A szülői felügyeleti jog és a gyermekelhelyezés válás előtt és után

Korábbi elnevezés szerint a gyermek elhelyezéséről – új terminológiával a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról – egy kapcsolat, vagy egy házasság megszakadását követően elsősorban a szülők döntenek. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni ennek ügyében, akkor bármelyikük kereseti kérelme alapján a bíróság jár el az ügyben és ítélettel dönt a szülői felügyeleti jog további gyakorlásáról. Fontos tudni, hogy a per során még bármikor megegyezésre juthatnak a felek, így egyezséget is köthetnek.

Szülői felügyeleti jog gyakorlása a szülők megegyezése alapján

Ha a házasságot felbontják, illetve egy élettársi kapcsolat felbomlik és abból kiskorú gyermek származott, úgy rendezni kell azt a kérdést, hogy a gyermek feletti szülői felügyeleti jogot melyik szülő gyakorolja tovább, vagy esetleg közösen, változatlan formában gyakorolják a jövőben. Erről elsősorban a szülők döntenek, és egyezségüket az eljáró bíróság hagyja jóvá. Megegyezésen alapuló bontás esetén a szülői felügyelet gyakorlásában történő megegyezés kötelező.

A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése azonban nem csak a házasság felbontása esetén kerülhet napirendre. Sokszor a házastársak között az életközösség úgy szakad meg, hogy a házasságot nem bontják fel, ugyanakkor a különköltöző szülők gyermeke feletti szülői felügyeleti jog gyakorlásáról döntést kell hozni.

A szülőknek a gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jog és a gyermek további nevelésének kérdését úgy kell rendezniük, hogy az a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését a lehető legjobban biztosítja. Hiába van egyetértés e kérdésben a szülők között, ha a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozó egyezség egyértelműen ellentétes a gyermek érdekével, a bíróság azt – a PTK, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően – nem hagyhatja jóvá.

Az egyezségük tartalmát a szülőknek alaposan meg kell fontolniuk, hiszen az mindenkor köti őket, és az egyezség utóbb történő megváltoztatására csak meghatározott törvényi feltételek megléte esetén, és bizonyos időkorláton belül kerülhet sor.

Megváltoztatható-e a korábbi megállapodás?

A szülőknek a gyermekelhelyezésben/szülői felügyelet gyakorlásában történt megállapodásának megváltoztatását akkor lehet kérni a bíróságtól, ha az

• a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha
• a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.

Szülői felügyelet rendezése a bíróság döntése alapján

Ha a szülők a szülői felügyeleti jogok jövőbeni gyakorlásában nem tudnak megállapodni, a kérdésben a bíróság jogosult döntést hozni. A bíróság a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására azt a szülőt jogosítja fel, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődését biztosítottnak látja.

Miután a család – mint egység – megbomlása a gyermek életét szinte minden esetben megzavarja, és benne bizonytalanságot, válságot idézhet elő, sőt egész életére kiható módon befolyásolhatja a gyermek személyiségfejlődését, ezért a bíróságnak mind a házassági bontóperben, mind pedig a különélő házastársak között a házasság felbontása nélkül indult szülői felügyeleti per során különös gonddal kell vizsgálnia azt is, hogy van-e még remény a család egységének helyreállítására. A tárgyalás során a bíróságnak a békítést minden esetben újra és újra meg kell kísérelnie, ha megítélése szerint attól eredmény várható. Ha viszonyt a bíróság az eljárás során úgy látja, hogy a házasság helyrehozhatatlanul és véglegesen megromlott, és így annak fenntartása a gyermek érdekeit sem szolgálhatja, – az érintett gyermek(ek) érdekében – a szülői felügyelet rendezése iránt indított pert a lehető leggyorsabban be kell fejeznie.

Mi alapján dönt a bíróság?

Törvényi alapelv, hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos perek során is mindig a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. Ezen túlmenően a bíróságnak – a döntését megelőzően – a lehetséges össze körülményt gondosan meg kell vizsgálnia (például a szülők az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik alapján alkalmasak-e a gyermeknevelésre, a gyermekhez való ragaszkodásuk őszinte-e, a gyermek milyen érzéseket táplál a szülők iránt, hozzájuk mennyire kötődik, az egyes szülők által biztosítható iskoláztatási lehetőségek milyenek, a szülők anyagi és lakáshelyzete hogyan alakul, stb.). Erről a Legfelsőbb Bíróságnak a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról szóló 17. számú Irányelve ad iránymutatást. A gyermek például nem helyezhető el annál a szülőnél, aki az önálló nevelésére nem képes, és a gyermeket valójában a nagyszülők gondoznák. A döntésben segítséget jelenthet a bíróság számára a környezettanulmány, a bölcsőde, óvoda, iskola véleménye, esetenként pedig akár az igazságügyi pszichológus szakértői vélemény is.

Miszerint történik a testvérek elhelyezése?

Amennyiben a bíróságnak több gyermek szülői felügyeletének rendezése kérdésében kell döntenie, törekednie kell arra is, hogy a gyermekek lehetőség szerint a szülők különválása után is együtt maradjanak. Ha mindkét szülő egyformán kedvező feltételeket tudna is biztosítani a gyermekeknek, akkor is csak indokolt esetben lehet a testvéreket egymástól különválasztani. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy az egyik testvér az egyik, a másik a másik szülőnél él már hosszabb ideje, és a házasság felbontásáig a család szétválása gyakorlatilag megvalósult. Ilyen esetben a szülőknek azt a megállapodását, hogy a gyermekeket megosztva neveljék a jövőben – különösen, ha ez nem jár a gyermekek végleges szétválásával, a gyermekek egymással való rendszeres érintkezése biztosítva van, és a gyermekek érdekét egyébként sem sérti -, a bíróság jóváhagyhatja. Viszont a bíróság a szülők megállapodásának hiányában, vagy erre irányuló kérésük ellenére is határozhat úgy, hogy több gyermek esetén a testvérek külön-külön szülőnél nevelkedjenek, amennyiben ez a több éve kialakult helyzetnek és a gyermekek kívánságának megfelelően (érdekeikkel megegyezően) történik.

Mikor kerül sor a gyermek meghallgatására?

Az ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek (vagyis annak, aki koránál és helyzeténél fogva képes önállóan és befolyásmentesen kialakítani a saját véleményét) biztosítani kell, hogy e véleményét a gyermekelhelyezés során kifejthesse.

A törvény részletesen szabályozza a gyermekek bíróság előtti meghallgatását a szülői felügyelettel, a gyermekelhelyezéssel, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos perekben. Általános szabály, hogy indokolt esetben (különösen, ha azt ő maga kéri) meg kell hallgatni a gyermeket is, amely meghallgatás közvetlenül vagy szakértő útján történhet, de a bíróság a gyermeknek a szülői felügyelet további gyakorlásával kapcsolatos álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat. Általános szabály, hogy a 14. életévét betöltött gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozó döntést a bíróság csak a gyermek beleegyezésével hozhatja meg kivéve, ha a gyermek döntése a fejlődését veszélyezteti (pl. a gyermek kizárólag azért választja a nevelésére kevésbé alkalmas szülőt, mert az jobb anyagi körülményeket tud biztosítani a számára, vagy kevésbé szigorú hozzá). A bíróságnak (és a gyámhatóságnak) a szülői felügyelettel kapcsolatos eljárása során – elháríthatatlan akadály esetét kivéve – mindkét szülőt is meg kell hallgatnia. Amíg a gyermek nevelésére valamelyik szülő alkalmas, a gyermek más személynél általában nem helyezhető el. Ritkán és kivételes esetben azonban a bíróság a gyermeket nem a szülőnél, hanem valaki másnál (ún. harmadik személynél) is elhelyezheti, ha

• a szülő által történő szülői felügyeleti jog gyakorlása a gyermek érdekét veszélyezteti, és
• a harmadik személy a gyermek nála történő elhelyezését kéri.

Rendszerint a bíróság a közeli rokonok közül választja ki a gyermek gondozására alkalmas személyt, és előnyben részesül az a nagyszülő (vagy más személy), aki addig is bizonyította már, hogy alkalmas a gyermek nevelésére, valamint továbbra is szívesen vállalja a gyermek gondozását. (Ugyanakkor például a nagyszülőnek arra való hivatkozása, hogy jobb anyagi körülmények között él, és ezáltal jobb nevelési feltételeket tud biztosítani a gyermek számára, mint a szülő, önmagában még nem szolgálhat alapul a gyermeknek nála történő elhelyezéséhez.) Amennyiben a gyermeket harmadik személynél helyezik el, úgy már nem szülői felügyeletről, hanem gyámságról beszélünk, és a harmadik személy a kiskorú gyermek gyámja lesz. Ha a gyermeket sem a szülőknél, sem pedig harmadik személynél nem lehet elhelyezni, úgy az a gyermekről az állam fog gondoskodni és átmeneti vagy tartós nevelésbe kerül.

Lehet-e újra rendezni a szülői felügyeleti jog gyakorlását?

A gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jog gyakorlásának újrarendezését abban az esetben lehet kérni a bíróságtól, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők egyezsége alapult, vagy amelyre a bíróság a döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak, és emiatt az újrarendezés a gyermek érdekében áll. Például pusztán az a helyzet, hogy a szülő, aki korábban a szülői felügyeleti jogok gyakorlására fel lett jogosítva, más lakóhelyre költözik, még nem indokolja a gyermek feletti szülői felügyeleti jogok újrarendezését, és önmagában a gyermeket gondozó szülő új házasságkötése sem. Indokolt viszont a gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jogok újrarendezése, ha a 14. életévét betöltött gyermek érdeke és kívánsága is az, hogy a jövőben a nevelésére alkalmas másik szülőnél nevelkedjen. A gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása, a harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a szülői felügyeleti jogok újrarendezése iránt a szülő, a gyámhivatal és az ügyész indíthat pert, de más (pl. harmadik) személy már nem. Ha a gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jog rendezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz.

CSALÁDJOGI ÜGYVÉD

 

Gyermekes családoknál a válás kisebbik része a válás kimondása, ennél nagyobb falat a gyermekek elhelyezése és felügyeleti joga…

Az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat olvashatja itt.

 

A szülői felügyeleti jog megosztása

Az új Polgári Törvénykönyvben szereplő Családjogi Könyv változtat a szülői felügyeleti jog alkalmazásának lehetőségén, azért mert nagyon nehezen volt összehangolható a szülői felügyeleti jog fogalmát alkalmazó uniós jogszabályokkal, a régi családjogi törvényben meghatározott gyermekelhelyezés intézménye.

A 2013. évi V. törvény 2014. március 15- i hatályba lépése óta abban az esetben, ha a bíróságnak kell döntenie a szülői felügyelet gyakorlásáról, akkor  a szülők egymás közötti viszonyában elhagyja a gyermekelhelyezés kifejezést, és helyette a szülői felügyeleti jogok rendezéséről szól.

Ha a gyermek harmadik személyhez vagy a nevelkedését biztosító intézetbe kerül, csak arra az esetre tartja fenn a gyermekelhelyezés fogalmát.

Nem csak formálisan, hanem tartalmában is  jelentős változást hoz a módosítás, mert ennek köszönhetően sokkal differenciáltabban, a feladatokról, kötelességekről, felügyeleti jogokról megállapodni.

 

A szülői  felügyelet rendezése

A különélő szülők a következőkről dönthetnek:

• például közösen gyakorolják a szülői felügyeletet,
• megosztják egymás között a szülői felügyelettel kapcsolatos kötelezettségeket és jogokat,
• csak az egyikük gyakorolja teljes körűen a szülői felügyeletet.

A teljes körű joggyakorlás úgy történik, hogy a szülők továbbra is közösen döntenek a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben (főszabály szerint), viszont e kérdéseken kívül csak az egyiküket illetik, illetve terhelik a felügyeleti jogok és kötelezettségek.

A szülői felügyeleti jogok teljes körű gyakorlása lép a gyermekelhelyezés fogalmának helyébe, ez azt jelenti, hogy az erre feljogosított szülő egyes jogokat kizárólagosan, más jogokat a másik szülővel közösen gyakorol.

A döntés joga mindenekelőtt a szülők együttes joga és felelőssége a szülői felügyelet gyakorlása során. Ez az együttélő szülőkre is vonatkozik és a különélő szülőkre is  (akkor, ha a szülők megállapodtak).

Abban az esetben, ha megosztásra kerülnek a felügyelettel kapcsolatos jogok és kötelezettségek a szülők között, akkor a gyermek váltott elhelyezése valósul meg, ez már  más országokban elfogadott és kipróbált módszer.  Ilyen esetben a gyermek meghatározott időt tölt az egyik, majd azután  a másik szülőjével, és előfordulhat, hogy  2-3 heti váltásban egyiknél, majd másiknál lakik.

 

A szülők megállapodása

A szülői felügyeleti jog közös gyakorlását A Ptk. Családjogi Könyve mint főszabályt tartalmazza,  kimondja, hogy „A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.”

Ennek értelmében  a fenti szabály a különélő szülők esetén is érvényesül, ez pedig azt jelenti, hogy a szülői felügyeletet úgy rendezik a szülők, ahogy azt ők  jónak látják. A szülők maguk alakítják ki a gyermek életvitelét, megállapodásukban nagyon  lényeges szempont, az, hogy mindketten egyetértsenek.

 

A gyermek érdekeit szem előtt tartva korlátozható a megállapodás

• a törvény szerint a szülőknek biztosítaniuk kell a gyermek kiegyensúlyozott életvitelét, ezért abban az esetben, ha a szülők távol laknak egymástól nem alkalmazható a váltott elhelyezés, és akkor sem, ha ez zaklatottságot idézne elő  a gyermeknél. Ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy  a szülők erre vonatkozó döntése nem elfogadható, ilyen esetben a bíróságnak jogában áll  megtagadni az egyezség jóváhagyását.
• azonnali intézkedést igénylő esetben az egyik szülő a gyermek érdekében azonnal is dönthet a közös szülői felügyelet ellenére, ilyen eset lehet például sürgős egészségügyi beavatkozásról szóló döntés, de ilyenkor kötelessége a másik szülőt azonnal, haladéktalanul értesíteni.

A Családjogi Könyv szerint a bíróság a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránt indított  perben:

• jóváhagyja a szülőknek a közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére irányuló egyezségét
• vagy a felek közös kérelmére erről ítélettel hoz határozatot.

Bírósági út

A közös szülői felügyelet gyakorlása során – függetlenül attól, hogy  együttélő vagy  különélő szülőkről van szó, előfordulhatnak  a szülők között egyes kérdésekben olyan viták, amelyeket hatósági, vagy bírósági úton szükséges rendezni.

Bírósági eljárásban rendezhetik a felek:

• a szülői felügyeleti jog gyakorlását,
• a különélő szülőnek a gyermekkel való kapcsolattartását,
• a gyermektartásdíjjal kapcsolatos kérdéseket, mint a gyermektartásdíj összegét, annak fizetésének gyakoriságát és módját

Az új Ptk. már bizonyos körben a bírósági hatáskört megszünteti már, a régi családjogi törvény még megosztotta a gyámhatóság és a bíróság között a szülői felügyeleti jog körében felmerült vitákkal kapcsolatos jogköröket. Ezt azért teszi, mert a családhoz közel lévő, gyors és gyermekvédelmi szempontú elbírálást igényelnek a szülői felügyeleti jog körében felmerült viták, és erre kevésbé alkalmas a felektől távol lévő, lassúbb és nem a gyermekvédelemre specializált bírósági eljárás, mint a gyámhatósági eljárás.

Fontos tudni, hogy a szülői felügyeleti jogok általános jellegű, tehát, egyedi nem konkrét ügyre vonatkozó korlátozására és megvonására vonatkozóan Változatlanul fennmarad a bírói hatáskör.

 

Fontos tudni! Vallási kérdésekben a gyámhatóság nem dönt!

A Családjogi Könyv azt is kimondja, hogy bár a gyámhatóság dönthet a szülői felügyelet gyakorlása során, azokban a kérdésekben, amelyben  a szülők nem tudnak megállapodni,  ennek ellenére kiemeli, kiemeli ez alól a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdéseket, amelyekben  megtiltja a döntés lehetőségét a hatóság részére.

 

Előfordulhat, hogy  a különélő szülők nem tudnak megállapodni  a szülői felügyelet közös gyakorlásában vagy az azzal kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlásában, ilyen esetben a bíróság dönt a szülői felügyelet rendezéséről.

Minden esetben a bíróság kérelemre, vagy a gyermek érdekében hivatalból jár el és főleg azt mérlegeli  döntése során, hogy miként biztosítható a legkedvezőbben a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése, tehát minden esetben a bíróság a gyermek érdekeit helyezi előtérbe.

Kétféle lehet a bíróság döntésének tartalma:

1. az egyik szülőnek adja a szülői felügyeleti jog teljes körű gyakorlását,
2. meghatározza, hogy egyes szülői felügyeleti jogokat és kötelezettségeket melyik szülő milyen módon gyakorolja, így megosztja azokat.

Lehetővé teszi ez a megoldás, a jelenleginél rugalmasabb mérlegelését az eset körülményeinek, így a bíróságnak lehetősége nyílik fokozottabban  figyelembe venni a felek életviszonyait, igényeit, lehetőségeit, egyszóval megismerni a körülményeket.

A bíróság döntésének elsődleges szempontja „a gyermek elsődleges (mindenek felett álló) érdeke”, éppen ezért  nem rendelhet el a bíróság  közös szülői felügyeletet, ha a szülők erre vonatkozóan nem állapodtak meg,  mert a közös szülői felügyelet az együttműködésnek olyan fokát kívánja meg a szülőktől, amely csak akkor valósítható meg, ha a szülők között megvan az egyetértés.

A bíróság a gyermek elhelyezése helyett feljogosíthatja az egyik szülőt a szülői felügyelet teljes körű gyakorlására,  viszont ennek az a következménye, hogy annak ellenére, hogy a másik szülő a szülői felügyeleti jogokat nem gyakorolhatja, törvény lehetőséget nyújt arra, (természetesen a bíróság eltérő rendelkezésének hiányában) hogy  a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a két szülő együtt dönthessen.

Ugyanakkor a  bíróság elrendelheti a szülői felügyelet megosztását is, természetesen akkor, ha megbizonyosodik arról, hogy a szülők alkalmasak együttműködésre és indulat nélküli kommunikációra, így biztosítani tudják a gyermek egészséges életvitelét és fejlődését.

 

Amikor a gyermeket 3. személynél akarják elhelyezni…

Abban az esetben, ha a gyermeket harmadik személynél kívánják elhelyezni (a szülőkön kívüli), akkor ilyen esetben már gyermekelhelyezés iránt kell pert indítani.

Alap esetben ezt a szülőnek a másik szülő ellen, a gyámhatóságnak viszont mindkét szülő ellen meg kell indítania az eljárást. Kivételt képez az az eset, ha harmadik személynél történt elhelyezés megváltoztatása miatt indul a per, ilyenkor az ellen a személy ellen kell megindítani a pert, akinél a gyermeket elhelyezték.

A gyermek mindkét szülőhöz fűződő joga hangsúlyosan jelenik meg az új Ptk. Családjogi Könyvében! A felek közös kérelme esetén van helye a közös szülői felügyeletnek továbbra is azzal a lehetőséggel, hogy a bíróságnak jogában áll a szülői felügyeleti jogok megosztása, így sokkal rugalmasabb, az egyéni életkörülményekhez jobban igazodó és igazán életszerű lehetőséget biztosít a gyermekek  és a szülők számára egyaránt.

Forrás: jogászvilág.hu

JOGI TANÁCSOK VÁLÁS ÉS GYERMEKELHELYEZÉS ÜGYBEN:

Így kaphat 100% kedvezményt…

Abban az esetben, ha az adott vagyonszerzés a fenti szabályok alapján az öröklési illeték hatálya alá esik, még nem feltétlenül jár együtt illetékfizetési kötelezettséggel.

Figyelemmel kell ugyanis lenni az illetékmentességekre is.
Az illetékmentességnek két fajtája van:

1. Tárgyi illetékmentesség: az illeték tárgyára vonatkozó mentesség esetén nem kell illetéket fizetni.
2. Személyes illetékmentesség: az illeték fizetésére egyébként kötelezett-mentessége esetén az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni.

(A személyes illetékmentességre vonatkozó szabályokat tekintettel arra, hogy az kizárólag
az illetéktörvényben meghatározott egyes szervezetekre vonatkozik–a könnyebb áttekinthetőség érdekében–a tájékoztató füzet egyéb rendelkezésekről szóló részében helyeztük el.

A tárgyi illetékmentesség szabályai

Mentes az öröklési illeték alól:

1. Az örökhagyó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is)valamint túlélő házastársa által megszerzett örökrész.

Megállapította az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
2010. évi XC. törvény. A 2010. július 1-jén még jogerősen el nem bírált ügyekben kell alkalmazni. A túlélő házastárs illetékmentességét a 2012. évi CLXXVIII törvény 182.§-a állapította meg. A 2013. január 1-jén még jogerősen el nem bírált ügyekben kell alkalmazni.

Az egyenesági rokonság azon természetes személyek között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik. Felmenő egyenes ági rokonok az elődök, így a szülő, a nagyszülő, a dédszülő, míg lemenő egyenes ági rokonok: gyermek, unoka, dédunoka, azaz az utódok. A házasságon kívül született gyermeknek vérszerinti apjával és annak felmenőivel jogilag
értékelhető rokoni kapcsolata csak akkor jön létre, ha családi jogállást teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat vagy utólagos házasságkötés során tett elismerő nyilatkozat, illetőleg jogerős bírói ítélet rendezi.Az egyenesági rokonságot megillető illetékmentesség kiterjed az örökbefogadással létrejött rokoni kapcsolatra is.

2. Az örökhagyó mostoha-és nevelt gyermeke, mostoha-és nevelőszülője által megszerzett örökrész tiszta értékéből 20 millió forint. A mentesség alkalmazása során az örökös által megszerzett lakástulajdon vagy lakáshoz
   kapcsolódó vagyoni értékű jog után megállapított illetékalapot kell csökkenteni. Amennyiben az örökös által megszerzett lakás tiszta értéke a 20 millió forintot nem éri el, a 20 millió forintból a lakás (vagyoni értékű jog)
   tiszta értékének levonásával fennmaradó összeg erejéig az általános mértékű öröklési illeték alá eső vagyontárgyak mentesülnek az illeték alól(gépjárművek öröklése esetén tehát ez a szabály nem alkalmazható).
3. Az egy örökösnek jutó ingóörökség 300 000 forint forgalmi értéket meg nem haladó része.Az értékhatár megállapításánál a más címen illetékmentes ingóságot, továbbá az örökhagyó gépjárművének, pótkocsijának értékét, ruházatát és a személyes használatra szolgáló szokásos mértékű vagyontárgyait figyelmen kívül kell hagyni;
4. Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése.
5. A tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra juttatott örökség (hagyomány).
6. A lakástakarék pénztárakról szóló törvény szerinti lakás-előtakarékossági szerződés alapján történő vagyonszerzés.
7. A lakóház építésére alkalmas telektulajdonnak (tulajdoni hányadnak), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jognak az öröklése, ha az örökös az örökölt ingatlanon a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, és a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Lakóház építési szándékáról az örökös legkésőbb az illetékfizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozhat az állami adóhatóságnál.
   A lakóház felépítésének igazolása érdekében, a meghatározott 4 éves határidő elteltét követő 15 napon belül az állami adóhatóság megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes
   építésügyi hatóságot.Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság a vagyonszerző nevére jogerős használatba vételi engedélyt adott ki, illetve a használatbavételt tudomásul vette, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli.Amennyiben a használatbavételi engedély még nem emelkedett jogerőre, az építésügyi hatóság erről a tényről tájékoztatja, majd a használatbavételi engedély kiadására irányuló hatósági eljárás jogerős befejezéséről külön értesíti az állami adóhatóságot. Egyidejűleg közli, hogy a jogerős használatbavételi engedély – a kijavítással érintett részeket figyelmen kívül hagyva – tartalmában megegyezik-e a határidő lejárta előtt kiadott használatbavételi engedéllyel. Amennyiben az építésügyi hatóság igazolása szerint a lakóházra a vagyonszerző nevére szóló, a határidő leteltét megelőzően kiadott használatbavételi engedély változatlan tartalommal
   – ide nem értve a kijavítással érintett részeket –jogerőre emelkedett, az állami adóhatóság a megállapított, de a megfizetés tekintetében felfüggesztett illetéket törli.
8. Törli az állami adóhatóság az illetéket akkor is, ha a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző a nevére szóló jogerős használatbavételi engedéllyel, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal igazolja a lakóház felépítését. Amennyiben a vagyonszerző több telket örökölt, és mindegyik esetében vállalta lakóház felépítését, majd a telkeket utóbb egyesítette, az illetéket az adóhatóság akkor törli, ha az új telek esetén a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Ellenkező esetben valamennyi telek után meg kell fizetni az illetéket és a késedelmi pótlék összegét is. Ha a vagyonszerző a megszerzett telket utóbb megosztja, az adóhatóság a felfüggesztett illetékből csak azt az illetéket törli, amely arra a megosztás során létrejött telekre esik, amelyen a lakóház felépült, feltéve, hogy a felépített lakóházban a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10%-át. Az
   illeték fennmaradó részét késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetni. Ha a
   maximális beépíthetőség az illetékkötelezettség keletkezésének időpontjában és a használatbavételi engedély kiadásának, illetve a használatbavétel tudomásulvételének időpontjában eltérő, a kettő közül a vagyonszerzőre összességében kedvezőbbet kell figyelembe venni.Ha a lakóház felépítésére nyitva álló határidőn belül a vagyonszerző gazdálkodó szervezet átalakul, magánszemély vagyonszerző elhalálozik, úgy a lakóház felépítésére az ingatlant megszerző jogutód, örökös köteles. Ebben az esetben a lakóház felépítését a jogutód,
   örökös nevére szóló használatbavételi engedély, illetve a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvány igazolja.

További öröklési illetékkedvezmények

1. Ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar-, népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, gyűjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak,a helyi önkormányzatnak vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból
   származó valamennyi örökségét terhelő illeték összegét.
2. A kiskorú örökös az öröklési illetéket a nagykorúvá válásától számított két évig késedelmi pótlék-mentesen
   fizetheti meg. E fizetési határidő lejárta előtt a tartozás annyiszor 10%, de legfeljebb 70% kedvezménnyel fizethető
   meg, ahány megkezdett naptári évvel korábban teljesítik azt.

Példa:
A kiskorú örököst öröklési illeték megfizetésére kötelezik. A polgári jog általános jogszabályi rendelkezésének megfelelően várhatóan 18 éves korában válik nagykorúvá, amitől számítva még két évig, azaz 20 éves koráig késedelmi pótlék-mentesen fizetheti meg az őt terhelő öröklési illetéket az Itv. szóban forgó szabálya alapján. Ugyanakkor az említett rendelkezés értelmében lehetősége van arra, hogy 20. életévének betöltése (azaz a késedelmi pótlék-mentes fizetési határidő lejárta) előtt bizonyos mértékű kedvezménnyel fizesse meg az öröklési illetéket. Ez a kedvezmény pedig annyiszor 10 %, ahány megkezdett naptári évvel korábban
teljesíti fizetési kötelezettségét, azonban a kedvezmény mértéke még így is maximum 70 %
lehet.

1. A) példa: 14 éves örököst terheli az illetékfizetési kötelezettség, de az Itv. szóban forgó
   rendelkezése alapján 20 éves koráig (18+2 év), azaz még 6 évig késedelmi-pótlékmentesen fizetheti meg az őt egyébként terhelő 50 000 forint összegű illetéket. Végül 2 év múlva, 16 éves
   korában megfizetésre kerül az illeték, amikor még 4 év van hátra a késedelmi pótlék-mentes fizetési határidő lejártáig. Így az eredetileg 50 000 forint összegű illeték helyett –a 4év x 10 %=40 %-os kedvezmény, azaz 20 000 forint figyelembevételével –30 000 forint összegű illetéket kell fizetnie 16 éves korában.
2. B) példa: 11 éves az örökös, aki 20 éves koráig (18+2 év), azaz még 9 évig fizetheti meg
   késedelmi-pótlékmentesen az őt egyébként terhelő 200 000 forint összegű illetéket. Amennyiben az a döntés születik, hogy még ugyanebben az évben (11 éves korában) megfizeti az illetéket –tekintettel az Itv.-
   ben biztosított kedvezményre–akkor függetlenül attól, hogy még 9 éve lenne ahhoz, hogy késedelmi-pótlékmentes fizessen illetéket, (azaz akár 9év x 10 %=90 % kedvezménnyel, a példánál maradva akár 180 000 forint kedvezmény is járhatna), azonban az Itv. alapján mégis csak maximum 70 %-os, jelen esetben200 000 forint alapján 140 000 forint kedvezményt érvényesíthet, ezért 60 000 forintot mindenképpen fizetnie kell.

   Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha pedig az örökös a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodó, akkor egynegyedét kell megfizetni. Ez utóbbi kedvezményre való jogosultságról a vagyonszerzőnek a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig kell nyilatkoznia.

   4. Azt az örököst, aki a hagyatékból ráeső termőföldet (tulajdoni hányadot) a termőföldről szóló törvény szerinti családi gazdálkodónak minősülő magánszemély örököstársának ellenszolgáltatás fejében átengedi, az átengedett termőföld (tulajdoni hányad) után öröklési illeték nem terheli.

4.3. A haszonélvezet, a használat öröklésének illetéke
Ha más személy örökli a vagyon tulajdonjogát és más annak haszonélvezetét vagy használatát, a tulajdonjog örököse a haszonélvezetnek, használatnak számított értékével csökkentett forgalmi érték után, a haszonélvező, használó pedig az ugyanígy számított haszonélvezeti, használati érték után fizeti az öröklési illetéket.

A tulajdonszerzőt terhelő illeték alapját az előzőbekezdésben meghatározott módon kell számítani akkor is, ha a haszonélvezet, illetőleg használat öröklése mentes az illeték alól, vagy nem tárgya az öröklési illetéknek.A haszonélvezet, illetőleg használat jogával terhelten átszállt vagy ilyen teher egyidejű alapításával megszerzett vagyonesetében tehát a tulajdonszerzőt terhelő illeték alapja a haszonélvezet, használat figyelembevétele nélkül megállapított forgalmi érték és a haszonélvezetnek, használatnak az előző pont szerint számított értéke közötti különbözet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a vagyon tulajdonjogát annak haszonélvezője, használója szerzi meg.

 

4.4.Az egyéni kisvállalkozói vagyon és a kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési illetékkedvezménye
Az egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési illetékkedvezménye

A kisvállalkozásra vonatkozó feltételeknek megfelelő egyéni vállalkozó kizárólag üzleti célt szolgáló vállalkozói vagyonának öröklése esetén a magánszemély örökös az általa megszerzett vállalkozói vagyon forgalmi értékéből az alább meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult. A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy a vagyonszerző –öröklés esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül

a vállalkozási tevékenységet egyéni vállalkozóként megkezdje, vagy
b) a megszerzett vállalkozói vagyont egyéni cége, illetve többségi tulajdonában álló gazdasági társasága részére nem pénzbeli hozzájárulásként átadja,és a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedése évének utolsó napjától számított legalább három évig a vállalkozási tevékenységet nem szünteti meg, illetve egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét nem idegeníti el vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát nem csökkenti.

Ez a kedvezmény akkor vehető igénybe, ha a magánszemély örökös a hagyatéki tárgyaláson a fenti feltételek vállalásáról nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatot a közjegyző köteles
jegyzőkönyvbe foglalni, és a jegyzőkönyv hiteles másolatát a teljes hatályú hagyatékátadó végzéshez csatolva meg küldeni az állami adóhatóságnak. A vállalkozói vagyon tulajdonjogát megszerző magánszemély örökös esetén a vállalkozói vagyon után az őt egyébként terhelő öröklési illeték alapját 25%-kal, de legfeljebb 2,5 millió forinttal csökkentett összegben kell megállapítani. Ha a kedvezményben részesülő vagyonszerző az első bekezdés szerinti feltételeket nem teljesíti, továbbá a3 éves időtartam letelte előtt a vállalkozási tevékenységet a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy egyéni cégében fennálló vagyoni betétjét elidegeníti, illetve a többségi tulajdonában álló gazdasági társaságban fennálló részesedésének arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékkedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni. A kisvállalkozás vagyoni betétjének öröklési illetékkedvezménye.

A magánszemély vagyonszerző a kisvállalkozásnak minősülő gazdálkodó szervezetben
fennálló vagyoni betét öröklése, ajándékozása esetén az előző pontban meghatározott illetékalap-kedvezményre jogosult, ha a)a vagyonszerző által önállóan vagy a többi vagyonszerzővel együttesen megszerzett vagyoni betéttel a tulajdonában, illetőleg több vagyonszerző esetében a tulajdonukban levő vagyoni betét aránya meghaladja a kisvállalkozás összes vagyoni betétjének 50%-át, és b)a kisvállalkozás vagyoni betétjének több mint 50%-ával rendelkező örökös a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozik, illetve több örökös esetén együttesen nyilatkoznak arról, hogy a kisvállalkozást a fizetési meghagyás jogerőre emelkedése évének
utolsó napját követő három évig nem szünteti,illetőleg nem szüntetik meg vagy megszerzett vagyoni betétje arányát nem csökkenti, illetőleg nem csökkentik.

Ha a kedvezményben részesülő vagyonszerző a fenti 3 éves időtartam letelte előtt a kisvállalkozás működtetését a gazdasági tevékenységgel együtt járó üzleti kockázaton túlmutató elháríthatatlan külső ok hiányában megszünteti, vagy a kedvezményes illetékfizetés mellett megszerzett vagyoni betétje arányát csökkenti, az általa igénybe vett illetékalap-kedvezmény alapján élvezett illetékteher-csökkenés összegének kétszeresét köteles pótlólag megfizetni.

Tippek válás előtt állóknak…

A válás minden résztvevőt erősen megterhel – és nemcsak 1-2 hónapig, hanem néha akár évekig is. Különösen akkor, ha az elején a felek több rossz döntést hoztak, nem kellő körültekintéssel cselekedtek.

• JÓ ELŐRE MEGEGYEZNI: A válások 85-90% végződik megegyezéssel még a tárgyalás előtt. Sok pár számára megéri inkább a mediációt, ügyvéddel történő megegyezést választani, mint a bíróság döntésében bízni.
• NEM MINDEGY, HOGYAN SZAKÍT: Egy válás konfliktusszintjét erősen befolyásolja, hogyan került sor a szakításra, illetve hogyan kezeli a következő néhány nap eseményeit. Készüljön fel alaposan!
• ELŐRE TISZTÁZZA A HOSSZÚTÁVÚ CÉLJAIT: Mielőtt elindítja a válást, gondolja át jól a céljait a válás kimenetelét illetően. Akkor lesz képes jó döntéseket hozni a folyamat során, ha teljesen tiszta aZ Ön számára, hogy mit miért tesz, hová akar eljutni a házasság felbontása révén, és az egyes lépések hogyan segítik Önt ebben.
• TÖREKEDJEN ÖSSZHANGRA: Cselekedetei legyenek összhangban motivációjával. Ha pl. a gyermek Önnél történő elhelyezése a legfontosabb célja, akkor döntései mind a válás előtt, mind közben legyenek összhangban a gyermek érdekeivel, ne csak az Önével.
• TÁJÉKOZÓDJON IDŐBEN: Szerezzen be időben minden elérhető, releváns információt! Csak úgy hozhat jó döntéseket, ha kellő ismeretekkel rendelkezik. Ne engedje át másnak az irányítást! Ön fog a válás minden következményével együtt élni, nem az ügyvéd, nem a bíró, és nem a szülei.
• A jövőre koncentráljon! A válás megnyerése – szerintünk – nemcsak a kedvező jogerős ítéletet, hanem legfőképpen a válást követő új élet megnyerését jelenti. Ne ragadjon bele a régi életébe csip-csup apróságok miatt, amelyek úgysem fognak majd számítani pár év múlva.
• LÉPJEN HÁTRÉBB NÉHA: Nagyon könnyű elveszni a folyamatban és állóháborúvá változtatni egy normálisnak induló válást. Időnként próbáljon meg egyet hátralépni és vizsgálja meg, hogy vajon a cselekedetei összhangban vannak-e még az eredeti céljaival.
• ZÁRJA LE ÖN ÉS NE EGY IDEGEN: Egy bontóper nem az igazságszolgáltatásról, a házasság megromlásában hibás fél megbüntetéséről szól, hanem a közös ügyek lezárásáról. Egy tapasztalt bírót nem igazán fognak mélyebben érdekelni az Ön érzései, szenvedései. Jó, ha 5 perce lesz arra, hogy összefoglalja a házasélete körülményeit. Valóban megér Önnek ez az 5 perc annyit, hogy más ember döntésére bízza az életét?
• EGYSZER ENNEK IS VÉGE LESZ! A válás nem tart örökké, és akármilyen hihetetlen is, de van boldog élet a válás után is.

(FORRÁS: VÁLÁSI KÉZIKÖNYV)

Milyen jogokkal rendelkeznek a gyerekek válás esetén?

Optimális esetben mindkét szülő felelősen viselkedik, szem előtt tartja a gyereke szükségleteit, jogait, érdekeit és odafigyel rá. Vannak azonban helyzetek, amikor komoly akadályai vannak a szülők közötti együttműködésnek, vagy amikor valamelyik szülő egyértelműen megsérti a gyerek jogait. A gyermek jogainak betartása létfontosságú kell, hogy legyen, hiszen ő a legelső és legfontosabb ebben a történetben.

MINDKÉT SZÜLŐRE SZÜKSÉGE VAN A GYEREKNEK

Minden gyereknek joga van, hogy kapcsolatot ápoljon a különélő szülőjével. Ez alól csak különleges esetben, a gyermek érdekében lehet kivételt tenni.
A szülők ne kényszerítsék kettejük közötti állásfoglalásra a gyereket, és hogy olyan légkört teremtsenek, aminek a viták és konfliktusok nem részei.
Az is fontos, hogy a gyereket ne használja a szülő közvetítőként, üzenetvivőként, titoktartóként, tolmácsként! A szülőknek tudniuk kell, hogy a válás nem bosszú, a gyereket ne tegyük áldozattá! Nem az nyer, akinél a gyerek elsődlegesen lakni fog, de fontos, hogy olyan ügyvédet válasszunk, aki a képviselet mellett a gyerek érdekeit tartja szem előtt. Nagy szerepe van a bizalomnak, ezért szükség esetén nem szégyen külső segítséget kérni, úgy a jogi szakembertől, mint mediátortól, pszichológustól, házassági tanácsadótól.

A GYEREK MARADJON GYEREK!

A legfontosabb, hogy a gyerek érdekeit, jogait mindvégig szem előtt tartsuk, és ne felejtsük el, hogy ő a legfontosabb. Akármennyire jól csináljuk a válást, az óhatatlanul feszültséget gerjeszt és összezavarja a gyereket. De tudnunk kell, hogy mindezek mértéke és súlyossága nagyrészt a szülők viselkedésén és hozzáállásán múlik. Tegyünk meg mindent a válás során, hogy a gyerek maradhasson mindvégig gyerek, és ne kelljen idejekorán felnőnie. Azt sem szabad elfelejteni: a válás lehetőség teremthet arra is, hogy pozitív dolgokat tanítsunk a gyerekünknek, együttműködést, kommunikációt, erőszakmentes konfliktusmegoldást.