Bejegyzések tőle admin

Mi és hogy változott a 2016-os illetéktörvény szerint?

/in /by

2016-ban nincs költsége az illetéktörvény szerint a személyi igazolványnak, sem a lakcímkártyának. Az illetéktörvény mellékleteiben történt változás 2016-ban. Az illetékekről szóló törvény tartalmazza a vagyon bármi módon történő átruházása vagy tulajdonosváltozás esetén milyen összeget kell megfizetni illeték címén. Illetéket azonban nem csak vagyonmozgás, hanem különböző eljárások okán is fizetni kell, mint például bírósági eljárás vagy valamilyen hatósági eljárás […]

Építési engedély nem kell, de…

/in /by

Építési tervező kell az engedély helyett az építkezésekhez A csok és az 5 százalékos ingatlan-áfa bevezetésével egyidejűleg az év elejétől lazultak az építkezésekre vonatkozó hatósági szabályok is. Úgy tűnik azonban, hogy túlságosan kilendült az inga. Erre utal legalábbis az, hogy júniusban a kormány szigorított a szabályrendszeren. Az év elejétől jelentősen változtak az építésügyi szabályok. Az […]

Kinél legyen a gyerek?

/in /by

A szülői felügyeleti jog és a gyermekelhelyezés válás előtt és után Korábbi elnevezés szerint a gyermek elhelyezéséről – új terminológiával a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról – egy kapcsolat, vagy egy házasság megszakadását követően elsősorban a szülők döntenek. Ha a szülők nem tudnak megállapodásra jutni ennek ügyében, akkor bármelyikük kereseti kérelme alapján a bíróság jár el […]

Ingatlannyilvántartás és tulajdoni lap

/in /by

Az ingatlan-nyilvántartás Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza és hitelesen tanúsítja az ország valamennyi ingatlanának az adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket és az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges személyazonosító és lakcímadatait is. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról […]

Az ingatlannyilvántartásba vétel menete

/in /by

Tulajdonjog bejegyzése Tulajdonjogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. Ha a tulajdonszerzés nem az egész ingatlanra vonatkozik, a bejegyzésben fel kell tüntetni a megszerzett eszmei hányadot; ha a tulajdonszerzés a jogelőd tulajdoni illetőségének csak egy részére vonatkozik, a bejegyzésben a megszerzett rész egész ingatlanhoz viszonyított hányadát kell feltüntetni. A tulajdonjogra […]

Az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díja

/in /by

Az első fokú eljárásért – ha e törvény másként nem rendelkezik – változással érintett ingatlanonként 5000 forint összegű díjat kell fizetni. A jelzálogjog bejegyzése, valamint a bejegyzés módosítása iránti eljárás díja a jelzálogjoggal biztosított követelés értékének 5%-a, de legfeljebb változással érintett ingatlanonként 12 000 forint. Jelzálogjog részleges átszállása esetén az egyes átszálló részjelzálogjogok értékét kell […]

5 dolog, amit érdemes tudni a jelzálogjogról

/in /by

kölcsönszerződések kapcsán. Ezekben az esetekben a jelzálogjog tipikusan a kölcsön visszafizetésének biztosítására szolgál, és legismertebb formája az ingatlant terhelő jelzálogjog. Az már például kevésbé ismert, hogy a jelzálogjog nem csak ingatlant terhelhet. Mit érdemes tudni a jelzálogjogról?   A jelzálogjog létrejötte A jelzálogjog leggyakrabban szerződés alapján jön létre. A köztudatban leginkább ingatlanra bejegyzett teherként ismert, […]

Jelzálog

/in /by

A zálogjog célja az, hogy a hitelező az általa nyújtott szolgáltatást (például kölcsönt) visszakapja, illetve a szolgáltatásáért később járó ellenszolgáltatást megkapja. Abban az esetben, ha ez nem történik meg, a zálogjogosult a zálogtárgyból kereshet kielégítést. Jelzálogjog esetén a jogosult nem birtokolhatja a zálogtárgyat, az a zálogkötelezett birtokában marad úgy,  hogy a  zálogjog fennállását ingatlan esetén […]

Ingatlanok öröklési joga

/in /by

A tulajdon átszállásának sajátos formája, az ember halálával következik be. Biztosítja, hogy a vagyon ne váljon uratlanná, az új tulajdonos az örökös lesz. Örökölni törvény, vagy végintézkedés  alapján lehet. Ha az örökhagyó nem hagy végrendeletet a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek. Törvényes örökösök: a rokonok. Egyenes ági rokonok azok, akik közül az egyik a másiktól származik, […]

A társasházak jogi szabályozása

/in /by

A 2003.évi CXXXIII. törvény alapján történik. Közös képviselő választása: A közös képviselőt a társasház közgyűlése választja meg, a jelenlévő tulajdoni hányad egyszerű többségével. leváltása: A közös képviselőt a közgyűlés a jelenlévő tulajdoni hányadok egyszerű többségével válthatja le, hívhatja vissza, mentheti fel tisztsége alól. A társasházi törvény szerint a közgyűlés azonnali hatállyal is felmenti a közös […]