2016-ban nincs költsége az illetéktörvény szerint a személyi igazolványnak, sem a lakcímkártyának. Az illetéktörvény mellékleteiben történt változás 2016-ban.

Az illetékekről szóló törvény tartalmazza a vagyon bármi módon történő átruházása vagy tulajdonosváltozás esetén milyen összeget kell megfizetni illeték címén. Illetéket azonban nem csak vagyonmozgás, hanem különböző eljárások okán is fizetni kell, mint például bírósági eljárás vagy valamilyen hatósági eljárás miatt, mint például személyi igazolvány kiállítása.

Azt már mindenkit tudja, hogy eladás esetén illetéket kell fizetni és azt is, hogy az öröklés és ajándékozás bizonyos eseteinél is.

Viszont vannak kivételek, amikor illetékmentességről beszélünk. Van tárgyánál fogva mentes, és személyi illetékmentesség. Személyi illetékmentesség egyesületeket, alapítványokat illet meg például.

Ki nem fizet vagy csak kevesebb illetéket?

Illetéket nem kell fizetni annak, aki a házassági nevét akarja megváltoztatni, vagy bölcsődei, óvodai elhelyezéshez szükséges iratokat kíván beszerezni.

Az adóigazolás kiállítása is illetékmentes.

Ha valaki lakást örököl, vagy más értéktárgyat, és annak értéke kisebb, mint húszmillió forint, akkor azután sincs illetékfizetés. Ha viszont meghaladja ezt az összeget, akkor csak a meghaladó rész után számítandó az illeték.

Az örökléskor van még számos más eset is, amikor nem kell megfizetni az illetéket. A lakástakarék öröklésekor, vagy építési telek öröklésekor, ha arra vállalja az örökös, hogy négy éven belül lakóházat épít az örökös. Ezt az adóhatóság ellenőrzi, mégpedig úgy, hogy a határidő lejárta előtt be kell tudni mutatni a használatba vételi engedélyt.

Ha termőföld öröklésére kerül a sor, akkor fele részben kell illetéket fizetni, ha pedig az örökös családi gazdálkodó, a negyedét. Ez egyfajta fizetési kedvezmény az illeték alól.

Az ajándékozásnál is vannak mentességi esetek. Az építési telek ajándékozása, ugyanúgy alakul, mint az öröklésnél. Az őstermelőnek ajándékozott föld szintén illetékmentes ügylet lehet. Az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás, vagy a házastársnak adott ajándék is mentességet élvez, vagy a termőföld ajándékozásakor pedig a fele illetéket kell fizetni.

Az illetékmentesség mellett illetékkedvezmények is vannak a törvény nyújtotta keretek között.
A 35. életévét be nem töltött fiatal az illeték 50%-át kell csak, hogy megfizesse, ha a lakás nem éri el a 15 millió forintot és ez az első lakás, ami a nevére kerül. Ha nem 1/1 arányú tulajdont szerez, csak résztulajdont, akkor a kedvezményt is arányosítják ennek megfelelően.  Az lesz első lakásszerző a törvény szempontjából, akinek még nem volt lakástulajdona, de nem számít bele, ha a kiskorú megörökölt egy lakást, amin özvegyi haszonélvezet volt, de még mielőtt nagykorú lett volna, eladták azt. (ilyenkor illeték részletfizetési kedvezményt is lehet kérni 12 hónapra, pótlékfizetés nélkül)

Az öröklési illeték alakulása
Ha lemond valaki az örökségről úgy, hogy cserébe nem kér semmit, akkor illetéke sem lesz. Ha viszont a lemondásért valamit nyújtanak neki, akkor az ajándékozásnak minősül, és itt képbe kerül az ajándékozási illeték.

Más eset az örökség átengedése. Ha ellenértékkel, akkor öröklési illetéket kell fizetnie az örökösnek, a megszerző félnek meg vagyonszerzési illetéket. Kicsit bonyolult az illeték alakulása ilyen helyzetekben, mert hiába örökségről beszélünk, úgymond belekeveredik más illetéktípus is.

Vegyük azt az esetet, ha adott egy autó, és azon adósság van. A tulajdonos meghal, és azt átveszi a hitelező. Akkor öröklési illeték nem lesz, viszont a hitelező kifizeti utána a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ez egy esetben nem történik meg, ha a hitelező egyben örökös is.

Olyan eset is megtörténhet, hogy adott több örökös. Ezek az örökösök kötnek egy egyezséget (osztályos egyezség) hogy ki mennyit kap az örökségből. Így mindenki ezután fizeti meg az öröklési illetéket. Igen ám, de lehet, hogy van köztük olyan, aki egyébként kevesebbet örökölt volna, viszont az egyezség hatására több vagyonhoz jutott, igaz ellenérték fejében. Ekkor az eredeti örökrész feletti rész után visszterhes vagyonátruházási, aki pedig átengedte, öröklési illetéket fog fizetni.

Ajándékozási illeték alakulása
Akkor fizetünk ajándékozási illetéket, ha papíron történik, vagy pedig a 150ezer forintnál értékesebb az ajándék.
Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke egységesen 18%. Lakás vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén 9% az általános illeték.
Gépjármű, pótkocsi, ill. vagyoni értékű jog illetékének mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese. A visszterhes szerzésnél nyilván ezen táblázatban foglalt összegek felével kell számolni.

(kW) 0-3 év 4-8 év 8 év felett
0-40 1100 Ft/kW 900 Ft/kW 600 Ft/kW
41-80 1300 Ft/kW 1100 Ft/kW 900 Ft/kW
81-120 1500 Ft/kW 1300 Ft/kW 1100 Ft/kW
120 felett 1700 Ft/kW 1500 Ft/kW 1300 Ft/kW

(A 120 felettiekre a 120-as kategóriát kell alkalmazni)

(Amikor kiszámítjuk az illeték mértékét, először meg kell állapítani a tiszta értéket, ami a forgalmi érték, kivonva belőle a terheket. Terhek a tartozás, vagy más olyan, amivel csökkenthető a tiszta érték. Ha összeadjuk az örökség értékeit, a gépjárműveket ki kell hagyni, azt nem számoljuk bele a tiszta érékbe.)

Olyan is gyakorta megesik, hogy adott egy ingatlan, amit örököl X és azon fennálló haszonélvezetet örökli Y. X öröklési illetéke a haszonélvezettel csökkentetten kiszámított érték után fizetendő.

Egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási illetékkedvezménye
Az egyéni vállalkozás megszüntetését követő 3 hónapon belüli ajándékozása vagy öröklés esetén a illetékalap-kedvezmény jár, ha a szerző egyéni vállalkozói tevékenységét megkezdi, vagy egyéni cégébe vonja. Az öröklési és ajándékozási illeték alapja ebben az esetben 25%-kal kevesebb, de maximum 2,5 millió forinttal lehet kevesebb.

 

Kisvállalkozás illetékkedvezménye

Ha a vagyonszerző/k a vagyoni betétek legalább 50%-át megszerzi/k, és a kisvállalkozást három évig nem szünteti meg, akkor kedvezmény jár az illetékfizetésre.

 

Visszterhes vagyonátruházási illeték
Általános mértéke 4% (itt a terheket nem kell levonni a forgalmi értékből), ingatlan, illetve vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Résztulajdon esetén arányosítani kell.
A vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatást a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni, mikor ki akarjuk számítani az illetéket.
Ingatlanok cseréjekor vagy vásárlásakor mindig a különbözetet kell nézni. Ha keletkezik, akkor az lesz az illetékfizetés alapja. (itt a terhekkel nem csökkentett forgalmi értéket kell nézni, viszont a haszonélvezet, használat jog itt nem minősül annak) Minden ügyletnél nyilatkozni kell, hogy van beszámítandó másik ingatlan, és igazolni is kell azt, valamint kérni az adóhatóságot, hogy az illetéket ennek megfelelően állapítsa meg.

Pótkocsi vételnél, ha a pótkocsi 2500 kg alatti, 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint az illeték.

Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén az eredeti illetékek 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.

Közös ingatlantulajdon megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut.

 

Legfontosabb Illetékmentességek, illetékkedvezmények:

• Telektulajdon (ill. vagyoni értékű jog) megszerzése, ha 4 éven belül lakóházat épít rá.
• birtokösszevonási célú földcsere, valamint haszonélvezet, használat jogának alapítása, ha a cserélt földeken egymás haszonélvezete, használati joga állt fenn.
• termőföldnek a földműves általi megvétele, ha az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig a földet nem adja el, vagyoni értékű jogot nem alapít, és mg. őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja;
• lakás cseréje és vásárlása, ha a magánszemély megelőzően vagy utána egy éven belül adott el, vagy szerzett lakást és az elcserélt, eladott lakás értékénél kisebb;
• egyenes ági rokonok, házastársak közötti vagyonátruházás is illetékmentes.
• A házassági bontóper illetéke 30 000 forint.

A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg pl. a munkaügyi perben.

Útlevél illetéke 7500 forint, ha érvényességi ideje 10 év, 14 000 forint. (18-nál fiatalabb és 70-nél idősebb, vagy az egy évi érvényességű 2500 forint) Ha elveszett, vagy megsemmisült, akkor a kétszerese ennek az összegnek az illeték.

Személyi igazolvány 1500 forint.

Lakcímazonosító 500 Ft, de illetékmentes, ha 65 évnél idősebb, vagy ellopták az igazolványt.

Jogosítvány 4000, forgalmi és törzskönyv 6000

(http://www.mixin.hu/magyarorszag/illetektorveny)

 

JOGI konzultáció és EGYÉNRE SZABOTT MEGállapodások, SZERZŐDÉSEK készítése:

… hogy ne tudják megtéveszteni!

 Sajnos többen is bajba kerülhetnek, ha többet vállaltak, mint amit az aktuális vagy megváltozott fizetési képességük alapján teljesíteni tudnak. Lássuk, mikre kell figyelni, hogy ne járjon még rosszabbul, ha végrehajtást indítanak Ön ellen…

Végrehajtás munkabérre, bankszámlára

A végrehajtási eljárás, jellemzően az adós bankszámlája elleni azonnali fizetési megbízás benyújtásával, illetőleg a bankszámlával nem rendelkező, adófizetésre kötelezett személyek esetében a tartozás munkabérből történő letiltásának elrendelésével indul. (Általánosságban elmondható, hogy az adók módjára történő kimutatások esetében a kimutató ezt nem tette, vagy tehette meg.)

A végrehajtási kényszercselekmények közül az azonnali beszedési megbízás (inkasszó) a leggyakrabban használt és a leggyorsabb eredményt hozó intézkedés. Természetesen nem népszerű, de ha már ilyen helyzetbe került egy vállalkozás akkor, így tudja a legrövidebb úton rendezni hátralékát. A végrehajtási intézkedések közül az azonnali beszedési megbízás benyújtása az önkormányzati adóhatóság kezében is célravezető eszköz, hiszen az összes végrehajtás többsége ebből ered.

Nincs annak akadálya, hogy az adóhatóság egyidejűleg vagy egy naptári napon belül több (bankszámlára/pénzintézethez irányuló) inkasszót bocsásson ki és ingatlant foglaljon az adós jogainak sérelme nélkül.

A bankszámlát vezető pénzintézet az adóhatóság azonnali beszedési megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.

Ha az adóhatóság az adóst megillető járandóságot, a hitelintézetnél kezelt összeget, illetőleg követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, kifizető, hitelintézet, valamint más személy az adóhatóság felhívása ellenére a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. (Megjegyzés: többnyire ezt nem tudja az adóhatóság érvényesíteni, hiszen nincs abban a helyzetben, hogy ezeket a tényeket bizonyítsa.)

A végrehajtási eljárásban végzéseket hoz az adóhatóság.

2007 március 1-jétől az önkormányzati adóhatóságnak azonnali beszedési megbízás kibocsátása esetén már nem kell értesítenie az adóst a foganatosított végrehajtási cselekményről, tekintve, hogy az értesítés kötelezettsége már a hitelintézetet terheli.

Jogorvoslatok a végrehajtásban

Az Art. 159. § (1) bekezdése szerint a végrehajtás során az adóhatóság által hozott végzések, törvénysértő intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása ellen az adós, a behajtást kérő, illetőleg az, akinek a végrehajtás jogát vagy jogos érdekét sérti – a sérelmezett intézkedés vagy annak elmaradásának tudomására jutásától számított nyolc napon belül – végrehajtást foganatosító elsőfokú adóhatóságnál végrehajtási kifogást terjeszthet elő.

Az ok bekövetkeztétől számított hat hónap elteltével igazolásnak helye nincs, a benyújtott végrehajtási kifogást a felettes szerv érdemi vizsgálat nélkül utasítja el.

A végrehajtási kifogásnak a további végrehajtási cselekményekre halasztó hatálya van [Art. 159. § (3) bekezdése].

Végrehajtás költsége

A törvény a végrehajtási eljárást olyan többletfeladatnak tekinti, amit az adózók jogsértő mulasztásukkal idéznek elő, ezért kimondja, hogy a végrehajtással kapcsolatban felmerült költségek az adózót, illetőleg az adók módjára behajtandó köztartozás fizetésére kötelezett személyt terhelik. A törvény csak példálózó jelleggel sorol fel olyan többletköltség típusokat, amelyek mérhetően egy végrehajtási eljárás áthárítható költségelemei. Ezeken kívül azonban a végrehajtás során felmerülnek egyéb költségek is, melyeket tételesen kell felszámítani (pl.: szállítás, értékesítés, őrzés költségei stb.) és az adózóval megtéríttetni, oly módon, hogy a végrehajtást olyan bevétel eléréséig kell folytatni, ami fedezetet nyújt a végrehajtási eljárás költségekre is.

A törvény azt a személyt, akinek az ügyében ingó, vagy ingatlan végrehajtására kerül sor, 5000 forint költségminimum viselésére kötelezi, melyet akkor is meg kell fizetni, ha a tételesen kimutatott kiadások nem érik el ezt az összeget. Az adóhatóság a költségekről végzést hoz, amelynek összege ingó- és ingatlan-végrehajtás esetén nem lehet kevesebb 5000 forintnál. A végrehajtási költségről – akár az egyes végrehajtási cselekmények elvégzése után külön-külön vagy akár összesítve – végzést kell hozni [Art. 163. § (2) bekezdése].

Az Art. 179. § (1) bekezdése értelmében az ún. adóigazgatási (azaz eljárási) költségek – például a levelezés postaköltsége, telefonálás díja – a végrehajtóként eljáró adóhatóságot terheli.

Az Art. 161. § (1) bekezdése alapján a végrehajtási költségminimumot (5.000 Ft) a végrehajtást kérőnek abban az esetben kell csak előlegeznie (megfizetnie), ha az adós munkabérére/bankszámlájára általa – törvény kifejezett rendelkezése alapján – foganatosított végrehajtási cselekmény eredménytelenül zárult, vagy a megkeresett adóhatóság (bármely okból) már csak ingó-, ingatlanfoglalást foganatosít/foganatosíthat.

(forrás: palyazatfigyelo)

Itt olvashat arról is bővebben, hogy miként mentheti meg a saját és családja vagyonát, ha a cége miatt végrehajtás indulna Ön ellen.

Karácsony utáni cserebere: mihez van jogunk, milyen szavatossági igényekkel élhetünk? Mire köteles a kereskedő és mi a helyzet az online rendelésekkel? Összeállításunkban a leggyakrabban feltett kérdésekre kaphat választ.

Nem találom (nem kaptam meg) a blokkot, a készülék pedig elromlott

Jótállási kötelezettség alá eső termék – a jótállási jegy kéznél van, a blokk viszont nincs meg

Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 4.§ (1) bekezdése alapján a jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. Azaz a számla egyidejű bemutatása ilyen esetben nem követelhető meg. A 2. § (1) bekezdése szerint a rendelet mellékletében felsorolt termékek vonatkozásában a jótállás időtartama egy év.

(2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. A kitöltött jótállási jegy alapján nem lehet kétséges a kereskedő számára a jótállási idő hatálya.

Az 5.§ (1) d) pontja alapján a jótállási jegyen a javítás során fel kell tüntetni a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét. Ha már volt szervizben a készülék, a javítás idejével meghosszabbodik a jótállási idő, amelyet fel kell tüntetni a jótállási jegyen. Ha ez nem történt meg, vagy a leadott blokk nem került visszaadásra, a vásárló feltétlenül jelezze azt a szerviz vagy a kereskedő felé a javított termék átvételekor.

Ha a blokkot ennek ellenére nem kapja vissza, javasolt bejelentést tennie a kereskedőnél található vásárlók könyvébe, amelyben azt is rögzítse, hogy az eredeti számlát átvették Öntől a jótállási jeggyel egyidejűleg, és ön azért nem rendelkezik az eredeti számlával. Ebben az esetben a vásárló nem hozható hátrányos helyzetbe, különösen akkor, ha a jótállási jeggyel egyébként igazolja a termék vásárlását, adatait.

Csak a számla másolatával rendelkezik

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM-rendelet 3. § (1) bekezdése szerint szavatossági igénye érvényesítésekor a szerződés megkötését a fogyasztónak kell bizonyítania. A (2) bekezdés alapján a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – a fogyasztó bemutatja.

A kereskedőnek tehát akkor kötelező foglalkoznia a vásárló minőségi kifogásával, ha az valamilyen dokumentummal (eredeti blokk, jótállási jegy) tudja igazolni azt, hogy a szóban forgó terméket a kereskedőtől vette. A számla fénymásolatának elfogadhatóságával kapcsolatban még nincs kialakult bírói gyakorlat, a kereskedő hozzáállásán is múlik a jogok érvényesíthetősége. A vállalkozásnak azonban lehetősége van visszaellenőriznie azt, hogy a fogyasztó által bemutatott másolati számlán szereplő adatok egyeznek-e az eredeti számla tartalmával, ha annak valóságtartalmával kapcsolatban kétségei vannak.

forrás: http://www.nfh.hu

EGYÉNRE SZABOTT, TELJESKÖRŰ jogi TANÁCSADÁS ÉS ELJÁRÁS:

Rágalmazás
226. § (1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) NAGY NYILVÁNOSSÁG ELŐTT, vagy
c) JELENTŐS ÉRDEKSÉRELMET OKOZVA
követik el.”

Becsületsértés
227. § (1) Aki a 226. §-ban meghatározottakon kívül mással szemben
a) a sértett MUNKAKÖRÉNEK ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben vagy
b) NAGY NYILVÁNOSSÁG ELŐTT
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.”

Hamis vád
268. § (1) Aki
a) mást hatóság előtt BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉVEL HAMISAN VÁDOL,
b) más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására,
BŰNTETT miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, HA A HAMIS VÁD ALAPJÁN AZ ÉRINTETT ELLEN BÜNTETŐELJÁRÁS INDUL.
(3) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a) a hamis vád alapján a vádlottat ELÍTÉLIK,”

Hatóság félrevezetése
271. § (1) Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről TUDJA, HOGY VALÓTLAN – és a 268. § esete nem áll fenn -, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

 

JOGI konzultáció és PEREN KÍVÜLI MEGOLDÁSOKHOZ TANÁCSOK:

Ön is került már olyan helyzetbe, hogy családtag, vagy barát kölcsönszerződése mögé szívességből kezesség et vállalt? Vagy a bank csak úgy volt hajlandó hitelt adni a vállalkozásának, ha Ön kezességet vállalt? Nem tudja mi a különbség az egyszerű kezesség és a készfizető kezesség között? Akkor olvassa el cikkünket!

Tapasztalataink szerint a hitelezők sokszor csak akkor nyújtanak hitelt, ha a hitelszerződés mögé egy családtag, vagy más személy kezességet vállal, ezzel próbálva növelni azoknak a személyeknek a számát, akitől az adós mellett, illetve helyett közvetlenül is követelhetik a tartozás megfizetését. Sokan nem is tudják, hogy a kezesség elvállalásával mekkora kockázatot vállalnak!

 Mi is a kezesség?

A kezes a kezességi szerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, akkor a maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Mindez azt jelenti, hogy ha az adós nem fizeti a hitelének a törlesztő részleteit, akkor bizony a bank kopogtathat az ajtaján, hogy fizesse ki az adós helyett a tartozását. Biztonságot jelent ugyanakkor, hogy kezességet vállalni kizárólag írásbeli szerződéssel lehet. A szóban vállalt kezesség érvénytelen.

 Miért nem ura a kezes a helyzetének?

A kezesség ún. járulékos kötelezettségvállalás. A kezes nem részes fél abban a szerződésben, amelyikre nézve kezességet vállalt, ezért semmi ráhatása sincs arra. Ha például az adós megszegi a hitelszerződésben vállalt kötelezettségeit, vagy nem fizeti a törlesztő részleteket, akkor a kezes nem teljesítheti az adós helyett ezeket a kötelezettségeket, és azzal sem szabadul a kezesség alól, ha vállalja, hogy kifizeti az adós helyett az elmulasztott törlesztő részleteteket.

A kezes sorsa tehát nem a saját, hanem az adós kezében van. Ha az adós nem fizet, akkor úgy kötelezhető arra, hogy az adós helyett fizessen, hogy egyébként teljesen jogszerűen járt el.

 Az egyszerű kezesség és a készfizető kezesség

A kezes helyzetét némileg javítja, hogy főszabály szerint élhet az ún. sortartás kifogásával. Ez azt jelenti, hogy mindaddig nem kötelezhető a tartozás megfizetésére, amíg a hitelező nem igazolta azt, hogy a követelést megpróbálta behajtani az adóstól. Ezt nevezzük egyszerű kezességnek.

Ha azonban az adósnak nincs vagyona, akkor a sortartási kifogás csak azt jelenti, hogy a kezes időt nyert. Ha a hitelező igazolja, hogy a végrehajtás során az adóstól a követelt összeg nem hajtható be, akkor a kezesnél fog jelentkezni, hogy fizesse meg a követelést az adós helyett. Sőt az új Polgári Törvénykönyv értelmében az egyszerű kezesség könnyen átfordulhat készfizető kezességbe, pusztán az adós gazdasági helyzetének romlásával.

Még rosszabb a helyzete annak, aki ún. készfizető kezességet vállalt, mivel ennek a kezességi formának az a lényege, hogy az adós nem teljesítése esetén a hitelező közvetlenül a kezeshez is fordulhat a követelése kielégítése iránt, a kezes pedig nem hivatkozhat a sortartási kifogásra. A hitelezőnek tehát ilyenkor nem kell először az adóssal szemben megkísérelnie a követelése behajtását, hanem az adós nem fizetése esetén egyből a kezestől követelheti a tartozás összegének a megfizetését.

Az új Polgári Törvénykönyv ugyan nem tartalmazza a sortartás kifogás alóli kivételeket, de a felek továbbra is megállapodhatnak készfizető kezességben és azt tapasztaljuk, hogy a bankok élnek is ezzel a lehetőséggel.

A fogyasztói kezesség

Az új Polgári Törvénykönyv felismerve a kezesek kiszolgáltatott helyzetét, a magánszemély kezeseket megkísérli bizonyos védelemben részesíteni. Így a kezességi szerződés megkötését megelőzően kötelező tájékoztatási kötelezettséget ír elő, többek között az adós helyzetére vonatkozóan, továbbá az ilyen szerződésekben rögzíteni kell azt is, hogy a kezes kötelezettsége legfeljebb mekkora összeghatárig terjed ki. Jó tudni azt, hogy a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a kezes jogosult elállni a kezességi szerződéstől.

Mit tehet a kezes, ha fizetett az adós helyett?

Ha a kezes fizetett az adós helyett, azzal nincs veszve minden, hiszen ilyenkor a követelés a kezesre száll és a továbbiakban az adóstól követelheti az általa megfizetett összegek megtérítését.

Ha Ön is kezességet vállalt, netán már a bank kopogtat az ajtaján, hogy fizessen az adós helyett, akkor forduljon hozzánk bizalommal, számtalan hasonló ügyben nyújtottunk már sikeresen jogi tanácsot, így örömmel segítünk megoldani az Ön problémáját is.

(forrás: madarassy.hu)

JOGI TANÁCSOK SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÜGYEKBEN: