S

saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás: Olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának jár.

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: Az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos; b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).

sajtóhelyreigazítás: Ha valakiről a sajtó vagy média valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg valótlan tényeket hamis színben tüntet fel, követelheti helyreigazítás közzétételét. A helyreigazításban a sajtó vagy média – a megjelenéssel azonos helyen és időben – köteles közzétenni, hogy közleményében mely tények voltak valótlanok, illetve mely tényeket tüntettek fel hamis színben. A közleménynek az igény bejelentésétől számított 8 napon belül kell megjelennie.

segítő családtag: Az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében – nem munkaviszony keretében – munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

semmis szerződés: A semmisség az érvénytelenség egyik típusa. (Másik érvénytelenségi típus a megtámadhatóság.) A semmisségre határidő nélkül bárki hivatkozhat, s megállapításához külön eljárásra nincsen szükség. A semmis szerződést nemlétezőnek kell tekinteni. Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha az nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.

semmissége közigazgatási határozatnak: Az államigazgatási eljárási törvényben szabályozott jogorvoslati eljárások során a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra tekintet nélkül meg kell semmisíteni azt a közigazgatási határozatot, amely hatáskör hiányában született, illetve bűncselekmény elkövetése befolyásolta tartalmát. Még ezekben az esetekben sem lehet megsemmisíteni a határozatot, ha jogerőre emelkedése óta 3 év eltelt.

sértett: Akinek jogát vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette.

sérülékeny csoport: Az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, idősödők, megváltozott munkaképességűek)

státuszperek: Olyan perek, amelyek a személy polgári jogi, családjogi, állampolgársági állapotával, státuszával kapcsolatosak. Ilyenek például a gondnokság alá helyezési perek, a származás-megállapítási perek (például apasági perek), állampolgársági perek.

statútum: Alapszabály, helyi vagy belső rendelkezés.

súlyos munkabaleset: Az olyan munkabaleset, amely a sérült halálát, valamely érzékszerv vagy érzékelő és reprodukciós képesség súlyos károsodását, életveszélyes sérülés, illetve egészségkárosodást, súlyos csonkolást, kommunikációs képesség elvesztését okozta.

súlyosan fogyatékos személy: Az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.

szabálysértés: Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet által jogellenessé nyilvánított magatartás vagy mulasztás, amelyek a társadalomra csekély fokban veszélyesek (ezért nem bűncselekmények), s a jogsértések megelőzése végett a jogszabály büntetni rendeli őket.

szabálysértési felelősség: Szabálysértés miatt az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti. A szabálysértést elköveti az is, aki mást a szabálysértés elkövetésére szándékosan rábír (felbujtás), és aki másnak a szabálysértés elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt (bűnsegély).

szabálysértési hatóság: Általános hatáskörű szabálysértési hatóság a helyi önkormányzat jegyzője. Jogszabály által meghatározott szabálysértések ügyében a rendőrkapitányság, a vám- és pénzügyőrség, az ÁNTSZ, a  fogyasztóvédelmi felügyelőség, bányaműszaki felügyelőség, munkavédelmi és munkaügyi felügyelő, hírközlési felügyelet, közterület-felügyelet, tűzoltóság.

szabálysértési intézkedések: Járművezetéstől eltiltás, elkobzás, figyelmeztetés, kitiltás.

szándéknyilatkozat: Annak írásbeli kifejezése, hogy valamely jognyilatkozatot, szerződést a jövőben meg kívánnak tenni. Egyoldalú előszerződésnek tekinthető okirat, azzal az eltéréssel, hogy a jogosult személyét az előszerződésnek megfelelő joghatás kifejtéséhez a szándéknyilatkozatnak kifejezetten tartalmaznia kell.

szándékosság: Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.

szankció: A jogszabálynak (vagy szerződésnek) az a része, amely meghatározott tényállásra alkalmazandó rendelkezés megsértésére jogkövetkezményt rendel.

szankcionál: Szankciót alkalmaz.

szárazbélyegző (ügyvédi): Jogszabály előírhatja meghatározott okiratokra az ügyvédi ellenjegyzés érvényességének feltételéül az ügyvéd személyét azonosító és személyes eljárását bizonyító szárazbélyegző használatát. Ügyvédi szárazbélyegző szükséges például a cégek társasági szerződései valamint az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okiratok ügyvédi ellenjegyzésének érvényességéhez.

szavatosság: A kötelezett felelőssége a szerződés hibás teljesítése esetén. A szavatosság kiterjed arra, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok (ez a kellékszavatosság), valamint arra, hogy a jogosult megszerezheti azokat a jogokat, amelyeket a szerződés átruház rá vagy biztosít neki. (Ez a jogszavatosság.)

személyegyesülés: Természetes személyek által létrehozott jogi személyek (ilyen például a társadalmi szervezet) és jogi személyiséggel nem rendelkező más közösségek. (Például a nyilvántartásba nem vett egyesület, baráti vagy hobbitársaság, lakóközösség.) Ez utóbbi, jogi személyiség nélküli személyegyesüléseket személyösszességnek is nevezi a jogirodalom, utalva ezzel arra, hogy személyegyesüléssel általában új jogi személy jön létre, míg a polgárok személyösszessége csak közös tevékenységet hoz létre, új jogi minőséget nem feltétlenül.

személyes adat: A természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, és az ebből levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

személyes költségmentesség: Azt a felet, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget nem tudja fedezni, költségmentesség illeti meg.

személyes szabadságjogok: Az Alkotmányban rögzített alapvető emberi jogok közül azok, amelyek jellegüknél fogva csak személyesen gyakorolhatók, vagy a jogok tartalma személyhez kötődik. (Például személyes sérthetetlenség, emberi méltósághoz való jog, ártatlanság vélelme, mozgásszabadság, gondolat- és lelkiismereti szabadság, magántitok védelme, magánlakás sérthetetlensége, személyes adatok védelme, jogorvoslat joga.)

személyhez fűződő jogok: Hátrányos megkülönböztetés tilalma nem, faj, nemzetiség, felekezet szerint; személyes szabadsághoz, testi épséghez, egészséghez való jog; becsület és emberi méltóság megsértése elleni védelem; névviselés joga; jóhírnév védelme; képmás és hangfelvétel útján való visszaélés elleni védelem, levéltitokhoz, magántitokhoz, magánlakás tiszteletben tartásához jog; személyes adatok védelme.

személyi alapbér: A munkaviszony alapján a munkavállalót a munkaszerződésben meghatározott mértékben megillető munkabér, amelyet időbérben kell meghatározni.

személyi azonosító: A személyi adat- és lakcímnyilvántartás azonosító kódja, melynek képzési szabályait törvény írja elő.

személyi hatály: A jogi szabálynak, ítéletnek vagy határozatnak, illetve szerződésnek a személyi alkalmazási köre.

szemérem elleni erőszak: Aki mást házassági életközösségen kívül erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetéssel fajtalanságra vagy ennek eltűrésére kényszerít, vagy másnak a védekezésre, illetve akaratnyilvánításra képtelen állapotát fajtalanságra használja fel, bűncselekményt (bűntettet) követ el.

szeméremsértés: Aki magát nemi vágyának kielégítése végett más előtt szeméremsértő módon mutogatja, bűncselekményt (vétséget) követ el.

szemle: A bíróság, illetőleg az ügyész rendeli el, és folytatja le, ha a bizonyítandó tény felderítéséhez vagy megállapításához személy, tárgy vagy helyszín megtekintése, illetőleg tárgy vagy helyszín megfigyelése szükséges. A szemlénél – ha szükséges – szakértőt is lehet alkalmazni. A szemle alkalmával a bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket részletesen rögzíteni kell. A szemlén fel kell kutatni és össze kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket, és gondoskodni kell a megfelelő módon történő megőrzésükről. A szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép- vagy hangfelvételt, illetve képet és hangot egyidejűleg rögzítő felvételt, rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

szerződés felbontása: A szerződést a felek közös megegyezéssel vagy elállással felbonthatják. A szerződés felbontása esetén a szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szűnik meg, és a már teljesített szolgáltatások általában visszajárnak.

szerződés megszűnése: A szerződés a megkötésére visszamenőleges hatállyal megszűnik, ha a Polgári Törvénykönyv szerint elállásra jogosult fél az elállási nyilatkozattal a szerződést felbontja. A Polgári Törvénykönyvben meghatározott más esetekben is megszűnik a szerződés, például a teljesítés lehetetlenné válásával vagy a szerződés bírósági határozattal megszüntetésével. A szerződés megszűnése esetében a szerződéskötés előtti eredeti állapotot általában helyre kell állítani.

szerződés megszüntetése: A felek a szerződést közös megegyezéssel vagy felmondással megszüntethetik. A szerződés megszüntetése esetén a szerződés a jövőre nézve szűnik meg és a felek további szolgáltatással általában nem tartoznak. Megszünteti a szerződést az a tény is, ha ugyanaz a személy lesz a jogosult és a kötelezett (konfúzió); vagy személyhez kötődő szolgáltatás esetén a jogosult vagy a kötelezett meghal, illetve jogi személy esetében jogutód nélkül megszűnik.

szerződés: A felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata, amelynek alapján kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére, és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

szerződési szabadság: A szerződés tartalmát, formáját és elnevezését a felek szabadon határozzák meg; a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

szerződéskötési kötelezettség: Jogszabály szerződés kötését kötelezővé teheti. A felek másik szerződésben (például előszerződésben) is vállalhatnak szerződéskötési kötelezettséget.

szerzői jogi védelem: Szerzői jogi védelem alá tartozik a törvény erejénél fogva az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg, a védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől. Nem tartoznak szerzői jogi védelem alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. Valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet önmagában nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek. A szerzői jogi védelem személyhez fűződő jogokat és vagyoni jogokat jelent.

szerzői jogi védelmi idő: A személyhez fűződő jogok időben korlátlanok, a vagyoni jogok védelmi ideje 70 év a szerző halálának napjától számítottan.

színlelt szerződés: A felek úgy járnak el, mintha szerződést kötöttek volna, valójában azonban szándékuk más joghatás elérésére irányult. A színlelt szerződés semmis; ha pedig az egy másik szerződést leplez, akkor a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.

szóbeliség elve: A bírósági tárgyalás szóbeli.

szokásjog: A jogalkalmazó szervek szokásos eljárására utalás, hagyományos eljárási és döntési technikák, illetve tartalmak figyelembe vétele. Az ugyanolyan vagy hasonló esetekre szóló magatartások jogi jelentősége a magyar jogban a bíróságok jogalkalmazó tevékenységének életszerűségre törekvésében és a Legfelsőbb Bíróság jogfejlesztő szerepében jelenik meg, amelynek a keretében a bíróságokra kötelező, általános érvényű jogegységi határozatokat adhat ki, illetve a bírói joggyakorlat számára nem kötelező erejű elvi döntéseket hozhat.

szolgálati elöljáró: Az állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy egyes munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosult személy.

szolgálati értesítés: Az a távirat, amelyet a táviratot kezelő egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltatók egymás között váltanak egy általuk kezelt táviratra vonatkozóan, továbbá amelyet az egyetemes elektronikus hírközlési, illetve egyetemes postai szolgáltató az igénybe vevő részére a távirat kezelésével kapcsolatos tájékoztatásként küld.

szolgálati találmány: Annak a találmánya, akinek munkaviszonyból vagy más jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a találmány tárgykörébe tartozó megoldásokat dolgozzon ki. A szolgálati találmányra a szabadalom a munkáltatót illeti meg, de a feltalálót díjazás illeti meg, s a munkáltató a találmánnyal való feltalálói rendelkezéshez hozzájárulhat.

szolgálati titok: Az olyan adat, amely a törvény által meghatározott szolgálati titokkörbe tartozik, s amelynek nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása sérti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskör illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását.

szolvencia: Fizetőképesség.

szomszédjog: A szomszédos telek, épület tulajdonosának jogai az épület földtámaszával, az áthajló ágak gyümölcsével, a telken való átjárással, a kerítéssel, a határvonalon álló gyümölccsel és terméssel kapcsolatos szabályok. A törvény és a települési önkormányzat rendelete határozhat meg szomszédjogi szabályokat.

szomszédos jogok: A szerzői joggal szomszédos jogokat jelenti: előadóművészek védelmét, hangfelvétel előállítóinak védelmét, rádió- és televízió-szervezetek védelmét célzó jogokat.

szolgalom: Jogosultság arra, hogy másnak a dolgát használják (aktív szolgalom). Azt is jelenti, hogy a tulajdonos köteles tartózkodni bizonyos őt megillető jogok gyakorlásától (passzív szolgalom). Két szolgalomtípus van: egyik a személyes szolgalom, amely név szerint meghatározott személy javára szól (ilyen például a haszonélvezeti jog), másik a telki szolgalom, amelynek jogosultja mindig egy telek, a “szolgáló telek” mindenkori birtokosa. (A telki szolgalom leggyakoribb fajtái az  útszolgalom, átjárás szolgalma, vízvétel szolgalma, pinceszolgalom, épület megtámasztásának szolgalma, közműszolgalom, vezetékszolgalom.)

szövetkezet (új): A szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegytőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását – ideértve a természetes személy tagok fogyasztását is -, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. A szövetkezet a kulturális, oktatási és szociális feladatainak a tagok, munkavállalók, illetve azok hozzátartozói támogatásával, vagy a szövetkezeti szövetségek számára nyújtott hozzájárulással tehet eleget. Szövetkezetet természetes személyek és – a törvényben meghatározott korlátozásokkal – jogi személyek alapíthatnak. Ilyen korlátozás, hogy a szövetkezet alapításakor és működése során a jogi személy tagok száma nem érheti el a taglétszám ötven százalékát. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a kizárólag szövetkezetek által a tagjaikkal folytatott gazdasági együttműködés céljából alapított szövetkezetre. Szövetkezetet legalább öt, iskolaszövetkezetet legalább tizenöt tag alapíthat. Iskolaszövetkezetben a tanulókon kívül felvett tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám tizenöt százalékát. Szövetkezeti hitelintézet kivételével tilos a szövetkezet tagjait nyilvános felhívás útján gyűjteni.

szövetkezet szervezeti változásai: Az összeolvadás, a beolvadás, a szétválás, a kiválás, valamint a gazdasági társasággá történő átalakulás.

szövetkezet: A szövetkezés szabadsága és az önsegély elvének megfelelően létrehozott közösség, amely a tagok vagyoni hozzájárulásaival alakul, a tagok személyes közreműködésére is épít működése során, s mindezzel a tagok érdekeit szolgáló vállalkozási és más tevékenységet folytat. A szövetkezet demokratikus önkormányzattal és önálló jogi személyiséggel rendelkezik. Fajtái: szövetkezet, lakásszövetkezet, iskolai szövetkezet, takarékszövetkezet, üdülőszövetkezet, garázsszövetkezet, biztosító szövetkezet.

szubszidiárius: Kisegítő jellegű. (Például kisegítő jellegű lehet egy jogszabály, egy tényállás, egy jogi eljárás.) A jogszabályokban a konkrét rendelkezés szubszidiaritását (kisegítő jellegét) a  “- ha jogszabály másként nem rendelkezik -” fordulat fejezi ki.

szükséghelyzet: Az életet, testi épséget, vagyont közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély esetén a tulajdonos tűrni köteles a veszély elhárítása érdekében tulajdonának használatát, sőt még az abban történő károkozást is.

szülési szabadság: A terhes, illetve a szülő nőt megillető szabadság, amelynek mértékét és kiadásának módját a Munka Törvénykönyve határozza meg.

szünetelése az eljárásnak: A törvényben meghatározott esetekben a polgári per szünetel. A szünetelés a határidők folyását nem érinti, s bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell. Hat hónapi szünetelés után a per megszűnik.

dr. Döcsakovszky Béla
ügyvéd
Telefon: +36-30-268 38 53
dr.docsakovszky@gmail.com
Online bejelentkezés