J

járadék: Rendszeres pénzbeli szolgáltatás.

járadékszolgáltatás (szolgáltatási típus) magánnyugdíjpénztárnál: a) a tag számára élete végéig havonta előre folyósított járadék (életjáradék); b) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a nyugdíjszolgáltatás megkezdésének időpontjától számított, előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig a pénztártagnak, illetve kedvezményezettjének (örökösének), a meghatározott időtartam lejárata után a pénztártag élete végéig folyósít (elején határozott időtartamos életjáradék); c) olyan életjáradék, amelyet a pénztár a pénztártag részére élethosszig folyósít, majd annak halála után kedvezményezettje részére a pénztár szolgáltatási szabályzatában előre meghatározott időtartam (határozott időtartam) lejártáig folyósít (végén határozott időtartamos életjáradék); d) kettő vagy több életre szóló életjáradék: a pénztártag és kedvezményezettje(i) részére járó nyugdíjszolgáltatás, amelyet addig folyósítanak, ameddig legalább egyikük életben van.

járulék: A nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási járulékok, a nyugdíjbiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, a baleseti járulék, továbbá a végrehajtás tekintetében a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt társadalombiztosítási és – a társadalombiztosítási szervek által folyósított – egyéb ellátások, valamint a társadalombiztosítás ellátásainak fedezetére előírt más kötelező járulékbefizetések, ideértve a jogosulatlan kifizetőhelyi költségtérítést is,

járulékbírság: A járulékbevallási kötelezettség megsértésének jogkövetkezménye.

javak: Mindaz, ami emberi szükséglet kielégítésére alkalmas. Vagyontárgyak (ingatlan, ingó), eszmei értékek és a jogok is.

jegyzőkönyv: Eljárási cselekményről (meghallgatás, tárgyalás, nyomozati cselekmény, bizonyítás, iratismertetés, nyilatkozatok stb.), valamely tényről, eseményről  készült irat, dokumentum, amely legalább tartalmazza a jegyzőkönyv készültének helyét és idejét, a jelenlévők nevét és jelenlétük minőségét, a cselekmény pontos leírását, a jelenlévők erre tett nyilatkozatait, a jelenlévők aláírását vagy ennek hiányában a jegyzőkönyv vezetőjének és hitelesítőjének aláírását.

jó erkölcsbe ütköző szerződés: Semmis az olyan szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik. A jóerkölcs védelme alatt a törvény a közérdekbe ütköző törekvéseket kifejező magatartások tiltását érti. Nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik például a tartási szerződések esetében az eltartott súlyos betegségének kalkulálása az érintett személy tudomása nélkül; vagy az állami tulajdon privatizációja során a társadalmi közmegegyezéssel ellentétes – ám formailag szabályos – ügyletek megkötése.

jó gazda gondossága: Azon emberi tevékenység, amely az állat számára olyan életkörülményeket biztosít, hogy az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztán tartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet).

jogalap nélküli gazdagodás: Olyan vagyonnövekmény, amelyhez jogi alap (például érvényes jogviszony) nélkül másnak a rovására jutnak. Az ilyen vagyoni előnyt a jogalap nélkül gazdagodó személy köteles visszatéríteni.

jogállam: Az alkotmány által használt, de törvényben vagy jogszabályban tartalmilag nem kifejtett kategória. (“A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.”) A jogirodalmi feldolgozások szerint a jogállamiság főként az emberi-állampolgári jogok teljes körű érvényesülését, a törvényesség biztosítását, a klasszikus polgári alkotmányos alapintézmények kiépülését és működését, a törvényhozó hatalomnak a végrehajtó hatalom feletti kontrollját és az igazságszolgáltatás függetlenségének folyamatos garantálását jelenti.

jogcím: Az a jogi rendelkezés vagy jogintézmény, amely az adott magatartást lehetővé teszi vagy előírja.

jogdíj: A szabadalomnak, a védett eljárásnak, a védjegynek, illetve hasonló jognak, a know-hownak, az üzleti titoknak, az irodalmi, a művészeti vagy a tudományos művek szerzői jogának, valamint a szerzői joggal szomszédos jogoknak használatáért, hasznosításáért, felhasználásáért vagy a használati jogáért kapott ellenérték.

jogegyenlőség: Az alapvető emberi és állampolgári jogok mindenkit egyenlő mértékben megillető jellege, a törvény előtti egyenlőség joga és az igazságszolgáltatáshoz való egyenlő jog. A jogegyenlőség alkotmányos alapelve tiltja a hátrányos megkülönböztetést a jogi normák megalkotása és alkalmazása során.

jogelőd: A jogalany megszűnése vagy átalakulása esetén a jogok és kötelezettségek szempontjából az előző állapot jogosultja, illetve kötelezettje. Tágabb értelemben egy konkrét jogviszony alanyának bármely okból bekövetkező változása esetén az előző jogosult vagy kötelezett.

jogerő: Jogi hatás, amely azt eredményezi, hogy a határozat – törvényben meghatározott kivételekkel – jogorvoslattal megtámadhatatlan, végleges és végrehajtható. A jogerő tehát három elemből áll: 1. Az alaki jogerő joghatása az, hogy a határozat ellen jogorvoslati kérelem (fellebbezés, ellentmondás, kifogás, stb.) nem nyújtható be. 2. Az anyagi jogerő joghatása az, hogy a jogerős döntés véglegesnek tekinthető; tehát ugyanazon felek és jogutódaik vonatkozásában, ugyanabban a tárgyban, ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ismételten jogvita vagy eljárás nem indítható. (Ezt nevezik a polgári eljárásjogban ítélt dolognak.) 3. A végrehajthatóság joghatása az, hogy a jogerős határozat végrehajtása érdekében a jogosult állami kényszert is igénybe vehet. Például végrehajtási bírság, bizonyos esetekben karhatalmi végrehajtás, a bírósági végrehajtó eljárása lehetnek a jogerős határozat végrehajthatóságából eredő jogkövetkezmények.

jogfenntartás: A szerződésben vagy azzal kapcsolatosan tett jognyilatkozat, amely a szerződés tárgyával kapcsolatos valamely jogot a meghatározott feltétel beállásáig külön nevesítve is fenntart magának. (Például az eladó az ingatlan tulajdonjogát mindaddig fenntartja magának, ameddig a vételár teljes összegét a vevő ki nem fizeti.)

jogforrás: Egyik értelemben a jogszabályt alkotó állami szerv (Országgyűlés, Kormány, jegybank elnöke, miniszterelnök és  miniszter, helyi önkormányzati képviselő-testület); másik értelemben a jogszabály maga, annak megjelenési formája (törvény, kormányrendelet, jegybanki rendelet, miniszterelnöki és miniszteri rendelet, helyi  önkormányzati rendelet).

joggal való visszaélés: A jog által tiltott a jog olyan gyakorlása, amely a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul. Ilyennek minősül különösen a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére irányuló joggyakorlás. Joggal való visszaélésnek minősül a jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadása is, ha ez súlyos köz- vagy magánérdekeket sért, s az érdeksérelem másként nem hárítható el.

joghézag: Szabályozást igénylő társadalmi viszony, jelenség, probléma; amelyre jelen pillanatban a tételes jog konkrétan nem vonatkozik, ezért csak jogértelmezéssel és a jogértelmezésre hivatott szervek jogi iránymutatásai alapján, valamint a bírósági gyakorlat jogalkalmazást befolyásoló szerepe szerint lehet jogi megoldást találni rá.

jogi iránymutatás: Összefoglaló elnevezése az irányelvnek (általános érvényű célok és programok az Országgyűlés, Kormány részéről, és ajánlás a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére a miniszter részéről), és a tájékoztatónak (a jogszabály végrehajtásához szükséges tények és adatok közlése a miniszter és országos hatáskörű szerv vezetője részéről).

jogi minősítés: A tényállásnak megfelelő jogszabályhoz rendelése.

jogi norma: A jogalkotási törvény szerint a jogi normák két csoportja: a jogszabályok (alkotmány, törvény, kormányrendelet, jegybanki rendelet, miniszterelnöki és miniszteri rendelet, helyi önkormányzati rendelet), és az állami irányítás egyéb jogi eszközei (határozat, utasítás, jegybanki rendelkezés, bankfelügyeleti rendelkezés, jogi iránymutatás).

jogi segítő: A jogi segítő a jogi segítségnyújtásról szóló törvény alapján a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi. A jogi segítő a törvény alapján peren kívüli jogi szolgáltatást nyújt és pártfogó ügyvédként jár el. Jogi segítői tevékenységet az folytathat, aki szerepel az országos jogi segítői névjegyzékben szerepel.

jogi segítségnyújtás: Az állam a jogi segítségnyújtás keretében peren kívül jogi segítő igénybevételének jogát biztosítja a támogatott személynek; polgári peres és nemperes eljárásokban pedig a) teljes vagy részleges költségmentességet, b) teljes vagy részleges költségfeljegyzési jogot, c) pártfogó ügyvédi képviseletet biztosíthat.

jogi személy: Jogképességgel rendelkező nem természetes személy. Jogi személy többek között az állami vállalat, tröszt, az állami és önkormányzati költségvetési szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, a társadalmi szervezet, az alapítvány, közalapítvány, köztestület, ügyvédi iroda. A jogi személy saját neve alatt szerezhet minden olyan jogot és vállalhat minden olyan kötelezettséget, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. A jogi személy nevében a jogi személy képviselője jár el, de a bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges. Ha jogszabály vagy – annak felhatalmazása alapján – az alapító okirat kifejezetten úgy rendelkezik, akkor a jogi személy törvényes feltételeknek megfelelő szervezeti egysége is külön jogi személy.

jogképesség: A jogokhoz és kötelezettségekhez való jog. A magyar jogban minden ember jogképes, tehát jogai és kötelezettségei lehetnek. Az emberen kívül jogképes még az állam, a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

jognyilatkozat pótlása: Ha a joggal való visszaélés abban valósul meg, hogy a jogszabály által megkívánt jognyilatkozatot megtagadják, és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyilatkozatát ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.

jognyilatkozat: A személynek egy adott jogviszonnyal -, vagy az ezzel kapcsolatos jogalkalmazói eljárással kapcsolatos szóbeli, írásbeli vagy ráutaló magatartás útján tett kinyilatkoztatása.

jogorvoslat: Minden olyan kérelem, amely egy jogszabály alapján hozott döntés megváltoztatására irányul. (Elnevezése szerint a jogszabályok az egyes eljárások jogorvoslatára többféle nevet használnak: fellebbezés, kifogás, panasz, felülvizsgálati kérelem, felszólalás, észrevétel stb.)

jogos önhatalom: A birtokos a birtoka elleni jogellenes támadást önmaga is elháríthatja.

jogos védelem: Bűncselekmény elkövetése miatt nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges, a támadással vagy fenyegetéssel arányos cselekményt követ el.

jogosítvány: Valamely jog gyakorlására jogosultság, s az ezt igazoló okirat.

jogosulatlan címhasználat: Mások előtt őt meg nem illető cím használata, illetőleg kitüntetés vagy egyenruha, fegyveres erők rendfokozatának – jelvényének – kitüntetésének, humanitárius, illetőleg egészségügyi szervezetek jelvényeinek jogosulatlanul viselése.

jogszabály: Alkotmány, törvény, kormányrendelet, jegybanki rendelet,  miniszterelnöki és miniszteri rendelet, helyi önkormányzati rendelet.

jogszavatosság: Felelősség azért, hogy a szerződés teljesítésének nincsen jogi akadálya; tehát a jogosult megszerezheti azokat a jogokat, amelyeket a szerződés átruház rá vagy biztosít neki.

jogutód: A jogalany megszűnése vagy átalakulása esetén a jogok és kötelezettségek szempontjából az új állapot jogosultja, illetve kötelezettje. Tágabb értelemben egy konkrét jogviszony alanyának bármely okból bekövetkező változása esetén az új jogosult vagy kötelezett.

jogvédelmi biztosítás: A jogi eljárási költségek viselésére és a biztosítási fedezetből fakadó más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettség díj ellenében történő elvállalása, így különösen a biztosított által elszenvedett kár peren kívüli egyezséggel vagy polgári, illetve büntetőeljárás során történő megtérülésének biztosítása; valamint a biztosított polgári, büntető-, államigazgatási vagy egyéb eljárásban, illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igény esetében való védelme vagy képviselete.

jogvesztés kikötése: A szerződő felek írásbeli megállapodása arról, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szerződés alapján megilletné.

jogvesztő határidő: Olyan határidő, amelyről a törvény kifejezetten kimondja, hogy elmulasztása esetén igazolásnak nincsen helye. A jogosultság tehát az ilyen határidő elmulasztásával véglegesen és visszavonhatatlanul elveszik.

jogviszony: A jogalanyok között a jogtárgyakkal kapcsolatosan létrejött, jogszabály által meghatározott társadalmi viszony.

jóhírnév sérelme: A jóhírnév sérelmét jelenti az, ha valaki más személyre vonatkozó valótlan és sértő tényt állít, híresztel, vagy valóságos tényt hamis színben tüntet fel.

jóhiszemű eljárás: Az a magatartás, amely nem valósít meg rosszhiszemű pervitelt.

dr. Döcsakovszky Béla
ügyvéd
Telefon: +36-30-268 38 53
dr.docsakovszky@gmail.com
Online bejelentkezés