Mi és hogy változott a 2016-os illetéktörvény szerint?

2016-ban nincs költsége az illetéktörvény szerint a személyi igazolványnak, sem a lakcímkártyának. Az illetéktörvény mellékleteiben történt változás 2016-ban.

Az illetékekről szóló törvény tartalmazza a vagyon bármi módon történő átruházása vagy tulajdonosváltozás esetén milyen összeget kell megfizetni illeték címén. Illetéket azonban nem csak vagyonmozgás, hanem különböző eljárások okán is fizetni kell, mint például bírósági eljárás vagy valamilyen hatósági eljárás miatt, mint például személyi igazolvány kiállítása.

Azt már mindenkit tudja, hogy eladás esetén illetéket kell fizetni és azt is, hogy az öröklés és ajándékozás bizonyos eseteinél is.

Viszont vannak kivételek, amikor illetékmentességről beszélünk. Van tárgyánál fogva mentes, és személyi illetékmentesség. Személyi illetékmentesség egyesületeket, alapítványokat illet meg például.

Ki nem fizet vagy csak kevesebb illetéket?

Illetéket nem kell fizetni annak, aki a házassági nevét akarja megváltoztatni, vagy bölcsődei, óvodai elhelyezéshez szükséges iratokat kíván beszerezni.

Az adóigazolás kiállítása is illetékmentes.

Ha valaki lakást örököl, vagy más értéktárgyat, és annak értéke kisebb, mint húszmillió forint, akkor azután sincs illetékfizetés. Ha viszont meghaladja ezt az összeget, akkor csak a meghaladó rész után számítandó az illeték.

Az örökléskor van még számos más eset is, amikor nem kell megfizetni az illetéket. A lakástakarék öröklésekor, vagy építési telek öröklésekor, ha arra vállalja az örökös, hogy négy éven belül lakóházat épít az örökös. Ezt az adóhatóság ellenőrzi, mégpedig úgy, hogy a határidő lejárta előtt be kell tudni mutatni a használatba vételi engedélyt.

Ha termőföld öröklésére kerül a sor, akkor fele részben kell illetéket fizetni, ha pedig az örökös családi gazdálkodó, a negyedét. Ez egyfajta fizetési kedvezmény az illeték alól.

Az ajándékozásnál is vannak mentességi esetek. Az építési telek ajándékozása, ugyanúgy alakul, mint az öröklésnél. Az őstermelőnek ajándékozott föld szintén illetékmentes ügylet lehet. Az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás, vagy a házastársnak adott ajándék is mentességet élvez, vagy a termőföld ajándékozásakor pedig a fele illetéket kell fizetni.

Az illetékmentesség mellett illetékkedvezmények is vannak a törvény nyújtotta keretek között.
A 35. életévét be nem töltött fiatal az illeték 50%-át kell csak, hogy megfizesse, ha a lakás nem éri el a 15 millió forintot és ez az első lakás, ami a nevére kerül. Ha nem 1/1 arányú tulajdont szerez, csak résztulajdont, akkor a kedvezményt is arányosítják ennek megfelelően.  Az lesz első lakásszerző a törvény szempontjából, akinek még nem volt lakástulajdona, de nem számít bele, ha a kiskorú megörökölt egy lakást, amin özvegyi haszonélvezet volt, de még mielőtt nagykorú lett volna, eladták azt. (ilyenkor illeték részletfizetési kedvezményt is lehet kérni 12 hónapra, pótlékfizetés nélkül)

Az öröklési illeték alakulása
Ha lemond valaki az örökségről úgy, hogy cserébe nem kér semmit, akkor illetéke sem lesz. Ha viszont a lemondásért valamit nyújtanak neki, akkor az ajándékozásnak minősül, és itt képbe kerül az ajándékozási illeték.

Más eset az örökség átengedése. Ha ellenértékkel, akkor öröklési illetéket kell fizetnie az örökösnek, a megszerző félnek meg vagyonszerzési illetéket. Kicsit bonyolult az illeték alakulása ilyen helyzetekben, mert hiába örökségről beszélünk, úgymond belekeveredik más illetéktípus is.

Vegyük azt az esetet, ha adott egy autó, és azon adósság van. A tulajdonos meghal, és azt átveszi a hitelező. Akkor öröklési illeték nem lesz, viszont a hitelező kifizeti utána a visszterhes vagyonátruházási illetéket. Ez egy esetben nem történik meg, ha a hitelező egyben örökös is.

Olyan eset is megtörténhet, hogy adott több örökös. Ezek az örökösök kötnek egy egyezséget (osztályos egyezség) hogy ki mennyit kap az örökségből. Így mindenki ezután fizeti meg az öröklési illetéket. Igen ám, de lehet, hogy van köztük olyan, aki egyébként kevesebbet örökölt volna, viszont az egyezség hatására több vagyonhoz jutott, igaz ellenérték fejében. Ekkor az eredeti örökrész feletti rész után visszterhes vagyonátruházási, aki pedig átengedte, öröklési illetéket fog fizetni.

Ajándékozási illeték alakulása
Akkor fizetünk ajándékozási illetéket, ha papíron történik, vagy pedig a 150ezer forintnál értékesebb az ajándék.
Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke egységesen 18%. Lakás vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén 9% az általános illeték.
Gépjármű, pótkocsi, ill. vagyoni értékű jog illetékének mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese. A visszterhes szerzésnél nyilván ezen táblázatban foglalt összegek felével kell számolni.

(kW) 0-3 év 4-8 év 8 év felett
0-40 1100 Ft/kW 900 Ft/kW 600 Ft/kW
41-80 1300 Ft/kW 1100 Ft/kW 900 Ft/kW
81-120 1500 Ft/kW 1300 Ft/kW 1100 Ft/kW
120 felett 1700 Ft/kW 1500 Ft/kW 1300 Ft/kW

(A 120 felettiekre a 120-as kategóriát kell alkalmazni)

(Amikor kiszámítjuk az illeték mértékét, először meg kell állapítani a tiszta értéket, ami a forgalmi érték, kivonva belőle a terheket. Terhek a tartozás, vagy más olyan, amivel csökkenthető a tiszta érték. Ha összeadjuk az örökség értékeit, a gépjárműveket ki kell hagyni, azt nem számoljuk bele a tiszta érékbe.)

Olyan is gyakorta megesik, hogy adott egy ingatlan, amit örököl X és azon fennálló haszonélvezetet örökli Y. X öröklési illetéke a haszonélvezettel csökkentetten kiszámított érték után fizetendő.

Egyéni kisvállalkozói vagyon öröklési és ajándékozási illetékkedvezménye
Az egyéni vállalkozás megszüntetését követő 3 hónapon belüli ajándékozása vagy öröklés esetén a illetékalap-kedvezmény jár, ha a szerző egyéni vállalkozói tevékenységét megkezdi, vagy egyéni cégébe vonja. Az öröklési és ajándékozási illeték alapja ebben az esetben 25%-kal kevesebb, de maximum 2,5 millió forinttal lehet kevesebb.

 

Kisvállalkozás illetékkedvezménye

Ha a vagyonszerző/k a vagyoni betétek legalább 50%-át megszerzi/k, és a kisvállalkozást három évig nem szünteti meg, akkor kedvezmény jár az illetékfizetésre.

 

Visszterhes vagyonátruházási illeték
Általános mértéke 4% (itt a terheket nem kell levonni a forgalmi értékből), ingatlan, illetve vagyoni betét megszerzése esetén ingatlanonként 1 milliárd forintig 4%, ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint. Résztulajdon esetén arányosítani kell.
A vissza nem térítendő, lakáscélú állami támogatást a lakástulajdon forgalmi értékből le kell vonni, mikor ki akarjuk számítani az illetéket.
Ingatlanok cseréjekor vagy vásárlásakor mindig a különbözetet kell nézni. Ha keletkezik, akkor az lesz az illetékfizetés alapja. (itt a terhekkel nem csökkentett forgalmi értéket kell nézni, viszont a haszonélvezet, használat jog itt nem minősül annak) Minden ügyletnél nyilatkozni kell, hogy van beszámítandó másik ingatlan, és igazolni is kell azt, valamint kérni az adóhatóságot, hogy az illetéket ennek megfelelően állapítsa meg.

Pótkocsi vételnél, ha a pótkocsi 2500 kg alatti, 9000 forint, minden más esetben 22 000 forint az illeték.

Gépjárműre, pótkocsira vonatkozó haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén az eredeti illetékek 25%-ának megfelelő illetéket kell fizetni.

Közös ingatlantulajdon megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut.

 

Legfontosabb Illetékmentességek, illetékkedvezmények:

• Telektulajdon (ill. vagyoni értékű jog) megszerzése, ha 4 éven belül lakóházat épít rá.
• birtokösszevonási célú földcsere, valamint haszonélvezet, használat jogának alapítása, ha a cserélt földeken egymás haszonélvezete, használati joga állt fenn.
• termőföldnek a földműves általi megvétele, ha az illetékkötelezettség keletkezését követő 12. hónap utolsó napjától számítva 5 évig a földet nem adja el, vagyoni értékű jogot nem alapít, és mg. őstermelőként vagy családi gazdálkodóként mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja;
• lakás cseréje és vásárlása, ha a magánszemély megelőzően vagy utána egy éven belül adott el, vagy szerzett lakást és az elcserélt, eladott lakás értékénél kisebb;
• egyenes ági rokonok, házastársak közötti vagyonátruházás is illetékmentes.
• A házassági bontóper illetéke 30 000 forint.

A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg pl. a munkaügyi perben.

Útlevél illetéke 7500 forint, ha érvényességi ideje 10 év, 14 000 forint. (18-nál fiatalabb és 70-nél idősebb, vagy az egy évi érvényességű 2500 forint) Ha elveszett, vagy megsemmisült, akkor a kétszerese ennek az összegnek az illeték.

Személyi igazolvány 1500 forint.

Lakcímazonosító 500 Ft, de illetékmentes, ha 65 évnél idősebb, vagy ellopták az igazolványt.

Jogosítvány 4000, forgalmi és törzskönyv 6000

(http://www.mixin.hu/magyarorszag/illetektorveny)

 

JOGI konzultáció és EGYÉNRE SZABOTT MEGállapodások, SZERZŐDÉSEK készítése:

dr. Döcsakovszky Béla
ügyvéd
Telefon: +36-30-268 38 53
dr.docsakovszky@gmail.com
Online bejelentkezés