Ingatlanok öröklési joga
A tulajdon átszállásának sajátos formája, az ember halálával következik be. Biztosítja, hogy a vagyon ne váljon uratlanná, az új tulajdonos az örökös lesz. Örökölni törvény, vagy végintézkedés alapján lehet.
Ha az örökhagyó nem hagy végrendeletet a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek.
Törvényes örökösök: a rokonok. Egyenes ági rokonok azok, akik közül az egyik a másiktól származik, vagyis a gyermek és a szülő. Oldalági rokonok pedig azok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van. A Ptk. az oldalági rokonok körét a nagyszülői leszármazók körével lezárja. A leszármazók körének meghatározásában a vérségi leszármazás a döntő, az örökbefogadás kivételével. (Nincs jelentősége például annak, hogy a gyermek házasságban, vagy házasságon kívül született.)
A leszármazók törvényes öröklési sorrendje:
- a gyermekek, valamennyien fejenként egyenlő részben
- az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén a kiesett gyermekei örökölnek fejenként egyenlő részben
- a házastárs, ha a halál pillanatában együtt élt az örökhagyóval. Állag örökös csak leszármazók hiányában lehet (az özvegy), vagyis, ha nincs gyermek. Leszármazók (gyermekek) mellett özvegyi jog illeti meg, vagyis a hagyaték tulajdonjoga a leszármazóké lesz, az özvegyet pedig özvegyi haszonélvezeti jog illeti meg.
- az örökhagyó szülei örökölnek fejenként egyenlő részben leszármazók és házastárs hiányában. Az öröklésből kiesett szülő helyén annak leszármazói örökölnek.
- ha szülő sincs az örökhagyó nagyszülei lesznek a törvényes örökösök.
- nagyszülők és ezek leszármazói hiányában az állam örököl.
Mi az özvegyi jog?
A túlélő házastárs öröklésen alapuló haszonélvezeti joga, melyre a Ptk haszonélvezeti jogra vonatkozó szabályai érvényesek. Az özvegyi jog alapján a házastárs jogosult az örökös tulajdonában álló dolog birtoklására – lakhat a lakásban, de bérbe is adhatja- használatára, hasznai szedésére. Kiterjedhet kamatozó követelésre, más hasznot hajtó jogra (például értékpapír esetén) Az özvegyi jog az özvegy haláláig áll fenn. Megszűnik azonban, ha új házasságot köt, de fennmarad élettársi viszony folytatása esetén.
A leszármazók bármikor kérhetik az özvegyi haszonélvezeti jog korlátozását olyan mértékű lehet a korlátozás, hogy az özvegy szükségleteit még biztosítsa.
Mód van az özvegyi jog megváltására.
15 évi házasság után nem lehet a túlélő házastárssal szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra igényt tartani ági öröklés címén.
Az öröklés polgári jogutódlás, így csak az szállhat át, amiben polgárjogi jogutódlás következhet be.
Mindazon jogok és kötelezettségek, amelyek nem polgári jogi jellegűek, külön jogszabály rendelkezései alapján illethetik meg a jogosultat pl. a társadalombiztosítási jogviszony határozza meg, ki jogosult az örökhagyó nyugdíjára, járadékára egyéb ellátására. Öröklés útján nem szállnak át az örökhagyó személyéhez fűződő jogok sem. Nem száll át a tartási- életjáradéki-, vagy öröklési szerződéshez való jog sem. Nem száll át öröklés útján a lakásbérleti jog, vagy a bizalmi jellegű jogok és kötelezettségek,- a megbízás, meghatalmazás, személyesen teljesíthető vállalkozási szerződés stb.
Korlátlanul lehet örökölni ingatlant: lakást, üdülőt, telket, és mezőgazdasági földet. Öröklés útján a külföldi jogi vagy magánszemély minden korlátozás nélkül szerezhet ingatlantulajdont is.
Illetékek az örökség után
Az örökség után illetéket kell fizetni. Az illeték fizetési kötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik.
Az örökhagyó egyenes ági leszármazottja(i) – gyermeke(i) – mentes az illetékfizetési kötelezettség alól.
Az ingóörökség 300.000 Ft-ig illetékmentes.
A tulajdonszerző örökös és az özvegyi haszonélvezeti jog jogosultja is illeték fizetésére köteles. A tulajdonjog örököse a haszonélvezeti jog értékével csökkentett forgalmi érték után fizeti az öröklési illetéket.
Öröklés esetén az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke. Ez azt jelenti, hogy a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozást,az esetleg kirendelt gondnok és végrendeleti végrehajtó tisztelet díját
Öröklésről való lemondás esetén illetéket nem kell fizetni.
Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyon értékű jog illetékét a lakástulajdon szerzésére megállapított illetékkulcsok alkalmazásával kell kiszámítani.
A lakóházépítésére alkalmas telektulajdonnak az öröklése esetén, ha az örökös a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít nem kell öröklési illetéket fizetni.
Termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának öröklése esetén az egyébként járó öröklési illeték felét, ha az örökös a családi gazdálkodó, akkor egynegyedét kell megfizetni.
A hagyaték bejelentése
A hagyatékot a közjegyző adja át, és ő jelenti be illetékkiszabás céljából az adóhatóságnak, a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül.
A kiszabásra kerülő, fizetendő illetékről fizetési meghagyást adnak ki. Az adózót a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül terheli az illetékfizetési kötelezettség.
INGATLAN ELADÁSI/VÉTELI ILL. KIADÁSI ÉS BÉRLETI SZERZŐDÉSEK KÖTÉSE
dr. Döcsakovszky Béla
ügyvéd
Telefon: +36-30-268 38 53
dr.docsakovszky@gmail.com
Online bejelentkezés
