Építési engedély

Építési tevékenységet végezni – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – csak a jogerős építésügyi hatósági engedélynek vagy bejelentésnek, továbbá a hozzájuk tartozó, jóváhagyott engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint az ezek alapján készített kivitelezési dokumentációnak megfelelően szabad.

Építési engedély szükségessége (milyen esetekben kell engedély?)

Azoknak a munkálatoknak a felsorolását, amelyhez szükséges építési engedélyt kérnünk, megtalálhatjuk:

1. az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendeletben, (továbbiakban. Engr.), valamint
2. egyes települések esetében az önkormányzati rendeletben (számos település képviselő-testülete ugyanis a rendeletében – a helyi építési szabályzatban – építési engedélyhez kötött olyan munkákat, amelyeket az ÖTM rendelet nem tartalmaz).

Az ÖTM rendelet 1. sz. melléklete sorolja fel az építési engedélyhez kötött munkálatokat

Hogyan és hol kell benyújtani az engedély iránti kérelmet?

Az engedélyt az építmény fekvése szerint illetékes építésügyi hatósághoz kell benyújtani, ami általában a helyi a építési osztály, iroda.

A bejelentési eljárás

Jogszabályban meghatározott építési tevékenységek végzését az építtető jogszabályban előírtak szerint az építésügyi hatóságnak a jogszabályban meghatározott egyszerűsíttet tervdokumentációt mellékelve bejelenti, ezzel egyidejűleg az építési tevékenység végzése megkezdhető. Az építésügyi hatóság a bejelentésben foglaltakat nyilvántartásba veszi és a tevékenység folytatásának vagy megvalósításának jogszerűségét az éves építésügyi hatósági ellenőrzés keretében a helyszínen ellenőrzi.

Milyen esetben kell építés-bejelentést benyújtani?

Azokat az eseteket, amikor építési bejelentés szükséges, a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. mellékletének IV. oszlopa határozza meg.

Mennyibe kerül az engedély iránti kérelem?

A kérelemhez illetéket kell leróni, amit a törvény minden esetben pontosan meghatároz.

Mivel igazolhatjuk az építési jogosultságot?

Az elvi építési és a használatbavételi engedélyezés kivételével az építésügyi hatósági engedély megadásához az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájárulása szükséges az 1. és 2. pontokban foglaltak szerint.

Az építési (továbbépítési), bontási és fennmaradási (a továbbiakban együtt: építési) jogosultság a következő okiratokkal igazolható:

1. saját tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetében
   • a rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenységek esetén az érintett telekre vonatkozó tulajdonjogát feltüntető ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap három hónapnál nem régebbi hiteles másolatával,
   • jogerős hagyatékátadó végzéssel,
   • jogerős bírósági vagy hatósági határozattal, illetőleg
   • ha van egyéb, az ingatlannal rendelkezni jogosult személy, úgy annak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal;
2. idegen tulajdonban lévő ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az a) pontban meghatározottakon túlmenően valamennyi, az ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal;
3. közös tulajdonban álló ingatlanon történő építési tevékenység végzése esetén az a) pontban meghatározottakon túlmenően az ingatlannal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatával vagy az ezt pótló bírósági határozattal;
4. társasház esetén az 1. pontban meghatározottakon túl
   • a társasházi közös tulajdonban tervezett építési tevékenységhez, a közös tulajdon beépítésével, a közös tulajdonra történő ráépítéssel járó építési tevékenységhez a társasház közgyűlésének a külön jogszabályban meghatározottak szerint meghozott határozatával,
   • a társasházi külön tulajdonban tervezett építési tevékenység esetén, ha az építési tevékenység az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt építményrészt érinti, a tulajdonostársak tulajdoni hányad szerinti 2/3-ának hozzájáruló nyilatkozatával,
   • a társasházi külön tulajdonban tervezett, közös tulajdont nem érintő építési tevékenységhez a külön tulajdonnal rendelkezni jogosultak hozzájáruló nyilatkozatával,
   • ha az építtető nem társasházi tulajdonos, az építési jogosultság igazolására a 2. pont az irányadó;
5. lakás-, üdülő-, garázsszövetkezet-tulajdon esetében az a) pontban meghatározottakon túlmenően a szövetkezet hozzájáruló nyilatkozatával
   • a szövetkezeti tag tulajdonában álló lakást, üdülőt vagy garázst érintő építési tevékenység esetén, ha az az épületszerkezetet is érinti,
   • a szövetkezet tulajdonában álló, az épülethez tartozó földrészletet, az épületszerkezetet, az épület közös használatra szolgáló területét és helyiségét, a központi berendezéseket, a lakást (ideértve a házfelügyelői, gondnoki lakást is), továbbá a szövetkezet célját szolgáló más építményt (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyat érintő építési tevékenység esetén;
6. jelzálogjoggal terhelt ingatlan esetén építmény bontására irányuló építésügyi hatósági engedélyezéskor a jelzálogjog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatával.

Az 1. pont szerinti hozzájáruló nyilatkozatokat az építési jogosultság igazolásához közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

Ha a kérelmező az 1. pont a) pont aa) alpontban meghatározott adatokat nem igazolja, a hatóság az engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz. .

Az építési engedély / egyszerűsített építési engedély kérelem elbírálása

Az illetékes építésügyi hatóságnak a döntést építési engedélyezési eljárás esetén építési engedélyezési eljáráshoz kötött építési tevékenység építési engedélyezése esetén a kérelem előterjesztését követő naptól számított két hónapon belül kell meghoznia.

1. Az egyszerűsített építési engedélyezési eljárásban a döntést a kérelem előterjesztését köető naptól számított 30 napon belül kell meghozni a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet II. oszlopában,

15 napon belül kell meghozni a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet 1. melléklet III. oszlopában meghatározott építési tevékenység esetében.

Az ügyintézési határidőbe nem számít be a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő és a szakhatóság eljárásának időtartama.

Jogorvoslati lehetőségek

A fellebbezést a határozat ellen – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a döntést hozó hatósághoz.

A fellebbezésen illetékbélyeg formájában le kell róni 30 000 forint illetéket .

Amennyiben az arra jogosult személy fellebbezéssel élt, a határozatot annak elbírálásáig nem lehet végrehajtani, kivéve, ha a határozatot hozó szerv azonnali végrehajtást rendelt el. A határozat jogereje és végrehajthatósága tehát bizonyos esetekben különválhat.

A határozat többek között akkor nyilvánítható fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak,

1. életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése miatt szükséges,
2. nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekből vagy a közbiztonság fenntartása érdekében, illetve fontos közrendvédelmi okból szükséges,
3. a végrehajtás késedelme jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna,
4. a döntés valakinek a tartásáról vagy gondozásáról rendelkezik,
5. azt törvény élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos, továbbá közegészségügyi, járványügyi, tűzvédelmi, katasztrófavédelmi, munkaügyi, munkavédelmi, fogyasztóvédelmi, kulturális örökségvédelmi, termőföld-, környezet- vagy természetvédelmi okból, továbbá a közérdekű közlekedési infrastruktúra kialakítása, illetve az energiaellátás folyamatos biztosítása érdekében lehetővé teszi, vagy
6. a hatósági nyilvántartásba történő haladéktalan bejegyzést törvény írja elő. .

Az önállóan nem fellebbezhető végzések kivételével a döntés bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető

1. a Ket. 100. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben, vagy
2. ha a hatósági eljárásban a fellebbezésre jogosultak valamelyike a fellebbezési jogát kimerítette.

Bírósági felülvizsgálat kezdeményezése esetén az első fokú döntést hozó hatóság erről az ügy iratainak felterjesztésével, illetve a bíróságra történő továbbításával egyidejűleg értesíti azokat, akiknek jogát vagy jogos érdekét a felülvizsgálat érinti. Ha a kezdeményező a döntés végrehajtásának felfüggesztését is kéri, akkor erről a hatóság a végrehajtást foganatosító szervet is értesíti, kivéve, ha a másodfokú döntést a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánította.

Ha a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság az ügy érdemében határozott, a hatóságnál ugyanabban az ügyben azonos tényállás mellett – a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által elrendelt új eljárás kivételével – nincs helye új eljárásnak.

A hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a döntéshozatal során annak megfelelően jár el. .

Az építkezés megkezdése és az engedély érvényessége

Az építési engedély hatályát veszti, ha a jogerőssé válásának napjától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték el, és az engedély hatályát nem hosszabbították meg. Az engedély abban az esetben is hatályát veszti, ha az építkezést időben elkezdték, de az építési munkák megkezdésétől számított öt éven belül az építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá. Az építésügyi hatóság az építési engedély hatályát egy-egy évre ismételten meghosszabbíthatja, amennyiben az építtető az engedély hatályosságának lejárta előtt ezt kérelmezi, és amíg az engedély megadásakor fennálló szabályok vagy kötelező hatósági előírások nem változnak meg, illetve a változások az engedély tartalmát nem érintik. .

Az építtető csak a jogerős és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó, engedélyezési záradékkal ellátott építészeti, műszaki tervdokumentáció birtokában és annak megfelelően, az engedély hatályossága alatt végezhet építési tevékenységet.

INGATLAN ELADÁSI/VÉTELI ILL. KIADÁSI ÉS BÉRLETI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE

dr. Döcsakovszky Béla
ügyvéd
Telefon: +36-30-268 38 53
dr.docsakovszky@gmail.com
Online bejelentkezés