A társasházak jogi szabályozása

A 2003.évi CXXXIII. törvény alapján történik.

Közös képviselő

választása: A közös képviselőt a társasház közgyűlése választja meg, a jelenlévő tulajdoni hányad egyszerű többségével.

leváltása: A közös képviselőt a közgyűlés a jelenlévő tulajdoni hányadok egyszerű többségével válthatja le, hívhatja vissza, mentheti fel tisztsége alól. A társasházi törvény szerint a közgyűlés azonnali hatállyal is felmenti a közös képviselőt.

lemondása: A közös képviselő bármikor, indoklás nélkül lemondhat tisztségéről. Lemondását írásban kell benyújtania a közösség felé.

Jogai

a.) összehívja a közgyűlést

b.) évenkénti költségvetési javaslatot készít,

c.) képviseli a társasházat bíróságok és más hatóságok előtt.

d.) előkészíteni a közgyűlést és végrehajtani annak határozatait,

e.) mindent megtenni az épület fennmaradásának érdekében,

f.) közölni a közös költséget és mindent megtenni annak beszedése érdekében. Ennek keretében köteles kezdeményezni fizetési meghagyás kibocsátását a hátralékos tulajdonostárs ellen,

g.) tulajdonosváltozás esetén a tulajdonos részére köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról,

h.) felmentése esetén köteles az új közös képviselő részére 30 napon belül átadni jegyzőkönyvileg a társasház iratait és teljességi nyilatkozatot tenni.

 

A közös képviselő kötelezettségei:

a.) előkészíteni a közgyűlést és végrehajtani annak határozatait,

b.) mindent megtenni az épület fennmaradásának érdekében,

c.) közölni a közös költséget és mindent megtenni annak beszedése érdekében. Ennek keretében köteles kezdeményezni fizetési meghagyás kibocsátását a hátralékos tulajdonostárs ellen,

d.) tulajdonosváltozás esetén a tulajdonos részére köteles írásbeli nyilatkozatot adni a közösköltség-tartozásról,

e.) felmentése esetén köteles az új közös képviselő részére 30 napon belül átadni jegyzőkönyvileg a társasház iratait és teljességi nyilatkozatot tenni.

 

A közös képviselő felelőssége:

Döntően a Ptk kártérítési szabályain alapul. A közös képviselőt kizárólag a közgyűlés vonhatja felelősségre, ebbéli tevékenysége miatt kártérítési eljárás csak közgyűlési határozat alapján indítható. Egyes tulajdonostársak nem vonhatják felelősségre a közös képviselőt, egyénileg nem indíthatnak polgári pert ellene tisztségével kapcsolatos tevékenysége, cselekedete miatt.

 

Társasházi alapító okirat:

A társasház alapításához legalább két, műszakilag megosztott lakás vagy nem lakás célú ingatlan (üzlethelyiség, garázs, stb.) megléte szükséges. Társasház alapítását az ingatlanok tulajdonosai, vagy az ingatlan tulajdonosa, mint egyszemélyes alapító határozhatja el. Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre is lehet alapítani. Az alapító okiratot az alapításkor minden tulajdonosnak alá kell írnia.

A társasházi alapító okirat módosítása: az alapító okirat módosításához – általános szabály szerint – valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges. De: a amennyiben az alapító okirat erre lehetőséget ad, az összes tulajdoni hányad 2/3-a is módosíthatja az alapító okiratot.

Társasházi közgyűlés

A társasház legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlésen jelen lehetnek az ingatlan tulajdonosai és a tulajdonosok által írásban meghatalmazott személyek. A közgyűlés módosíthatja az alapító okiratot, dönthet a társasház megszűnéséről, a közös tulajdon hasznosításáról, használatáról, fenntartásáról, a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokról. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a tisztségviselők (közös képviselő, intézőbizottsági és számvizsgáló bizottsági tagok) megválasztása, felmentése, felelősségre vonása, ellenük kártérítési per megindítása vagy büntetőfeljelentés megtétele. A közgyűlés fogadja el az éves költségvetést és a közgyűlés felé kell elszámolnia az elmúlt éves költségvetésről a közös képviselőnek.

 

Közös költség megállapítása

Közös költség megállapítása kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik. A közös költség számítás alapjául – főszabályként –a közös tulajdoni hányad nagysága, illetve a külön tulajdonban lévő ingatlan alapterülete szolgál.

A közös költség fizetésének számításnak alapját, a fizetési kötelezettséget a társasházakról szóló törvény szabályozza. Az adott társasházra vonatkozó speciális szabályokat a társasház Szervezeti és Működési Szabályzatában kell lefektetni.

Közös költség fizetése: közös költséget minden tulajdonostársnak kötelessége megfizetni. Közös költséggel szemben beszámítási kifogással nem lehet élni, tehát nem lehet megtagadni a közös költség fizetést pl. olyan esetben, a közös tulajdon karbantartásának elmulasztása miatt beázik valakinek a lakása és a bekövetkezett kára miatt úgy gondolja, addig nem fizet közös költséget, míg a meg nem fizetett közös költség eléri a kár összegét.

Közös költség tartalma: A közös költségnek jellemzően magában kell foglalnia a közös tulajdonú ingatlan működésének költségeit (villany, víz, csatorna, fűtés,), a karbantartás, felújítás költségeit, a közös képviselő díját, az adminisztrációs, banki, biztosítási költségeket, díjakat, esetleges megbízási (ügyvéd) díjakat, stb.

 

INGATLAN ELADÁSI/VÉTELI ILL. KIADÁSI ÉS BÉRLETI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE

dr. Döcsakovszky Béla
ügyvéd
Telefon: +36-30-268 38 53
dr.docsakovszky@gmail.com
Online bejelentkezés