Ingatlanjogi alapfogalmak dióhéjban
1. HASZONÉLVEZETI jog
2013. évi V. törvény
A Polgári Törvénykönyv 5:146. § – 5:155.§-a rendelkezik erről.
Ha az adásvétel tárgyát képező ingatlant haszonélvezeti jog terheli, legtöbbször a haszonélvező is szerződő fél, aki ellenérték fejében (vagy ingyenesen) lemond a haszonélvezeti jogáról. A szerződés ugyan, érvényes a haszonélvező hozzájárulása nélkül is, viszont a haszonélvezeti jog a tulajdonos-változásra tekintet nélkül fennmarad, vagyis holtig tartó haszonélvezet esetében a haszonélvező élete végéig kizárólagosan használhatja az ingatlant, lakhat abban, sőt, hasznosítani, például bérbe adni is kizárólag Ő jogosult. A haszonélvező haláláig, vagy a haszonélvezeti jogról történő lemondásáig az új vevő a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a haszonélvező e jogokkal nem él.
2. FOGLALÓ fogalma
Polgári Törvénykönyv 2013 évi V. Tv.
A foglaló, a szerződést biztosító mellék kötelezettség. A Ptk. 6:185. § szerint, a szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás biztosítására foglalót lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik, vagyis a szerződésben az átadott pénzösszeget, vagy dolgot így nevezik meg.
Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken, azaz a foglaló beleszámít a vételárba. Ha pedig a foglaló a beszámításra nem alkalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
3. JELZÁLOGJOG
A szerződő felek megállapodása alapján – például hitelfelvétel esetén a bank javára – jelzálogot, annak biztosítására pedig elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be az ingatlan tulajdoni lapjára. CSOK, vagy más állami kedvezmény igénybevétele esetén a Magyar Állam javára jegyeznek be jelzálogjogot. Gyakran a társasházak is élnek jelzálogjog bejegyzési lehetőséggel, ha jelentős közös költség elmaradása keletkezik valamelyik tulajdonos társnak.
A Ptk. 5:114. § – 5:130.§ foglalkozik a jelzálogjoggal.
A legfontosabb két paragrafus:
5:114. § [A zálogjog bejegyzése]
(1) Zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett tehet.
(2) Ha a zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot a zálogjogosult tette, a nyilatkozat alapján a zálogjog bejegyzésére akkor kerül sor, ha a bejegyzéshez a zálogkötelezett elektronikus formában a hitelbiztosítéki nyilvántartás internetes honlapján tett nyilatkozatával hozzájárult.
(3) Ha a zálogjog bejegyzésére irányuló nyilatkozatot a zálogkötelezett tette, a zálogjog bejegyzésére a nyilatkozat alapján kerül sor.
5:117. § [A zálogjog törlése]
(1) Zálogjog törlésére irányuló nyilatkozatot a zálogjogosult és a zálogkötelezett is tehet.
(2) Ha a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozatot a zálogjogosult tette, a zálogjog törlésére a nyilatkozat alapján kerül sor.
(3) Ha a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozatot a zálogkötelezett tette, a nyilatkozat alapján a zálogjog törlésére akkor kerül sor, ha a zálogjogosult
- a)a zálogjog törléséhez hozzájárult; vagy
- b)a zálogkötelezettnek a zálogjog törlésére irányuló nyilatkozatától számított harminc napon belül nem tett a bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot.
(4) A zálogjogosult köteles a zálogjog törléséhez hozzájárulni, illetve nem jogosult a bejegyzés fenntartására irányuló nyilatkozatot tenni, ha nem áll fenn zálogjoggal biztosított követelése vagy olyan jogviszony, amelynek alapján a jövőben zálogjoggal biztosított követelése keletkezhet.
4. Ingatlan vagyonszerzési ILLETÉK
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. Tv. előírásai szerint
a visszterhes (ellenérték fejében történő) ingatlan vagyonszerzési illeték általános mértéke 4%
Az öröklési és ajándékozási illeték általános mértéke 18%, a lakásszerzésekhez kapcsolódó illeték mértéke azonban 9%
MENTES, az ajándékozási / öröklési illeték alól az ajándékozó / örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) illetve házastársa által megszerzett ajándék, örökség. Ugyancsak mentes a házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzés.
(1) Ingatlan közös tulajdonának megszüntetése esetén vagyonszerzési illetéket akkor kell fizetni, ha a megosztás folytán valamelyik tulajdonostárs a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő értéknél nagyobb értékhez jut. A vagyonszerzési illetéket az értékkülönbözet alapulvételével kell kiszabni.
Ingatlan VISSZTERHES vagyonátruházási illeték 4%.
Illeték kedvezmények:
– Vállalkozó által értékesítés céljából épített új lakás vásárlás illetéke 15 M Ft-ig 0%, e fölött 4% a kedvezményt a 30 millió forint értéket meg nem haladó lakásokra is igénybe lehet venni
– 35 év alatti személy első lakáshoz jutás esetén: 15 M Ft alatti ingatlannál 50% az illeték kedvezmény.
– 26.§ (15) A magánszemély vagyonszerző ELSŐ lakástulajdonának, (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az állami adóhatóság a vagyonszerző kérelmére – a kérelemben megjelölt időtartamra, de legfeljebb az esedékességtől számított 12 hónapra – havonként egyenlő részletekben teljesítendő pótlékmentes RÉSZLETFIZETÉST engedélyez. Ha a vagyonszerző, az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adóhatóság a tartozás fennmaradó részére az eredeti esedékesség napjától késedelmi pótlékot számít fel.
– 21.§ (2) Lakástulajdonok, magánszemélyek közötti CSERÉJE, valamint lakástulajdon vásárlása esetén, ha a magánszemély vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző vagy azt követő EGY ÉVEN BELÜL eladja, az illeték alapja az elcserélt lakástulajdonok, illetve a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének a különbözete. E bekezdés alkalmazásában nem minősül tehernek, a tulajdonhoz kapcsolódó haszonélvezet, használat joga.
5. SZJA Ingatlan értékesítésből származó JÖVEDELEM UTÁN
tiszta jövedelem után 16 %
Tiszta jövedelem kiszámítása: Az értékesítés összegéből levonjuk a megszerzés és egyéb költségeket:
- ügyvédi költség, illeték, stb.
- Értékesítéssel kapcsolatos költségek: hirdetés, ingatlan közvetítő stb.
- Értéknövelő beruházás: a forgalmi értéket növelő fejlesztés (emeletráépítés, komfortfokozat növelés, stb.)
- Örökléssel, ajándékozással szerzett ingatlan beszerzési értéke nulla Ft.
Az adóalap a beszerzés és értékesítés között eltelt időtől függ, azzal arányosan csökken és az sem mindegy, hogy, hogy milyen ingatlanról van szó:
1. Lakás, lakóház értékesítése esetén
A vásárlástól vagy örökléstől számított 5 év eltelte után nincs adófizetési kötelezettségünk, az értékesítésből befolyt jövedelem után.
5 éven belül időarányosan nő az adóalap:
4 év 30%, 3 év 60%, 2 év 90 %, 1 évnél a tiszta jövedelem 100%-a az adóalap.
2. Egyéb ingatlan (telek, üdülő, ipari ingatlan, termőföld) 15 év eltelte utáni értékesítésnek nincs Szja vonzata, korábbi értékesítés esetén van,
6. TULAJDONI LAP
Ingatlan adásvételi szerződés megkötése előtt, biztonsági okokból célszerű megnézni a TULAJDONI LAPOT, ne az aláíráskor, az ügyvédnél derüljön ki, hogy ki a tulajdonos és milyen teher van bejegyezve. (A teher törlés idejével számolni kell)
A földhivatal minden ingatlant érintő eseményt: tulajdonos változás, haszonélvező, jelzálogjog bejegyzés, elidegenítési tilalom, szolgalmi jog nyilván tart.
Regisztráció után a TakarNet rendszeren, Ön is hozzáfér az ingatlanok tulajdoni lapjához.
A keresés, helyrajzi szám, vagy az ingatlan postai címének megadásával indítható.
Ingatlan adásvételi szerződés ellenjegyzése előtt, én leellenőrzöm, tisztelt ügyfeleim által megvásárolni kívánt ingatlan tulajdoni lapját.
Az ügyfél költségére (1000 Ft.) lekérem a TakarNet rendszerből az ingatlan aktuális elektronikus tulajdoni lap másolatát.
INGATLAN ELADÁSI/VÉTELI ILL. KIADÁSI ÉS BÉRLETI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE
dr. Döcsakovszky Béla
ügyvéd
Telefon: +36-30-268 38 53
dr.docsakovszky@gmail.com
Online bejelentkezés
