gyerektartás

Hogyan állapítják meg a gyermektartási díjat?

A gyermektartási díj megítélése mindig fontos és komoly kérdés a gyermekéről gondoskodó szülőfél részére – különösen, ha nemcsak 1, hanem több gyermek eltartása is feladat. Ezért ennek eldöntése nagyon sok mérlegelést és nagy gondosságot igényel…

Alapvetően különbséget kell tenni a kiskorú és a nagykorú gyermek tartása között. A nagykorú gyermek tartására más szabályok vonatkoznak, mint a kiskorú gyermek tartására.

Kiskorú gyermek tartása

A szülő saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. A gondozó szülő a gyermeket természetben köteles eltartani, míg a különélő szülő elsősorban pénzben.

Amennyiben a szülők a gyermektartásdíj mértékében nem tudnak megállapodni, úgy arról a bíróság dönt. A gyermektartásdíjat

  • százalékos arányban,
  • határozott összegben, vagy
  • határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában kell meghatározni.

A gyermektartásdíj összegét általában a kötelezett jövedelmének 15 – 25 %-ban állapítja meg a bíróság.

A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni:

  1. a) a gyermek tényleges szükségleteire,
  2. b) mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
  3. c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, illetőleg mostoha – gyermekekre,
  4. d) a gyermek saját jövedelmére is.

A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek.

A tartásdíj alapja elsősorban a tartásra köteles személy részére:

– a bérköltség (alapbér, bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés stb.), illetőleg a rendszeres személyi juttatás (alapilletmény, illetménykiegészítés, illetménypótlék, egyéb kötelező pótlék, 13. havi illetmény stb.) címén juttatott összes járandóság, valamint

– a személyi jellegű egyéb kifizetésként, illetőleg nem rendszeres személyi juttatásként járó egyéb jövedelem (végkielégítés, betegszabadság idejére járó díjazás, túlóra, ügyeleti díj, távolléti díj stb.).

A nagykorú gyermek tartása

Erre a kategóriára a rokontartás szabályai vonatkoznak. Tartásra a munkaképes nagykorú gyermek is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul. A nagykorú gyermek a szükséges tanulmányok folytatatása idejére jogosult a tartásra, ha tehát nem tanul nem illeti meg tartás.

 

JOGI TANÁCSOK VÁLÁS ÉS GYERMEKELHELYEZÉS ÜGYBEN:

dr. Döcsakovszky Béla
ügyvéd
Telefon: +36-30-268 38 53
dr.docsakovszky@gmail.com
Online bejelentkezés