A szülői felügyeleti jog és a gyermekelhelyezés válás előtt és után

Korábbi elnevezés szerint a gyermek elhelyezéséről – új terminológiával a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról – egy kapcsolat, vagy egy házasság megszakadását követően elsősorban a szülők döntenek. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni ennek ügyében, akkor bármelyikük kereseti kérelme alapján a bíróság jár el az ügyben és ítélettel dönt a szülői felügyeleti jog további gyakorlásáról. Fontos tudni, hogy a per során még bármikor megegyezésre juthatnak a felek, így egyezséget is köthetnek.

Szülői felügyeleti jog gyakorlása a szülők megegyezése alapján

Ha a házasságot felbontják, illetve egy élettársi kapcsolat felbomlik és abból kiskorú gyermek származott, úgy rendezni kell azt a kérdést, hogy a gyermek feletti szülői felügyeleti jogot melyik szülő gyakorolja tovább, vagy esetleg közösen, változatlan formában gyakorolják a jövőben. Erről elsősorban a szülők döntenek, és egyezségüket az eljáró bíróság hagyja jóvá. Megegyezésen alapuló bontás esetén a szülői felügyelet gyakorlásában történő megegyezés kötelező.

A szülői felügyelet gyakorlásának rendezése azonban nem csak a házasság felbontása esetén kerülhet napirendre. Sokszor a házastársak között az életközösség úgy szakad meg, hogy a házasságot nem bontják fel, ugyanakkor a különköltöző szülők gyermeke feletti szülői felügyeleti jog gyakorlásáról döntést kell hozni.

A szülőknek a gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jog és a gyermek további nevelésének kérdését úgy kell rendezniük, hogy az a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését a lehető legjobban biztosítja. Hiába van egyetértés e kérdésben a szülők között, ha a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozó egyezség egyértelműen ellentétes a gyermek érdekével, a bíróság azt – a PTK, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően – nem hagyhatja jóvá.

Az egyezségük tartalmát a szülőknek alaposan meg kell fontolniuk, hiszen az mindenkor köti őket, és az egyezség utóbb történő megváltoztatására csak meghatározott törvényi feltételek megléte esetén, és bizonyos időkorláton belül kerülhet sor.

Megváltoztatható-e a korábbi megállapodás?

A szülőknek a gyermekelhelyezésben/szülői felügyelet gyakorlásában történt megállapodásának megváltoztatását akkor lehet kérni a bíróságtól, ha az

• a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha
• a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.

Szülői felügyelet rendezése a bíróság döntése alapján

Ha a szülők a szülői felügyeleti jogok jövőbeni gyakorlásában nem tudnak megállapodni, a kérdésben a bíróság jogosult döntést hozni. A bíróság a gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására azt a szülőt jogosítja fel, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődését biztosítottnak látja.

Miután a család – mint egység – megbomlása a gyermek életét szinte minden esetben megzavarja, és benne bizonytalanságot, válságot idézhet elő, sőt egész életére kiható módon befolyásolhatja a gyermek személyiségfejlődését, ezért a bíróságnak mind a házassági bontóperben, mind pedig a különélő házastársak között a házasság felbontása nélkül indult szülői felügyeleti per során különös gonddal kell vizsgálnia azt is, hogy van-e még remény a család egységének helyreállítására. A tárgyalás során a bíróságnak a békítést minden esetben újra és újra meg kell kísérelnie, ha megítélése szerint attól eredmény várható. Ha viszonyt a bíróság az eljárás során úgy látja, hogy a házasság helyrehozhatatlanul és véglegesen megromlott, és így annak fenntartása a gyermek érdekeit sem szolgálhatja, – az érintett gyermek(ek) érdekében – a szülői felügyelet rendezése iránt indított pert a lehető leggyorsabban be kell fejeznie.

Mi alapján dönt a bíróság?

Törvényi alapelv, hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos perek során is mindig a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni. Ezen túlmenően a bíróságnak – a döntését megelőzően – a lehetséges össze körülményt gondosan meg kell vizsgálnia (például a szülők az egyéniségük, életmódjuk, erkölcsi tulajdonságaik alapján alkalmasak-e a gyermeknevelésre, a gyermekhez való ragaszkodásuk őszinte-e, a gyermek milyen érzéseket táplál a szülők iránt, hozzájuk mennyire kötődik, az egyes szülők által biztosítható iskoláztatási lehetőségek milyenek, a szülők anyagi és lakáshelyzete hogyan alakul, stb.). Erről a Legfelsőbb Bíróságnak a gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról szóló 17. számú Irányelve ad iránymutatást. A gyermek például nem helyezhető el annál a szülőnél, aki az önálló nevelésére nem képes, és a gyermeket valójában a nagyszülők gondoznák. A döntésben segítséget jelenthet a bíróság számára a környezettanulmány, a bölcsőde, óvoda, iskola véleménye, esetenként pedig akár az igazságügyi pszichológus szakértői vélemény is.

Miszerint történik a testvérek elhelyezése?

Amennyiben a bíróságnak több gyermek szülői felügyeletének rendezése kérdésében kell döntenie, törekednie kell arra is, hogy a gyermekek lehetőség szerint a szülők különválása után is együtt maradjanak. Ha mindkét szülő egyformán kedvező feltételeket tudna is biztosítani a gyermekeknek, akkor is csak indokolt esetben lehet a testvéreket egymástól különválasztani. A gyakorlatban azonban előfordul, hogy az egyik testvér az egyik, a másik a másik szülőnél él már hosszabb ideje, és a házasság felbontásáig a család szétválása gyakorlatilag megvalósult. Ilyen esetben a szülőknek azt a megállapodását, hogy a gyermekeket megosztva neveljék a jövőben – különösen, ha ez nem jár a gyermekek végleges szétválásával, a gyermekek egymással való rendszeres érintkezése biztosítva van, és a gyermekek érdekét egyébként sem sérti -, a bíróság jóváhagyhatja. Viszont a bíróság a szülők megállapodásának hiányában, vagy erre irányuló kérésük ellenére is határozhat úgy, hogy több gyermek esetén a testvérek külön-külön szülőnél nevelkedjenek, amennyiben ez a több éve kialakult helyzetnek és a gyermekek kívánságának megfelelően (érdekeikkel megegyezően) történik.

Mikor kerül sor a gyermek meghallgatására?

Az ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek (vagyis annak, aki koránál és helyzeténél fogva képes önállóan és befolyásmentesen kialakítani a saját véleményét) biztosítani kell, hogy e véleményét a gyermekelhelyezés során kifejthesse.

A törvény részletesen szabályozza a gyermekek bíróság előtti meghallgatását a szülői felügyelettel, a gyermekelhelyezéssel, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos perekben. Általános szabály, hogy indokolt esetben (különösen, ha azt ő maga kéri) meg kell hallgatni a gyermeket is, amely meghallgatás közvetlenül vagy szakértő útján történhet, de a bíróság a gyermeknek a szülői felügyelet további gyakorlásával kapcsolatos álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat. Általános szabály, hogy a 14. életévét betöltött gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlására vonatkozó döntést a bíróság csak a gyermek beleegyezésével hozhatja meg kivéve, ha a gyermek döntése a fejlődését veszélyezteti (pl. a gyermek kizárólag azért választja a nevelésére kevésbé alkalmas szülőt, mert az jobb anyagi körülményeket tud biztosítani a számára, vagy kevésbé szigorú hozzá). A bíróságnak (és a gyámhatóságnak) a szülői felügyelettel kapcsolatos eljárása során – elháríthatatlan akadály esetét kivéve – mindkét szülőt is meg kell hallgatnia. Amíg a gyermek nevelésére valamelyik szülő alkalmas, a gyermek más személynél általában nem helyezhető el. Ritkán és kivételes esetben azonban a bíróság a gyermeket nem a szülőnél, hanem valaki másnál (ún. harmadik személynél) is elhelyezheti, ha

• a szülő által történő szülői felügyeleti jog gyakorlása a gyermek érdekét veszélyezteti, és
• a harmadik személy a gyermek nála történő elhelyezését kéri.

Rendszerint a bíróság a közeli rokonok közül választja ki a gyermek gondozására alkalmas személyt, és előnyben részesül az a nagyszülő (vagy más személy), aki addig is bizonyította már, hogy alkalmas a gyermek nevelésére, valamint továbbra is szívesen vállalja a gyermek gondozását. (Ugyanakkor például a nagyszülőnek arra való hivatkozása, hogy jobb anyagi körülmények között él, és ezáltal jobb nevelési feltételeket tud biztosítani a gyermek számára, mint a szülő, önmagában még nem szolgálhat alapul a gyermeknek nála történő elhelyezéséhez.) Amennyiben a gyermeket harmadik személynél helyezik el, úgy már nem szülői felügyeletről, hanem gyámságról beszélünk, és a harmadik személy a kiskorú gyermek gyámja lesz. Ha a gyermeket sem a szülőknél, sem pedig harmadik személynél nem lehet elhelyezni, úgy az a gyermekről az állam fog gondoskodni és átmeneti vagy tartós nevelésbe kerül.

Lehet-e újra rendezni a szülői felügyeleti jog gyakorlását?

A gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jog gyakorlásának újrarendezését abban az esetben lehet kérni a bíróságtól, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők egyezsége alapult, vagy amelyre a bíróság a döntését alapította utóbb lényegesen megváltoztak, és emiatt az újrarendezés a gyermek érdekében áll. Például pusztán az a helyzet, hogy a szülő, aki korábban a szülői felügyeleti jogok gyakorlására fel lett jogosítva, más lakóhelyre költözik, még nem indokolja a gyermek feletti szülői felügyeleti jogok újrarendezését, és önmagában a gyermeket gondozó szülő új házasságkötése sem. Indokolt viszont a gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jogok újrarendezése, ha a 14. életévét betöltött gyermek érdeke és kívánsága is az, hogy a jövőben a nevelésére alkalmas másik szülőnél nevelkedjen. A gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása, a harmadik személynél történő elhelyezése, valamint a szülői felügyeleti jogok újrarendezése iránt a szülő, a gyámhivatal és az ügyész indíthat pert, de más (pl. harmadik) személy már nem. Ha a gyermek felett gyakorolt szülői felügyeleti jog rendezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz.

CSALÁDJOGI ÜGYVÉD

 

dr. Döcsakovszky Béla
ügyvéd
Telefon: +36-30-268 38 53
dr.docsakovszky@gmail.com
Online bejelentkezés