kezesség

Amit a kezességről tudnia kell

/in /by

Mi is a kezesség?

A kezes a kezességi szerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, akkor a maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Kezességet vállalni kizárólag írásbeli szerződéssel lehet. A szóban vállalt kezesség érvénytelen.

A kezesség járulékossága

A kezesség ún. járulékos kötelezettségvállalás. A kezes nem részes fél abban a szerződésben, amelyikre nézve kezességet vállalt, ezért semmi ráhatása sincs arra. Ha például az adós megszegi a hitelszerződésben vállalt kötelezettségeit, vagy nem fizeti a törlesztő részleteket, akkor a kezes nem teljesítheti az adós helyett ezeket a kötelezettségeket, és azzal sem szabadul a kezesség alól, ha vállalja, hogy kifizeti az adós helyett az elmulasztott törlesztő részleteteket.

Az egyszerű kezesség és a készfizető kezesség

Az egyserű kezesség esetén a kezes élhet az ún. sortartás kifogásával. Ez azt jelenti, hogy mindaddig nem kötelezhető a tartozás megfizetésére, amíg a hitelező nem igazolta azt, hogy a követelést megpróbálta behajtani az adóstól.

A készfizető kezesség esetén, ha az adós nem teljesítés, akkor a hitelező közvetlenül a kezeshez is fordulhat a követelése kielégítése iránt, a kezes pedig nem hivatkozhat a sortartási kifogásra. A hitelezőnek tehát ilyenkor nem kell először az adóssal szemben megkísérelnie a követelése behajtását, hanem az adós nem fizetése esetén egyből a kezestől követelheti a tartozás összegének a megfizetését.

A fogyasztói kezesség

Az új Polgári Törvénykönyv felismerve a kezesek kiszolgáltatott helyzetét, a magánszemély kezeseket megkísérli bizonyos védelemben részesíteni. Így a kezességi szerződés megkötését megelőzően kötelező tájékoztatási kötelezettséget ír elő, többek között az adós helyzetére vonatkozóan, továbbá az ilyen szerződésekben rögzíteni kell azt is, hogy a kezes kötelezettsége legfeljebb mekkora összeghatárig terjed ki. Jó tudni azt, hogy a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a kezes jogosult elállni a kezességi szerződéstől.

Mit tehet a kezes, ha fizetett az adós helyett?

Ha a kezes fizetett az adós helyett, azzal nincs veszve minden, hiszen ilyenkor a követelés a kezesre száll és a továbbiakban az adóstól követelheti az általa megfizetett összegek megtérítését.

JOGI TANÁCSOK SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÜGYEKBEN:

kezesség kockázatai

A kezesség kockázatai

/in /by

Ön is került már olyan helyzetbe, hogy családtag, vagy barát kölcsönszerződése mögé szívességből kezesség et vállalt? Vagy a bank csak úgy volt hajlandó hitelt adni a vállalkozásának, ha Ön kezességet vállalt? Nem tudja mi a különbség az egyszerű kezesség és a készfizető kezesség között? Akkor olvassa el cikkünket!

Tapasztalataink szerint a hitelezők sokszor csak akkor nyújtanak hitelt, ha a hitelszerződés mögé egy családtag, vagy más személy kezességet vállal, ezzel próbálva növelni azoknak a személyeknek a számát, akitől az adós mellett, illetve helyett közvetlenül is követelhetik a tartozás megfizetését. Sokan nem is tudják, hogy a kezesség elvállalásával mekkora kockázatot vállalnak!

 Mi is a kezesség?

A kezes a kezességi szerződéssel arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, akkor a maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. Mindez azt jelenti, hogy ha az adós nem fizeti a hitelének a törlesztő részleteit, akkor bizony a bank kopogtathat az ajtaján, hogy fizesse ki az adós helyett a tartozását. Biztonságot jelent ugyanakkor, hogy kezességet vállalni kizárólag írásbeli szerződéssel lehet. A szóban vállalt kezesség érvénytelen.

 Miért nem ura a kezes a helyzetének?

A kezesség ún. járulékos kötelezettségvállalás. A kezes nem részes fél abban a szerződésben, amelyikre nézve kezességet vállalt, ezért semmi ráhatása sincs arra. Ha például az adós megszegi a hitelszerződésben vállalt kötelezettségeit, vagy nem fizeti a törlesztő részleteket, akkor a kezes nem teljesítheti az adós helyett ezeket a kötelezettségeket, és azzal sem szabadul a kezesség alól, ha vállalja, hogy kifizeti az adós helyett az elmulasztott törlesztő részleteteket.

A kezes sorsa tehát nem a saját, hanem az adós kezében van. Ha az adós nem fizet, akkor úgy kötelezhető arra, hogy az adós helyett fizessen, hogy egyébként teljesen jogszerűen járt el.

 Az egyszerű kezesség és a készfizető kezesség

A kezes helyzetét némileg javítja, hogy főszabály szerint élhet az ún. sortartás kifogásával. Ez azt jelenti, hogy mindaddig nem kötelezhető a tartozás megfizetésére, amíg a hitelező nem igazolta azt, hogy a követelést megpróbálta behajtani az adóstól. Ezt nevezzük egyszerű kezességnek.

Ha azonban az adósnak nincs vagyona, akkor a sortartási kifogás csak azt jelenti, hogy a kezes időt nyert. Ha a hitelező igazolja, hogy a végrehajtás során az adóstól a követelt összeg nem hajtható be, akkor a kezesnél fog jelentkezni, hogy fizesse meg a követelést az adós helyett. Sőt az új Polgári Törvénykönyv értelmében az egyszerű kezesség könnyen átfordulhat készfizető kezességbe, pusztán az adós gazdasági helyzetének romlásával.

Még rosszabb a helyzete annak, aki ún. készfizető kezességet vállalt, mivel ennek a kezességi formának az a lényege, hogy az adós nem teljesítése esetén a hitelező közvetlenül a kezeshez is fordulhat a követelése kielégítése iránt, a kezes pedig nem hivatkozhat a sortartási kifogásra. A hitelezőnek tehát ilyenkor nem kell először az adóssal szemben megkísérelnie a követelése behajtását, hanem az adós nem fizetése esetén egyből a kezestől követelheti a tartozás összegének a megfizetését.

Az új Polgári Törvénykönyv ugyan nem tartalmazza a sortartás kifogás alóli kivételeket, de a felek továbbra is megállapodhatnak készfizető kezességben és azt tapasztaljuk, hogy a bankok élnek is ezzel a lehetőséggel.

A fogyasztói kezesség

Az új Polgári Törvénykönyv felismerve a kezesek kiszolgáltatott helyzetét, a magánszemély kezeseket megkísérli bizonyos védelemben részesíteni. Így a kezességi szerződés megkötését megelőzően kötelező tájékoztatási kötelezettséget ír elő, többek között az adós helyzetére vonatkozóan, továbbá az ilyen szerződésekben rögzíteni kell azt is, hogy a kezes kötelezettsége legfeljebb mekkora összeghatárig terjed ki. Jó tudni azt, hogy a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a kezes jogosult elállni a kezességi szerződéstől.

Mit tehet a kezes, ha fizetett az adós helyett?

Ha a kezes fizetett az adós helyett, azzal nincs veszve minden, hiszen ilyenkor a követelés a kezesre száll és a továbbiakban az adóstól követelheti az általa megfizetett összegek megtérítését.

Ha Ön is kezességet vállalt, netán már a bank kopogtat az ajtaján, hogy fizessen az adós helyett, akkor forduljon hozzánk bizalommal, számtalan hasonló ügyben nyújtottunk már sikeresen jogi tanácsot, így örömmel segítünk megoldani az Ön problémáját is.

(forrás: madarassy.hu)

JOGI TANÁCSOK SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÜGYEKBEN:

Végrehajtás

Amikor már hiába fut a pénzéért…

/in /by

A fedezetelvonó ügylet

 Járt már úgy, hogy tartoztak Önnek és az adós hirtelen megszabadult ingó vagy ingatlan vagyonától, majd mire Ön végrehajtás útján tudta volna érvényesíteni jogos követelését, már semmi sem volt az adós tulajdonában (fedezetelvonó ügylet)? Ha igen, akkor elmondjuk hogyan kerülheti el mindezt, vagy mit tehet, ha a szerencsétlen helyzet már bekövetkezett.

Gyakrabban találkozunk azzal a problémával, hogy egy természetes személy kölcsön ad a másiknak, bízva abban, hogy ha bármi baj történne, akkor az adós háza biztosíték lehet a kölcsönösszeg visszajuttatására, majd a követelés alapjául szolgáló ingatlan és minden egyéb vagyon eltűnik egy fedezetelvonó ügylet következtében, amikor a kölcsönadó visszakéri a pénzét.

Jelen cikkünkben bemutatjuk röviden, hogy ezt a helyzetet hogyan lehet elkerülni illetve kezelni a fedezetelvonó ügyleteket.

A fedezetelvonó szerződés szükséges elemei

Amennyiben az adós egy harmadik személlyel olyan szerződést köt, amely a jogosult (kölcsönadó) követelésének alapját részben vagy egészben elvonja, beszélünk fedezetelvonó szerződésről. Ezen kívül még vannak persze lényeges törvényi feltételek, de a legfontosabb elsőre talán az, hogy a szerződés veszélyeztesse a jogosult követelésének megtérülését. Vagyis ha valakinek jogerős bírói ítéleten alapuló követelése van egy másik személlyel szemben, és a bíróság jogosult kérelmére már végrehajtási lappal el is rendelte a végrehajtást, és az adós eközben elajándékozza a két tulajdonában álló ingatlan egyikét, de a másik értéke még fedezné a jogosult követelésének összegét, akkor nem beszélhetünk fedezetelvonó ügyletről.

Ha rosszhiszeműség gyanúja merül fel

További törvényi feltétel, hogy a harmadik személy, akivel adós a szerződést köti, rosszhiszemű legyen vagy reá a szerződésből ingyenes előny származzon. Sokan azt gondolják, hogy már akkor megvalósul a fedezetelvonó szerződés, ha adós – mielőtt a követelés behajtható lenne rajta – eladja a tulajdonában álló egyetlen ingatlant (pl. garázst) egy harmadik személynek, aki nem is tudott arról, hogy eladónak végrehajtható tartozása van, és adósnak más vagyontárgya nincs. Ez téves feltevés, hiszen a fedezetelvonó szerződéshez nem elég az, ha a szerződés teljesen elvonta volna a jogosult követelésének alapját, szükség van arra is, hogy az ingatlant megszerző fél rosszhiszemű legyen, ami főképp abban nyilvánulhat meg, hogy a szerződés megkötésének időpontjában tudott arról, hogy adósnak tartozása van jogosult felé. Ezen túl a fedezetelvonó szerződések kapcsán a bíróság vélelmezni szokta a rosszhiszeműséget, ha adós közeli hozzátartozóval köti meg a szerződést tekintet nélkül arra, hogy az ingyenes vagy visszterhes volt-e. Az ingyenes szerződések esetében pedig, mint például az ajándékozás nincs is szükség a rosszhiszeműség vizsgálatára, az a jogszabály erejénél fogva fedezetelvonó szerződésnek minősül, ha az első feltétel is fennáll.

Hogyan lehet elkerülni, megtámadni a fedezetelvonó ügyleteket?

Amennyiben adós nem fizet, és tudomásunk lehet róla, hogy nehéz anyagi körülményei miatt nem is tud majd fizetni a kölcsönszerződésben meghatározottak szerint, jobb minél korábban jogi segítséget kérni és fizetési felszólítás, majd az összeg értékétől függően fizetési meghagyásos eljárást vagy peres eljárást indítani, hogy minél hamarabb egy végrehajtható, jogerős ítélet vagy jogerős fizetési meghagyás legyen a kezünkben, ami alapján megindulhat a végrehajtási eljárás. Amennyiben mindent időben, gyorsan megteszünk, talán el tudjuk kerülni azt, hogy adós a követelés fedezetének elvonása céljából fedezetelvonó ingatlan-adásvételi szerződést kössön. Ha ezt nem is tudjuk elkerülni, akkor nagyon figyeljünk arra, hogy a végrehajtó időben kérje a földhivataltól a végrehajtási jog bejegyzését, hogy ha esetleg el is akarná adni adós az ingatlanát, azt csak a végrehajtási joggal terhelten tehesse meg, illetve az visszariasztó tényező legyen a jóhiszemű vevők számára. A végrehajtási jog időben való bejegyzése biztosít minket arról is, hogy a következő tulajdonos is köteles legyen tűrni az ingatlan tekintetében követelésünk kielégítését.

Ha nem tudtuk elkerülni a bajt, akkor a fedezetelvonó szerződés miatt pert indíthatunk az adós ellen. Ebben az esetben mindenképpen javasoljuk, hogy forduljon hozzánk bizalommal, mert a per megindításával kapcsolatban sok olyan nehézség lehet, amihez jobb jogi szakember segítségét igénybe venni.

(forrás: madarassy.hu)

 

JOGI TANÁCSOK SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÜGYEKBEN:

örökösödés

Amit az örökösödésről tudni érdemes

/in /by

A 2014. március 15-én hatályba lépett új PTK módosításokat vezetett be az öröklés rendjében. A változások érintik a törvényes öröklés sorrendjét, az özvegyi jogot, a köteles rész szabályait, valamint a végintézkedéssel kapcsolatosan is történtek módosítások.

A változtatások során a jogalkotók figyelembe vették az utóbbi évtizedekben átalakult gazdasági rendszert, a társadalmi változásokat, valamint a magántulajdon összetételének, szerkezetének, jellegzetességének megváltozását.

Már nem csak haszonélvezetet kap az elhunyt házastársa: örököl is

A törvényes öröklésben az egyik legnagyobb változás, hogy az új PTK alapján az elhunyt házastársa is örököl. A korábbi szabályozás szerint egyenes ágon az elhunyt gyermeke(i) örökölt(ek), az özvegyet pedig haszonélvezet illette meg az öröklött vagyonra. Amennyiben nem volt az elhunytnak leszármazója, gyermeke, abban az esetben a házastárs, vagy bejegyzett élettárs örökölt. Az új PTK értelmében az özvegy az elhunyttal közösen lakott lakásra és annak berendezési tárgyaira haláláig tartó haszonélvezetet örököl, ami nem megváltható, továbbá a többi hagyatékból egy gyermekrészt örököl. Ami a változást jelenti, az az, hogy a haszonélvezet a közös lakáson nem csupán későbbi megházasodásáig illeti meg az özvegyet, ahogy ez korábban volt, hanem élete végéig. Ezzel biztosították a törvényalkotók, hogy a megszokott életkörülmények között, és a megszokott környezetében folytathassa életét az özvegy. Ugyanakkor a többi hagyatékra nem haszonélvezetet kap az özvegy, hanem egy gyermekrésznyi vagyont. Így feloldva azt a helyzetet, hogy az örökösök korábban sokszor csak hosszú idő elteltével juthattak örökségükhöz a haszonélvezet miatt. Itt azonban adódhat az a konfliktus, hogy amennyiben az özvegy új házasságot köt, és házasságából gyermekei születnek, akkor a haszonélvezetből következően ebben a lakásban élhetnek, míg a lakás tulajdonosai (vagy rész tulajdonosai) a korábbi házasságból született gyermekek nem.

Ha nincs egyenes ági leszármazó

Szintén változás az öröklés rendjében, hogy amennyiben nincsen leszármazó, vagy az nem örökölhet, a házastárs teljes egészében megörökli a lakóhelyül szolgált lakást, annak berendezéseivel (ez korábban is így volt), azonban a többi hagyatéknak csak a felét örökli meg, a másik felét ugyanakkor az elhunyt szülei öröklik egyenlő arányban. Ez a szabályozás feltételezi, hogy a szülők gyakran hozzájárulnak gyermekük gyarapodásához, valamint jó eséllyel öreg kori eltartójukat, támogatójukat veszítik el gyermekük elhalálozásakor. A szülő után azonban nem következik a szülő leszármazottja a sorban (amennyiben valamelyik szülő már nem él, vagy kiseik az öröklésből), hanem gyermek és szülő hiányában a házastárs teljes egészében örököl.

Bár a PTK kifejezetten csak házastársról ír az özvegyi jogról szóló részben, a 2009. XXIX. törvény értelmében az özvegyi jog a bejegyzett élettársakat is megilleti.

Kiket illet meg a köteles rész?

A köteles rész öröklésében is változtattak a jogalkotók. Köteles rész illeti meg a leszármazót, házastársat, szülőt, a törvény által szabályozott sorrendben, azonban kitágította a kitagadás lehetséges okait a jogszabály. Továbbá írásba foglalta az eddigi bírói gyakorlatot, miszerint 5 év a köteles rész elévülési ideje. A köteles rész mértékét pedig harmad részre csökkentette az új PTK. Az örökségként járó rész harmada illeti meg köteles részként a fent felsorolt örökösöket.

Kényszerű vagyonközösség jöhet létre

A fentiekből kiderül, hogy a jogalkotók igyekeztek figyelembe venni az utóbbi évtizedekben kialakult társadalmi jellegzetességeket, családi, életközösségi, vagyoni helyzeteket, jellemzőket. Azonban konfliktusra akad ok bőven, hiszen a túlélő házastárs és a vele egy sorban öröklők között egy kényszerű vagyonközösség jöhet létre a törvény értelmében. A szabályozásból érzékelhetjük, hogy támogatja a végrendelkezést, ahol tudatosan dönthet az örökhagyó a vagyonáról. Azonban ha ez nem történt meg, akkor is célszerű az örökösödés békés úton történő rendezése a békés egymás mellett élés érdekében.

 

JOGI TANÁCSOK ÖRÖKÖSÖDÉSI ÜGYEKBEN:

 

ingatlanvásárlás

Az ingatlanvásárlás költségei

/in /by

Napjainkban egyre gyakrabban hallani az ingatlanpiac rövid időn belül bekövetkező robbanásszerű fellendüléséről, melynek következtében a szakemberek a tervezett ingatlan adásvételi eljárások mielőbbi lebonyolítására buzdítanak minket.

Egy ingatlan megvásárlása nagy körültekintést igénylő döntés mindannyiunk életében, így egy adott ügylet lebonyolítása előtt mindenképpen célszerű valamennyi költséget számításba venni.

A vételár

A leginkább számottevő és valószínűleg mindannyiunk számára egyértelműnek tekinthető költség az ingatlan vételára, amelynek vonatkozásában érdemes megjegyeznünk, hogy az internetes és egyéb felületen megjelölt összegek úgynevezett irányárnak minősülnek, azaz egy esetleges szerződésben lehetőségünk van valamivel alacsonyabb összegben történő megállapodásra. Egyes speciális helyzetben lévő ingatlanok kivételével a jogszabály nem határoz meg minimális vételárat az egyes ingatlanok, illetve ingatlantípusok vonatkozásában, azonban előfordulhat, hogy az ingatlant értékesíteni kívánó eladót egyéb – leggyakrabban ingatlanirodákkal kötött, százalékos értékesítési részesedéssel indokolt – megállapodás köti egy bizonyos mértékű minimális ellenérték megtartására.

Vagyonszerzési illeték

Az ingatlan adásvételi eljárások tekintetében a második legmagasabb kiadási tételt az ingatlan vételárának függvényében alakuló vagyonszerzési illeték jelenti. Hasonló típusú esetekben a vagyonszerzési illeték alapjának a megszerzett ingatlan terhekkel nem csökkentett forgalmi értékét kell tekinteni. Fontos kiemelnünk azonban, hogy abban a speciális helyzetben, ha a magánszemély vevő másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő egy éven belül eladja, az illeték alapja a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. Az illetékről szóló törvény az ingatlanokkal kapcsolatos adásvételi eljárás nyomán keletkező illeték mértéke vonatkozásában rögzíti, hogy az illeték mértéke 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Figyelemmel arra, hogy a hatályos jogszabályok értelmében az ingatlanhoz kapcsolódó tulajdonjog keletkezésének, módosulásának, vagy megszűnésének ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének közokirat, illetve ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye, így valamennyi eljárásban számolnunk kell az ügyvéd, illetve közjegyző részére fizetendő díjtétellel is, amely összeg meghatározására minden esetben megállapodás keretében kerül sor.

Közigazgatási díj

A fentieken túlmenően egy ingatlan adásvételi eljárás során valamennyi alkalommal felmerül az ingatlan-nyilvántartási eljárás ellenében fizetendő közigazgatási szolgáltatási díj megfizetése, amelynek keretében egy 6.600 forintos összeg – soron kívüli eljárás iránti kérelem esetén 10.000 forint – teljesítésére kell számítanunk.

Összegezve tehát egy adott ingatlan megvásárlása esetén a felelősségteljes döntés meghozatalához a fent részletezett valamennyi tényezőt érdemes figyelembe vennünk és a további nehézségek elkerülése érdekében azok ismeretében célszerű határoznunk.

INGATLAN ELADÁSI/VÉTELI ILL. KIADÁSI ÉS BÉRLETI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE

haszonélvezeti jog

Amit a haszonélvezetről tudni érdemes…

/in /by

Gyakran hallhatjuk, hogy a haszonélvezeti jog a tulajdonjognál is erősebb. Bizonyos esetekben ez valóban így is van, ezért érdemes tisztázni, hogy milyen jogai vannak a haszonélvezőnek a tulajdonossal szemben.

Ingatlanok esetében a haszonélvezeti jog a jogszabály erejénél fogva vagy szerződéssel jöhet létre. Az első esetre a leggyakoribb és legközismertebb példa, amikor az örökhagyó szülő halála után a gyermekek öröklik meg az ingatlanban lévő tulajdonrészét, a túlélő szülő haszonélvezeti jogával terhelten. Szerződéssel pedig akkor jön létre haszonélvezeti jog, amikor például a szülő ingatlant ajándékoz gyermekének s haláláig tartó haszonélvezeti jogot kötnek ki illetve jegyeztetnek be. Fontos megjegyezni, hogy minden esetben szükséges a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése.

Mire jogosult a haszonélvező?

A haszonélvezet ideje alatt a haszonélvező jogosult a dolog birtoklására, használatára, a hasznosítására és a hasznok szedésére. Így az ingatlan haszonélvezője jogosult az ingatlanban lakni, illetve egyéb módon hasznosítani azt. Természetesen ezen felül kötelezettségek is terhelik, így többek között köteles az ingatlan állagát megőrizni, viselni az ingatlan terheit, például a rezsiköltséget. A rendkívüli helyreállítási, vagy javítási munkálatok elvégzésének költségei azonban a tulajdonost terhelik.

A köztudatban elterjedt az a tévhit, hogy a haszonélvezettel terhelt ingatlant nem lehet eladni. Valójában a haszonélvezettel terhelt ingatlan is forgalomképes, vagyis a tulajdonos eladhatja, azonban a haszonélvezeti jogot a tulajdonosváltozás nem érinti, vagyis az ingatlan haszonélvezője a továbbiakban is birtokolhatja, hasznosíthatja az ingatlant. Az már egy másik kérdés, hogy egy haszonélvezettel terhelt ingatlanra sokkal nehezebb vevőt találni, így ez az eset a gyakorlatban viszonylag ritkán fordul elő.

Átruházható-e a haszonélvezet?

A másik lényeges kérdés, hogy maga a haszonélvezeti jog átruházható-e. A haszonélvezeti jog nem forgalomképes, így a jogosult ezt a jogát harmadik személyre nem ruházhatja át. Lehetősége van azonban haszonélvezeti jogának lemondására akár ingyenesen, akár ellenérték fejében. Az ingatlan haszonélvezőjének a lemondó nyilatkozatot írásba kell foglalnia és az ingatlan haszonélvezetének megszüntetése esetén a haszonélvezeti jogot töröltetni kell az ingatlan-nyilvántartásból. Ehhez mindenképpen ügyvédi közreműködés szükséges.

Amennyiben a haszonélvezeti jogról való lemondás ellenérték fejében történik, annak értékét az alábbiak figyelembevételével kell kiszámolni: a haszonélvezeti jog egyévi értékéül a dolog forgalmi értékének egyhuszad részét kell tekinteni. Ha a haszonélvezeti jog valamely személy életének, házasságának vagy özvegységének idejére terjed, az értékét a jogosult életkorához igazodva kell megállapítani:

  1. ha a haszonélvezeti jog jogosultja 25 évnél fiatalabb, az egyévi érték 10-szerese
  2. ha a haszonélvezeti jog jogosultja 25-50 éves, az egyévi érték 8-szorosa
  3. ha a haszonélvezeti jog jogosultja 51-65 éves, az egyévi érték 6-szorosa
  4. ha a haszonélvezeti jog jogosultja 65 évnél idősebb, az egyévi érték 4-szerese

A haszonélvezeti jog megvásárlása

Amennyiben tehát a tulajdonos egy 20 millió Ft-os ingatlanra bejegyezett haszonélvezeti jogot kíván megváltani a 70 éves haszonélvezőtől, úgy a 4 millió Ft-os ellenértéket kell fizetnie a haszonélvezeti jog megváltásáért.

Fontos azonban, hogy a haszonélvezeti jogáról való lemondásra senki nem kötelezhető.
(forrás: jogi-esetek-es-hirek)

INGATLAN ELADÁSI/VÉTELI ILL. KIADÁSI ÉS BÉRLETI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE

 

…

/in /by