Az építmény fennmaradásának engedélyezése

Ha az építményt, építményrészt szabálytalan építési tevékenységgel valósították meg, az építésügyi hatóság arra – az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult kérelme alapján – fennmaradási engedélyt ad, ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak vagy megteremthetők és az építtető az építési jogosultságát igazolta. Ha az építményt, építményrészt építésügyi hatósági engedély nélkül bontották le az építésügyi hatóság azt tudomásul veszi. Fennmaradási engedély a fentiek érvényesítése mellett kiadható akkor is, ha

• a) az építmény, építményrész átalakítással szabályossá tehető, vagy
• b) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.

Mennyibe kerül az engedély iránti kérelem?

A kérelemhez illetéket kell leróni, amit illetékbélyeg formájában kell a beadványra ragasztani. A fennmaradási engedély iránti kérelem illetéke a szabálytalanul kialakított építmény jellegétől, illetve nagyságától függ. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetékét a törvény minden esetben pontosan meghatározza.

Fennmaradási engedélyezési dokumentáció

A dokumentáció tartalmára vonatkozó követelmények azonosak az építési engedélyezési dokumentációnál leírtakkal. A szabálytalanul megépített vagy befejezetlen építmény esetében a jelenlegi állapotot és a szándékolt továbbépített állapotot külön-külön kell ábrázolni.

A fennmaradási engedélykérelemhez

• a) fennmaradási és továbbépítési engedélyezés esetén – a tartalmától függően – mellékelni kell az építési engedélyre előírtakon túl a felelős műszaki vezető – ennek hiányában építésügyi műszaki szakértő – nyilatkozatát, valamint
• b) végleges fennmaradási engedélykérelem esetén a használatbavételi engedélykérelemhez előírt mellékleteket.

A fennmaradási engedélyhez fűződő jogkövetkezmények

Az építésügyi bírság

Ha az építésügyi hatóság a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg – a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon – építésügyi bírságot szab ki.

Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el. Az építésügyi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

Nem szabható ki bírság az olyan jogerős és végrehajtható építési, illetve bontási engedély alapján elvégzett építési tevékenységgel összefüggésben, amelynek az alapját képező határozatot utóbb az építésügyi hatóság a saját hatáskörében vagy az ügyészségről szóló törvény szerinti ügyészi felhívás folytán visszavonta, vagy amelyet a bíróság hatályon kívül helyezett, illetve az Alkotmánybíróság határozata alapján az építésügyi hatóság felügyeleti szerve megváltoztatta vagy megsemmisítette kivéve, ha az építtető a visszavonásra (megváltoztatásra, megsemmisítésre, hatályon kívül helyezésre) alapot adó ok tekintetében rosszhiszeműen járt el..

Milyen esetekben kell lebontani az épületet?

Az építményt, építményrészt az engedélyesnek kártalanítási igény nélkül le kell bontania, ha

• a) a meghatározott időre szóló fennmaradási engedélyben meghatározott idő eltelt,
• b) a visszavonásig hatályos fennmaradási engedélyt visszavonták, vagy
• c) a fennmaradási engedélyben előírt átalakítási kötelezettséget nem teljesítették.

A határidő lejárta előtt kérelmezni lehet az engedély érvényének meghosszabbítását. Ezért az eljárásért 10 000 forint illetéket kell fizetni.

INGATLANJOGI TANÁCSADÁS ÉS ELJÁRÁS

dr. Döcsakovszky Béla
ügyvéd
Telefon: +36-30-268 38 53
dr.docsakovszky@gmail.com
Online bejelentkezés