A házassági vagyonjog alaptételei 3.

A Ptk. Családjogi Könyve (Csjk) a házassági vagyonjogi kérdések rendezésére elsődleges eszközként a házassági vagyonjogi szerződést tekinti 2014. március 15. óta hazai családjogi bírói szemlélet a szerződések megkötésének irányát támogatja a házassági vagyonközösségi rendszer helyett. Szerződés hiányában a korábbi években tapasztalható, gyakran 5-10 éves pereskedésre is lehet számítani egy vagyonmegosztási per idején, ami akadályozza azt, hogy a korábbi házastársak minden tekintetben új életet kezdhessenek.

Vagyonszerződéssel ez az időszak akár pár hónapra is csökkenhet. A nyugati társadalmakban már évtizedek óta a vagyonszerződési rendszer az elsődleges alkalmazott megoldás a házastársak esetében, amire a hazai társadalom is megérett a Ptk. jogalkotói szerint, így két vagyonjogi szerződés típus került bevezetésre a 2013. évi V. törvény (új Ptk.) hatályba lépésével, kifejezetten azzal a céllal, hogy a törvényes vagyonközösségi rendszer helyett ezeket alkalmazzák a magánszemélyek.

Közös vagyon használata, kezelése, fenntartása

Hogyan használhatom a közös vagyonunkat?

A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja, és ezeket a házastársak közösen jogosultak kezelni. Mindegyik házastárs igényelheti, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkenésének elkerülése végett szükségesek. Ha ezeknek fedezésére a közös vagyon nem elegendő, a házastársak különvagyonukból kötelesek hozzájárulni, nem egyenlően, hanem különvagyonuk egymáshoz viszonyított arányában.

A házastársak a közös háztartás költségeit hasonlóképpen kötelesek viselni, mint a vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával járó költségeket, de amennyiben a közös vagyon erre nem elegendő, úgy nem arányosan, hanem egyenlően kell ehhez hozzájárulniuk.

Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatára és kezelésére – ha a Ptk. bizonyos esetekben eltérően nem rendelkezik – a közös tulajdon szabályait kell alkalmazni.

 Közös vagyonnal való rendelkezés

Mi történik akkor, ha a házastársam az engedélyem nélkül kötött szerződést?

A főszabály szerint vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, mely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik.

Ha a szerződés megkötésében csak az egyik házastárs vesz részt, de a forgalom biztonsága érdekében vélelem szól amellett, hogy a másik házastárs hozzájárult. Ennek feltétele, hogy visszterhes szerződésről legyen szó.

Amennyiben nem a mindennapi élet szükségleteinek fedezésére körében kötött ügyletről van szó, a másik házastárs úgy mentesülhet a vagyoni felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy nem volt jóhiszemű: kifejezetten tudott hozzájárulásának hiányáról vagy arról tudnia kellett.

Vagyonmegosztás

Mikor lehet a házassági vagyonközösséget megszüntetni, megosztani?

A házassági vagyonközösség megszűnhet a házassági életközösség fennállása alatt, valamint a házassági életközösség megszűnésével.

A vagyonközösség megszűnik, ha
a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;
b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy
c) a házassági életközösség megszűnik.

A házassági életközösség fennállása idején a bíróság szüntetheti meg a vagyonközösséget, amennyiben ezt a házastársak bármelyike, fontos okból kéri. A kérelmező házastársnak kérvényt kell benyújtania és a bíróság általi meghallgatás során bizonyítani kell egyrészt az okot, amelyre a vagyonközösség megszüntetését alapították, másrészt pedig azoknak a vagyonközösséghez, illetve a különvagyonhoz tartozó tárgyakkal kapcsolatos adatokat, melyeknek a valósága felől a bíróságnak kételye támad.

Továbbá a közös vagyon megosztását a felek rendezhetik vagyonközösséget megszüntető szerződéssel, peren kívüli egyezségkötéssel, továbbá a már említett bírósági eljárás során is.

dr. Döcsakovszky Béla
ügyvéd
Telefon: +36-30-268 38 53
dr.docsakovszky@gmail.com
Online bejelentkezés