Amit az örökösödésről tudni érdemes
A 2014. március 15-én hatályba lépett új PTK módosításokat vezetett be az öröklés rendjében. A változások érintik a törvényes öröklés sorrendjét, az özvegyi jogot, a köteles rész szabályait, valamint a végintézkedéssel kapcsolatosan is történtek módosítások.
A változtatások során a jogalkotók figyelembe vették az utóbbi évtizedekben átalakult gazdasági rendszert, a társadalmi változásokat, valamint a magántulajdon összetételének, szerkezetének, jellegzetességének megváltozását.
Már nem csak haszonélvezetet kap az elhunyt házastársa: örököl is
A törvényes öröklésben az egyik legnagyobb változás, hogy az új PTK alapján az elhunyt házastársa is örököl. A korábbi szabályozás szerint egyenes ágon az elhunyt gyermeke(i) örökölt(ek), az özvegyet pedig haszonélvezet illette meg az öröklött vagyonra. Amennyiben nem volt az elhunytnak leszármazója, gyermeke, abban az esetben a házastárs, vagy bejegyzett élettárs örökölt. Az új PTK értelmében az özvegy az elhunyttal közösen lakott lakásra és annak berendezési tárgyaira haláláig tartó haszonélvezetet örököl, ami nem megváltható, továbbá a többi hagyatékból egy gyermekrészt örököl. Ami a változást jelenti, az az, hogy a haszonélvezet a közös lakáson nem csupán későbbi megházasodásáig illeti meg az özvegyet, ahogy ez korábban volt, hanem élete végéig. Ezzel biztosították a törvényalkotók, hogy a megszokott életkörülmények között, és a megszokott környezetében folytathassa életét az özvegy. Ugyanakkor a többi hagyatékra nem haszonélvezetet kap az özvegy, hanem egy gyermekrésznyi vagyont. Így feloldva azt a helyzetet, hogy az örökösök korábban sokszor csak hosszú idő elteltével juthattak örökségükhöz a haszonélvezet miatt. Itt azonban adódhat az a konfliktus, hogy amennyiben az özvegy új házasságot köt, és házasságából gyermekei születnek, akkor a haszonélvezetből következően ebben a lakásban élhetnek, míg a lakás tulajdonosai (vagy rész tulajdonosai) a korábbi házasságból született gyermekek nem.
Ha nincs egyenes ági leszármazó
Szintén változás az öröklés rendjében, hogy amennyiben nincsen leszármazó, vagy az nem örökölhet, a házastárs teljes egészében megörökli a lakóhelyül szolgált lakást, annak berendezéseivel (ez korábban is így volt), azonban a többi hagyatéknak csak a felét örökli meg, a másik felét ugyanakkor az elhunyt szülei öröklik egyenlő arányban. Ez a szabályozás feltételezi, hogy a szülők gyakran hozzájárulnak gyermekük gyarapodásához, valamint jó eséllyel öreg kori eltartójukat, támogatójukat veszítik el gyermekük elhalálozásakor. A szülő után azonban nem következik a szülő leszármazottja a sorban (amennyiben valamelyik szülő már nem él, vagy kiseik az öröklésből), hanem gyermek és szülő hiányában a házastárs teljes egészében örököl.
Bár a PTK kifejezetten csak házastársról ír az özvegyi jogról szóló részben, a 2009. XXIX. törvény értelmében az özvegyi jog a bejegyzett élettársakat is megilleti.
Kiket illet meg a köteles rész?
A köteles rész öröklésében is változtattak a jogalkotók. Köteles rész illeti meg a leszármazót, házastársat, szülőt, a törvény által szabályozott sorrendben, azonban kitágította a kitagadás lehetséges okait a jogszabály. Továbbá írásba foglalta az eddigi bírói gyakorlatot, miszerint 5 év a köteles rész elévülési ideje. A köteles rész mértékét pedig harmad részre csökkentette az új PTK. Az örökségként járó rész harmada illeti meg köteles részként a fent felsorolt örökösöket.
Kényszerű vagyonközösség jöhet létre
A fentiekből kiderül, hogy a jogalkotók igyekeztek figyelembe venni az utóbbi évtizedekben kialakult társadalmi jellegzetességeket, családi, életközösségi, vagyoni helyzeteket, jellemzőket. Azonban konfliktusra akad ok bőven, hiszen a túlélő házastárs és a vele egy sorban öröklők között egy kényszerű vagyonközösség jöhet létre a törvény értelmében. A szabályozásból érzékelhetjük, hogy támogatja a végrendelkezést, ahol tudatosan dönthet az örökhagyó a vagyonáról. Azonban ha ez nem történt meg, akkor is célszerű az örökösödés békés úton történő rendezése a békés egymás mellett élés érdekében.
JOGI TANÁCSOK ÖRÖKÖSÖDÉSI ÜGYEKBEN:
dr. Döcsakovszky Béla
ügyvéd
Telefon: +36-30-268 38 53
dr.docsakovszky@gmail.com
Online bejelentkezés
