Mit kell tennie, ha válni készül?
Évvége táján, főleg az ünnepek körül sokan szánják rá magukat a válásra, vagy épp a békülés utáni újra kezdésre. Van, aki már többszöri kezdés után most végleg válni készül, de nem tudja, melyek az első lépések, amikkel a válást elindíthatja. Íme a legfontosabb tudnivalók…
A válóper elindítása
A válóper a keresetlevélnek a bírósághoz történő beadásával indul. Azt, hogy a keresetlevelet melyik bírósághoz kell beadni (illetékesség) a házastársak utolsó közös lakóhelye határozza meg. A bíróságok általában ezt a szabályt követik annak ellenére, hogy az ellenérdekű fél lakóhelye is megalapozhatja az illetékességet. Manapság már egyre több a külföldi elemet tartalmazó házasság is, így ilyen esetekben elsőként azt kell megvizsgálni, hogy magyar bíróság eljárhat-e a válás ügyében (joghatóság) vagy más állam bírósága rendelkezik hatáskörrel (joghatósággal). Ha megállapítható, hogy magyar bíróság eljárhat, akkor a helyi (városi) bíróság illetékességét a felek utolsó közös magyarországi lakóhelye határozza meg.
A válóperben – főleg ha a felek mindenben megegyeztek – nincs jelentősége annak, hogy ki a felperes és ki az alperes. A felperes az, aki a keresetlevelet benyújtja a bírósághoz, tehát tulajdonképpen ő indítja el a pert.
A keresetlevélben elő kell adni, hogy
- a felek mikor és hol kötöttek házasságot,
- mikor, hol és milyen utónévvel születtek gyerekek, akik még élnek.
Ezeket a tényeket házassági illetve születési anyakönyvi kivonattal kell igazolni, melyek eredeti példányát mellékelni kell a keresetlevélhez.
Ezen felül nem kötelező, de célszerű előadni azt, hogy
- a házasfelek mikor ismerkedtek meg,
- éltek-e együtt élettársakként a házasság előtt,
- hol kezdték meg az együttélést,
- a felbontani kért házasság kinek hányadik házassága.
- A keresetlevélben azt is valószínűsíteni kell, hogy a házasság teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott, és ennek okait röviden vázolni kell. Ha valamelyik fél elköltözött, annak időpontját meg kell jelölni.
Közös megegyezéssel vagy anélkül?
Amennyiben a felek ún. közös megegyezéssel válnak el, úgy a keresetlevélhez csatolni kell a megállapodást. A bíróságok azonban nem értelmezik ilyen szigorúan a jogszabályt, és arra is lehetőség van, hogy a második tárgyaláson adják be a megállapodást, vagy mondják jegyzőkönyvbe annak tartalmát a bíróság előtt.
Amennyiben már az elején látszik, hogy a házasfelek nem tudnak megegyezni, úgy a keresetlevélben elő lehet adni a házasság megromlásához vezető okokat, és annak bizonyítékait.
Amennyiben nincs közös megegyezés, úgy azt is le kell írni a keresetben, hogy milyen kérelme van, azaz a bíróság milyen kérdésekben hozzon határozatot. Így kérheti:
- a házasság felbontását;
- a gyermek elhelyezését;
- a házastársát gyermektartásdíj fizetésére kötelezni;
- a gyermekkel való kapcsolattartás szabályozását;
- utolsó közös lakás kizárólagos használatát;
- vagyon megosztását.
A szükséges lépések szakszerű megtervezésében és az eljáráshoz szükséges papírok elkészítésében sokat segíthet egy családjogban jártas ügyvéd támogatása és közreműködése. Bár ezt a magyar jog nem teszi kötelezővé, de egy tapasztalt ügyvéd segítéségével sok felesleges bírósági per, hosszadalmas eljárás kivédhető és lerövidíthető.
Illetékek
A házassági bontóper illetéke 30.000.- Ft, amit a postán megvásárolható illetékbélyegen kell leróni a keresetlevél beadásával egyidejűleg. Amennyiben a vagyoni, jövedelmi viszonyai indokolják, költségmentesség is kérhető a bíróságtól, amihez szükséges nyomtatványt szintén mellékelni kell a keresetlevélhez.
JOGI TANÁCSOK VÁLÁS ÉS GYERMEKELHELYEZÉS ÜGYBEN:
dr. Döcsakovszky Béla
ügyvéd
Telefon: +36-30-268 38 53
dr.docsakovszky@gmail.com
Online bejelentkezés
