekvédelmi szempontú elbírálást igényelnek a szülői felügyeleti jog körében felmerült viták, és erre kevésbé alkalmas a felektől távol lévő, lassúbb és nem a gyermekvédelemre specializált bírósági eljárás, mint a gyámhatósági eljárás.

Fontos tudni, hogy a szülői felügyeleti jogok általános jellegű, tehát, egyedi nem konkrét ügyre vonatkozó korlátozására és megvonására vonatkozóan Változatlanul fennmarad a bírói hatáskör.

 

Fontos tudni! Vallási kérdésekben a gyámhatóság nem dönt!

A Családjogi Könyv azt is kimondja, hogy bár a gyámhatóság dönthet a szülői felügyelet gyakorlása során, azokban a kérdésekben, amelyben  a szülők nem tudnak megállapodni,  ennek ellenére kiemeli, kiemeli ez alól a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdéseket, amelyekben  megtiltja a döntés lehetőségét a hatóság részére.

 

Előfordulhat, hogy  a különélő szülők nem tudnak megállapodni  a szülői felügyelet közös gyakorlásában vagy az azzal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlásában, ilyen esetben a bíróság dönt a szülői felügyelet rendezéséről.

Minden esetben a bíróság kérelemre, vagy a gyermek érdekében hivatalból jár el és főleg azt mérlegeli  döntése során, hogy miként biztosítható a legkedvezőbben a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése, tehát minden esetben a bíróság a gyermek érdekeit helyezi előtérbe.

Kétféle lehet a bíróság döntésének tartalma:

  1. az egyik szülőnek adja a szülői felügyeleti jog teljes körű gyakorlását,
  2. meghatározza, hogy egyes szülői felügyeleti jogokat és kötelezettségeket melyik szülő milyen módon gyakorolja, így megosztja azokat.

Lehetővé teszi ez a megoldás, a jelenleginél rugalmasabb mérlegelését az eset körülményeinek, így a bíróságnak lehetősége nyílik fokozottabban  figyelembe venni a felek életviszonyait, igényeit, lehetőségeit, egyszóval megismerni a körülményeket.

A bíróság döntésének elsődleges szempontja „a gyermek elsődleges (mindenek felett álló) érdeke”, éppen ezért  nem rendelhet el a bíróság  közös szülői felügyeletet, ha a szülők erre vonatkozóan nem állapodtak meg,  mert a közös szülői felügyelet az együttműködésnek olyan fokát kívánja meg a szülőktől, amely csak akkor valósítható meg, ha a szülők között megvan az egyetértés.

A bíróság a gyermek elhelyezése helyett feljogosíthatja az egyik szülőt a szülői felügyelet teljes körű gyakorlására,  viszont ennek az a következménye, hogy annak ellenére, hogy a másik szülő a szülői felügyeleti jogokat nem gyakorolhatja, törvény lehetőséget nyújt arra, (természetesen a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában) hogy  a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a két szülő együtt dönthessen.

Ugyanakkor a  bíróság elrendelheti a szülői felügyelet megosztását is, természetesen akkor, ha megbizonyosodik arról, hogy a szülők alkalmasak együttműködésre és indulat nélküli kommunikációra, így biztosítani tudják a gyermek egészséges életvitelét és fejlődését.

 

Amikor a gyermeket 3. személynél akarják elhelyezni…

Abban az esetben, ha a gyermeket harmadik személynél kívánják elhelyezni (a szülőkön kívüli), akkor ilyen esetben már gyermekelhelyezés iránt kell pert indítani.

Alap esetben ezt a szülőnek a másik szülő ellen, a gyámhatóságnak viszont mindkét szülő ellen meg kell indítania az eljárást. Kivételt képez az az eset, ha harmadik személynél történt elhelyezés megváltoztatása miatt indul a per, ilyenkor az ellen a személy ellen kell megindítani a pert, akinél a gyermeket elhelyezték.

A gyermek mindkét szülőhöz fűződő joga hangsúlyosan jelenik meg az új Ptk. Családjogi Könyvében! A felek közös kérelme esetén van helye a közös szülői felügyeletnek továbbra is azzal a lehetőséggel, hogy a bíróságnak jogában áll a szülői felügyeleti jogok megosztása, így sokkal rugalmasabb, az egyéni életkörülményekhez jobban igazodó és igazán életszerű lehetőséget biztosít a gyermekek  és a szülők számára egyaránt.

Forrás: jogászvilág.hu

JOGI TANÁCSOK VÁLÁS ÉS GYERMEKELHELYEZÉS ÜGYBEN:

felügyeleti jog

Ki miről dönthet, és hol lakjon a gyerek válás után?

A szülői felügyeleti jog megosztása

Mivel a régi családjogi törvényben meghatározott gyermekelhelyezés intézménye nagyon nehezen volt összehangolható a szülői felügyeleti jog fogalmát alkalmazó uniós jogszabályokkal, ezért az új Polgári Törvénykönyvben szereplő Családjogi Könyv változtat ezen a szabályon.

Ennél fogva a 2013. évi V. törvény 2014. március 15- i hatályba lépése óta, ha a bíróságnak kell döntenie a szülői felügyelet gyakorlásáról, a szülők egymás közötti viszonyában elhagyja a gyermekelhelyezés kifejezést, helyette a szülői felügyeleti jogok rendezéséről szól. A gyermekelhelyezés fogalmát pedig csak arra az esetre tartja fenn, ha a gyermek harmadik személyhez vagy a nevelkedését biztosító intézetbe kerül.

Ez a módosítás azonban nem csupán formális, hanem tartalmában is igen jelentős változás, ugyanis a szülők az eddigieknél sokkal differenciáltabban tudnak a felügyeleti jogokról, feladatokról, kötelességekről megállapodni.

Mit jelent a szülői felügyelet rendezése?

A jelenlegi Ptk. szerinti szülői felügyeleti jog rendezése lépett tehát a régi családjogi törvényben szereplő gyermekelhelyezés helyébe, amely széles körű megegyezési lehetőséget biztosít a szülőknek arra, hogy a gyermekük felett gyakorolt felügyeletükről döntsenek.

Eszerint a különélő szülők dönthetnek úgy, hogy:

  • a szülői felügyeletet közösen gyakorolják,
  • a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megosztják,
  • a szülői felügyeletet teljes körűen csak az egyikük gyakorolja.

A teljes körű joggyakorlás azt jelenti, hogy a szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben – főszabály szerint – továbbra is közösen döntenek, e kérdéseken kívül azonban a felügyeleti jogok és kötelezettségek csak az egyiküket illetik, illetve terheli. A szülői felügyeleti jogok teljes körű gyakorlása (egyes jogokat kizárólagosan, másokat a másik szülővel közösen gyakorol az erre feljogosított szülő) lép a gyermekelhelyezés fogalmának helyébe.

A szülői felügyelet gyakorlása során a döntés joga mindenekelőtt a szülők együttes joga és felelőssége. Ez vonatkozik az együttélő szülőkre, de – a szülők megállapodása esetén – a különélő szülőkre is.
Amennyiben a szülők között megosztásra kerülnek a felügyelettel kapcsolatos jogok és kötelezettségek, abban az esetben a gyermek váltott elhelyezése valósul meg, amely más országokban már elfogadott és kipróbált módszer. Ennél fogva a gyermek meghatározott időt tölt az egyik, majd a másik szülőjével, és akár 2-3 heti váltásban egyiknél, majd másiknál lakik és éli életét.

 

A szülők megállapodása

A Ptk. Családjogi Könyve főszabályként tartalmazza a szülői felügyeleti jog közös gyakorlását, amikor kimondja, hogy „A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.” Eszerint pedig a különélő szülők esetén is érvényesül a fenti szabály, ami azt jelenti, hogy a szülői felügyeletet úgy rendezik, ahogy jónak látják, tehát maguk alakítják ki a gyermek életvitelét, megállapodásukban azonban lényeges szempont, hogy mindketten egyetértsenek.

A szabad megállapodásuk azonban korlátozható a gyermek(ek) érdekében:

  • a szülőknek biztosítaniuk kell a gyermek kiegyensúlyozott életvitelét, tehát nem alkalmazható a váltott elhelyezés, ha a szülők távol laknak egymástól, vagy a gyermek számára ez zaklatottságot idézne elő. Amennyiben a bíróság részéről a szülők ez irányú döntése nem elfogadható, abban az esetben az egyezség jóváhagyását megtagadhatja.
  • a közös szülői felügyelet ellenére, azonnali intézkedést igénylő esetben az egyik szülő a gyermek érdekében azonnal is dönthet (például sürgős egészségügyi beavatkozásról), kötelessége azonban a másik szülőt haladéktalanul értesíteni.

A Családjogi Könyv szerint a bíróság a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülőknek a közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére irányuló egyezségét jóváhagyja vagy a felek közös kérelmére erről ítélettel határoz.

Amikor a bíróság dönt

A közös szülői felügyelet gyakorlása során – akár együttélő, akár különélő szülőkről van szó – egyes kérdésekben előfordulhatnak olyan viták, amelyeket hatósági, vagy bírósági úton kell rendezni.
A felek bírósági eljárásban rendezhetik a szülői felügyeleti jog gyakorlását, a különélő szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartását, valamint a gyermektartásdíj összegét, annak fizetésének gyakoriságát és módját. A szülői felügyeleti jog körében felmerült vitákkal kapcsolatos jogköröket a régi családjogi törvény még megosztotta a gyámhatóság és a bíróság között, azonban az új Ptk. már bizonyos körben a bírósági hatáskört megszünteti. Teszi ezt azért, mert a családhoz közel lévő, gyors és gyermekvédelmi szempontú elbírálást igényelnek, amelyre a felektől távol lévő, lassúbb és nem a gyermekvédelemre specializált bírósági eljárás kevésbé alkalmas, mint a gyámhatósági. Változatlanul fennmarad azonban a bírói hatáskör a szülői felügyeleti jogok általános jellegű (nem konkrét ügyre vonatkozó) korlátozását és megvonását illetően.

Azonban a Családjogi Könyv azt is kimondja, hogy bár a szülői felügyelet gyakorlása során, amely kérdésben a szülők nem tudnak megállapodni, abban a gyámhatóság dönthet, mégis kiemeli ez alól a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdéseket, amelyekben a hatóság részére megtiltja a döntés lehetőségét.

Abban az esetben, ha a különélő szülők a szülői felügyelet közös gyakorlásában vagy az azzal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlásában nem tudnak megállapodni, a szülői felügyelet rendezéséről a bíróság dönt. A bíróság kérelemre, vagy a gyermek érdekében hivatalból jár el és döntése során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.

A bíróság döntésének tartalma kétféle lehet:

  • a szülői felügyeleti jog teljes körű gyakorlását az egyik szülőnek adja,
  • meghatározza, hogy egyes szülői felügyeleti jogokat és kötelezettségeket melyik szülő milyen módon gyakorolja, tehát megosztja azokat

Ez az eset körülményeinek a jelenleginél rugalmasabb mérlegelését, a felek életviszonyainak, igényeinek, lehetőségeinek fokozottabb figyelembevételét teszi lehetővé.

A bíróság azonban – a szülők erre vonatkozó megállapodásának hiányában – közös szülői felügyeletet nem rendelhet el, mert az az együttműködésnek olyan fokát kívánja meg a szülőktől, amely csak a szülők egyetértése esetén valósítható meg. A bíróság döntésének elsődleges szempontja a gyermek elsődleges (mindenek felett álló) érdeke.

A bíróság a gyermek elhelyezése helyett a szülői felügyelet teljes körű gyakorlására jogosíthatja fel az egyik szülőt, aminek az a következménye, hogy a másik szülő a szülői felügyeleti jogokat nem gyakorolhatja, törvény alapján megilleti azonban – a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában – a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésében az együttdöntés joga. Azonban a fentiek szerint a bíróság a szülői felügyelet megosztását is elrendelheti, amennyiben megbizonyosodik arról, hogy a szülők együttműködésre és indulat nélküli kommunikációra alkalmasak, így a gyermek egészséges életvitelét és fejlődését biztosítani tudják.

Fontos tudni azonban, hogy ha a gyermeket a szülőkön kívüli, harmadik személynél kívánják elhelyezni, akkor erre vonatkozóan már gyermekelhelyezés iránt kell pert indítani. Alap esetben ezt a szülőnek a másik szülő ellen, a gyámhatóságnak mindkét szülő ellen meg kell indítania. Ez alól csak akkor van kivétel, ha harmadik személynél történt elhelyezés megváltoztatása iránt indul a per, ebben az esetben az ellen a személy ellen kell megindítani, akinél a gyermeket elhelyezték.

Az új Ptk. Családjogi Könyvében a gyermek mindkét szülőhöz fűződő joga hangsúlyosan jelenik meg és bár a közös szülői felügyeletnek továbbra is csak a felek közös kérelme esetén van helye, azonban azzal, hogy a bíróság jogosult a szülői felügyeleti jogok megosztására, egy rugalmasabb, az egyéni életkörülményekhez jobban igazodó és életszerű lehetőséget biztosít a szülők és a gyermek számára egyaránt.

öröklés illetékmentesen

Öröklési illetékmentesség

Így kaphat 100% kedvezményt…

Abban az esetben, ha az adott vagyonszerzés a fenti szabályok alapján az öröklési illeték hatálya alá esik, még nem feltétlenül jár együtt illetékfizetési kötelezettséggel.

Figyelemmel kell ugyanis lenni az illetékmentességekre is.
Az illetékmentességnek két fajtája van:

  1. Tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni.
  2. Személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett-mentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.

(A személyes illetékmentességre vonatkozó szabályokat tekintettel arra, hogy az kizárólag
az illetéktörvényben meghatározott egyes szervezetekre vonatkozik–a könnyebb áttekinthetőség érdekében–a tájékoztató füzet egyéb rendelkezésekről szóló részében helyeztük el.

A tárgyi illetékmentesség szabályai

Mentes az öröklési illeték alól:

  1. Az örökhagyó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is)valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész.

Megállapította az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
2010. évi XC. törvény. A 2010. július 1-jén még jogerősen el nem bírált ügyekben kell alkalmazni. A túlélő házastárs illetékmentességét a 2012. évi CLXXVIII törvény 182.§-a állapította meg. A 2013. január 1-jén még jogerősen el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.

Az egyenesági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka, azaz az utódok. A házasságon kívül született gyermeknek vérszerinti apjával és annak felmenőivel jogilag
értékelhető rokoni kapcsolata csak akkor jön létre, ha családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet rendezi.Az egyenesági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is.

  1. Az örökhagyó mostoha-és nevelt gyermeke, mostoha-és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint. A mentesség alkalmazása során az örökös által megszerzett lakástulajdon vagy lakáshoz
    kapcsolódó vagyoni értékű jog után megállapított illetékalapot kell csökkenteni. Amennyiben az örökös által megszerzett lakás tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a 20 millió forintból a lakás (vagyoni értékű jog)
    tiszta értékének levonásával fennmaradó összeg erejéig az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak mentesülnek az illeték alól(gépjárművek öröklése esetén tehát ez a szabály nem alkalmazható).
  2. Az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része.Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni;
  3. Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése.
  4. A tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány).
  5. A lakástakarék pénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés.
  6. A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Lakóház építési szándékáról az örökös legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.
    A lakóház felépítésének igazolása érdekében, a meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes
    építésügyi hatóságot.Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság a vagyonszerző nevére jogerős használatba vételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli.Amennyiben a használatbavételi engedély még nem emelkedett jogerőre, az építésügyi hatóság erről a tényről tájékoztatja, majd a használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséről külön értesíti az állami adóhatóságot. Egyidejűleg közli, hogy a jogerős használatbavételi engedély – a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva – tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére szóló, a határidő leteltét megelőzően kiadott használatbavételi engedély változatlan tartalommal
    – ide nem értve a kijavítással érintett részeket –jogerőre emelkedett, az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.
  7. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja a lakóház felépítését. Amennyiben a vagyonszerző több telket örökölt, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesítette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Az
    illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a
    maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának, illetve a használatbavétel tudomásulvételének időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni.Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, magánszemély vagyonszerző elhalálozik, úgy a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód, örökös köteles. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód,
    örökös nevére szóló használatbavételi engedély, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány igazolja.

További öröklési illetékkedvezmények

  1. Ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar-, népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, gyűjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak,a helyi önkormányzatnak vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból
    származó valamennyi örökségét terhelő illeték összegét.
  2. A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmi pótlék-mentesen
    fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető
    meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.

Példa:
A kiskorú örököst öröklési illeték megfizetésére kötelezik. A polgári jog általános jogszabályi rendelkezésének megfelelően várhatóan 18 éves korában válik nagykorúvá, amitől számítva még két évig, azaz 20 éves koráig késedelmi pótlék-mentesen fizetheti meg az őt terhelő öröklési illetéket az Itv. szóban forgó szabálya alapján. Ugyanakkor az említett rendelkezés értelmében lehetősége van arra, hogy 20. életévének betöltése (azaz a késedelmi pótlék-mentes fizetési határidő lejárta) előtt bizonyos mértékű kedvezménnyel fizesse meg az öröklési illetéket. Ez a kedvezmény pedig annyiszor 10 %, ahány megkezdett naptári évvel korábban
teljesíti fizetési kötelezettségét, azonban a kedvezmény mértéke még így is maximum 70 %
lehet.

  1. A) példa: 14 éves örököst terheli az illetékfizetési kötelezettség, de az Itv. szóban forgó
    rendelkezése alapján 20 éves koráig (18+2 év), azaz még 6 évig késedelmi-pótlékmentesen fizetheti meg az őt egyébként terhelő 50 000 forint összegű illetéket. Végül 2 év múlva, 16 éves
    korában megfizetésre kerül az illeték, amikor még 4 év van hátra a késedelmi pótlék-mentes fizetési határidő lejártáig. Így az eredetileg 50 000 forint összegű illeték helyett –a 4év x 10 %=40 %-os kedvezmény, azaz 20 000 forint figyelembevételével –30 000 forint összegű illetéket kell fizetnie 16 éves korában.
  2. B) példa: 11 éves az örökös, aki 20 éves koráig (18+2 év), azaz még 9 évig fizetheti meg
    késedelmi-pótlékmentesen az őt egyébként terhelő 200 000 forint összegű illetéket. Amennyiben az a döntés születik, hogy még ugyanebben az évben (11 éves korában) megfizeti az illetéket –tekintettel az Itv.-
    ben biztosított kedvezményre–akkor függetlenül attól, hogy még 9 éve lenne ahhoz, hogy késedelmi-pótlékmentes fizessen illetéket, (azaz akár 9év x 10 %=90 % kedvezménnyel, a példánál maradva akár 180 000 forint kedvezmény is járhatna), azonban az Itv. alapján mégis csak maximum 70 %-os, jelen esetben200 000 forint alapján 140 000 forint kedvezményt érvényesíthet, ezért 60 000 forintot mindenképpen fizetnie kell.

    Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

    4. Azt az örököst, aki a hagyatékból ráeső termőföldet (tulajdoni hányadot) a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély örököstársának ellenszolgáltatás fejében átengedi, az átengedett termőföld (tulajdoni hányad) után öröklési illeték nem terheli.

4.3. A haszonélvezet, a használat öröklésének illetéke
Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket.

A tulajdonszerzőt terhelő illeték alapját az előzőbekezdésben meghatározott módon kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg használat öröklése mentes az illeték alól, vagy nem tárgya az öröklési illetéknek.A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átszállt vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyonesetében tehát a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak az előző pont szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.

 

4.4.Az egyéni kisvállalkozói vagyon és a kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési illetékkedvezménye
Az egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési illetékkedvezménye

A kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése esetén a magánszemély örökös az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből az alább meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a vagyonszerző –öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül

a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy
b) a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja,és a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem idegeníti el vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkenti.

Ez a kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a magánszemély örökös a hagyatéki tárgyaláson a fenti feltételek vállalásáról nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot a közjegyző köteles
jegyzőkönyvbe foglalni, és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva meg küldeni az állami adóhatóságnak. A vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző magánszemély örökös esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani. Ha a kedvezményben részesülő vagyonszerző az első bekezdés szerinti feltételeket nem teljesíti, továbbá a3 éves időtartam letelte előtt a vállalkozási tevékenységet a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni. A kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési illetékkedvezménye.

A magánszemély vagyonszerző a kisvállalkozásnak minősülő gazdálkodó szervezetben
fennálló vagyoni betét öröklése, ajándékozása esetén az előző pontban meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult, ha a)a vagyonszerző által önállóan vagy a többi vagyonszerzővel együttesen megszerzett vagyoni betéttel a tulajdonában, illetőleg több vagyonszerző esetében a tulajdonukban levő vagyoni betét aránya meghaladja a kisvállalkozás összes vagyoni betétjének 50%-át, és b)a kisvállalkozás vagyoni betétjének több mint 50%-ával rendelkező örökös a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik, illetve több örökös esetén együttesen nyilatkoznak arról, hogy a kisvállalkozást a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének
utolsó napját követő három évig nem szünteti,illetőleg nem szüntetik meg vagy megszerzett vagyoni betétje arányát nem csökkenti, illetőleg nem csökkentik.

Ha a kedvezményben részesülő vagyonszerző a fenti 3 éves időtartam letelte előtt a kisvállalkozás működtetését a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy a kedvezményes illetékfizetés mellett megszerzett vagyoni betétje arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékalap-kedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.

Újdonságok a gyermektartásdíj megállapításában

Az új polgárjogi törvénykönyvvel lépő családjogi törvény a gyermektartásdíj vonatkozásában számos módosítást eszközölt, a régi szabályokat pontosítja, kibővíti és igyekszik a mai kor igényeinek megfeleltetni. A legtöbb változás a gyermekek érdekét szolgálja, biztosítja az eltartáshoz való alapvető jogát.

A törvény vélelmet állít fel a kiskorú illetve a nagykorú és középiskolai tanulmányokat folytató gyermeknek a tartásra való rászorultsága mellett, vagyis nem kell külön bizonyítani, hogy a gyermek a tartásra rászorul. Ez a vélelem akkor dönthető meg, ha a gyermek személyes életkörülményei, jövedelmi viszonyai folytán képes a saját eltartásáról egészben vagy részben gondoskodni. A vélelem felső korhatára 20 év – tehát ennek betöltését követően a középiskolai tanulmányok folytatása ellenére a bizonyítási teher a gyermeken van.

EGYÖSSZEGBEN ÉS INGATLANNAL IS ELRENDEZHETŐ

Újdonság a szerződéses gyakorlatban eddig is alkalmazott megoldást miszerint lehetőség van a tartásdíjat egy meghatározott vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával biztosítani részben vagy egészben. Ez életszerű megoldás, hiszen a gyermekek lakhatását sokszor a felek utolsó közös lakóhelyén oldják meg. Ha ilyenkor a különélő szülő lemond a gyermekek javára a saját tulajdoni hányadáról, akkor ennek értékét a felek a tartásdíjba betudhatják, és az apa vagy egyáltalán nem fizet tartásdíjat, vagy csak lényegesen kisebb összeget teljesít havonta.

 

FOLYAMATOSAN INDEXÁLHATÓ

Megszűnt a tartásdíj %-os marasztalása, és a nemzetközi trendnek megfelelően fix összegben lesz meghatározva bár az összeget az előző 1 év átlagos jövedelmének 15-25% alapján határozzák meg gyermekenként. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a jelenleg hatályos százalékos marasztalás a kiskorú gyermek érdekét szolgálja minden olyan esetekben, amikor a tartásdíj fizetési kötelezettség előreláthatólag hosszabb időn keresztül áll fenn, ez a megoldás volt az, ami tartósan és kiszámíthatóan biztosította a kötelezett jövedelmének növekedésével arányos tartásdíjat. A tartásdíj automatikus emelkedésének biztosítására tehát szükség van, ezt a jogalkotó úgy oldotta meg, hogy a bíróság – ha indokoltnak tartja –, a tartásdíjat évente indexálja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex mértékével. Ez jobb megoldás, mint a szerződéses gyakorlatban kialakult infláció követés, mert a fogyasztói árindex változása jobban mutatja a gyermek kiadásainak növekedését.

 

MIK SZÁMÍTANAK AZ ELBÍRÁLÁSKOR?

A tartásdíj mértékének meghatározásánál a bíróság figyelemmel van:

  1. a gyermek indokolt szükségleteire,
  2. mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
  3. a szülők által eltartott más gyermekekre,
  4. a gyermek saját jövedelmére, vagyonára,
  5. és az egyéb szociális és családtámogatásokra is.

Míg a jelenlegi szabályozás a gyermek ’tényleges’ szükségleteit említi, addig az új Ptk. szerinti „indokolt szükséglet” jobban kifejezi azt a jogelvet, hogy a gyermek részére fizetett tartásdíj nem lehet „szűkös tartást”, az nem azonosítható a létminimummal, hanem a gyermek valós igényeinek megfelelően egyéniesített, átlagos színvonalú tartásdíjat kell fizetnie a kötelezettnek.

INDOKOLT SZÜKSÉGLET

Az indokolt szükséglet fogalmát maga a törvény meghatározza tehát a tartásdíj mértéknek megállapításakor figyelembe kell venni, a gyermek megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadásokat. Remélem a szabadidő tartalmas eltöltése változatlanul fontos költség lesz, ha csak a színház, mozijegyek árát, a sportszerek és sportfoglalkozások árait nézzük, ez igen magas összeg havonta. A kirándulás, nyaralás, síelés, városnézés, múzeumok, könyvek ára bár nem havi kiadás, de összességében nem elhanyagolható összeg. Úgy gondolom, a különélő szülőnek ezekhez a költségekhez épp úgy hozzá kell járulnia, mert egy gyermeknek nem csak lakni, enni, ruházkodni és iskolába járnia kell, hanem a szabadidő tartalmas eltöltése legalább olyan fontos – ha nem fontosabb.

A különélő szülő változatlanul akkor is köteles tartásdíjat fizetni, ha ezzel saját szükségleteit korlátozni kell, azonban ezt a szabályt kicsit fellazítja az új törvény, és abban az esetben, ha a gyermeknek van jövedelme, vagyontárgya, amiből bevétele származik, vagy van más tartásra kötelezhető egyenes ági rokon – praktikusan a gyermekkel együtt élő szülő, vagy a nagyszülők – akkor ez a rendelkezés nem alkalmazható. Nem tudom, a gyakorlat miként fogja ezt alkalmazni, én tartok tőle, hogy ez újabb kibúvót fog jelenteni a sok minimálbéres papírt lobogtató, de egyébként más rokonok és haverok nevén lévő tárgyak között, jó módban élő apukáknak. Nem gondolom, hogy ilyenkor a tartás terhét az édesanyáknak, vagy a nagyszülőknek kellene viselni, de majd meglátjuk, merre kanyarodik a bírói megítélése ennek a kibúvónak.

3 ÉVRE VISSZAMENŐLEG KÖVETLEHETŐ AZ ELMARADT TARTÁSDÍJ

Kikerült a végleges szövegből a tervezetben még benne lévő szabály, miszerint az elmaradt tartásdíjat az általános 5 éves elévülési időn belül lehetett volna követelni. Annyi engedményt engedett csak a jogalkotó a jelenlegi 6 hónapos szabályhoz képest, hogy 3 évre visszamenőleg lehet követelni a meg nem fizetett tartásdíjat, ha az illető igazolja, hogy a követelés érvényesítésével alapos ok miatt késlekedett.

Forrás:http://seveled.cafeblog.hu

jó válás titkai

A jó válás titkai

Tippek válás előtt állóknak…

A válás minden résztvevőt erősen megterhel – és nemcsak 1-2 hónapig, hanem néha akár évekig is. Különösen akkor, ha az elején a felek több rossz döntést hoztak, nem kellő körültekintéssel cselekedtek.

  • JÓ ELŐRE MEGEGYEZNI: A válások 85-90% végződik megegyezéssel még a tárgyalás előtt. Sok pár számára megéri inkább a mediációt, ügyvéddel történő megegyezést választani, mint a bíróság döntésében bízni.
  • NEM MINDEGY, HOGYAN SZAKÍT: Egy válás konfliktusszintjét erősen befolyásolja, hogyan került sor a szakításra, illetve hogyan kezeli a következő néhány nap eseményeit. Készüljön fel alaposan!
  • ELŐRE TISZTÁZZA A HOSSZÚTÁVÚ CÉLJAIT: Mielőtt elindítja a válást, gondolja át jól a céljait a válás kimenetelét illetően. Akkor lesz képes jó döntéseket hozni a folyamat során, ha teljesen tiszta aZ Ön számára, hogy mit miért tesz, hová akar eljutni a házasság felbontása révén, és az egyes lépések hogyan segítik Önt ebben.
  • TÖREKEDJEN ÖSSZHANGRA: Cselekedetei legyenek összhangban motivációjával. Ha pl. a gyermek Önnél történő elhelyezése a legfontosabb célja, akkor döntései mind a válás előtt, mind közben legyenek összhangban a gyermek érdekeivel, ne csak az Önével.
  • TÁJÉKOZÓDJON IDŐBEN: Szerezzen be időben minden elérhető, releváns információt! Csak úgy hozhat jó döntéseket, ha kellő ismeretekkel rendelkezik. Ne engedje át másnak az irányítást! Ön fog a válás minden következményével együtt élni, nem az ügyvéd, nem a bíró, és nem a szülei.
  • A jövőre koncentráljon! A válás megnyerése – szerintünk – nemcsak a kedvező jogerős ítéletet, hanem legfőképpen a válást követő új élet megnyerését jelenti. Ne ragadjon bele a régi életébe csip-csup apróságok miatt, amelyek úgysem fognak majd számítani pár év múlva.
  • LÉPJEN HÁTRÉBB NÉHA: Nagyon könnyű elveszni a folyamatban és állóháborúvá változtatni egy normálisnak induló válást. Időnként próbáljon meg egyet hátralépni és vizsgálja meg, hogy vajon a cselekedetei összhangban vannak-e még az eredeti céljaival.
  • ZÁRJA LE ÖN ÉS NE EGY IDEGEN: Egy bontóper nem az igazságszolgáltatásról, a házasság megromlásában hibás fél megbüntetéséről szól, hanem a közös ügyek lezárásáról. Egy tapasztalt bírót nem igazán fognak mélyebben érdekelni az Ön érzései, szenvedései. Jó, ha 5 perce lesz arra, hogy összefoglalja a házasélete körülményeit. Valóban megér Önnek ez az 5 perc annyit, hogy más ember döntésére bízza az életét?
  • EGYSZER ENNEK IS VÉGE LESZ! A válás nem tart örökké, és akármilyen hihetetlen is, de van boldog élet a válás után is.

(FORRÁS: VÁLÁSI KÉZIKÖNYV)

válás

HOGYAN válasszon JÓ VÁLÓPERES ügyvédet?

A válás önmagában is nagyon megterhelő és minden szempontból nehéz dió. Sok esetben igen nagy a tétje is, mert akár a gyermekelhelyezés, akár a közös vagyon és a lakás szempontjából sorsdöntő, nem ritkán váratlanul kedvezőtlen fordulatot is hozhat. Ezért nagyon fontos, hogy egy kellően felkészült és tapasztalt ügyvéd segítségét kérje, aki mellett nemcsak önmagát, de gyermekét és vagyonát is biztonságban tudhatja.

A megfelelő ügyvéd kiválasztásához adok most fontos tanácsokat.

  • Szakmai felkészültség: Kérjen referenciát barátoktól, rokonoktól, esetleg olyan ismerősöktől, akik maguk is keresztülmentek már a váláson. Kiváló segítség az internet is. Ha valaki érthető és sokféle cikket közöl a saját honlapján vagy más médiákban, nagy eséllyel kellően kiismeri magát a területen.
  • Nagy szakmai tapasztalat: Ha a válása várhatóan magas konfliktusszinttel jár, válasszon tapasztaltabb, családjogban jártas, esetleg kifejezetten bontóperekre specializálódott ügyvédet.
  • Kommunikációs stílus, szemléletmód: Legyen tisztában az ügyvéd stílusával, tapasztalatával és az Ön céljaival. Más-más mentalitás igényeltetik egy megegyezés tető alá hozásához, mint pl. egy gyermek-elhelyezési per következetes végig viteléhez.
  • Elég fontos-e az ügyvédjének? Hogyan foglalkozik Önnel az ügyvéd? Lehetett nála megfelelően közeli időpontot kapni? Megválaszolja a telefonhívásait? Figyelembe veszi az Ön prioritásait? Ahogy most kezeli Önt az ügyvéd, ugyanarra számíthat később is. Ne válasszon olyan ügyvédet, akin azt érzi, hogy nem bír számára kellő fontossággal az Ön válása.
  • Érvek pro és kontra: Ez az Ön válása, Önnek kell a következményekkel együtt élnie egész hátralévő életében. Ne hagyja, hogy kellő információ hiányában sodródjon. Ne válasszon olyan ügyvédet, aki Ön helyett dönt, vagy aki nem mondja el egy döntés kapcsán a mellette és ellene szóló érveket is.
  • Ügyvédi honorárium: Elfogadható az ügyvédi díj nagysága? Képes lesz fizetni az óradíjat akkor is, ha elnyúlik a válás? Ha túl magas a díj, akkor nézzen körül még a piacon. Nincs egyértelmű összefüggés a díj és a tapasztalat között. Lehet találni ügyes ügyvédet megfizethető díjjal is.
  • Kapcsolatrendszer: Vannak kapcsolatai az ügyvédnek az illetékes bíróságon? Ismeri esetleg a bírót is korábbi ügyek kapcsán? A tárgyalást vezető bíró mentalitásának helyes megítélése kulcsfontosságú lehet az ügy sikerre vitelét illetően.
válás

A gyerekközpontú válás lépései 3.

Milyen jogokkal rendelkeznek a gyerekek válás esetén?

Optimális esetben mindkét szülő felelősen viselkedik, szem előtt tartja a gyereke szükségleteit, jogait, érdekeit és odafigyel rá. Vannak azonban helyzetek, amikor komoly akadályai vannak a szülők közötti együttműködésnek, vagy amikor valamelyik szülő egyértelműen megsérti a gyerek jogait. A gyermek jogainak betartása létfontosságú kell, hogy legyen, hiszen ő a legelső és legfontosabb ebben a történetben.

MINDKÉT SZÜLŐRE SZÜKSÉGE VAN A GYEREKNEK

Minden gyereknek joga van, hogy kapcsolatot ápoljon a különélő szülőjével. Ez alól csak különleges esetben, a gyermek érdekében lehet kivételt tenni.
A szülők ne kényszerítsék kettejük közötti állásfoglalásra a gyereket, és hogy olyan légkört teremtsenek, aminek a viták és konfliktusok nem részei.
Az is fontos, hogy a gyereket ne használja a szülő közvetítőként, üzenetvivőként, titoktartóként, tolmácsként! A szülőknek tudniuk kell, hogy a válás nem bosszú, a gyereket ne tegyük áldozattá! Nem az nyer, akinél a gyerek elsődlegesen lakni fog, de fontos, hogy olyan ügyvédet válasszunk, aki a képviselet mellett a gyerek érdekeit tartja szem előtt. Nagy szerepe van a bizalomnak, ezért szükség esetén nem szégyen külső segítséget kérni, úgy a jogi szakembertől, mint mediátortól, pszichológustól, házassági tanácsadótól.

A GYEREK MARADJON GYEREK!

A legfontosabb, hogy a gyerek érdekeit, jogait mindvégig szem előtt tartsuk, és ne felejtsük el, hogy ő a legfontosabb. Akármennyire jól csináljuk a válást, az óhatatlanul feszültséget gerjeszt és összezavarja a gyereket. De tudnunk kell, hogy mindezek mértéke és súlyossága nagyrészt a szülők viselkedésén és hozzáállásán múlik. Tegyünk meg mindent a válás során, hogy a gyerek maradhasson mindvégig gyerek, és ne kelljen idejekorán felnőnie. Azt sem szabad elfelejteni: a válás lehetőség teremthet arra is, hogy pozitív dolgokat tanítsunk a gyerekünknek, együttműködést, kommunikációt, erőszakmentes konfliktusmegoldást.

Válás

A gyerekközpontú válás lépései 2.

Hogyan kommunikáljuk a gyerekkel a válást?

A szülői felelősség a gyermek fogantatásától kezdődik és eltart életünk végéig, de ezt sokan figyelmen kívül hagyják. Válás esetén az apa vagy az anya a „jó gondviselő”?
Egyre több bizonyítékot látunk arra, hogy a szülőség tanulható, és nem a nemünktől függ, hogy jól vagy kevésbé jól neveljük a gyereket, hanem a mintáinktól, a képességeinktől és a szülői tudásunktól. Sok függ adott társadalomban az apai szerepek elfogadottságától, a nők munkaerőpiaci helyzetétől is, ha az a kérdés, ki fog gondoskodni a gyerekről a válás után. Magyarországon döntően a felek (és a bíróság is) az anyák elsődleges gondviselői státuszát tekintik főszabálynak. Amivel nincs semmi gond, ha ez a gyerek érdeke és szükséglete. Ha viszont ez nem így van, akkor egy ilyen döntés sérti a gyerek jogait.

A GYEREKET NE KÉNYSZERÍTSÜK DÖNTÉSRE!

A gyerek egyébként sem választhat a szülei között, ezért az is fontos, hogy ne kényszerítsük a szülők közti döntésre, hiszen a szülők egymástól válnak el és nem a gyerektől.
A szülőség azért egy kétszemélyes „sportág”, mert a gyereknek is két keze van, amit két oldalról kell megfogni ahhoz, hogy ő biztonságban és egyensúlyban érezze magát. Ha csak egyik oldalról támogatják, akkor kibillen az egyensúlyi állapotból, két kézzel kapaszkodik az őt tartó egyetlen felnőttbe, ami nem csak kisgyerekként okoz „féloldalas” működést, de kamaszként sokkal nehezebb lesz elengednie a szülők kezét. Azét is, aki tartotta, és azét még inkább, aki nem fogta. A gyerekek persze ellenállóak és nagyon jól tudnak mindenféle helyzethez alkalmazkodni, így egyszülős családban is elég jó gyerekkort tudnak megélni. De ehhez az is szükséges, hogy ne szűnjön meg a különélő szülővel a rendszeres és minőségi kapcsolattartás.
Az is alapszabály, hogy a kapcsolattartásnak a gyerek érdeke, szükséglete és biztonsága szerint kell működnie.

(forrás: Rám is gondoljatok – A gyerekközpontú válás lépései” című könyv)